Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-05 / 182. szám

xxvn. ÉVFOLYAM; 182. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 5, SZERDA ■■■■■■■■■■■■■■■■■BF' ■M ,, l „ LAPUNK TARTALMÁBÓL» Menetrend nélküli vonatok (3. oldal) Hogy lehet mestervizsgát tenni? (4. oldal) Iskolaszerszezon (5. oldal) öt négytalálatos Szabolcsban (8. oldal) Célok és változások A földekről jelentjük Félidő az aratásban Megkezdődött a szabolcsi burgonya szedése Érthető érdeklődés kíséri gazdasági életünk alakulását 1970-ben. A III. ötéves terv utolsó, a reform harmadik esztendejének eredményei­re, tapasztalataira épül az újabb ötéves időszak. S az idei hat hónap eredményei biztatóak. Csökkentek az 1969 során joggal bírált hibák, mérséklődtek a nemkívána­tos folyamatok, s erősödtek a gazdaság pozitív vonásai. Az első félévi statisztikai ada­tokból a legszembetűnőbb: gyorsult gazdasági növekedé­sünk üteme, s javult a mun­ka hatékonysága. Az ipari termelés mintegy 7 száza­lékkal volt magasabb, mint egy esztendő«! ezelőtt. A termelésnövekedés túlnyomó többsége származott a mun­ka termelékenységének eme­léséből, az iparban foglal­koztatottak száma csupán 0,9 százalékkal növekedett. Több más, első félévi sta­tisztikai adat is figyelemre méltó. így az értékesítés gyorsabban nőtt, mint a termelés, mérséklődtek tehát a termelői készletek. A kül- és belkereskedelem gyorsan fejlődött, a terveknek megfe­lelően alakult a termelt és értékesített áru összetétele. Az év első 5 hónapjában a fogyasztói árak színvonala átlagosan 0,7 százalékkal nö­vekedett. Ezenbelül a piaci árszínvonal — főként a ta­valyi jó" mezőgazdasági ter­méseredmények hatására — 10 százalékkal csökkent. A kedvező irányú változá­sokat fél év tapasztalatai alapján persze nem szabad túlértékelni, mint ahogy az 1969-es esztendő, esetenként túlságosan éles és egyoldalú bírálata sem volt indokolt. Az eredményekben szerepet játszott a növekvő belföldi kereslet, a változatlanul élénk világpiaci konjunktú­ra, s mindezeknek megfele­lően a termelés gyorsabb nö­vekedése. (Tavaly főleg a termelés lassúbb fejlődése miatt stagnált a munka ter­melékenysége, bár időközben valamelyest a létszám növe­kedése is mérséklődött.) A vállalati gazdálkodást, a vezetői döntőieket befolyáso­ló közgazdasági szabályozó eszközök kisebb módosítása ez év elején beváltotta a hozzáfűzött reményeket. De az idei tendenciaváltozások­nál az objektív hatásoknál is nagyobb szerepet játszottak a szubjektív tényezők. Ha sze­rény mértékben is, de sike­rült szemléletbeli változást elérni a vezetőknél, az irá­nyításban. Az MSZMP Köz­ponti Bizottság tavaly no­vemberi határozata, amely mélyrehatóan elemezte a re­formtapasztalatokat és kemé­nyen ostorozta a fogyatékos­ságokat, pezsgést vitt az irá­nyító hatóságok munkájába, aktivizálta a pártszervezete­ket és felébresztette a válla­lati vezetők felelősségérzetét. Úgy tűnik, hogy e fontos párthatározat, amely nagy figyelmet szentelt a haté­kony gazdálkodás „játéksza­bályainak" finomítására is, mindenekelőtt eredményesen lépett fel a vállalati érde­kek fetisizálása ellen. Bebi­zonyosodott, hogy lehet, sőt nélkülözhetetlen építeni a népgazdasági érdek képvise­letére, a vezetők felelősség- érzetére. Jóllehet a vállalati érdek, s a gazdasági szabá­lyozás ezután is meghatáro­zó szerepet játszik a helyi elhatározásokban, kesdemé­Hó elején minden járás be­küldi jelentését a mezei mun­kák állásáról a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának. Néze­getve az összesítést, bátran megállapíthatjuk: sok éve nem volt ilyen nehéz aratá­sunk országosan sem, de Sza- bolcs-Szatmárban különösen nem. Zabbal együtt az úgyneve­zett tanácsi területen, tehát az állami gazdaságokat nem számítva — 154 618 holdon kell kalászosokat learatnunk a megyében ezen a nyáron. Ebből — a járási jelentések tanúsága szerint — augusztus elsejéig 71 543 holdon végez­ték el a munkát, az összes te­rület 46,2 százalékán. Lehet tehát azt mondani, hogy mire ezek a sorok megjelennek, éppen az aratás félidejében vagyunk — augusztus első napjaiban! Bizony, el fog ez tartani nyár végéig. Pedig más munka is van a mezőgazdaságban. Hogy mást ne hozzunk fel példának, e hétfőn megkezdődött igen sok gazdaságban a burgonya szedése. Elsőnek a gülbabát szedik. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem lesz jó termés. Érdekes, hogy a terméskiesést okozó fuzikládi- um — a burgonyavész — sok­kal jobban ártott a gülbabá- nak, mint a kisvárdai rózsa fajtáknak. A tavaszi árpa betakarítása is jól halad: az augusztus el­sejei beszámolók a terület nyolcvan százalékának a be­fejezéséről számolnak be. Amivel alaposan elkéstek az egyébként hősiesen dolgozó aratók, az éppen a két legfonto­sabb kalászos, a búza és a rozs aratása. A rozsnak pél­dául e hó elejéig mindössze 44 százalékával végeztek. Ilyen is régen volt augusztus elején! Az étkezési búzával még rosszabb a helyzet: a 71 563 holdnak mindössze 31 százalékán, 22 200 holdon arattak. Sürgősen hozzá kell tenni a beszámolóhoz, hogy nem a dolgozók hibája a késés. Leg­elsősorban az esős nyár. A Nyíregyházi Meteorológiai Állomás adatai szerint május­ban 111 milliméter, június­KÁNIKULÁBAN. Róbócz- ki Balázsnak, az Öntödei Vállalat kisvárdai öntőmun­kásának az 1400 fokos fo­lyékony vas csapolásakor meg kell küzdenie munkája során a kánikulával is, az I. számú öntöde kupoló- kemencéje mellett. Elek Emil felvétele nyezésekben, de nem szabad ezt mechanikusan értelmez­ni, minden vezetői mérlege­lés kizárólagos alapjának, hátterének tekinteni. Minden vezetőtől a jövőben is el­várható, megkövetelhető, akár a létszám- és bérpoliti­káról. akár a fogyasztói ár­színvonalat befolyásoló vál­lalati intézkedésekről, akár más, fontos témáról van szó, ban 123 milliméter csapadék esett és július 25-ig is 95. Az állandó nedvesség miatt a reggeli és esti harmatot is ki kell kerülni a munkával. Ez azt jelenti, hogy a gépek sokszor csak reggel kilenc és fél tíz között állhatnak mun­kába és este hét előtt be kell fejezniük. Láttunk egy aratási mód­szert a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet földjein, mely sajnos jellemző: három kombájn dolgozott egy táblán és egy traktor készenlétben állt, hogy ha valamelyik el­akad a sárban, kihúzza. Volt munkája egész nap a trak­tornak. Második, de nem kisebb fékező oknak tekinthetjük a gépalkatrészek hiányát. Talán a termelőszövetkezetek meg­szervezése óta nem arattak annyit kézzel, mint idén. Ere­detileg az összes terület túl­nyomó részét. 122 000 holdat terveztek közös gazdaságaink gépi aratásra. Feltűnő, hogy ebből eddig csak 43 219-et arattak le, vagyis amíg az egész aratás már felében tart. a gépi alig több harmadánál. 35,8 százaléka az elvégzett hogy a népgazdasági, a tár­sadalmi. a fogyasztói érde­keket megfelelő súllyal mér­legelje. Gazdaságunk szilárdságát bizonyítja, hogy sikerrel ki­állta az árvíz próbáját. Nem került és nem kerül sor olyan rendkívüli intézkedé­sekre, amelyek a váratlan ki­adások, károk egy részét át­hárítanák a lakosságra. Nem árt azonban hangsúlyozni, munka a tervezettnek. Har­mincezer hold kézi aratása — ez nem kis időrabló tényező. Tegyük hozzá, hogy nem csak a gyomosság, az eső miatt van, hanem az alkatrészhiány miatt használhatatlan gépek kiállása is rákényszerít sok gazdaságot. így történt aztán, hogy e hó elejéig a takarmánybúzának még mindig csak 28 százaléka, a 4698 holdból 1322 van be­takarítva, a zabhoz pedig csak éppen hozzákezdtek a közös gazdaságok: az 1668 holdnyi megyei területből mindössze 85 holdon vágták le. A tarlómunkák is vontatot­tan indulnak. Látszólag szép szám a megyei összesítésből az augusztus elsejéig megdol­gozott 135 000 holdnyi tarló. Csakhogy ennek java része az árvizes terület. Összefoglalva: az elkésett aratás, a kezdődő burgonya­szüret és gyümölcsöseinkben a ránk váró munka igen nagy torlódást fog okozni — már okoz is — a mezei munkák­ban. (gnz) hogy az árvíz okozta több­letkiadások java majd a má­sodik fél évben esedékes, sőt egy része áttolódik 1971-re. S ebből feladatok is adód­nak. Az árvízkárok pótlásá­hoz szükség van a nemzeti jövedelem terven felüli nö­velésére. E többletfeladat teljesítése egyike a párt- kongresszus tiszteletére in­dított muakaverseny céljai­nak. Losonczí Pál látogatása Bács-Kiskun megyében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Dégen Imre államtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének társaságában — kedden Bács- Kiskun megyébe látogatott. A megyében Hartától Bajáig, SZEPTEMBER /: végig a Duna mentén meg­tekintették a már elkészült és a most épülő öntözőrend­szeréket. Ezt követően Érsekcsanád- ra, majd a Bajai Felsőfokú Vízügyi Technikumba láto­gattak a vendégek. A megyei műszaki hónap ünnepi megnyitója A MTESZ Szabolcs-Szat- már megyei szervezetének legutóbbi elnökségi ülésén meghatározták az idei me­gyei műsnaki hónap időpont­ját és elfogadták a kijelölt előadókat. A készülő részle­tes program szerint a mű­szaki hónap szeptember el­sején kezdődik és 29-én zá­rul. Ats ünnepi megnyitó után a MTESZ irodaházi előadóter­mében dr. Gál Mihály, az Állategészségügyi Kutató In­tézet tudományos főmunka­társa tart előadást a mester­séges báránynevelésről. Ugyanitt dr. Szendrei István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója, A tejpor­gyártás jelentősége Szabolcs- Szatmár megyében címmel mond beszámolót. Ezt követően naponta hang­zanak el tudományos szintű előadások, közel 20 egyesület, illetve bizottság rendezésé­ben. Az előadások száma ez­úttal meghaladja a harmin­cat. Több előadásra vidéken is sor kerül. Három egyesület Mátészalkán, Nyírbátorban és Vásárosnaményban összesen 7 előadást rendez. A műszaki hónap záróelő­adása szeptember 29-én dél­előtt 11 órakor lesz a MTESZ irodaházi előadóter­mében, amelyet dr. Rigó Já­nos, a Budapesti Orvostudo­mányi Egyetem docense tart, A fehérjekutatás legújabb bá­zisai címmel. Az előadások témáit ille­tően, az elmúlt évek gyakor­latának megfeleíően, az egye­sületek nagy része több elő­adást is szervezett. Az előa­dók egy része ezúttal SPa- bolcs-Szatmár megyei, így több, fontos helyi jellegű té­mával is foglalkoznak. Dr. Trinh Dinit Thao budapesti sajtóértekezlete Sajtóértekezleten ismer­tette a Vietnami Nemzeti Demokratikus és Békeerők Szövetségének tevékenysé­gét kedden a Hazafias Nép­front székházában dr. Trinh Dinh Thao jogászprofesszor, a szövetség központi bi­zottságának elnöke, a Dél­vietnami Köztársaság ideig­lenes forradalmi kormánya konzultatív tanácsának alel- nöke, a vietnami békeerők Magyarországon tartózkodó delegációjának vezetője. Elmondta: az 1968 májusá­ban megalakult szövetség célja, hogy egyesítse politi­kailag és szervezetileg a dél-vietnami haladó erőket abban a harcban, amelyet a bábkormány elszigeteléséért és megdöntéséért vívnak. Politikai irányzatra, nem­zetiségre, vallási felekezetre, társadalmi állásra való te­kintet nélkül az összes olyan hazafias erőt tömöríti a szö­vetség, amely a függetlenség és Dél-Vietnam szuverénitá- sának visszaszerzése jegyében követeli az USA kormányá­tól a háború beszüntetését, az amerikai és zsoldos csa­patok kivonását, támaszpont­jai megszüntetését és az Indokínára vonatkozó 1954-es genfi egyezmény tiszteletben tartását. A szövetség programja ér­telmében szabadon kell bo­csátani a megszállók és csat­lósaik által igazságtalanul bebörtönzött hazafiakat. A vallási egyenlőség, a sajtó-, szólás-, lelkiismereti és gyü­lekezési szabadság megvaló­sítását, továbbá a nők egyen­jogúsítását is magában fog­lalja a szövetség programja. A Vietnami Nemzeti De­mokratikus és Békeerök Szö­vetségének programja Észak- és Dél-Vietnam újraegyesíté­se tekintetében leszögezi, hogy a két országrész kor­mányának tárgyalásokat kell folytatnia. De addig is, amíg megtörténhet az újraegyesí­tés, különös jelentőségű az északi és déli terület közöt­ti gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok fejlesz­tése. Lehetővé kell tenni, hogy az északon élő déliek és a délen élő északiak visz- szatérhessenek szülőföld­jükre. A nemzeti jövedelem ter­ven felüli növekedését nem szabad azonban mennyiségi feladatokra leegyszerűsíteni. Jóllehet esetenként a terme­lési tervek túlteljesítése is kívánatos, például az építő- és az építőanyagiparban, az ilyen keresett fogyasztási cik­kek és a különösen jövedel­mező exporttermékek gyár­tásában. De népgazdasági méretekben mégsem ez a fő feladat, hanem a hatékonyság javítása, a termelékenység emelése, a meglévő gépek, berendezések jobb kihaszná­lása, a készletek ésszerű csökkentése, a szükséges többletanyagi erőforrások előteremtésének legjárha­tóbb útja. Ez az intenzív fejlődés alapozhatja meg leginkább jövőre kezdődő IV. ötéves tervünket is. X. * . VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom