Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-23 / 197. szám

4 óldal CFLET-MAGYARORSZAS 1970. augusztus S3 Megjegyzés: A vevő bizalma A nyári vásár első roha­mában kiürültek a polcok a nyíregyházi ruházati boltok­ban. Egyesek méltán mérge­lődtek, hiszen például az el­ső nap végén nem volt a 30 százalékkal , csökkentett áru férfipizsamákból. Az el­adók sajnálkozva tárták szét a karjukat: „Sajnos, csak ennyi volt a készletünk.” Mások viszont örömmel fe­dezték fel, hogy újabb áru­kat is bevontak a szezonvé­gi kiárusításba: olcsóbban le­hetett hozzájutni a nylon rö­vid ujju inghez, a női nylon steppelt köntöshöz, egyes kötöttruhákhoz, lányka­kardigánhoz, fiúmellényhez. Az összegezés is jó képet mutatott; az iparcikk kiske­reskedelmi vállalat közel hétmillió forint értékű árut vont be a nyári vásárba, az árleszállítás átlagos mértéke 33 százalék volt. A végered­mény: közel kétmillió forint maradt a vásárlók zsebé­ben. Első látásra — talán a kezdő kereskedő szemével nézve — nagyon jó tudni azt is, hogy a Centrum Áru­házban jóformán három nap alatt elfogyott minden ár- engedményes cikk. a női fe­hérneműkből. Megnyugtató, hogy a vásár elérte célját, a készletek 95—98 százaléka elfogyott augusztus 3 és 17 között. A vásár gazdasági oldala, hogy a nyári holmikat nem kell a kereskedelemnek a következő nyárig tárolni egy esetleges divatváltozós koc­kázatait is vállalva, kétség­kívül kedvező — jobban tud­ják forgatni a pénzüket, több új árut tudnak beszerezni a készletek felhalmozása nél­kül. No, de most nézzünk egy kicsit a vásárló szemével: kéthetes vásárt hirdetnek, s már a harmadik napon rá kell döbbennie mindenkinek ha nem tolakodott az első napon,- akkor neki most már csak itt-ott jut valami a kí­nált cikkekből. Ezt igazolták a számok is, hiszen a Cent­rum Áruház sem tudott a vásár idejére annyi készle­tet beszerezni, mint tavaly, s az iparcikk kiskereskedel­mi vállalatnál is arra pa­naszkodtak, hogy az áruk egy részét más megyéből kellett beszerezniük, illetve a forga­lom legnagyobb részét a sa­ját árualapból érték el, ke­vés volt az, amit a nagyke­reskedelem már eleve en­gedményes áron adott át számukra. A kis készletek bosszant­ják a vásárlót. Ha már az első héten azt látja, hogy amit ő keres, abból „egy fia sem” kapható, máris kész az ítélettel: „Persze, mert a ke­reskedők egymás között szét­osztották.” S ez a mondat a tanulságot is adja: csak azo­kat a cikkeket szabad be­vonni a szezonvégi kiárusí­tásba, amiből ha nem is vé­gig a két héten, de legalább tíz napig ki tudják elégíte­ni az idényeket, különben a kereskedelem a legfontosab­bat, a vásárlók bizalmát veszti el. Lányi Botond Lahousen naplójából ma­radt fenn a vállalkozás rész­vevőinek pontos indulási dá­tuma: „A Dasch-csoport má­jus 26-án 21 órakor, a Ker- ling féle csoport pedig 28-án 21 órakor lépett a tenger­alattjáró fedélzetére”. A kikötőt, még a koráb­biaknál is szigorúbban zárták le erre az időre. És az ügy­nökök robbanóanyagokkal és egyéb felszerelésekkel teli csomagokkal, imbolyogva in­dultak a tengeralattjáróra, hogy a gyomrába ereszkedje­nek. Az U—202 jelzésű tenger­alattjáró parancsnoka, Linder fregattkapitány fogadta a Dasch-csoportot, és nyomban egy-egy pohárka pálinkával kínálta meg titkos megbíza­tású utasait. Nyáron — az üdülések, ki­rándulások időszakában — ásitozó könyvtárakat, csekély könyvforgalmat képzel az uborkaszezonra gyanakvó, s jócskán téved. A megye könyvtáraiban ugyanis- — az árvizes községek kivételével — forgalmasak a napok. Nyír­egyházán, a Benczúr téri me­gyei könyvtárban, ahol 60—-70 ezer kötet könyv áll az olva­sók rendelkezésére, naponta ötszázan kölcsönöznek külön­féle könyveket. Az idei nyá­ron ötszázzal több az állandó olvasó, mint tavaly. A „Nyitott könyv" után A nyári olvasók egy része diák, vagy felnőtt tanuló, akik a kötelező olvasmány miatt keresik fel a könyvtárat. Töb­ben vannak, akiket nem ilyen „kényszer” hoz ide. A napi ötszáz olvasóból száz külön­féle szakkönyveket kér, má­sok a friss megjelenésű iro­dalmi művek iránt érdeklőd­nek. Különösen a tv Nyitott könyv című adásai után ug­rik meg a kölcsönzés: Jókai Anna, Berta Bulcsu, Kolozs­vári G. Emil, Palotai Boris, Szabó Pál könyveiből ilyen­kor nem tudják kielégíteni az érdeklődőket. Zola Nana cí­mű könyvét is sokan kérik — az éjszakai tv-adás jóvoltá­ból, — de mindössze öt darab van a könyvtárban. Az olvasmányok között to­vábbra is közönségsikere van Berkesi és Szilvási regényei­nek, de legalább ilyen a tv-s” íróknak, akik műveiből a tv ízelítőt adott. Kedvencek a megyében az írónők, Gal- góczi Erzsébet, Szabó Magda, Bihari Klára, Fehér Klára, Raffai Sarolta, Palotai Boris, Jókai Anna. A családi élet konfliktusait ábrázoló művek különösen kapósak, s ebben talán némi szerepe van a több ezer ingázónak is. A zilált családi életre a könyvekből is többen választ keresnek. „Sajnos elfogyott ••• Megszerették a megyében a könyveket, s ebben nagy sze­repe van a sokáig konkurens­nek nevezett televíziónak. Nem volt igazuk azoknak, akik azt mondták: a tv leszoktatja az A Belkereskedelmi Minisz­térium — a Pénzügyminisz­tériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértés­ben — módosította az áru- vásárlási hitelakció cikklistá­ját. A rendelkezés szerint szep­tember 1-től már (az NDK- gyártmányú Simsonok kivé­telével) mopedek, kismotorok, valamint (az MZ-gyártmány kivételével) import motorke­Az U—202 különleges meg­bízatású német tengeralattjá­ró halk eúgással kisiklott a kikötőből, aztán elindult hosz- szú útjára. Az ügynökök rö­videsen nehéznek érezték a levegőt, s egyre nyomasztóbb lett számukra a tengeralatt­járó folytonos dülöngélése. Rövidesen mind az öt ügy­nök halálos betegnek érezte magát. A búvárnaszád át­úszott ae acélhálókkal és ak­nákkal védett kikötőzáron, majd gyorsan alámerült. A látóhatáron ugyanis angol re­pülőgépek jelentek meg. Dasch és Burger egy ka­binba kerültek, a csoport töb­bi tagjai kénytelenek voltak egy-egy függőággyal megelé­gedni. Linder kapitány rövi­desen felkereste egyre bete­gebbé váló utasait. Dasch rékpárok is vásárolhatók részletre, mégpedig kedvez­ménnyel. 10 százalék előleg lefizetésével. Az eddigiektől eltérően ugyancsak 10 száza­lékos előleggel hitelezik meg az összes elektromos háztar­tási hűtőszekrényt. Ugyanak­kor az olajtüzelésű kályha lekerült a hitelakció cikklis­tájáról, ezentúl már csak készpénzért vásárolható. kedvetlenül hallgatta, amint elmondotta, hogy a búvárna­szád most délkeleti irányba hajózik a Finisterre-fok felé. — Igyekszünk az út nagy részét felszínen vagy a felszín közelében megtenni, de gyak­ran alá kell majd merülni, mert újabban az angol és amerikai repülőgépek radar­készülékekkel vannak fel­szerelve, és rendszeresen va­dásznak ránk. Elég nagyok a veszteségeink amiatt — kö­zölte Linder, ami egyáltalán nem nyugtatta meg Dascht, sőt bármilyen betegnek érezte magát, most felkapta a fejét: — S ha nem veszik őket észre idejében? Ha meglát­nak bennünket? — Ilyenkor azt csinálják, hogy se. alámerülés környé­két teleszórják bombákkal. Nem kellemes érzés, igaz, volt már egy-két ilyen ta­pasztalatom, de ki lehet bír­ni — mondta kissé fanyar mosollyal Linder, aztán meg­nyugtatta a két ügynököt, hogy legyenek csak nyugod­tak, mindent megtesznek az akció tökéletes sikere érde­kében. Daschék másnap az egész napot ágyban töltötték, s csak estefelé tértek valame­lyest magukhoz. Teltek a na­pok. Amikor aztán körülha­józták a Finisterre-fokot, Linder megadta az új irányt: — Az Aeori-szigetek felé! Az öt ügynök végre friss levegőt szívhatott, felkapasz­kodhattak a fedélzetre, s amikor elérték az Azori-szi- getek egyik kis rejtett öblét, valamelyest még fel is léle­gezhettek, mert rövid pihenő következett. A hajón néhány apróbb javítás vált szüksé­gessé. (Folytatjuk) volt esti világítás, sötétedéskor a munka leállt. Nem voltak fedett várakozó-, át­vevőhelyek. a legkisebb eső esetén a munkát le kellett állítani. A nagy gépjármű- inság arra kényszerítette a gyümölcstermelő termelőszö­vetkezeteket, hogy traktorok­kal, munkagépekkel is a szállítást végezzék. Csak emiatt 60 ezer hold föld ma­radt az elmúlt évi almaszü­ret alkalmából szárítatlanul. És még szerencsénk is volt, mert a jó őszi időjárás lehe­tővé tette, hogy úgy az ex­port, mint a szállítás decem­ber elejéig zavartalanul foly­jon tovább. Amíg « gyümölcs odaér? Mindenekelőtt sürgős in­tézkedésekre van szükség, hogy a MÉK augusztusban a kezdetkor szükséges hiány­zó öt, szeptemberre még vissza nem igazolt 25 és ok­tóberre hiányzó 40 tehergép­kocsiját biztosítsák. Az AFÉSZ-eknek 70 gépkocsira szóló igénye rendezetlen. Az állami gazdaságoknak is 36- tal kevesebb gépkocsi van pa­píron biztosítva, mint arneny- nyire okvetlenül szüksége van. De még ennél is fontosabb egy szemléleti változás va­lamennyi kereskedelmi szerv, nél. Véleményünk szerint a szállítás megszervezéséhez a kereskedelemnél több szak­ember ,áll rendelkezésre, mint a különben is csak szét­szórtan intézkedő termelők­nél. Előbb utóbb el kellene érni, hogy a kereskedelem ne várja ölhetett kezekkel, amíg a termelő a kijelölt né­hány helyre odaviszi a gyü­mölcsöt és ott — igen hosz- szú sorban állás után — vagy átvesíi tőié. vagy nem. Ez túlzottan kényelmes állás- pónt’á'z'ártuz sújtotta-megye jelenlegi szállítási helyzeté­ben — és nagy többletki­adást, kárt jelent a népgaz­daságnak is. (Eddig is azt jelentett.) A kár még csak halmozódik a gyümölcsszál­lításhoz igénybe vett munka­gépek hiányzása, az elmaradt őszi munkák révén, a felszán- tatíanul maradó földek mi­att. Bizonyos fokig ugyanez vo­natkozik a MÁV-ra is. Most, hogy a fokozott büntetések hét végi kirakodásra kény­szerítik a vállalatokat, elő­bukkannak majd a MÁV munkájában lévő szervezet­lenségek is. Ha a MÁV el­várja — ebben igaza van — hogy szombaton és vasárnap is kirakják a vagonokat, a szállítók is joggal elvár­ják. hogy idejében tudjanak arról, mikor érkeznek a szállítmányok és mikor kap­nak üres vagonokat. Több átvevő- telepet Visszatérve a kereskedelem szerveire, ha már idén nem is tudják teljesen átvenni a szállítás megszervezését, legalább két helyen — Fe­hérgyarmaton és Csengerben — átvevőhelyeket kellene felállítaniok. Ezzel sok kilo­méterrel megrövidítenék igen sok termelő szállítási útját, s közvetve mentesíte­nének a felesleges sorban ál­lástól sok járművet. Több munkagép mehetne a föl­dekre, több mezei munkát tudnának jól elvégezni az 1970-es árvizes esztendő sok gondtól nehéz őszén a ter­mel őszövetkezetek. Szatmár országútion az őszi hónapokban sona nem látott csúcsforgalom lesz, melyre jól fel kell készülnie az útépítőknek, a közlekedé­si rendőrségnek, a termelők­nek; az alkatrész-utánpótlás­nak is. De elsősorban és leg­többet a kereskedelem tehet­ne, ha segítene megosztani gondjainkat. Gesztelyi Nagy Zoltán írónők a kedvencek Konkurrencia-e a tévé? Mit olvasnak nyáron Szabolcsban ? embereket az olvasásról. Több ezer új olvasót tobor­zott a megyében is a tv a lel­kes könyvtárosok, irodalom­barátok mellett. A legjobb bi­zonyíték, hogy nyáron is ol­vasnak, sőt többen járnak a könyvtárakba, mint koráb­ban. A könyvesboltokban sincs uborkaszezon. Bár ilyenkor főként az útleírásokat, térké­peket, szótárakat vásárolják, akadnak vevői az irodalmi al­kotásoknak is. Az ünnepi könyvhéten több mint 190 ezer forintot árult az állami könyvesbolt, s több 10 ezer forint értékű könyvet adtak el a szövetkezeti boltok, könyvbizományosok. A köny­vesboltokban a Körkép, a Szép versek, Palotai Boris: Pokróc az ablakon, Kolozs­vári G. Emil: Nők apróban, Bihari Klára: Párbeszéd, Sza­bó Magda: Okút című köny­veinek volt a legnagyobb si­kerük. Sokan keresték a do­kumentumirodalom kedvelői a Zsukov emlékiratokat. Váci Mihály köteteivel is sokan szerették volna kiegészíteni könyvtárukat. Sajnos nem tudtak Váci-könyvvel szolgál­ni a könyvesboltok. 200000 új kötet A könyvtárakból és a könyvesboltokból sokan tá­voznak üresen, mert a kért könyvet nem tudták megkap ni. Igen lassú az új művek „sebessége” a kiadóktól a könyvtári polcokig. Majdnem 4 hónapot kell várni az olvasó­nak, amíg kézbe veheti ked­venc olvasmányát. Ha szeren­cséje van a néhány megren­delt és kölcsönzésre alkalmas­sá tett kötetből neki is jut A könyvesboltokban termé­szetesen jóval előbb hozzájut­nak a vásárlók, de a népsze­rű művek olykor órák alatt elfogynak, s legfeljebb az utánrendelésben reményked­hetnek a türelmesebbek. Szabolcs könyvtárai 4 mil­lió forint értékű, 200 ezer kö­tet könyvvel gyarapodnak az idén, hogy az árvíz sújtotta községekben is megkezdőd­hessék a könyvtári élet. Űj és minőségileg is színvonalas, gondosan összeállított könyv- állománnyal folytatódik az olvasók toborzása, (páll) Évek óta visszatér.., Almaszüret előtti gondok Változások az áruvásárlási kölcsön cikk listáján Két hét múlva kezdik szedni a fehér almát. Nem sokkal uiána kezdődik a pi­ros alma szürete is. Az ár­víz és belvizek okozta pusz­títások, az időjárás miatti terméskiesés nagyobb, mint amennyi a termőre forduló területek többlete. Körülbelül 6—7000 vagonnal kevesebb almára számíthatunk a ta­valyinál, de még így is 25 ezer vagon fölött lesz a ter­més, és ebből 15 ezer vagon- nyi exportminőségre számíta­nak a szakemberek. Hetvenötezer súly vagon Minden esztendőben érde­mes almaszüret előtt számba venni az elmúlt évi tapasz­talatokat és ami akkor bajt okozott, kiküszöbölni. Idén is a szállítás fogja okozni a legtöbb problémát, ez már most világos, ezzel foglalkoztak a legutóbbi szállítási bizottsági értekezle­ten is. Ugyanis a téli alma szüretével egybeesik a nagy­arányú építőanyag-szállítás az árvíz sújtotta területekre. Mindkettő különlegesen fo­kozza a szállítási igényeket. Ha nem teszünk komoly in­tézkedéseket a megoldásra, szinte megoldhatatlan fel­adat elé kerülnek a termelő üzemek. A feladat' nagyságát köny- nyen áttekinthetjük, ha egy­más mellé írjuk a néhány sarokszámot. Idén körülbelül 75 ezer súlyvagon mezőgaz­dasági terméket kell elszál­lítani Szabolcs megyéből. Ezenbelül — bár a többinek az elszállítása is zömmel az őszi hónapokra esik — őszi feladat a 28 ezernyi vagon alma szállítása. Ebből is a 15 ezer vagonnyi export. És még ebből is a 13 ezernyi szovjet export. Ez utóbbi mennyiséget ugvanis döntően a három át- rokóállomáson, Tuzséron, Mándokon és Komorón kell berakni. Épp úgy, mint ta­valy. Gépek — kihasználatlanul Az elmúlt évi almaszállí­tásra az volt a jellemző, hogy a termelőszövetkezet a délután szedett almát este 6 óra körül indította útnak az átrak óállamásokra. (Csak azért volt szükség erre a korai indításra, hogy még az esti órákban besoroljanak a másnap délelőtti átvételhez, így sikerült elérni, hogy az este 6-kor útba indított gép­kocsi másnap este 8 körül hazaérkezzék. Több mint 24 órájából alig 1—2 óra volt hasznos kihasználás. A sok száz egységből álló gépjármű- parknak egyharmadát, igen sok traktort, gépkocsit mel­lőzni lehetett volna, ha a szállítást jobban szervezik meg. A távolról érkező gépko­csik semmilyen előnyt nem élveztek a besorolásnál. Nem Patyolat- történet Először február elején fordult meg egy buta gondolat a fejemben: haragasznak rám a Patyolatban. Az történt ugyan­is, hogy 24 órás tisztításra vittem be egy öltöny ruhát, de nem vállalták, mert rossz volt a gép. Minthogy másnap minden­képp szükségem volt a ruhára, és nem is volt olyan piszkos, otthagytam, hogy legalább vasalják ki, de 24 óra alatt. Megyek másnap és azzal fogad a felvevő hölgy, hogy na­gyon sajnálja a dolgot, de alighogy tegnap kiléptem, megcsi­nálták a gépet. Ki is tisztíthatták volna, de nem merték, mert csak a vasalást rendeltem meg. Most már mindegy, mondom a felvevőnek, csak tessék kihozni. Keresi, eltelik 10 perc, aztán 20, végül egy félóra múlva behív, hogy én is segítsek, mert nem találja. ű a tiszták között, én meg a szennyeskosárban kezdtem a kutatást. Körülbelül a negyedik kosár alján aztán megtalál­tam. Természetesen nem úgy, ahogy bevittem, hanem sokkal gyűröttebben. Mit szaporítsam a szót, a lényeg, hogy egy óra várakozás után megkaptam. Vannak még hibák — gondoltam magamban, de biztos nem általános. Legközelebb biztos, ami biztos, nem a Petőfi utcai szalon­ban próbálkoztam, hanem az Északi Alközpontban. A vállalási időre már nem emlékszem, de a lényeg, hogy két nappal utá­na mentem. Amikor a hölgy közölte velem, hogy nincs kész, nem akartam hinni a fülemnek. Aztán mondta, hogy „holnap tessék érte benézni.” Még ennek sem tulajdonítottam jelentő­séget — már tudniillik annak, hogy benézni — csak akkor ér­tettem meg, mikor másnap sem lett kész. Harmadnap is csak benéztem, végre aztán a negyedik napon elkészült. Még nem tudtam, hogy van-e értelme a sorban állásnak, mert negyediknek érkeztem, amikor bejött egy férfi és egy nő. Az egyetlen alkalmazott azonnal kiejtette a kezéből, amivel foglalkozott és rögtön kiadta az újonnan érkezettek ágynemű­jét. Hát, istenem, ismerős — gondoltam magamban — legalább nekik nem kell sorban állni. Azt viszont megerősítették ben­nem, hogy haragusznak rám. Csak azt tudnám, miért? Mert a fene tudja, de úgy láttam mindig, hogy az én ruhám sem pisz­kosabb, mint a másé. Sőt, köszönni is szoktam, bár lehet, hogy ezzel rontok el mindent. Akkor ugyanis felnéz a „félfogadó”, mert azt hiszi, ismerős lépett az üzletbe. Mindegy legközelebb majd nem köszönök és igyekszem az arcom is jól eltakarni, hátha nem ismernek meg. Vagy az is idegesítheti őket, hogy rövid határidőre kérem a tisztítást. Mert, jó, jó megfizeti a pali — gondolja a felvevő — de eset­leg másnap, vagy harmadnap újra kell vele foglalkozni. A napokban aztán megnyugodtam. Olyan dolog történt velem, ami visszaadta az önbizalmam. Megint nem készültei a ruhám, — pedig megint később mentem érte a Petőfi utcá­ra — de amíg vártam rá, láttam, hogy mással is legalább any- nyi bajuk van, mint velem. Másnak sem tisztítják ki a ruhá­ját, sőt, volt egy férfi, akivel fájdalommal és megtört szívvel tudatták, hogy a ruha napok óta ott van, félretéve készen. Csak éppen a pecsétet nem tudták kiszedni belőle. De esetleg kimosnánk, — jegyzi meg bátortalanul a felvevő — hátha ak­kor nem lenne pecsétes. Felszabadultan jöttem el, hogy lám, nemcsak rám hara­gusznak. De azóta motoszkál a fejemben, hogy megkérdezzem, vajon kinek kell tudni, milyen eljárással tisztítsák a ruhát? Balogh Józstí Szabó László — Sólyom fózsef: Kémek a b

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom