Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

Ättffuszfus 2$. KELET-MAGYARORSZÄG A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei (Folytatás a 6. oldalról) gezniük. A párt formai, stiláris kérdésekbe szervezeti rendszabályokkal nem avatkozik be, de a közízlés formálását fontos politikai és ideológiai feladatnak tekinti. Továbbra is a népünk és az emberiség alapvető kérdéseiben pártosan állást foglaló szocialista-realista köz­életi érdekű, elkötelezett művészetet támogat juk. A marxista kritikának, a kulturális, mű vészeti fórumoknak az eddiginél határozót tabban fel kell lépniük a különböző helyteler rézetek ellen, s arra kell törekedniük, hog; azok megfelelő elvi válaszban részesüljenek. Ól Társadalmi, ideológiai életünk fontos-?-*-• kérdése a kultúra és a tömegek kap esolatának további szélesítése, elmélyítése. Kulturális intézményrendszerünk szolgálja jobban a tömegek szocialista fejlődését, ami­JJ A szöéialista építőmunka, a gazda- sági, kulturális fejlődés eredménye­ként tovább javultak hazánkban a dolgozók éle! jrülményei. Öt év alatt a munkások és az alkalma­zottak reáljövedelme átlagosan 30—32 szá­zalékkal az egy keresőre jutó reálbér mint­egy 17 százalékkal emelkedett. Az iparban és az építőiparban általánossá vált a 44 órás munkahét; mintegy 2 millió munkás és al­kalmazott dolgozik rövidített munkaidőben. A IX kongresszus határozatának meg­felelően a paraszti jövedelmek az átlagosnál gyorsabban növekedtek. így a munkások és a termelőszövetkezeti parasztok személyes jövedelmének — az életszínvonal legfonto­sabb tényezőjének — színvonala országos át- lagoan kiegyenlítődött. Ezzel és a termelő­szövetkezeti tagok szociális és kulturális el­látásának fejlesztésével nagyot léptünk elő­re a falu és a város közötti különbségek megszüntetésének útján Jelentősen bővült a társadalmi juttatá­sokban részesülők köre es nagyobb lett a juttatások összege. Növeltük a nyugdíjakat és a családi pótlékot. Bevezettük a gyer­mekgondozási segélyt, amelyet eddig 180 000- en vettek igénybe. A pénzbeli társadalmi jut­tatások egy lakosra jutó összege 42 százalék­kal múlja felül a négy évvel ezelőttit. 1966—1970 között 320 000 új lakás épült; több, mint eddig bármelyik ötéves tervben. Kereken egymillió ember költözött új lakásba. Tömegesen elterjedtek olyan árucikkek, amelyekhez azelőtt csak a magasabb jövedel­műek jutottak hozzá. Ma minden második háztartásban van mosógép és televíziói »> szülék, majdnem minden harmadik család­nak van villamos hűtőszekrénye és porszívó, gépe. % Tovább csökkentek az ország különböző területei között a gazdasági fejlettségbeli különbségek, kiegyenlítettebbé vált a lakos­tág szociális ellátottsága. on Gazdasági építőmunkánk, szocialista JJ‘ társadalmunk alapvető célja, hogy tovább szilárdítsa a létbiztonságot, kulturál­tabbá tegye a munkakörülményeket, vala­mint a gazdasági eredményekkel összhang­ban növekvő anyagi jólétet biztosítson az ország népének, kedvező feltételeket teremt­sen a tanuláshoz, a pihenéshez. A Központi Bizottság helyesli, hogy az életszínvonal emelésében a reálbérek növe­lése kapjon meghatározóbb szerepet, s a dolgozók jövedelmének növelése az eddigi­nél következetesebben kapcsolódjék a vég­zett munka eredményéhez, a termelékeny­ség és a hatékonyság növekedéséhez. A ne­gyedik ötéves terv ezzel összhangban az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—18 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztok jövedel­mének növekedési üteme azonos legyen. A munka szerinti elosztás következetesen ér­vényesüljön. Az átlagosnál nagyobb mérték­ryfl A IX. kongresszus óta erősödött a yO. párt vezető szerepe. Idejében feltár­ta a. társadalmi fejlődés, legfontosabb kérdé­seit, kidolgozta megoldásuk módját, megva­lósításukra szervezte, mozgósította a dolgo­zókat; elvi, politikai útmutatást adott az ál­lami, a társadalmi szervek munkájához. A párt politikai irányvonala és alapvető hatá­rozatai megfelelően érvényesültek és meg­valósultak az állami, a társadalmi, a gazda­sági, a tudományos, a kulturális életben. A párt tevékenységében fokozottabban előtérbe került az elvi, politikai irányítás. Jobban elhatárolódtak egymástól a párt-, az állami a társadalmi és a gazdasági szervek sajátos, önálló feladatai. A párt elvi-politi­kai állásfoglalásokkal, a fejlődés irányának meghatározásával biztosítja vezető szerepét. A gyakorlati munka irányításában, szervezé­sében, ellenőrzésében növekedett az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek szerepe. Ugyanakkor a pártnak, szerveinek és szerve­zeteinek, amennyiben a helyzet megkövete­li, minden politikai jelentőségű kérdéssel fóg­ré a szabad idő növekedése, a tömegtájékoz­tatási eszközök széles körű elterjedése új és még korántsem eléggé kiaknázott lehetősége­ket nyújt. A közművelődés fejlődése eredményei el­lenére elmarad a növekvő társadalmi követel­ményektől. A közművelődés fejlődése az egyé­niség kibontakozásának, a szocialista demok- ácia erősödésének, a termelési kultúra emel- cédésének elengedhetetlen eszköze. Mind ál­ami, mind vállalati forrásokból többet kel! oiztosítani a felnőtt lakosság oktatására és művelődésére, mindenekelőtt a munkástele­pülések megfelelő művelődési intézmények­kel való ellátására, az ifjúság művelődési igé­nyeinek kielégítésére. Az oktatási és művé­szeti, valamint a tudományos intézmények céltudatosabban szolgálják a felnőtt lakosság művelődését, kulturálódását. ben emelkedjék a jól dolgozó, a társada­lomnak többet nyújtó munkások és alkal­mazottak keresete, termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fo­kozatosan mehet végbe. OA A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelmek közötti különbségek mérséklése, a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. A szociálpoliti­kában kapjanak nagyobb szerepet a közvet­len pénzbeli juttatások. Javítani kell az ala­csony jövedelmű családok helyzetét. A mun­kaképtelen öregek és gyermekek eltartásá­ból az állam a népgazdaság teherbíró képes­ségének növekedésével fokozatosan vállaljon többet magára. A munkaidő-csökkentés folytatásával, a dolgozók életkörülményeit tovább javítva, a népgazdaság más területein is meg kell kez­deni az áttérést a 44 órás munkahétre. To­vább kell javítani a munkakörülményeket, előtérbe állítva a nehéz és az egészségre kü­lönösen ártalmas munkafolyamatokat, vala­mint a szállítást. A dolgozó szülők gondjai­nak további enyhítése érdekében növelni kell a gyermekintézmények, a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok férőhelyeinek számát. Fenntartásuk költségeit a jövőben fokozottabban meg kell osztani a vállalatok és a tanácsok között. A lakáshelyzet — a nagy építkezések el­lenére — változatlanul nagy társadalmi : gond. A Központi Bizottság ebből kiindulva tárgyalta meg a kormánnyal együtt a lakás­építés, -elosztás és -fenntartás legfontosabb kérdéseit, s hozta meg elvi döntését. A kö­vetkező néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások la­káshelyzetének javítására kell összpontosí­tani. Biztosítani kell, hogy 1971—1975 kö­zött 400 000 lakás épüljön fel, s ezzel telje­sítsük a 15 éves lakásépítési tervet: 1975-ig az egymillió új lakás felépítését. Az egészségügyi ellátás számottevően fejlődött. A lakosság 97 százaléka ma már társadalmilag biztosított. A negyedik ötéves tervidőszakban számos új rendelőintézet épül, növekszik az általános és gyermekorvosi kör­zetek száma, 6500—7000 ággyal gyarapodnak a kórházi férőhelyek, javul a fekvő- és járó­beteg-ellátás, általában az egészségügyi ellátás. oC Pártunk álláspontja, hogy a szoci- J/* alista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével. Az életszínvonal to­vábbi emelésének, az életkörülmények javí­tásának feltételeit a jövőben is a termelés, a termelékenység emelésével kell megterem­teni. Céljaink elérésének nagy emelője a dol­gozó milliók szocialista munka verseny ének széles körű kibontakozása. . Előrehaladásunk, társadalmi és egyéni boldogulásunk megkí­vánja, hogy mindenki legjobb tudása szerint dolgozzon a kitűzött célok mielőbbi eléréséért. lalkoznia kell. bármely szerv vagy szervezet feladatkörébe tartozik is. A Központi Bizottság nagy figyelmet J • • fordított a pártélet lenini normáinak érvényesítésére, a demokratikus centralizmus fejlesztésére, a párt munkastílusának javítá­sára. A központi szervek határozatai növel­ték a pártszervezetek önállóságát, a válasz­tott testületek és a taggyűlések szerepét. A kollektív vezetés lenini elvét a vezétő pártszervekben és az alapszervezetek több­ségében helyesen érvényesítik. Nem növeke­dett azonban megfelelően az egyéni felelős­ség a határozatok előkészítésében és végre­hajtásában. A párt minden szintű szervében és szer­vezetében előtérbe kell állítani a határozatok következetes végrehajtását, aminek fontos feltétele az alapszervezeti munka hatékony­ságának fokozása. ' Pártunkban a politika alapvető kérdései­ben a nézetek pártszerű vitában, eszmecseré­ben tisztázódnak, és alakulnak ki a dönté­sek. A beszámolási időszakban ennek ered­ményeképpen fejlődött a párt eszmei-politi­kai, szervezeti, cselekvési egysége. A párt egységéért folyó harcot folyamatnak kell te­kinteni, az egységet állandóan meg kell újíta­ni, minden állásfoglalást igénylő új kérdés­ben alkotó vitában meg kell teremteni. A pártszerű keretek között folyó viták erősí­tik a párt egységét, és nélkülözhetetlen fel­tételei a politika egységes értelmezésének, végrehajtásának. Az eddiginél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani a párttagság jogainak gyakorlásá­hoz, ezzel egyidejűleg növelni kell a pártta­gokkal szemben támasztott követelményeket. A fontos politikai döntések előkészítésénél a pártszervek és a pártszervezetek rendszere­sebben kérjék ki a párttagság véleményét. A párt elengedhetetlennek tartja a pártdemok­rácia és a szocialista demokrácia fejlesztését, ezért egyidejűleg mindkettő növeléséré tö­rekszik. A közéletünkben s még a párton belül is fellelhető egyes negatív jelenségek — a hatalommal való visszaélés, a bírálat elfoj­tásé, a dolgozók véleményének lebecsülése, az önzés, az anyagiasság — ellen továbbra is határozottan harcolni kell. A pártfegyelem megtartása, a párt politikája és határozatai melletti aktív állásfoglalás minden párttag kötelessége. oo A párt szervezetileg is erősödött, tag- létszáma a IX. kongresszus óta több, mint 77 000 fővel, mintegy 13 százalékkal növekedett. A tagfelvételi munkában a fő figyelmet továbbra is a párttagság összetételének javí­tására és nem a mennyiségi növelésére kell fordítani. Az ipari és a mezőgazdasági üze­mekben elsősorban a közvetlen termelőmun­kában részt vevők felvételét szorgalmazzuk. OQ A IX. kongresszuson elfogadott ká- derpolitikai elvek a gyakorlatban he­lyesnek bizonyultak. Erősödött a káderpoliti­kai elvek egységes értelmezése és gyakorlati alkalmazása, jelentősen csökkent a káder­munka elveit sértő egyoldalú szemlélet és gyakorlat. A vezető posztokra történő kivá­lasztásnál a szocializmushoz való hűség; a szakmai hozzáértés és a vezetőkészség köve­telményeit egyaránt és a korábbinál jobban figyelembe veszik. A párt káderpolitikai elveinek érvénye­sítésében növelni kell a pártszervek és a pártszervezetek felelősségét. A káderek kivá­lasztásában jobban támaszkodjanak a párt­tagság, a dolgozók véleményére. Javítani kell a káderpolitika megvalósításában fontos szerepet betöltő állami személyzeti munka pártellenőrzését. A pártszervezetek a kádermunkában for­dítsanak nagyobb gondot az utánpótlás ne­velésére. A vezetés stabilitásával egyidejűleg biztosítani kell a káderek szükséges és terv­szerű cseréjét az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területei között. Bát­rabban léptessék elő a szocialista szemléle­tű, a párt politikáját értő, felkészült és nagy élettapasztalatú munkásokat, nőket és tehetséges fiatalokat. Ar\ A párt. a párszervezetek sokoldalú irányító tevékenységében az elmúlt négy évben új módon vetődött fel a gazdasági munka irányítása, segítése és ellenőrzése. A pártmunka nagy eredménye, hogy mozgósította a dolgozókat a harmadik ötéves terv végrehajtására, hatékonyan segítette a gazdaságirányítás reformjának politikai elő­készítését, majd zökkenőmentes bevezetését. A gazdasági területen dolgozó pártszerveze­tek munkája javult, többet foglalkoztak a gazdaságpolitikai feladatok kidolgozásának segítésével és alkalmazásával. Az új, korsze­rűbb munkamódszerek elterjedésével a ko­rábbi évekhez viszonyítva csökkent a feles­leges operativitás és növekedett a gazdasági vezetők önállósága, felelőssége. Az új körülmények között a pártszerve­zetek általában ne közvetlenül termelésszer­vező munkával foglalkozzanak. Erejüket mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikai elvei­nek érvényesítésére, a gazdálkodás céljainak elérésére összpontosítsák. Ebben segítsék a helyi gazdasági vezetőket, erre mozgósítsák a dolgozókat. Fontos feladatuk a gazdaságpo­litikai célok megismertetése a párttagsággal, a dolgozókkal; véleményük tanulmányozása, javaslataik összegezése, eljuttatása a gazda­sági vezetőkhöz. Kísérjék figyelemmel a gaz­dasági egységben folyó munkát, dolgozzanak ki javaslatokat a párt- és a gazdasági mun­ka megjavítására; ismerjék a vezetők tevé­kenységét, továbbra is vegyenek részt kivá­lasztásukban, ellenőrizzék és segítsék mun­kájukat. Az üzemekben, a vállalatoknál, az álla­mi gazdaságokban, a termelőszövetkezetekben működő pártszervezeteknek a gazdasági mun­ka átfogó ellenőrzése mellett, különös gon­dot kell fordítaniuk a vezető testületekben tevékenykedő kommunisták munkájának ösz- szefogására és irányítására. a A A párt politikai tömegmunkája az **-*-• elmúlt években jelentősen fejlődött; eredményesen segítette a párt politikájának megvalósítását. A két kongresszus közötti időszakban fejlődött a párt agitációs munkája. A párt­sajtó és a pártszervezetek agitációs munkája javult, az agitátorok politikai felkészítése, to­vábbképzése szervezettebb és alaposabb. A párt politikájának ismertetése, elfogadtatása megkívánja az agitációs munka színvonalá­nak további emelését, a politika világosabb kifejtését, a meggyőzőbb érvelést, a felada­tok, a közvélemény alaposabb ismeretét. Dif­ferenciáltabban és gyorsabban adjunk vá­laszt a párttagságot, a lakosságot foglalkoztató kérdésekre. Az alapszervezetek, a pártcsoportok a dolgozók, a lakosság körében végzett folya­matos politikai munkával erősítsék az égés* párt tömegkapcsolatait. Az agitációs munká­ban fokozzuk a tömegszervezetek aktív sze­repét; jobban kell támaszkodni tapasztala­taikra. A tömegpolitikai munka segítésére fokozatosan ki kell építeni a politikai köz­véleménykutatás átfogó rendszerét. Lényegesen javult a párttagság tájékoz­tatása. A sajtónak, a rádiónak, a televíziónak és a tömegtájékoztatás egyéb eszközeinek közvetítésével a lakosság egyre javuló tájé­koztatást kap a bel- és külpolitika fontos ese­ményeiről. A jó és gyors tájékoztatás fontos feltétele annak, hogy a dolgozók aktívan részt vegyenek a gazdasági, a politikai, a tár­sadalmi életben. Aj A pártpropaganda keretéi kibővülteit, a pártpropaganda tömegjellegűvé vált. Ebben fontos szerepet játszottak a tö­megszervezetek politikai alapismereteket nyújtó különféle tanfolyamai. A marxizmus—leninizmus propagálása, alapelveinek kifejtése, népszerűsítése, eszméi­nek védelme a pártpropaganda állandó fel­adata. A propagandamunka középpontjában a korunkban felvetődő, a szocializmus építé­sét segítő időszerű elméleti kérdések oktatá­sa álljon. A propaganda színvonalát emelni kell a tudományok, elsősorban a társadalom- tudományok legújabb, megalapozott marxista kutatási eredményeinek céltudatos felhasz­nálásával. Az alapképzésben elért eredményekre tá­maszkodva a következő években a tovább­képzésre kell nagyobb gondot fordítani. Ki kell dolgozni a vezetők, a pártaktíva, a párt­tagság továbbtanulásának korszerűbb, fej­lettebb rendszerét, folyamatos magas szintű oktatását. tq A IX. kongresszus óta jelentősen ja­**■2* vult a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak munkája. A Hazafias Népfront­ban a szocializmus építésének menetében a dolgozó osztályok, a kommunisták és a pár- tonkívüliek politikai szövetsége fejeződik ki. Tovább kell növelni aktivitását, közreműkö­dését a társadalmi és a politikai életben. Munkájában változatlanul fordítson nagy gondot a dolgozókat, a lakosságot közvétlenül érintő helyi, község- és várospolitikai kérdé­sekre. A tanácsok önállóságának növekedésé­vel a népfrontbizottságok munkája is széle­sebben kibontakozhat. Erősödjön a tanács és a népfront szervei közötti kapcsolat. A kö­vetkező években egyik fontos feladat a mun­kások fokozottabb bevonása a mozgalom vezetésébe. A Szakszervezetek munkája fejlődött. Te­vékenységükben a. gazdasági munka segítése, a politikai nevelőmunka, valamint a tagság érdekeinek védelme a jövőben alkosson még szervesebb egységet. Megnövekedett jog- és hatáskörük lehetőséget ad arra, hogy fellép­jenek a párt, a népi állam gazdasági és szo­ciálpolitikáját sértő intézkedések, jelenségék ellen; több figyelmet fordítsanak a munkás- osztály anyagi, szociális, kulturális helyzeté­re; védelmezzék következetesen a dolgozók jogait és valóságos érdekeit. Megerősödtek az ipari, a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetek területi és or­szágos szövetségei. Helyesnek bizonyult, hogy az állami feladatok ellátása aló! mentesítet­ték őket, és figyelmüket a szövetségekbe tö­mörült szövetkezetek gazdasági érdekképvise­letére összpontosítják. A szövetségek tartsák tiszteletben a szövetkezetek önállóságát, ugyanakkor segítsék, hogy a szövetkezetek teljesítsék az állam iránti kötetelezettségei- ket. Szervezzék és támogassák a szövetkezeti tevékenység sokoldalú, a társadalmi igénye­ket kielégítő fejlesztését, képviseljék a szö­vetkezetek jogos igényeit. Gondjuk legyen arra, hogy a szövetkezeti életben megfelelőén érvényesüljön a szocialista szemlélet, a szö­vetkezeti jelleg és a szocialista közéleti erkölcs. A Kommunista Ifjúsági Szövetség, a párt ifjúsági szervezete, á magyar ifjúság tömeg­szervezete betölti hivatását. Kívánatos, hogy munkájában jobban kifejeződjék a politikai, a kommunista jelleg. Ez szükségessé teszi a KISZ tagságával szemben támasztott erköl­csi, politikai követelmények növelését. Az ifjúsági szövetség szervezetei legyenek kezde­ményezőbbek az egész ifjúság művelődési, kulturális és sportigényeinek kielégítésében; anyagi, szociális egzisztenciális helyzetének javításában, érdekeinek védelmében. A KISZ vezetői és szervezetei munkájukban vegyék jobban figyelembe az ifjúság különböző kor­osztályainak, rétegeinek sajátos helyzetét, el­térő tapasztalatait és igényeit. A tömegszervezetek és a tömegmozgal­mak egyre inkább betöltik szerepüket, tevé­kenységi területükön kezdeményezéssel és nagy felelősséggel dolgoznak. A tömegszer­vezetekben és a tömegmozgalmakban tevé­kenykedő kommunistáknak továbbra is az a legfontosabb feladatuk, hogy segítsék e szer­vezetek és mozgalmak rendeltetésüknek meg­felelő működését. Képviseljék, terjesszék a párt politikáját a tömegszervezetekben, a tö­megmozgalmakban. s gondoskodjanak az ott összegyűlt tapasztalatok továbbításáról a párthoz, hogy ily módon a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak is aktívan részt ve­gyenek a párt politikájának alakításában és megvalósításában. a a Pártunk életében és tevékenységé­nek- ben a lenini normák érvényesülnek. A párt szervezeti szabályzatának módosítá­sára vonatkozó javaslatait a Központi Bi­zottság külön okmányban terjeszti a kong­resszus elé, (Folytatás a 3. oldalon) VI. Életszínvonal, szociálpolitika VII. A párt helyzete, a pártmunka feladatai * «m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom