Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

I. Jsat rBE»-WA«¥ÁnöftSW» fSW. augusztus 39. Magyar kiállítás Moszkvában Losonczi Pál (Folytatás ax 1. oldalról) ban. Meggyőződésem, hogy kapcsolataink ápolása és bő­vítése, közös céljaink érdeké­ben összefogásunk erősítése népeink kölcsönös érdeke, s egyben hozzájárulás a nem­zetközi béke és biztonság megteremtéséért folyó világ­méretű harchoz Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és kísérete pén­teken 3 napos hivatalos lá- gatásra Khartoumba érke­zett. A repülőtéren Gaafar Mohamed Nimeri, a szudáni forradalmi parancsnoki ta­nács elnöke fogadta. Az elnöki repülőgépet a határtól Khartoumig a szu­dáni légierő két vadászrepü- lőgép-raja kísérte.A gép ma­gyar idő szerint pontosan 15 órakor szállt le a repülőtér betonjára. A gépből kilépő Losonczi Pál tiszteletére 21 ágyúlövés dördült el. Közben Losonczi Pál bemutatta ven­déglátójának kíséretének tagjait, majd Nimeri elnök mutatta be vendégének a for­radalmi parancsnoki tanács és a kormány tagjait. A zene­kar eljátszotta a magyar és a szudáni Himnuszt, majd a két elnök elhaladt a felsora­kozott díszszázad előtt. Ez­után Losonczi Pál és Gaafar Nimeri a repülőtérről a köz- társasági palotába hajtatott. A repülőtéren és a város­ba vezető úton több ezren köszöntötték Losonczi Pált és kíséretét Az út mentén el­helyezett táblák a szudáni és a magyar nép összetartását éltették, méltatták az arab ügynek nyújtott magyar tá­mogatás jelentőségét. Pénteken este Nimeri el­nök a köztársasági palotában vacsorát adott Losonczi Pál tiszteletére. Külpolitikai összefoglaló üli Magyar felszólalás a leszerelési bizottság ülésén fii! Pravda-kommentár az amerikai „halálhajóról“ A SALT-tárgyalások né­hány napja Bécsben befeje­ződött második menete álta­lános elégedettséget keltett vi­lágszerte. A legutóbbi órák­ban azonban három olyan hír is érkezett, amely arra emlé­keztet: a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zása az emberiség nagy, egye­temes leszerelési feladatának csak egyik része és nem szü­netelhet az aktivitás e küzde­lem egyéb területein sem. A genfi leszerelési ' bizott­ság ülésén dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar delegá­ció vezetője nagy érdeklődés közepette hívta fel a figyel­met egy alapvető fontosságú tényre. „Változatlanul idő­szerű az ENSZ-közgyűlés 1959-ben elfogadott határoza­tának az a megállapítása — mondotta —, hogy az általá­nos és teljes leszerelés kérdé­se ma a világ előtt álló leg­fontosabb probléma, ezért a kormányoknak mindent meg kell tenniök az építő jellegű megoldás érdekében.” Miután a magyar fődelegá­tus emlékeztetett a világszer­vezeti közgyűlésnek arra a határozatára is, amely az 1970-es esztendőket leszerelé­Magyar vezetők Románia nemzeti üdvözlő távirata ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, á Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Fock.Jenő, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke üd­vözlő táviratot küldött N. Ceausescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt fő­titkárának, a Román Szocia­lista Köztársaság államtaná­csa elnökének. I. G. Maurer elvtársnak, a Román Szocia­lista Köztársaság miniszterta­nácsa elnökének. A román nép nagy nemzeti ünnepe, Románia felszabadu­lásának 26. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép és a magunk nevében szívélyes üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek és a szocializmust építő román népnek. Meggyőződésünk, hogy né­peink barátsága, államaink fejlődő kapcsolatai hozzájá­rulnak a szocialista világ- rendszer erősödéséhez, a béke ügyének védelmezéséhez — hangzik egyebek között á táv­irat. si évtizeddé nyilvánította, rá­mutatott az eddigi tárgyalá­sok eredményeire. Hangsú­lyozta az 1963-ban kötött atomcsendegyezmény, a vi­lágűrrel kapcsolatban 1967- ben elfogadott megállapodás, valamint az atomsorompó- szerződés jelentőségét és elé­gedetten szólt bizonyos to­vábbi biztató kilátásokról. Hazánk képviselője érzékel­tette, hogy ilyen sorsdöntő kérdésekben nem lehet helye türelmetlenségnek. Az eddigi megbeszélések azt bizonyít­ják, hogy egyetlen lépéssel nem lehet mindent átfogóan rendezni, hogy történelmi fo­lyamattal van dolgunk, amely­nek alakulása a nemzetközi helyzet függvénye. Ugyancsak a fegyverzetek jelenlegi helyzetével függ ösz- sze az a kommentár, ami a Pravda pénteki számában je­lent meg. • A cikket kivétele­sen nem publicisták, hanem biológiai szakemberek írták és a sajátos téma érthetővé, sőt drámaivá teszi ezt a rendhagyó szerzőséget. Kova- nov, az Orvostudományi Aka­démia alelnöke és Pokrovsz- kij, az ugyancsak tudományos karakterű élelmezésügyi in­tézet igazgatója nagyon is il­letékes arra, hogy véleményt mondjon Washington immár hírhedt halálhajójáról, amely­nek gyomrában 12 500 ideg­bénító gázt tartalmazó rakéta süllyedt az óceánba. „Rend­kívül kockázatos, katasztrofá­lis következményekkel terhes kísérletet hajtott végre az Egyesült Államok, amely nemcsak a térség embereit érinti, hanem a bioszféra egész egyensúlyát is”. írják a szerzők. Ugyancsak a * moszkvai Pravda emlékeztet arra egy másik cikkében, hogy az USA mindmáig nem írta alá, illet­ve nem ratifikálta a vegyi- és biológiai fegyvereket eltiltó 1925-ös genfi jegyzőkönyvet Ez a fajta magatartás az amely akadályozza, hogy a leszerelési folyamat az eddi­ginél is gyorsabb legyen. (Folytatás az 1. oldalról) is. Igazi kulturális forrada­lom ment végbe, amelynek során a műveltségből koráb­ban kizárt munkás és pa­raszt tömegek előtt megnyílt a tanulás, a művelődés le­hetősége. — A magyar népgazdaság gyors fejlődésében kiemelke­dő szerep jutott a magyar- szovjet gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés­nek. Az energiahordozókban szegény népgazdaságunk számára rendkívül fontos nyersanyagok biztosítása mellett a Szovjetunió gépek és komplett üzemek szállítá­sával is segíti hazánkat. — Népgazdaságunk szá­mára komoly biztonságot je­lent és igen előnyös, hogy a Szovjetunió a legnagyobb ke­reskedelmi partnerünk. A kölcsönös áruforgalom volu­mene ma már eléri az 1,3 milliárd rubelt, a Szovjet- unió, részesedése pedig egész külkereskedelmünkben meg­közelíti a 38 százalékot. — Népgazdaságunk fejlő­dése bizonyítja, hogy az or­szágaink között meglévő hosszú lejáratú gazdasági, ke­reskedelmi és ágazati együtt­működési egyezmények, a szerződéseken alapuló sokré­tű kapcsolatok jó alapot te­remtenek ahhoz, hogy a nem­zetközi munkamegosztásban rejlő előnyöket kölcsönösen hasznosítsuk. — Készülünk pártunk so­ron levő, X. kongresszusára és dolgozunk az 1971—75. évekre vonatkozó ötéves ter­vünkön. Célul tűzzük ki a termelés bővítését, a kor kö­vetelményeinek megfelelő szerkezeti átalakítását, a mű­szaki fejlesztés ütemének meggyorsítását, a külkeres­kedelmi tevékenység fokozd sát. Tervgazdálkodásunk fej­lesztése során tovább tökéle­tesítjük gazdaságirányítási rendszerünket, messzeme­nően törekedve a tervszerű arányos fejlődés biztositásá- ra, a szocialista építés elvei­nek következetes érvényesí­tésére mind a termelésben, mind a javak elosztásában. Intézkedéseink és munkánk legfőbb célja, hogy dolgozó népünk életviszonyait to­vább javítsuk. — A magyar dolgozó nép. pártunk és kormányunk az elmúlt huszonöt év gazdag tapasztalataira építve a leg­nagyobb politikai és gazda­sági jelentőséget a jövőben is a Szovjetunióval fennálló kapcsolatainknak tulajdonít­ja. Negyedszázados fejlődé­sünk tényei egyértelműen bi­zonyítják: a szocialista inter­nacionalizmus elvei gyakor­lattá váltak. A szocialista nemzetek közötti új típuséi együttműködés alapelvei tel­jes mértékben érvényesülnek, ékes példáját mutatva a kis és nagy országok népei kö­zötti együttműködés lenini elvei megvalósulásának. Ezután Alekszej Koszigin mondott üdvözlő beszédet. Alekszej Koszigin beszéde — A Magyár Népiköztár­saság ma megnyíló moszkvai jubileumi kiállításán meg­kezdi azoknak a nagyszerű eredményeknek a bemutatá­sát, amelyeket a népköztársa­ság dolgozói 25 év alatt ér­tek el. — Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága és a szovjet kormány vala­mennyi jelenlevő szovjet elvtárs nevében szívből üd­vözöljem magyar barátain­kat, Fock Jenő elvtársat, a magyar forradalmi munvís- paraszt kormány elnökét, a Magyar Népköztársaság kor­mányküldöttségének tagja­it, továbbá mindazokat a magyar munkásokat és szak­embereket, akik munkájukkal és művészetükkel hozzájá­rultak a gyönyörű kiállítás létrehozásához. — A magyar jubileumi ki­állítás jelentősége messze túlnő a magyar dolgozók ál­tal elért termelési eredmé­nyek bemutatásának kerete­in. Nem kétséges, hogy szá­mot ad a magyar munkások, parasztok, műszakiak, mér­nökök és más szakemberek nagy munkaszeretetéről, hozzáértéséről és tevékeny­ségük magas fokú kulturált­ságáról. E kiállítás minden szovjet látogatóját először is a magyar nép munkája irán­ti tiszteiét érzése hatja át. Ugyanakkor azonban ez a kiállítás mintegy kicsiben visszatükrözi annak a dicső útnak az eredményeit, ame­lyet a szabad szocialista Ma­gyarország tett meg dolgozói harci élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a vezetésével. — A magyar nép életében történelmileg rövid időszak alatt gyökeres változások mentek végbe, amelyekhez hasonlót nem találhatunk Magyarország egész ezeréves történelmében. A néphatalom kivívása után gyökeresen megváltozott az ország gaz­dasági és társadalmi arcu­lata. A Magyar Népköztársa­ság, mint a szocialista kö­zösség tagja, magasan fej­lett iparral, nagyüzemi szö­vetkezeti mezőgazdasággal, élenjáró tudománnyal és mély nemzeti hagyományok­ra épülő szocialista kultúrá­val rendelkező országgá vált. — A magyar dolgozók joggal büszkék eredményeik­re, szilárdan meggyőződtek arról, hogy a szocializmus megfelel létérdekeiknek, és senki sem térítheti le Ma­gyarország népét az általa választott szocialista útról. — A népi Magyarország már nem egyszer rendezett országunkban kiállításokat, ezek mindig nagy érdeklő­dést keltettek a szovjet köz­véleményben. Meggyőződés­sel állíthatjuk, hogy A sza­bad Magyarország 25 éve cí­mű jubileumi kiállítás is Kádár János elvtárs nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) tói »J~ r v— a Román Szocialista Köztár­saság államtanácsának elnö­ke I. G. Maurer, az RKP Központi Bizottsága Végre­hajtó Bizottságának és Állan­dó Elnökségének tagja, az RSZK minisztertanácsának elnöke. P- Niculescu-Mizil, az RKP Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, az RKP Központi Bizottságának titkára, C. Manescu, az RKP Központi Bizottságának tag­ja, az RSZK külügyminiszte­re; L. I. Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, N. V. Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnö­ke, A. hí. Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja. a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke, A. P. Kirilenko, az SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, az SZKP Központi Bizott­ságának titkára, K. F. Katu­sén, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára, A. A. Gromiko, az SZKP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re. K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottsá­gának tagja, az SZKP Köz­ponti Bizottságának osztály- vezetője. Az ülés célja az volt,_ hogy azon megvitassák az időszerű nemzetközi kérdéseket a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista országok közötti kapcsolatok kialakult gya­korlatának megfelelően. Fő figyelmet szenteltek a jelenlegi európai helyzetnek, amely általános vélemény szerint fontos befolyást gyakorol az egész világhely­zetre. A résztvevők megállapítot­ták, hogy a Szovjetunió és az NSZK tárgyalásai és az 1970. augusztus 12-én aláírt szerződés fontos lépés a fe­szültség enyhítésének és az európai helyzet normalizálá­sának útján, megfelel min­den nép érdekeinek és szol­gálni fogja minden európai ország aktív államközi kap­csolatai fejlesztésének ügyét, a békés egymás mel­lett élés elvei alapján. A résztvevők kifejezték azt az eltökélt szándékukat, hogy megteszik a tőlük függő to­vábbi lépéseket az európai biztonság megerősítésének irányában, eavebek között — más érdekéit országokkal együtt — aktív intézkedése­ket foganatosítanak annak érdekében, hogy az összeuró­pai értekezlet összehívására vonatkozó, mind átfogóbb tá­mogatásra találó javaslat a legközelebbi jövőben réalizá- lé^ék. Ugyancsak véleménycse­rét folytattak néhánv más időszerű nemzetközi problé­máról is. Ismét kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a szocialista országok közötti testvéri kapcsolatok és sok­oldalú együttműködés erősí­tése a béke és az európai biztonság szavatolásának zá­loga. Az ülés a teljes egyetértés. a barátság és az együttmű­ködés szellemében folyt le. ★ A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a szovjet kormány augusztus 20-án a Kremlben ebédet adott azoknak a kül­döttségeknek a tiszteletére, amelyek részt vettek a Var­sói Szerződés tagállamai po­litikai tanácskozó testületé­nek ülésén. Az SZKP Központi Bizott­sága és a szovjet kormány nevében L. 1. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára melegen üdvö- zölté a szocialista országok­nak az ülésen részt vett párt- és állami vezetőit. A Varsói Szerződés tagál­lamai küldöttségei líbk nevé­ben G. Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára válaszolt az üdvözlő beszéd­re. G. Husák köszönetét mondott az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kor­mánynak a meleg, szívélyes fogadtatásért, megelégedés­sel szólt a politikai tanács­kozó testület ülésének ered­ményeiről és hangsúlyozta, hogy az ülés az egység és a testvéri barátság légkörében folyt le. Az ebéd meleg, szívélyes, baráti hangulatban folyt le. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken látogatást tett „A szabad Ma­gyarország 25 évé” címmel Moszkvában megnyílt magyar jubileumi kiállításon. Láto­gatására elkísérte Fock Jenő miniszterelnök, Péter János külügyminiszter, valamint a kiállítás megnyitására ér­kezett magyar kormánykül­döttség többi tagja. Kádár János meghívására megtekintették a kiállítást Andrej Kirilenko, Arvid Pel- se és Gennagyij Voronov, 3Z SZKP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjai, Jurij Andropov és Pjotr Gyemicsev, a Politikai Bi­zottság póttagjai, valamint az SZKP több más vezető sze­mélyisége. A vendégeket Apró Antal miniszterelnök-helyettes, a kiállítás kormánybiztosa, Rapai Gyula moszkvai ma­gyar nagykövet, továbbá a kiállítás vezetői fogadták és kalauzolták végig a bemuta­tón. A kiállításon tett mintegy másfél órás körséta után a magyar vezetők villásreggelit adtak a szovjet vendégek tiszteletére, amelyen Kádár János és Andrej Kirilenko pohárköszöntőt mondott. A fogadást követően Kádár János nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda ki­küldött tudósítóinak, vala­mint a Magyar Rádió és Televízió moszkvai tudósí­tóinak. — Eredetileg úgy volt, hogy nem lesz alkalmam ezt a jubileumi kiállítást Moszk­vában mégnézni — mondot­ta Kádár János. — A körül­mények azonban úgy alakul­tak, hogy közös nemzetközi ügyben Moszkvába jöttünk, így mégis megnézhettem a a kiállítást kedves szovjet barátainkkal, szövetségese­inkkel együtt. Azt tudnám mondani, hogy a kiállítás sikerült. Gratulálok a szer vezőknek, a kivitelezőknek, s azoknak, akik a kiállítást lebonyolítják, mert áttekint­hető és jó képet ad arról, hogy Magyarországon hó- gyoh, miképpen épül a szó­megérdemeli sikert arat majd nálunk, hiszen a szovjet em­berek mindig figyelemmel kísérik a magyar dolgozók életét, s a büszkeség érzése tölti el őket azoknak a sike­reknek a láttán, amelyeket a magyar nép az új élet építé­sében, a szocialista világ­rendszer megszilárdításáért és felvirágoztatásáért vívott közös harcunkban ér el. — Engedjék meg, hogy újabb eredményeket és sike­reket kívánjak a Magyar Népköztársaság dolgozóinak, marxista—leninista élcsapa­tuknak, a Magyar Szocia­lista Munkáspártnak a szo­cializmus felépítésének befe­jezéséhez. A beszédek elhangzása után kormányunk elnöke el­vágta a pavilon ajtajában Ki­feszített nemzetiszínű szala­got. A szovjet vendégek ma­gyar házigazdáik kíséretében jó órán át ismerkedtek a kiállítással. Akik eddig nem ismerték közelebbről a szov­jet miniszterelnököt, most meglepetéssel hallhatták, hogy Alekszej Koszigin mi­lyen nagy szakértelemmel és mélyrehatóan érdeklődik az egyes gépek, berendezések iránt. A Rába—MAN 2156 XM motornál, amelyet autóbusz­ba építve a Szovjetunióba is exportálunk, Fock Jenő vet­te át a kiállítási informátor­tól a magyaré zás fonalát és részletes műszaki-gazdasági leírást adott róla a magas rangú látogatóknak. Az alu­mínium nyersanyag- és fél­készgyártmányok részlegé­ben kisebb eszmecsere ala­kult ki a házigazdák és a vendégek között a magyar— szovjet alumíniumkohászati együttműködésről. A könnyűipar „ezüstszobá- jóban” Alekszej Koszigin, akinek textilmérnöki képe­sítése van, nagy elismeréssel nyilatkozott a magyar ruha- és cipőiparról és megje­gyezte, ' hogy ezeknek ....az iparágaknak nagy hagyomá­nyai vannak Magyarországon. A nyitott mélyhűtőpultoknál a szovjet miniszterelnök a berendezés áramfogyasztásá­ról, a személygépkocsi-alkat­részeknél a szovjet Fiat au­tókhoz történő magyar alkat­részszállításról. az élelmiszer- ipari részlegben a magyaror­szági tojástermelésről tett fel kérdéseket. Koszigin érdeklődését szemmel láthatólag felkeltet­te a magyar csomagolástech­nika, és ezzel kapcsolatban mind a gépipari (csomagoló­gépek), mind az élelmiszer- ipari részlegben (polipackíej) jó néhányszor tett fel kér­déseket. Mielőtt a kijárathoz érnek, a kiállítás látogatóit Buda­pest panorámaképe búcsúz­tatja. A szovjet miniszterel­nök kétszer is megnézte, majd megjegyezte: — En ugyan eredetiben is láttam az önök fővárosát, de az ember nem gyönyörködhet benne elégszer. cializmus. — Kiállításunk külön elő­nye, hogy nagyon érzékelhe­tően és jól bizonyítja, egy­ben demonstrálja, miként alakul a magyar—szovjet együttműködés a gazdasági élet terén, hogyan alakul és halad napról napra a maga­sabb forma, a kooperáció és az integráció irányába. A Varsói Szerződés tagor­szágai politikai tanácskozó testületének csütörtöki ülésé­re vonatkozó kérdésre Kádár János elvtárs így vá­laszolt: — A kommünikében kö­zölteket szeretném hangsú­lyozni. A magyar küldöttség véleménye szerint rendkívül fontos és hasznos volt ez a találkozás, s az egység és egyetértés szellemében ment végbe. Erősíti jövendő együtt, működésünket valamennyi szocialista ország javára. Meggyőződésünk szerint egész Európa népeinek ja­vát és a békés egymás mel­lett élést is szolgálja — je­lentette ki az MSZMP KB első titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom