Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
*. oída! KELET-MAGYARORSZA6 VASÁRNAPI MELLEKLET 1970. augusztus i. Veres Péter kiadatlan kézirataiból Kevés író tud egy életen át mindig szoros kőzel- •égben maradni a természettel. Ö végig megmaradt ebben « közelségben. A Hortobágy szélén született, a pusztán gyerekeskedett. Itt bojtárkodott, s lett vasúti pályamunkás és napszámos, majd gazdálkodó kisparaszt. 48 éves koráig fizikai munkából élt. Később mint politikusnak és írónak az emberek és gondok sűrűjéből is volt szellemi ideje a makro- és mikrokozmoszra is figyelni. S mindarra, ami áz embert élteti, és ami az ember körül él. Az SO-es évek vége felé égy kötetet tervezett, „A természet könyve” címmel. Az ember és a természet, viszonyáról való gondolatait, töprengéseit akarta ebben á könyvben kiadni. De új, sürgetőbb dolgok, jöttek: cikkek, tanulmányok... Aztán hozzáfogott a „Kelletlen lány” megírásához. A terv így csak terv maradt. De a kötet anyaga jórészt megíródott. Egy kis része meg is jelént „Olvasónaplóiban”, a nagyobbik rész még kiadatlan. Ezekből az irásoV^’ "dnnk itt közre néhány szemelvényt. Nádasdi Péter Széljegyzet a termeszei könyvéhez 1951-1957 Százmilliós kár érte a megye művelődési intézményeit Gulyás Emilné dr.-nak, a megyei tanács vb-elnökhelyettesének nyilatkozata a helyreállítási munkákról Ahogyan kevesbedik az öregedő ember előtt a még várható tavaszok száma, úgy lesz szebb és becsesebb minden elért tavasz. Ifjúkorában az ember Inkább csak a saját, de még inkább a lányok tavaszátlátja, s a természet csak háttér, később mint családapa, a gyermekei tavaszát látja, és a természetet haszonleső Énemmel nézi, hogy mit várhat a tavasz után következő nyártól, de az öregember már tud a tavaszban önmagában is, esztétikusán gyönyörködni. AZ öregeknek ez a törvénye rám is érvényes. De szép is ez az 1951-es tavasz. Sok eső, elhúzódó virágzás, gan- dag, buja május! Még a szemétdombok és a kőhalmok is szénát teremnek, vagy legalább gazt szülnek. * Régi földesuráknák halastavaik is voltak, hogy mindig friss halat ehessenek. Nerrt tudom, ha az öntözéses gazdálkodást nagy területekre kiterjesztjük, nem volna-e helyes, ha nálunk is minden falunak lenne víztárolója, illetve halastava. Minden szerves anyagot fel kell használni. és minél több anyagot kell bevonni ebbe a termelő körforgásba. És a földben és a vizekben még kiszámíthatatlan mennyiségű, a szerves vegyietekhez szükséges alkatrész van. Hátha még az esővizet is megtakarítanánk ezekben az állóvizekben ? Minden állóvízben gazdag szerves vegetáció keletkezik. Milyen messze van még az ember a föld meghódításától. ¥ Harminc fokon felül a meleg. ez nem sok, de gőzös, párás a levegő, rosszabb a gázkamránál. Mindenki búvik, menekül a hőség elől, a strandok tömve vannak. Csak a paraszt és a munkás nem bújhatik. A munkást szorítja a mindennapi, a parasztot a jövő évi kenyér és minden egyéb, ami szoríthatja még. Aki teheti, üzemben, hivatalban, iskolában tágít, de ők nem tágíthatnak. Még én is tágítok, ha lel- kiismeretfurdálással iá, de hűvösre húzódok. De szabad-e erről elfelejtkezni? Nem, nem soha. Mert a munka nem csak öröm, még a jó munkával is velejár a szenvedés. Ez nem baj, csak öröm Is váltsa. Hadd harcoljon az emberfia, csak né hiába! ¥ Amikor énekel az ember, a gonosz, buja és telhetetlen állat, akkor az „Isten” szól belőle, a természetben és a világban ottlévő örök Seép, örök Jó, de mi a magyarázat a többire. Arra, amikor a feleségét veri, a szomszédot lopja, amikor a gyengét megtapossa, a le- győzöttet megalázza, amikor gőgösen és nagypofával kiáll az emberek elé, és buta képét az Ég felé emeli, és azt is be akarja csapni? ¥ Jó termés — rossz termés, már a régi időkben is mindenütt ismeretes volt ez a két fogalom. De hogy mi a jó termés titka — a sok és jó emberi munkán kívül, ami más kérdés, mert attól még rossz termés is lehet — ezt még nem tudják. An ugyanis, hogy ez csak a bő esőzéstől van, nem igaz. Valószínű, hogy az esőnek' és a melegnek, a napfénynek és a szélnek és minden egyéb természeti tényezőnek egy olyan szerencsés aránya 4s szerencsés megoszlása adja a jó termést, illetve a bő nyarat, ami igen ritkán következik be, mert vagy az egyik, vagy a másik, vagy an eső. vagy a meleg, vagy a szél több a kelleténél. De az esőben is van hasznos és káros. Az eső a leve» gőből azt mondják — oxigént és nitrogént is hoz magával, de valószínű, hogy nem minden eső egyformán. Egyszóval na, még erről is keveset tudunk. Az biztos, hogy ez az év — 1951 — rendkívül gazdag termést ad. Tin évben, ha egyszer adódik ilyen. S hogy mennyi megy belőle pocsékba, valóságos nemzeti szerencsétlenség! Nekem a repülőgépnél, de még annál is, hogy ha az ember műszárnyakkal, s a hóna alá akasztott apró motorral repülni tudna, nagyobb titok: hogyan tud egy kövér, gömbölyű, potrohos feketedarázs repülni? Hiszen olyan mint egy hízott disznó kicsiben, s a szárnyai is aprók. A szárnyak gyors rezge- tésében volna a titok? ¥ t Ki meri azt állítani, hogy a szúnyognak nincs esze? Dehogy nincs, az ördög vigye el. Ha észreveszi az ember tenyerét, hogy emelkedik, céloz és le akar rá csapni, ész nélkül menekül. Honnan tudja, hogy a kéz éppen reá emelkedik, hiszen a szú- nyogocska csak pár napos és nincsenek még harci tapasztalatai. Örökölte ezt a védekező ösztönt? Nyilvánvalóan, de akkor a dolog még bonyolultabb lesz, mert hol a határ az ösztönös reflexcse- lekedétek és a tudatos, észtől irányított cselekvés között? Ha valaki mőát azt mondaná, hogy ez nem általános igazság, mert sok Szúnyogot agyon lehet ütni, annak én azt mondanám úgy van, de ez nem változtat ezen az alaptényen, mert csak azt a szúnyogot lehet agyonütni, amelyik már beszúrta a szívóját és nem tudja könnyedén kihúzni az ember bőréből. Az is lehet, hogy a szívás kéje elnehezíti őket, mert hiszen az egyszeri vérszívásból peték lesznek: ez tehál anyai élethalálharc, létparancs. No de ne csodálkozzunk: mindenki csak az egyetlen törvényt követi: élni —szülni — megmaradni! Július végi ülésén foglal’ a- zott a megyei helyreállítási bizottság a középületek helyzetével, ezenbelül a kulturális létesítmények újjáépítésének meggyorsításával. Szabolcsban járt a Művelődésügyi Minisztérium küldöttsége is, Lugossi Jenő miniszterhelyettes vezetésével, Személyesen is képet alkottak a százmilliós kárról, megbeszélték a megye vezetőivel a minisztériumi támogatás formáit, sürgősségi rendjét.. Gulyás Emil- né dr-tói, a megyei tanács vb elnökhelyettesétől kértünk tájékoztatást a tárgyalások eredményeiről, az erőfeszítésekről, amelyekkel igyekeznek megalapozni az új tanévkezdést, gondoskodnak a feltételekről. Ötven új tanterem kell — Sajnos, az árvíz olyan területeket sújtott, amelyek azelőtt is gondokkal küzdöttek. Eléggé ismerték a volt csengeri járás települési viszonyai. A kis községek hiányosan felszerelt kisiskoláiban a megyei átlag alatt volt a szakrendszerű oktatásban részesülő tanulók aránya. A fehérgyarmati járásban 81 százalékos volt a szakrendszerű képzés, a megyei 92,32 százalékkal szemben. Az árvíz sújtotta részeken van a legtöbb osztatlan részben osztott és kislétszámú iskola. A megyei tanács elnökhelyettese elmondta, hogy ezt a helyi, a járási és megyei szervek, az országos szervek, a minisztériumok tevőleges intézkedései, kiemelt támogatása nélkül a maguk ereiéből nem képesek hiánytalanul megoldani, ötven új tantermet, egy 180 fős középiskolai diákotthont, 44 pedagógus szolgálati lakást, s 11 új művelődési házat kell belátható időn belül felépíteni, s 490 óvodai férőhelyről gondoskodni. Egyetértettek — és elvként fokadták el — a megyei szervek és a minisztériumi szakvezetők, hogy az újjáépítésnél és helyreállításnál nem a régebbi, kedvezőtlen ellátási viszonyokat fogják úgymondván „restaurálni”, hanem korszerűbb, az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi feltételeinek jobban megfelelő létesítményeket építenek. Szolid fejlesztés — Az iskolák korszerűsítésében, a körzetesítésben az újjáépítések, helyreállítások mellett egy szolid fejlesztési programot is kidolgoztunk és kértük a minisztériumi vezetők támogatását. Tervező kollektívák segítik a megfelelő iskolai típustervek adaptációit, hogy amint a lakóház- építések gyorsuló üteme során az építési kapacitások kezdenek felszabadulni, hozzáláthassanak a legsürgősebb tantermek megépítéséhez. Optimális viszonyok között is az összedőlt és megrongálódott tantermek pótlására létesülő ötven új tanterem jövőre készül el. Addig igen nagy erőfeszítések várnak a helyi, a járási és a megyei szervekre, hogy a jelenlegi helyzetben a megye árvíz sújtotta községeiben is megkezdődhessék az új tanév, s lehetőleg minden gyerek a saját községében, vagy a közeli körzeti iskolában ülhessen az iskola padjaiba. Gulyás Eimilmé dr. vázolta azt a három „lépcsős” intézkedési tervet, melyet a Művelődésügyi Minisztériummal közös megállapodás alapján készítettek az új tanév előkészítése érdekében. 5013 általános és 840 középiskolás gyerek él az árvizes vidéken. A megye vezetői és a Művelődésügyi Minisztérium képviselői kérték az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vezetőit* segítsék a megyét, hogy a jelenleg munkás- szállásnak, raktárnak használt tantermek helyett más elhelyezésről gondoskodjanak az építőmunkásoknak. A tervek szerint 25 000 négyzet- méteres fabarakképületben helyezik el az újjáépítésben dolgozó munkásokat. Ha ez időben megtörténik, mindenütt hozzáláthatnak az iskolák építéséhez, helyreállításához. Ez különösen Fehérgyarmaton és Csengerban kíván rendkívüli összefogást,' 'jő szervezést és nagy felelősséget Barakkiskolák — Azokon a helyeken, ahol összedőltek a tantermek kilenc kétosztály-termas barakkiskolát állítanak fel szeptember 1-re. Fehérgyarmaton, Tunyogmatolcson, Jánkmajtison, Kisarban, Nagyszekeresen, Méhteleken és Csengersimán. Négy iskolabuszt is rendeltünk a fehér- gyarmati járásnak a felsőta- gozatos tanulók szállítására a körzeti iskolába. Külön gondoskodunk azokról a községekről, ahová az öt megszűnő községből sokan áttelepülnek, plusz tantermekkel, nevelők átirányításával. De azok gyerekei is megkezdhetik a tanulást ősszel, akik valamilyen oknál fogva a megszűnő községekben maradnak. Az alsótagozatosok helyben, a felsősök a körzeti iskolába járhatnak. — Minden erőnkkel azon vagyunk, ha minimális feltételek, körülmények között is, de minden községben megkezdődhessen szeptemberben a tanítás. Ha mégis akadályok jönnek közbe, s az erőfeszítések ellenére sem sikerül ezt mindenütt elérni, elgondolásunk — melyeket a minisztériummal is egyeztetünk — a következő: Három megyei gyermekotthon lakóit áttelepítenénk más megyébe, átmenetileg — Ököritófülpös- ről, Cégénydányádról, - Nagydobosról — s itt 720 gyereket tudunk elhelyezni. Ha ez nem bizonyulna elegendőnek — a közigazgatás korszerűsítése folytán megszűnt két járási székhely — Baktalóránt- háza és Tiszalök középületeiben biztosi tünk kétszáz férőhelyet. A minisztérium hozzájárult ahhoz is, ahol nagyon rosszak a feltételek, hogy átmenetileg három váltásban kezdődjék meg a tanítás azzal a kikötéssel, az alsósok délelőtti csoportokban tanulhatnak. GyUjtött az ország; A megyei tanács vb-elnök- helyettes befejezésként elmondta, hogy a Művelődésügyi Minisztérium akciójának eredményeként jelentő# értékű iskolai felszerelést, berendezést, szertári szemléltetőeszközt gyűjtöttek össze a* ország különböző iskolái Szabolcsnak. Mozgalmat kezdeményeznek, hogy minden árvizes iskola kapjon televíziót A nevelők helytállásáról megjegyezte, hogy többségük példásan helytállt a katasztrófa napjaiban, s most a* újjáépítésben, is tevékenyen részt vesz a szervezésben, a közös gondok megoldásában. Nincs jelentős elvándorlási szándék, sőt többen új hajlékot építenek, melyhez a minisztérium plusz 15 kamatmentes építési kölcsönnel támogatta a járást. A személyi feltételek javítása — a nevelőhiány enyhítése céljából kérik a Művelődésügyi Minisztériumot, engedélyezze, hogy önként jelentkező IlL és IV. éves tanárképzés hallgatókat hívhassanak meg tanítani az árvizes községek iskoláiba. Kedvezően fogadta a Művelődésügyi Minisztérium megyénknek azt a kérését, hogy 30—40 ezer forintos felemelt letelepedési kölcsönnel támogassák azokat a pedagógusokat, akik ezen a vidéken akarnak házat építeni, letelepedni — fejezte be nyilatkozatát Gulyás Emilné dr. P. CL Fegyház a körúton* A negyvennégyes tömegzárkát Szentes szobaparancsnok rekedt hangja veri fel álmából: — Ébresztő! A stréberebb természetűek mintha ma hangosabban ismételgetnék a felszólítást, pedig most a mélyen alvók is fürgébben ugranak talpra. Izgalmas napra ébredtek: három zárkatársukat viszik ma rögtönítélő bíróság elé. Percek alatt magukra kapkodják ruháikat. A lepedőket összehajtogatják, a szalmazsákokat egymásra rakják. Olyan por keletkezik, hogy vágni lehetne. Két rab hamar összesepri a szemetet, ami a szalmazsákok után a padlón maradt. Még szerencse, hogy nem kell sokáig álldogálniuk a porfelhőben. Kinyitják az ajtót. Torma törzsőrmester áll a bejáratnál az ügyeletes foglár. — Sétára sorakozó! — kiáltja. A rabok megindulnak kettesével kifelé. A folyosón éórba állnak. — Hulla jelöltek a falhoz! — kiált Torma. • Részlet a hasonló címmel ^egjeleat regényből. Senki sem mozdul. — Na mi az? Megsüketítünk, vagy mi az anti lova? Magyarul beszélek. Hullajelöltek a falhoz! A rögtöníté- lősök. Akik a statárira mennek. Hárman lépnek ki a sorból, és állnak a fal mellé. Egy rongyos ruhás cigány- gyerek. Inge kilóg, mint a hátulgombolós nadrágú falusi gyerekeknek. Mellette egy öreg román munkás tol - gálatos görnyed, jellegzetes román parasztgúnyában, hosszú, nadrágon kívül viselt vászoningben, fején kucsma, lábán bocskor. A harmadikon honvéd kincstári öltöny, de olyan állapotban, hogy aligha mehetne benne parádéra. Zúbbonya, nadrágja gyűrött, bakancsából hiányzik a fűző. — Házimunkás, megborotválni őket! — adja ki az utasítást Torma, — Parancsára, tőrzsőr» mester úr — ugrik elő egy fegyencruhás, feltűnően elhízott rab, a folyosó takarítója. A három rögtönftélős a házimunkással a folyosón marad. A többiek Torma felügyelete alatt kettesével megindulnak kifelé. Végigmennek a folyosón, aEtán ki Szatmári Györgyi a lépcsőházba, onnart áz udvarra. Ott már két másik zárka lákói sétálnak körbe- körbe. Kezüket a hátukon összekulcsolva, fejüket lehajtva lépegetnek. Egymással beszélniük nem szabad. A negyvennégyesek is besorjáznak a néma körmenetbe. Míg odakint a séta tart, a házimunkás elvégzi feladatát. A rabok nem mehetnek nyírott, tüskés arccal a bíróság elé. Meg kell őket borotválni, ez a szabály. A szerszámokat: a tégelyt, a pamacsot meg a borotvát a házi már ki is rakta az ablakpárkányra. Odahívja vendégeit, és minden ceremónia nélkül munkához lát. A víz hideg, a szappan nem habzik, a borotva életlen, a házinak nem borbély a mestersége. De amire utasították, azt kö- telességszerűen elvégzi. Azt is, amire nem kapott parancsot, Parázs Anti jött fél aE irodából, kezében papír, ceruza. A rögtönítélősök néhány személyi adatára van szüksége. Külön-külön hívja magához a tárgyalásra készülő vádlottakat, néhány lépésre a román munkaszolgálatost borotváló Harrytól. Harry Kobra besúgója. Nem kell tudnia, hogy Parázs tanácsokat ad a vádlottaknak. A két katonának nincs fogadott ügyvédje, csak az öreg munkaszolgálatosnak. Parázs a lelkűkre köti mindhármuknak, mondják el az utolsó szó jogán, hogy jelentkezni akárnak a transzportba, talán az megmenti őket a halálos ítélettől. Mire a negyvennégyes feljön a sétáról, a három rög- tönítélős megborotválva áll a fal mellett. Olyanok, mintha macskákkal hadakoztak volna. De Torma elégedett, — Jól lékápartad róluk a koszt — dicséri a házit. — Ugye, nem fájt? — fordul a megborotváltakhoz. — A golyó még annyit se fog fájni. Ha-ha-ha. — Ha-ha-ha — röhög Tormával Harry. Újra megcsi- kordul a zár a negyvennégyes ajtaján. A rabok gyorsan lekapkodják csajkáikat a falipolcokról. Az ajtó kinyílik. Torma törzsőrmester lép be. Két rab nagy kondért cipel utána, a harmadik nagy kanállal követi őket. — Zupára sorakozó! — ordít Torma. A foglyok — bal kézben csajkával, jobb kézben kanállal — libasorban járulnak a kondérhoz. Ki-ki megkapja a kanál levesét, és elvonul, hogy elfogyassza. Menne is a dolog simán, de Torma törzs úr szórakozni akar. Szeme fennakad Tur- gyán Viszi 1. román munka-; szolgálatos bocskorán. A szíjat a motozásnál abból is kiszedték, csak annyit hagytak meg, hogy a bocskor a lábáról le ne essen. Az már nem éri körül gazdája nyakát. Nem tudja magát felakasztani. Vaszi» lábbelije még a többi rab kifűzött bakancsánál is trehányabbul hat. Járni is csak körülményesen lehet benne. Hát még ha viselőjének Torma szándékosan gáncsot vet. Vaszil elveszti egyensúlyát. A forró leves kiömlik. Zsírfoltot ugyan nem fog hagyni a zárka padlóján, de Torma balhézni akar. Ráförmed Vaszil- ra, aki ártatlansága tudatában új adagért jelentkezik: — Kotródj innen! Te már kaptál. — De kiöntötte. A törzs úr kiöntötte — védekezik Vaszil. — Mit? Még visszapofázol? — üvölt Torma. — Na megállj, téged kétszer lövetlek főbe. — Engemet nem. Én jer lentkezek a transzportba. Vaszilnak Is megmondták a Parázstól kapott jó tanácsot. — Milyen transzportba? Talán a mennyeibe? Odafelvesznek. Oda én foglak átsegíteni — gúnyolódik a töc:
