Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-27 / 200. szám

1979. átigf^lus ff. KELET-MAGYARORSZÁ« S. »Mal A magyar—szovjet árucsere negyedszázada ALIG NÉHÁNY NAPJA, hogy miniszterelnökünk meg­nyitotta szabad hazánk ne­gyedszázados gazdasági, kul­turális és társadalmi eredmé­nyeit bemutató kiállítást Moszkvában. Miközben még a szovjet emberek százezrei el­ismeréssel szemlélik a szo­cializmust építő hazánk rep­rezentatív kiállítását, s a Szovjetunióban sokfelé hasz­nált nagy érdeklődésre szá­mot tartó magyar terméke­ket, újabb jubileumra emlé­kezünk. A demokratikus Ma­gyarország ideiglenes kormá­nya negyedszázaddal ezelőtt, 1945. augusztus 27-én kötötte első kereskedelmi megállapo­dását a szovjet kormánnyal. Ez az egyezmény öt évne­gyedre szólt, 1946. december 31-ig volt érvényben, s mint­egy 30 millió dollár értékű termék kölcsönös szállításá­ról intézkedett. A 30 millió dolláros áru- szállítás mai szemmel nézve szerénynek tűnik, ám közvet­lenül a felszabadulást kőve­tően nagyban hozzájárult a termelés, az ország gazdasági vérkeringésének beindításá­hoz. A Szovjetunió eseten­kénti élelmiszer- és anyag- szállítmányait a két ország kölcsönös árukapcsolatainak szervezett fejlesztése követ­te. Az egyezmény keretében többek között a magyar vas­kohászat ötvözőanyagokat kapott, a textiliparunk szov- vet gyapotot dolgozhatott fel bérmunkában. A mezőgaz­daság műtrágyához, traktor­hoz, az éledező közlekedés tehergépkocsikhoz jutott. A magyar és a szovjet kor­mány első kereskedelmi meg­állapodása jó alapnak ’bizo­nyult mind népgazdaságunk, mind a két ország gazdasági kapcsolatainak gyors fejlesz­tésében. Iparunk ma nyolc­szor annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1938-ban. S csupán az ez évi áruforgalmunk a Szovjetunióval eléri az 1,3 milliárd rubelt, vagyis csak­nem 44-szer nagyobb értéket, mint amennyi az első 15 hónapra kötött egyezmény­ben szerepelt. Hazánk jelen leg már a világ 128 országá­val kereskedik, változatlanul legjelentősebb partnerünk a Szovjetunió, amelyre idei tel- ' jes külkereskedelmi forgal­munknak csaknem 38 száza­léka jut KEDVEZŐ SZÁMUNKRA országaink külkereskedelmi forgalmának termékösszetéte­le is. Behozatalunknak mint­egy háromnegyed része nyersanyag, energiahordozó és félgyártmány. A Szovjet­unió korszerű gépek, műsze­rek, komplett gyárberendezé­sek szállításával nagyban hozzájárult iparunk műszaki színvonalának emeléséhez, versenyképességének növelé­séhez. A világ első szocialista országa egyben exportra ke­rülő késztermékeink legna­gyobb vásárlója. A Szovjet­unióba irányuló kivitelünk­nek mintegy a fele munka- igényes gépipari termék. A nagyarányú szovjet készáru­vásárlások lehetővé teszik feldolgozóiparunk gazdasá­gos sorozatgyártását. Orszá­gunk szerény lehetőségeihez mérten szintén hozzájárult a Szovjetunió műszaki-gazda­sági eredményeihez, a szov­jet nép javuló ellátásához. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki kapcsolatok töretlenül fejlődtek az el­múlt negyedszázad alatt. Az árucserével párhuzamosan fokozatosan növekedett az intenzívebb együttműködési formák: a műszaki-tudomá- nyos kapcsolatok és a közvet­len termelési kooperáció sze­repe. Jelenleg mintegy 300 magyar és szovjet vállalat, in­tézmény tart fenn közvetlen kapcsolatot egymással, össze­hangolják a fejlesztő munkát és közös kutatásokat végez­nek. A két ország közúti jár­műipara kölcsönösen szállít­ja és felhasználja a partner által gyártott és nemzetközi­leg tipizált alkatrészeket, részegységeket. Hasonló nem­zetközi munkamegosztás van kibontakozóban a magyar és a szovjet számítógépgyár­tásban. Az új ötéves tervidő­szakában hazánk különböző gépek és berendezések szállí­tásával hozzájárul a Szovjet­unió nagy nyersanyagkincsei­nek kiaknázásához, optimális méretű üzemek létesítéséhez, s így hosszú távon biztosít­juk fejlődő feldolgozó ipa­runk zavartalan és gazdasá­gos nyersanyag- és energiael­látását. NEGYEDSZÁZADDAL EZ­ELŐTT a második világhábo­rú győztes nagyhatalma kö­tött az akkori Magyarország­gal teljesen egyenjogú keres­kedelmi megállapodást. S kapcsolataink azóta is az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök jegyében fejlődnek, noha országaink, a gazdaság méretét, a műszaki teljesítő- képességet tekintve, nem tar­toznak azonos súlycsoportba. Népünk a szocialista országok nagy családjában, szoros szö­vetségben a Szovjetunióval érte el nagyszerű negyedszá­zados eredményeit, amelyek­ből szerény ízelítőt ad a moszkvai jubileumi kiállítás. K. S. Az eperjeskei átrakó részére készítenek különböző be­rendezéseket a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Ktsz-ben. Ké­pünkön: Horváth László a darupálya egyik nagy elemének hegesztésén dolgozik. Hammel Józseí felvétele László Anna. Hullámverés Nagyterem egy bankféle szervnél. Csak így, pongyola megjelöléssel, nehogy felis­merjék a szereplőket. A pá­don várok és várok a mun­kapultokkal szemben. Egy tagbaszakadt tisztviselő ve- szekedetten dolgozik. Küzd a hullámveréssel. Hozzá-hozzá- csapódnak az ügyfelek, nem fogynak ki. Telefonja per­cenként. félpercenként csen­get. Mondatait nem tudja be­fejezni. Tintás lett az ujja. Zsebkendőjét többször elő­húzza. Mindannyiszor meg­akasztják. Nincs ideje, hogy megtörölje az ujját. Mogorva. Alig is lehetne más. Tőle jobbra Pettyes. Húsz- huszcmhat éves, szépnek mu­tatkozik Kávébarna ruháját keskeny pánt tartja, melle kibuggyanni készül. Ne ag­gódjunk, vállán nylonkendő. Ritka szövésű, átlátszó, fehér fátyol, elszórt barna pettyek­kel. Erről neveztem el a lányt. A kendő szálldos, az a főfoglalkozása, hogy sokat sej­tessen. Húst, keblet, de habo­sán, légneműen. Pettyes ál­landóan játszik vele. Meg a karkötőjével, amely hangosan csörög. Meg a hosszú lógó fülbevalójával, amely hányja- veti magát. Meg az egész lé­nyével. Minden egyes férfiügyfél számára beveti a búbájmes- terséget. Nagy a selejtszáza­lék. Sok a szürke, rohanó és türelmetlen férfi Nem, nem mind rezdülékeny. De próbálkozni kell Pettyes maga nem szelektál. A fér­fi az férfi. Pettyes mosolyog. Ám ez így semmit mondó. Nyílt, akadozó kedvvel csil­logtatja a fogát. Rejtélyes. -árt negyedmosollyal vissza- .úzódik. Majd lágy szeretet a száján, aztán életigenlő derű, aztán kamaszlányos, gunyo- ros kaccanás. Váltakozik, szünet nélkül váltakozik. A pózok is gyorsan váltják egy­mást. Ráhajlik a pultra. Lá­bát keresztbe rakva leül. Fél­oldalra dől a telefonhoz, és a kagylóval csókolózik. A mozdulatok csiszoltak, han­gulatteremtők, szinte művé­sziek. Pettyes elvetélt film- színésznő. Nincs megállás. Sem a fel­hívó villódzásban, sem a tag­baszakadt tisztviselő könyör­telen hajszájában. Ugyanis két ember munkáját végzi, mert Pettyes, amint meghall­gatta a maga ügyfeleit, át­csúsztatja őket Tagbaszakadt­hoz. A nőket azonnal. A fér- 'iakat a varázsolás titán. Gyanítom, hogy Tagbaszakadt is érdekelt Pettyesnél, más­ként javítana a helyzetén. Már szédülök, amint a két­Birkózás a tonnákkal A KELETI KAPU GONDJA ORSZÁGOS ÜGY Az őszi csúcsforgalom előtt elég jól állnak Zá­honyban az átrakással. Hogy e meghatározás milyen vi­szonylagos, azt elegendő egyetlen számmal jellemezni: 1500 vagon kirakatlan áru várja a munkáskezeket. (A tavasszal éppen kétszer - ennyi volt.) A kirakatlan vagonok számának csökkentésében nagy szerepet játszottak az árvizek, amelyek lelassították a Szovjetunióból történő szállítások ütemét. így jutot­tak lélegzethez a záhonyiak, ám ez az ,,uborkaszezon” nem tart sokáig. Máris je­lezték, hogy a kényszerből elkésett szállításokat hama­rosan pótolni fogják, s ez azt jelenti, hogy igen nagy áru- hullám várható. Már nem helyben múlik Előfcrdulnak-e a tavalyi, hoz hasonló zökkenők az át­rakásban? E kérdés még ak­kor is jogos, ha a kérdező tudja: az ottani dolgozók olykor egészen hősies erőfe­szítéseket tesznek, hogy meg­birkózzanak a milliószámra érkező tonnákkal. De tény az is, már nem a záhonyi embereken múlik döntően az, hogy az áru a széles nyomtávú szovjet va­gonokból magyar kocsiba ke­rüljön. Hát akkor min? A gépeken, a berendezéseken, a fejlesztésen... A körzet fejlesztésének most a harmadik periódusá­ban tartunk. Az elsőben Zá­hony kiépítése volt a cél, a másodikban az eperjeskei és fényeslitkei rendező pálya­udvaré. tehát mindkét eset­ben a forgalmi áteresztő ké­pesség növelése. Tavaly indult a harmadik ütem, az új átrakó építése Eperjeskén és Mándok alatt. Most már az átrakás bővíté­se a legfontosabb cél, s az, ami ennek különleges ipari jellegét bizonyítja: hogy spe­cializálják a különböző áruk átrakását. A négy ütem Ennek első lépcsője egy darus pályaudvar megépíté­se olyan áruk átrakására, amelyek nehezek, de daruk­kal mozgathatók a nyitott féle szakadatlan mozgást fi­gyelem. A Tagbaszakadt ro­botját és Pettyes bűbájmes- terkedését. Hajlott néni áll a lány pult­ja elé. Pettyes meg se szó­lal, kurta intéssel tereli a nénit a szomszédba. Felhábo­rodom, hogy így elbánik az öregekkel. Ekkor észreve- szem, hogy a következő ügy­félnek sem jut több egy kurta intésnél, pedig ő jóké­pű fiatalember. Mi ez, mi történt?! Pettyes magába roskadtan ül. Nem szép. így mozdulat­lanul: merev lárvaarca van. A ruha. a kendő és a fülbe­való bambán, ügyefogyottan lóg rajta. Valahogyan kevés­bé vonzó, mint a legegysze­rűbb, semmi különös fiatal lányok. Pettyes kimerült. A motor átmenetileg lejárt. Úgy látszik: a tömegméretű hódítás fárasztóbb, mint a isztviselői munka két ember helyett. Mert Tagbaszakadt most is megveszekedetten dolgozik. Küzd a hullámve­réssel. vagonokból. Az építőválla­latok szocialista szerződést kötöttek, amelyben az MSZMP X. kongresszusá­nak tiszteletére vállalták, hogy november 7-re a daruk­nak több mint felét átadják. Ay eperjeskei darus pá­lyaudvar lényegesen nagyobb kapacitással rendelkezik majd, mint eddig az egész körzetben működő, különbö­ző avultságú daruk összesen. Néhány évre előre megold­hatja néhány fajta áru átra­kását. Elkezdődött a második lépcső építése is, készül az ömlesztett áruk pályaudvara. A szenet, kokszot, a külön­böző érceket itt teljes egé­szében automatizáltan, s a fizikai erőt kiiktatva rak­ják majd át. S ami nem lényegtelen: szá­mottevő tárolóteret is épí­tenek, ami némileg kiegyen­lítheti az áruszállítások hul­lámhegyed és -völgyei kö­zötti különbséget. A tervéli már elkészültek, de az építkezés még nem in­dult meg a fedett kocsikban érkező áruk átrakásához ké­szülő pályaudvaron. A tervek elkészülése is „csúszott” az eredeti elképzelésekhez ké-, pest, mert nem volt tervező- intézet, amelyik szívesen vállalkozott volna az elkészí­tésére ? Hogy miért? Mert annyira speciális jellegű ez már, hogy nem túlzottan egyszerű a megtervezése. Itt említjük meg, hogy vasúti szakembe­rek bejárták szinte egész Európát, de nem találtak az átrakóiparban használható gépeket. Most külön intézet foglalkozik azzal, hogy spe­ciális célgépeket tervezzen a záhonyi átrakóipar segítésé­re. Ez nagyon fontos kérdés, mert a fedett kocsikban ér­kező áruk okozzák a legtöbb gondot Záhonyban. Húsz év alatt... A negyedik ütem — amelyre csak az eperjeskei építkezések befejezése után kerülhet sor — Záhony tel­jes rekonstrukciója lesz. Ez eléggé meglepő első hallás­ra, mert Záhony tulajdon­képpen egy új létesítmény. 20 éve egy kis falusi megálló volt. s azóta épült lú a vas­úti átrakóipari komplexum. Mégis elavult, főként az át­rakóberendezések, s ma már képtelen kielégíteni a köve­telményeket. Az avult, gazdaságtalan berendezéseket le fogják bon­tani, megszűntetik, s helyü­ket újak foglalják el. En­nek megfelelően, célszerű átrendezésben teljesen újjá kell építeni a vágányhálóza­tot is. Az elmúlt hónapok esemé­nyei, s a lezajlott magas színtű tárgyalások azt bizo­nyítják, hogy az ország fel­figyelt a záhonyi gondokra. Az itteni nehézségek kihat­nak az egész népgazdaságba. A figyelem nyomán számos intézkedés máris megtörtént, s várható, hogy az eddigiek­nél is fontosabbak történnek a közeljövőben. Záhony je­lentősége ugyanis nem csök­kenni, hanem nőni fog, mert kulcskérdéssé vált a szov­jet—magyar árukapcsolatok tervezett növelésének végre­hajtásában. K. I. GAZDASÁGI JEGYZET Áru a háztájiból Öt járási népi ellenőrzési bizottság vesz részt abban a vizsgálatban megyénkben, amely két és fél év eredményeit elemezve arra keres választ: az új gazdaságirányítási rend­szerre való áttérés folyamatában hogyan alakult a mező- gazdasági termelőszövetkezeti közös- és háztáji gazdaságok együttműködése. Azt vizsgálják a népi ellenőrök, vajon « sokoldalú támogatás meghozza-e a várt eredményt, több áru kerül-e piacra, bővül-e a választék, a kínálat. Részletes elemzést készítenek: a gazdasági reform be­vezetése óta hogyan alakult a háztáji gazdaságok termelése, s ez milyen változásokat idézett elő a közös és a háztáji gazdaság szerkezetében. Arra is választ keresnek, hogyan illeszkedik be a közös gazdálkodás tervezési rendszerébe a háztáji, vajon a vezetőség és a közgyűlés megtárgyalta-e a háztáji helyzetét és a fejlesztéssel kapcsolatos intézkedése­ket (például az alapszabály módosítása). Milyen intézkedé­sek történtek a háztáji gazdálkodással kapcsolatos anyagi érdekeltségek fokozására, tekintettel voltak-e a háztáji ál­latállomány fejlesztésére, kihasználására és a tervekben megfelelően érvényesítették-e ezeket. Foglalkozik a NEB-vizsgálat a háztáji gazdaságok ter­mékeinek értékesítési, felvásárlási kérdéseivel, többek kö­zött: mennyiben segítette elő a háztáji termékek kedvezőbb értékesítését a tsz-en keresztül történő bonyolítás és milye­nek a tapasztalatok a minősítés, a súlylevonás, a differen­ciált árak alkalmazásában. összegyűjtik a NEB munkatársai a háztáji gazdasági épületek fenntartása, korszerűsítése, kisgépbeszerzések és az anyagi-műszaki ellátottság problémáit: milyenek a háztá­ji gazdasági épületek, beszerezhetők-e a munka megkönnyí­tését szolgáló kisgépek, a háztájiban szükséges műtrágyák, növényvédőszereik, kéziszerszámok folyamatosan vásárol­hatók-e. Néhány pénzügyi vonatkozású kérdésre is választ vár­nak: a jelenlegi adózási rendszer milyen mértékben befo­lyásolja a háztáji fejlődését, milyen problémák vannak, vagy például a háztájit segítő különféle állami támogatá­sok, akciók (vemhesüsző-vásárlási támogatás, méhcsaládok szállításának fuvardíj kedvezménye, stb.), milyen hatással) vannak a termelés fejlesztésére. A népi ellenőrzés széles körű vizsgálata, az említette­ken kívül több más, a háztáji termelést befolyásoló közve­tett kapcsolatra is választ keres. Számos olyan kérdésre ad majd választ, amely a mindennapi gazdasági munkát segít­heti, s hozzájárulhat a háztájiból származó élelmiszerek, termények gazdaságosabb termeléséhez és felhasználásá­hoz. Marik SándW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom