Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-20 / 195. szám

ffW FT-MAGYAROR«? *fS WW auguszfus M. t flWWl' Műszaki hónap, 1970 Megnyitó: szeptember elsején Harmincnyolc tudományos rendezvény Mátészalkai körkép Az egyéves város jelene9 jövője Az idén szeptember 1—30. között rendezi meg a MTESZ megyei szervezete és tag­egyesületei Szabolcs-Szatmár- ban az immár hagyományos­sá váló műszaki napokat. A részleteiben is kidolgozott programkalauz elkészült, s közli az előadások témáját, helyét, időpontját, az előadók neveit. A műszaki hónap keretében összésen 38 tudo­mányos szintű előadás hang­zik majd el. Ezek közül négy Mátészalkán, kettő Nyírbátor­ban, egy-egy Vásárosnamény- ban. illetve Tuzséron, az ér­deklődési köröknek megfele­lő témákban. A tudományos rendezvény- sorozat ünnepi megnyitója szeptember elsején lesz Nyír­egyházán, délelőtt 11 órakor a Móricz Zsigmond Színház­ban. A megnyitón dr. Nemé- nyi István, a Magyar Beruhá­zási Bank vezérigazgatója, a közgazdasági tudományok doktora „Termelékenység, gazdaságosság a IV. ötéves terv beruházási politikájá­ban” címmel mond beszédet. A megnyitót követő előadá­Ki gondolná, hogy a Nyír­egyházi Kossuth Lajos Szak- középiskola diákjai — a Nyír­egyházi Hajtómű és Felvonó­gyár megbízásából — világ­színvonalú elektromos festő- berendezések áramszedőit „gyártják” angliai exportra. Mióta a tanulók gyakorlati órái, és nyári üzemi gyakor­latai ilyen termékeket is eredményeznek, izgalmasab­bak, érdekesebbek az iskolai napok. Korábban a gépjavító állomások megrendelésére al­katrészeket készítettek a Kossuth Szakközépiskolában. Az ELEKTERFÉM Ktsz-nek az elektromos kapcsolószek­rényekhez készítettek alkat­részeket. Elvállalnak kevésbé látványos munkát is, a vas- nagykemek apró háztartási cikkeket — piszkavasat, láb­törlőt, stb. — s a hiánycikkek a megye boltjaiba kerülnek. Szó sincs arról, hogy az is­kola profilját összetévesztik a termelőüzemekével, de hasznosan összekapcsolják a szakiskolai képzést a gya­korlati munkával, a fejlett technikai eljárások megis­mertetésével. Igen népszerű a gépjárműtechnikai tagozat is, Arattunk azon a nyáron. Tarisznya nélkül mentünk ki harmatos hajnalon hatan- Apám, négy lánytestvérem, meg én. Kaszáltunk apámmal mind­ketten. Róza, Emi — a két idősebb lány — szedte a markot. Mariska, Juliska kö­telet csináltak, hogy amikor letettük a kaszát, egyből köt­ni állhassunk apámmal. A szembe folyó sós izzad­ság csípte a szemet, a fel­szálló lápi por marta a bőrt­S nem volt egyéb, csak a csecses cserépkorsó vize. Tíz órakor a legkisebb lányt, Ju­liskát már elszalasztottuk az itató, betongyűrűs ásott kút­hoz. De hát milyen vizet adott alig másfél méterről a láp?! Aztán az erős munkában a mindjobban sanyargató éh­ség. Az erős nádtövek nagyon meghúzták a kart, a vállat. Tán járomban szekeret húz­ni sem lett volna nehezebb... De arattunk, a mienket, a sa­játunkat- A mind gyorsabb munkára önmagunkat korbá­csoltuk. sok fő célja ezúttal is első­sorban a megye jellegének megfelelő témák megismerte­tése, a további fejlődést előse­gítő lehetőségek feltárása. Előadás hangzik el például a Szabolcs-Szatmár megyei tej­porgyártás jelentőségéről, a faipar negyedszázados fejlő­déséről, a megye útkorszerű­sítési problémáiról, a növekvő húsfogyasztás kielégítését elő­segítő takarmányozás-korsze­rűsítési lehetőségekről, a korszerű anyagmozgatásról, és így tovább. A sorozatban feltétlenül fi­gyelmet érdemelnek azok az előadások, amelyek a tudomá­nyos elméletek gyakorlatban való alkalmazásainak lehető­ségeivel foglalkoznak. Mint például a számítógépek al­kalmazása a nagyüzemek ter­vezésében, szervezés és veze­tés, mint tudomány alkalma­zása a mezőgazdasági nagy­üzemekben, vagy a korszerű vállalatvezetés és szervezés problémáival foglalkozó el­méleti és gyakorlati tapaszta­latok ismertetése. Néhány, a nagyközönség számára is , érdekes előadás az új tanévre a 72 első osztá­lyos helyre 260-an jelentkez­tek. Az iskolának hét tanmű­helye van, s ezek berendezé­seinek egy részét a diákok tanóráinak jövedelméből vá­sárolják. Egy éve egyetemes marógépet állítottak munká­ba 340 ezer forintos költség­gel. A nyári négyhetes üzemi gyakorlaton hatszáz Kossuth- diák vesz részt. Közülük töb­ben az Északi Alközpont la­kóházaiban szerelik a vil­lanyt Tízéves múltja van az épületvillamossági képzés­nek. A következő években to­vábbfejlesztik a szakközépis­kola tanműhelyhálózatát: a tervek szerint mintegy 5 milliós költséggel a 5-ös AKÖV telephelyén gépjár­műtechnikai műhelyt építe­nek a KPM támogatásával. Az új tanév elsőseinek két­harmada munkás- és paraszt­szülők gyermeke, ök már az új szakközépiskolai oktatás­ban vesznek részt, egy bizo­nyos szakmacsoportban sze­reznek jártasságot. Nem kap­nak szakmunkás-bizonyít­ványt az érettségi mellé, ha­Dél felé pedig valósággal szédelegtünk. Szinte már fájt az önösztönzés. Valami belső bizakodással sajnáltuk egy­mást. Majd csak jön anyánk- Hozza az ebédet. Jóllakunk és minden másképpen, köny- nyebben lesz. Sóhajos vágyakozással néz­tük a dűlőút kacskaringós irányát. Ahol az van, ott egy anya ballag kasornyába kö­tött szilkével, karján vessző­kosárral- És az a nagyon jó, ami azokban van. Megjött anyánk. Szép volt a nyári forróság­ban tett hosszú gyaloglás után. Meg a legtöbbet érő mindenkinél az egész világon — mert ennivalót hozott utá­nunk. Kirakott mindent szépen- A tarlóra egyengette a kosár- ruhát, arrb tette a nagy cse- répszilkét Habart paszuly feltétlenül érdeklődésre tart­hat számot. Közvetlenül a la­kosságot érintő téma; épület- gépészet a lakosság szolgála­tában, megyénk ipari fejlődé­sének irányvonalai, a szarvas­marha-tenyésztés időszerű kérdései, a kenyérgabona mi­nőségének alakulása, a jövő­beni fejlesztési igények, a sü­tőipar fejlesztésének felada­tai. Az előadások általában perspektivikusan is foglalkoz­nak Szabolcs-Szatmár megye szükségszerű fejlesztésének lehetőségeivel. Ilyenek; a megye alap- és középfeszült­ségű távlati hálózatfejleszté­se, vagy a közúti építő vál­lalat fejlesztésének közgazda- sági tényezőkön alapuló ka­pacitásnövelése a IV. ötéves terv során. Az előadók mindannyian a témákat jól ismerő, vezető beosztású emberek, neves közgazdászok, néhányan a Szabolcs-Szatmár megye fej­lesztésében jelentős részt vál­laló üzemek, intézmények, ha­tóságok vezetői, képviselői. (tóth) nem alapos termelési előkép­zést, hogy a választandó ipa­ri szakmákban rövidített ta­nulmányi idő alatt szerezhes­senek képesítést. Az iskola vezetőinek az új tanév előkészítése során is gondjai vannak: ebben az évben utoljára indul 36 tanu­lóval erősáramú ipari képzés, melynek közös gazdája a Ko­hó- és Gépipari és a Nehéz­ipari Minisztérium. A két mi­nisztérium keretszámai szerint történik a tagozat szervezése; az eddigiek szerint a jövőben nincs igény ilyen képzésre. Az iskola az épületvillamos­ságra rendezkedett be, érett­ségizett szakmunkásjelölteket bocsáthatnak ki a megyénk­ben munkaerőhiánnyal küzdő villanyszerelő szakmákban. Azért is érthetetlen a tízéves múltra visszatekintő képzési forma megszüntetése, mert Szabolcs-Szatmárban a fejlődés ellenére is nagy a hiány vil­lanyszerelőkben. Még leg­alább 8—10 évig a megyében szükség volna érettségizett' fiatalok képzésére, akik a villanyszerelési munkákban a szakmunkásokat megközelítő ismereteket szereznek. volt benne. Reggel csupán fél péki kenyérre való pénzünk volt otthon, s hogy honnan és miképpen vette a tejet, a pa- szulyt, nem kérdeztük. Két zománctányért hozott, meg két kanalat. Úgy ettünk egymás uán- Apám elsőségé­vel és idősségünk sorrendjé­ben. Anyám porciózta a le­vest is, a kenyeret is. Külön anyai érzéke van annak, hogy megcsalva ne érezze magát senki a családban... A kenyér. Mai mértékkel mondva, bi­zony pocsék volt. Ragadós, barna sár a belseje- Nem győztem lesúrolgatni nyel­vemmel a fogamról, Ínyem­ről. Olyat sütött, adott a nép­nek akkor a pékség. Nem reklamált senki, jónak tar­tották, hogy egyáltalán van. (Csak inkább a rávaló fillé­rek hiányoztak gyakran;) Le­vágtuk a héját Apám úgy Egy éve nyilvánították vá­rossá Mátészalkát. Esztétikai szempontból még nem mu­tat városképet. De az iparo­sítása és a nagyarányú épít­kezései miatt feltétlenül mél­tán viseli a város címet — ahogy egyesek mondják — előlegezett bizalomként. Freskó Gacsaj Pestáról A várossá nyilvánítás után a következő létesítményeket kapták a mátészalkaiak: augusztus 20-ára a Kraszna Áruházat, amely az or?,'g legmodernebb áruházai közé tartozik. Az elmúlt nyáron avatták a népszerű birka­csárdát. A zöldség-gyümölcs- ellátás javításának érdeké­ben 3 zöldségesbódét állítot­tak fel a város különböző pontjain. A filmszínházat átalakították olyanná, hogy fővárosi filmszínháznak is beillene. (A mozi előterében freskót is láthatunk: Gacsaj Pesta motívumait ábrázolja.) A helyi Üj Élet Tsz egymil­liós beruházással üzletsort nyitott a város központjá­ban. A járási tanács és a já­rási földhivatal új, emeletes irodaházat kapott ugyan­csak a város központjában. Az Ecsedi-láp Vízgazdálkodá­si Társulat szintén emeletes székházat kapott. De emele­tes lakóházak is épültek a TITÁSZ és a MOM leendő dolgozóinak közel tízmillió forintos beruházással. Meg­kezdték a város vízművesíté- sét. Nemrégiben átadták a 140 millió forintos nagybe­ruházással épült 1400 vago- nos almatárolót, ahol több száz szálkái és környékbeli lakos kapott biztos megélhe­tést. Megtörtént az emeletes bankszékház műszaki átadá­sa. Augusztus 19-én, a Krasz­na Áruház avatásának évfor­dulóján ÁBC-áruházat kap a város lakossága. A központ­ban épül egy többemeletes lakónegyed, amelynek föld­szintjén üzletsor lesz. Ez az épület és a többi új épület már kezdi kialakítani a vá­rosképet. .. Szálló, múzeum A tavasz folyamán a vá­ros kertészei parkot létesí­tettek a Petőfi téren. A vá­sártéren pedig most van fo­lyamatban a parkosítás. A helyi ÁFÉSZ a jobb el­látás érdekében az idén a kocsordi Űj Élet Tsz-tői 10 vagon zöldséget, a Békéscsa­bai MÉK-től primőr árukat vásárolt. Javult a ruházati és vegyesiparcikk-ellátás, mondta: kell az ég mada­rainak. Félredobtuk. Most majd lesz nekünk otthoni kenyér. Házi- Süt anyánk a kemencében abból, a gabonából, amit meghagy a szoros adós­ság. Megőröljük a malom­ban. Lesz dercéje, korpája. A tekenő kaparásából sül a va­karó- Az lesz a jó. öreg délután eszembe ju­tott az eldobált kfcnyérhéj. Az égi madaraknak szánt ele- ség. Hogy a többiek ne lás­sák, visszasompolyogtam az ebédelés helyére. Ám nem ta­láltam ott egy szemernyi ke­nyérhéjat sem. Akkor eszméltem rá, miért baktatott vissza előttem nem sok idővel legkisebb húgom, Juliska- Hogy ő szedje össze előbb az égett kenyérhéjat. Kegyetlen bosszúvágy lob­bant át rajtam. Abban a csalódott pillanatban tán meg is tudtam volna ölni a saját testvéremet. De röviddel utána meg, majdnem hogy elkezdtem a sírást Asztalos Bálint mert az ÁFÉSZ 15 gyárral, illetve vállalattal kötött vá­sárlási szerződést. A szövet­kezeti tagok erre az évre 500 sertéshizlalási szerződést ír­tak alá. A 13 millió forintos szál­lodát a városalapítás első évfordulóján csak azért nem tudták átadni rendeltetésé­nek, mert közbejött az ár­víz. A kulturális rendezvények száma is növekedett az elmúlt évben. A tél folya­mán látott napvilágot a já­rási könyvtár kiadványa „Mátészalka a sajtó tükré­ben” címmel. A város veze­tői megtették az első lépése­ket a szatmári tájmúzeum megalapításához. A múzeum szeptember elején fog meg­nyílni. A városi tanács ezen a nyáron vásárolt egy házat, amelyet öregek otthonává alakítottak át. Az otthon be­rendezéseit a helyi vállala­tok és társadalmi szervek ajándékozták az öregeknek. A szeptember elején meg­nyíló otthon élére szakkép­zett gondozónőt állítanak. Az egészségügyi ellátás is Mire a mai fiatalok nagy­apák lesznek, még mindig mesélni fognak azokról a na­pokról, a nagy árvíz esemé­nyeiről. Persze az évtizedek kiszinesítik • majd a históriá­kat, lehet, hogy el sem hiszi majd az unoka azt a sok ér­dekeset, ami pedig csak­ugyan megtörtént. Hadd álljon hát itt két fe­hérgyarmati történet, Faze­kas Antalnénak, a községi tanács anyakönyvvezetőjé­nek hiteles tanúságával. Majd ha ez az újságlap el­sárgul, akkor is legyen nyo­ma, milyenek voltak az ár­víz után az árvizes járás romba dőlt székhelyén az el­ső házasságkötések. ★ A szép házasságkötő ter­met, a drapériákkal, a beépí­tett zeneszolgáltató berende­zésekkel nem lehetett igény­be venni. Ott telepedett le ugyanis a Városépítési Tu­dományos Intézet, a VÄTI önkéntes mérnökökből álló falurendezési csoportja és mivel napi tizenhét-tizen­nyolc órát dolgoztak az ösz- szeomlott falvak új tervein, nemigen volt idő és alka­lom, hogy házasságkötések­kel zavarják őket. Különben is, az első hónapban mind­össze nyolc házasságot kö­töttek. Fazekas Antalné per­sze feltalálta magát: átvitte a magnetofont az elnöki fo­gadószobába és itt kötötték a házasságokat, aránylag dí­szes külsőségek között. ★ Milyen volt az első há­zasságkötés az árvíz után? Hát az bizony nem volt mindennapi. Laci bácsi, a község köztiszteletben élő nyugdíjas ácsmestere lépett házasságra egy fiatal asz- szonnyal Az emberöltőny) korkülönbség ellenére senki — aki a hetvenhárom éves vőlegényt és körülményeit ismerte — nem mosolygott. Piroska, a menyasszony és barátnői sem láttak semmi különöset abban, hogy ezt a régen alakuló emberi kap­csolatot „hitelesítették” most, amikor egyikük háza össze­omlott. Valahogy, nagyon szerényen és finoman úgy fejezték ki magukat, amikor érdeklődtek az ok iránt: — Ügy gondoltuk, hogy amit segélyként és más mó­don kapunk, legyen min­javult. Az elmúlt év végétől egy városi gyermekgyógyász ápolónő vigyáz a gyermekek egészségére. A városi tanács nemrégiben egy szociális ápolónői állást is engedélye­zett. A következő ot ev Mátészalka vezetői 1969- ben 40 millió forintból gaz­dálkodtak. Ebben az évben már 48 milliót költenek a város fejlesztésére. A város lakóinak száma a várossá nyilvánítás előtt 12 ezer 800 volt. Jelenleg kb. 13 ezer egyszázán laknak Mátészal­kán. De az ipartelepítések­kel párhuzamosan a lakos­ság létszáma is növekedni fog. 1975-ig 6600 új mun­kásra és alkalmazottra lesz szükség a mátészalkai rnun- kahelyeken. Az új munkások és alkalmazottak közül so­kan le fognak telepedni a városban, ezért 1975-ig újabb 470 család részére fognak szolgálati lakást építeni. Az első év eredményes volt. Mátészalka rangjához méltóan fejlődött. A város­nak csak egyéves múltja van, de nagy-nagy jövő áll előtte. denben és teljesen közös. Hogy egyikünknek se kell­jen ajándékot elfogadni a másiktól. Már eleve úgy kapjuk, hogy közösen. Józsi bácsi, aki Fehér- gyarmat belső társadalmi I ügyeiben mindig szívesen se- j gít a krónikásnak, így össze- ! gézi az első árvíz utáni es-; küvőt: j — Nagyon jó házassá® i lesz. ★ És milyen volt az utolsót — már aminek a körülmé­nyei után alkalmunk volt tudakozódni. Ez sem mindennapi eset. Fiatal villanyszerelő a vőle­gény. Afféle ezermester, bar­kácsoló, mindenhez értő ügyes legény. A menyasz- szonynak már régen udva­rolt. Úgy körülbelül egy év múlva tervezték a házasság- kötést, vagy legkorábban ősszel. A közbeeső időre szüksége volt a vőlegénynek a fészekrakáshoz, a meny­asszonynak a kelengye ösz- szegyűjtéséhez. Már ahogyan ez falun, a nagyon tiszta életű családoknál lenni szo­kott. Igen ám, de közbejött az árvíz, méghozzá nagyon be­legázolva mindkét család életébe. Ugyanis a vőlegé­nyek háza összedőlt. A menyasszonyéké épen ma­radt. Amikor visszatelepült a község, jöttek az adminiszt­rátorok és sorba kérdezték, melyik árvízkárosult csalá­dot fogadná be szívesen va­laki. A menyasszonyék csa­ládja természetesen oda nyi­latkozott, hogy a vőlegényék családját szívesen befogadja. Más ügyintézők az árvíz- károsultak között tudakozód­tak, kihez mennének szíve­sen, van-e aki befogadja őket. Természetesen vőlegény uraimék azonnal kijelentet­ték, hogy a menyasszonyék- hoz. Örült is a két fiatal! Közbejött azonban a két mama. Szinte egyszerre tet­ték csípőre a kezüket: — Egy fedél alatt? Jegye­seknek? Szatmárban? Há­zasság nélkül? Soha! Bizony, még az árvíz sera adott felmentést az azonnali „anyakönyvvezető” alól. Érdekes: a fiatalok ennek is örültek. Fülig ért a szá­ja mindkettőnek, amikor ki­számították: mennyit megta­karítanak a szokásos nagy lagzin. (g) j Diákok készítik Angliának sa3 Népszerű gépjárműtechnikai tagozat F-: Villamossági kérdőjelek Ea Tanév eleji gondok P. G. Kenyérhéj N. U * Árvizes lagzik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom