Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-19 / 194. szám

XXVn. ÉVFOLYAM, 194. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 19, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL: Hova megy az építőanyag? (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Múzsák találkozója Nyírbátorban Totótanácsadó (5. oldal) (7. oldal) Több támogatást vár az ifjúság Ülést tartott a KISZ megyei bizottsága Dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter látogatása Szabolcsban Hazánk Moszkvában A szovjet emberek már régóta és nagyon jól ismerik azt a sokféle terméket, amelynek védjegye ez: „Ké­szült Magyarországon.” Ami­kor reggelenként munkába sietünk, mindig szívesen ülünk a kényelmes Ikarus autóbuszra, amelyeket mély tisztelettel „köszöntenek” a városok utcáin fiatalabb „ro­konaik” a sebes „Pannónia” motorkerékpárok. A gyárak­ban és üzemekben magyar gyártmányú szerszámgépeket és automatizált vonalakat lá­tunk, s amikor megbeteg­szünk, magyar földön készí­tett gyógyszer segít visszaad­ni egészségünket. A Duna partjáról ízléses szövetek, ele­gáns készruhák, divatos ci­pők és jóízű élelmiszerek ér­keznek hozzánk. Ünnepi jó­kedvünkben a MONIMPEX magyar külkereskedelmi vál­lalat palackjait bontjuk, s az firanyló, zamatos magyar bort isszuk. Természetes tehát, ha a szovjet közvélemény nagy érdeklődéssel fogadta azt a közlést, hogy Moszkvában „A Szabad Magyarország 25 éve” címmel magyar jubileumi ki­állítás nyílik. Ez lesz a Magyar Népköz- társaság legnagyobb nemzeti kiállítása, amelyet valaha is külföldön rendeztek. A Szovjetunió népgazdasági vívmányainak kiállítási te­rületén az üvegből és alumí­niumból épített korszerű pa­vilonban és a nyári kiállítási téren foglal helyet. Ezekben a napokban ae 1400 négy­zetméter területű hatalmas pavilonban 300 építőmunkás, 100 szerelő, mérnök, dekorá­ciós szakember végzi az utolsó simításokat, s lázas munkával alakítja ki a dol­gos magyar nép 25 esztendős sikereinek és vívmányainak gigászi panorámáját. A magyar gazdaságnak minden fontos ága képvisel­teti magát ezen az impozáns kiállításon. Máris élénk a for­galom a pavilonnak abban a hatalmas termében, ahol a magyar gépgyártás legújabb termékeit állították ki. A szerelők és a beállítok — va­lamennyien fiatal munkások — még egyszer ellenőrzik a műszerek működését, bekap­csolják a szerszámgépek mo­torjait. Mindig újabb és újabb ládákat bontanak ki, amelyek műszereket, gépal­katrészeket, különféle kész­termékeket tartalmaznak. A televízió képernyőin megjelennek az első képek s felragyog a diavetítő sugara. Az automatikus vonalak ízlé­ses fémlapborítást kapnak. A Magyar Népköztársaság jubileumi kiállítása számol a legkülönbözőbb érdeklődési irányokkal. A szakembereket kétségkívül érdeklik majd a programvezérlésű, nagy pon­tosságú szerszámgépek, a leg­újabb híradástechnikai ké­szülékek. az orvosok részlete­sen tanulmányozni fogják a világszínvonalon álló orvosi technikai felszereléseket, a háziasszonyok sok érdekessé­get találnak majd a háztar­Három éve jelent meg az ifjúság érdekvédelmével kap­csolatos kormányhatározat. A KISZ választott szervei most azt elemzik: hogyan valósult meg a gyakorlatban az el­képzelés. meghozta-e a várt segítséget az alapszervezetek­nek. A KISZ megyei bizott­ságának augusztus 18-i kibő­vített ülésén felelős párt-, ta­nácsi és gazdasági vezetők részvételével a legjellem­zőbb szabolcs-szatmári ta­pasztalatokat kívánták ös­szegezni. Megállapították: ez idő alatt sok olyan rendelet je­lent meg, amelyben már érvényesültek a kormányha­tározat elvei. Életbe lépett az új egyetemi szabályzat és ösztöndíjrendszer: jelentős a pályakezdő fiatalok bére­zésével kapcsolatos intézke­dés; a kormányhatározat tet­te lehetővé, hogy a KISZ helyi szervei a kollektív szerződések megfogalmazá­sában részt vehessenek. Meg­jelent a Pénzügyminisztérium közleménye, amely a KISZ társadalmi munkájának el­számolásáról intézkedik. Nagy jelentőségű az ifjúság- politika egyes kérdéseiről ki­adott 1018/1970-es számú újabb kormányhatározat, ösz- szegezve: az elmúlt 3 évben elsősorban a kormányhatá­rozat hatására megélénkült az ifjúsággal kapcsolatos ál­lami és társadalmi tevékeny­ség. Fontos helyet kapott a me­gyei bizottság beszámolójá­ban a tanácsokkal való kap­csolat. Általános megállapí­tás: a tanácsok munkájába a megyében kevés fiatalt vonnak be. Ez a választott testületek tagjaira és a min­dennapi tanácsi munkája egyaránt vonatkozik. Az utóbbi időben azonban már mind több együttműködési terv készül, a tanácsok is többet foglalkoznak az ifjú­sági munkával. Részben en­nek eredményeként a me­tási készülékekben, gépekben és berendezésekben, s megis­merhetik a legújabb magyar közfogyasztási cikkeket. A traktorok és sportfelszerelési cikkek, a precíziós szerszám­gépek és televíziókészülékek, a kényelmes autóbuszok és a gyében több, mint két és fél millió forinttal járultak hozzá KISZ- és úttörőtáborok építéséhez. Több helyen ön­álló helyiségek, klubok kia­lakításával segítik a KISZ-t. Ez egyébként is egyik leg­nagyobb gondja az ifjúsági szövetségnek: a megyében dolgozó több, mint ezer alap­szervezet hetven százaiéira nem rendelkezik önálló he­lyiséggel, nincs klubszerű joglalkozásra alkalmas he­lyisége sem. A jobb, ered­ményesebb ifjúsági munka végzésének egyik fontos kö­vetelménye éppen a* lenne: legyen hol összejönniük a fiataloknak szabad idejükben ahol szervezeti és klubéletet megvalósíthatnának. Gondot okoz. hogy a gaz­dasági középvezetők válto­zatlanul keveset tudnak a KISZ munkájáról, nem is­merik a rendelkezéseket, köztük az 1016-os kormány- határozatot sem — állapítot­ta meg a KISZ megyei bi­zottsága. — A kormányhatá­rozatban már rögzítették: „az ifjúságot érintő minden ügyet tárgyaljanak meg a KISZ-szervezettel, igényeljék az ifjúsági szervezet vélemé­nyét és javaslatait, és eze­ket döntésüknél hasznosít­sák”. A KISZ-szervezetek jelentős hányadánál a ren­delet még csak elvi szinten igaz. Kedvező tapasztalatokat általában ott szereztek, ahol a párt- és gazdasági vezetők maguk is fiatal szakemberek, és bátran számítanak, igény­lik a fiatalok, a KISZ se­gítségét és munkáját. A KISZ megyei bizottsága részletesen elemezte azokat a legfontosabb feladatokat, amelyek a kormányhatározat szellemében már most meg­oldhatók. Határozatában ké­réssel fordult az állami, gazdasági, társadalmi szer­vekhez és gazdasági vezetők­höz a fiatalok, a KISZ segíté­se, a kormányhatározat meg­valósítása érdekében. kozmetikai cikkek, labora­tóriumi műszerek és a kész­ruhák és sok-sok más kiállí­tási tárgy — ezekből itt mintegy 10 ezer található — mind, mind a magyar nép­gazdaság nagy eredményeiről beszélnek. Dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter augusztus 18-án egynapos látogatásra érkezett megyénkbe. Elkísér­te útjára dr. Keresztes László főosztályvezető is. A vendégeket dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb-el- nökheiyettese, dr.' Kemény Lajos, a megyei tanács vb egészségügyi osztályvezető­je és dr. Zsögöny József, a megyei kórház igazgatója fo­gadták. A megyei pártbizottságon Gulyás Emilné drw. adott tá­jékoztatást a megye, különö­sen az árvíz sújtotta vidék közegészségügyi helyzetéről, az egészségügyi létesítmé­nyek újjáépítési, helyreállí­tási munkálatairól. Elöljáró­ban hangsúlyozta, hogy a megye orvosai, egészségügyi dolgozói tisztességgel helyt­álltak az árvízvédelem ne­héz napjaiban, s az ár le­vonulása után derekasan ki­vették részüket az élet- és egészségvédelmi feladatok­ból. Mintegy hatvanmillió fo­rint áll rendelkezésre a megrongált, tönkrement egészségügyi létesítmények pótlására és az egészségháló­zat fejlesztésére. Ebből ed­dig negyvennégy millió fo­rint felhasználására kapott lehetőséget a megye. Tizen­kilenc községben . építenek közegészségügyi létesít­ményt. Az árvíz sújtotta községek ellátása .érdekében 8 tanácsadó és rendelő, négy rendelő és orvosi lakás és két egészségügyi kombinát épül. Minden község meg­rendelte a különféle típus­terveket. egyes községekben már a családi házakkal együtt az építők hozzáláttak az egészségügyi létesítmé­nyek munkáihoz is. A me­gyei párt és tanácsi vezetők kérték az egészségügyi mi­nisztert, hogy az Építésügyi Minisztériumnál járjon ^el az egészségházak, orvosi rende­lők és szolgálati lakások épí­tési kapacitásának ügyében. A megye vezetői elmond­ták, hogy öt orvosi rendelő teljes berendezését elvitte a víz, s a fehérgyarmati kór­ház több mint 2 millió fo­rintos kárt szenvedett. Szük­séges lenne, hogy a minisz­térium berendezéssel, felsze­reléssel lássa el a tönkre­ment körzeti orvosi rendelő­ket. Dr. Szabó Zoltán egész­ségügyi miniszter megférte, hogy más problémákkal együtt megvizsgálják az egészségügyi létesítmények építésének meggyorsítását, a berendezések, az orvosi szol­gálati lakások keretszáma emelésének lehetőségeit. Alapos eszmecserét foly­tattak a résztvevők a szo­Augusztus 20-án feltárul­nak a Magyar Népköztársa­ság kiállítási pavilonjának kapui és magyar barátaink orosz szóval köszöntik m;\'d a látogatókat: „Dobro pozsa- lovaty.” A. Kazjukov ciális otthonok bővítése, az idős és gondoskodásra szo­ruló magányos emberek el­helyezése ügyében is. Az egészségügyi miniszter, .meg­ígérte, hogy hozzájárulnak az igen szükséges szociális ott­hon ágyainak. bútorainak pótlásához. Új szociális otthon is épül a Sóstón, száz idős em­bernek. Más megyei egész­ségügyi beruházásokkal együtt — éppen az árvízi építkezések miatt — a leg­több építkezésnél anyag­hiánnyal küszködnek. Ez vo­natkozik a megyei kórház új belgyógyászati pavilonjá­nak építésére, a mátészalkai kórház 14 milliós rekonstruk­ciós munkálataira és a nyír­egyházi KÖJAL-székház épí­tésére is. A nehézségek, az újjáépítési munkák elsődle­gessége mellett az országos és a megyei szervek újabb erőfeszítéseket tesznek, hogy a lakosság egészségügyi el­látását jelentősen befolyáso­ló létesítmények is elkészül­jenek, s az árvizes részeken romba dőlt és helyrehozható egészségügyi intézmények pótlásán túl az árvíz előtti­nél kedvezőbb ellátás való­suljon meg. A megyei pártbizottságon sorra került megbeszélés után az egészségügyi minisz­ter megtekintette az árvíz sújtotta területet A megyei Kiemelkedő kulturális ese­mény színhelye volt kedden délben a Székesfehérvári István király Múzeum: Mol­nár János művelődésügyi mi­niszterhelyettes ünnepélyesen megnyitotta az államalapító I. István király születésének ezeréves évfordulója alkal­mából rendezett emlékkiállí­tást. ünnepi beszédében a mi­niszterhelyettes hangsúlyozta, hogy István király születésé­nek ezeréves évfordulója né­pünk több ezeréves történel­mének jelentős állomása. Tu­lajdonképpen modern korunk kezdetét egy máig is példaké­pül állítható államférfit, az ezer év előtti kor haladó em­berét ünnepelhetjük első ki­rályunkban. Székesfehérvár, a mai, szocializmust építő fejlett ipari város, — a ma­gyar törzsek és Géza fejede­lem nagyvárosa, I. István ki­rály és a többi uralkodó koro­názási városa — kegyelettel és tisztelettel emlékezik ezek­ben a napokban az első ma­gyar királyra. A kedden délben megnyi­tott kiállításon sok dokumen­tum, kép, szobor reprezentál­ja I. István munkásságát és korát. A kiállítóterem gaz­párt- és tanácsi vezetők kísé­retében meglátogatta a kisari ifjúsági építőtáborokat. Fehérgyarmaton meghall­gatta Széles Lajosnak, a já­rási tanács elnökének rövid tájékoztatóját. A járási ve­zetők az egészségügyi léte­sítmények, orvosi szolgálati lakások építésének üteméről biztatóan nyilatkoztak. Kér­ték azonban, hogy a lehető­ségek szerint részesítsék fel­emelt letelepítési segélyben a járásba pályázó fiatal orvo­sokat „ is. Elmondták még, hogy a járás 48 településé­re, 44,5 ezer lakosára mind­össze négy gyógyszertár jut, olykor 10—15 kilométert kell gyalogolni gyógyszerért. He­lyi erőből Rozsályban 2.3 milliós költséggel folyamat­ban van egy gyógyszertár építése. Ez tíz telepü’js gyógyszerellátását oldja meg. De ez sem veszi le a gon­dot, melyet csak országos tá­mogatással képesek megol­dani. Az egészségügyi minisztert és kíséretét Jánkmajtison dr. Szabó József, a Máté­szalkai Járási Tanács VB-el- nöke fogadta. A vendö / k közösen megtekintettek né­hány községi egészségügyi létesítmény építését, megbe­szélték a mátészalkai járás legégetőbb gondjait. Dr. Sza­bó Zoltán egészségügyi mi­niszter ezt követően befejez­te szabolcsi látogatását. P. G. dag anyagát az ország tizen­nyolc múzeumának gyűjte­ményéből rendezték be. A fő helyen, a terem közepén, a koronázási ékszerek másola­tát, a koronát, a jogart és az országalmát állították ki. Üvegvitrin alatt látható I. Ist­ván sárkány díszes, elefánt- csont markolatú díszkardja, amelynek acélpengéjét Skan­dináviában készítették. A dí­szes kardot a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban őr­zik, onnan kölcsönözték a ki­állítás idejére a székesfehér­váriaknak. Megcsodálhatja a kiállítás közönsége a nagy- szentmiklósi gazdag aranyle­let másolatát, amelynek ere­detije a bécsi Kuns this tori­sches Múseumban található. Fényképeken mutatják be a koronázási palástot, s több I. Istvánt ábrázoló miseruhát. Nagy érdeklődéssel tanulmá­nyozta a kiállítás közönsége a képes krónika másolatát, István király törvénykönyvé­nek másolatát, valamint az Árpád-házi királyok különbö­ző okleveleit. Kiállították a zalavári apátság alapítólevelének XII. században készült másolatát, s még több értékes dokumen­tumot. Óránként 50 tonna terményt szed fel és továbbít a sztitóberendezésekhez a „DELTA—50” típusú készülék a yíregyházi terményforgalmi telepén. Hammel József felvétele AZ ALKOTMÁNYNAPI ÜNNEPSÉGEK KERETIBEN Megnyílt a székesfehérvári István király emlékkiállítás vitte rnuTÁWimuOLjimi

Next

/
Oldalképek
Tartalom