Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-02 / 180. szám

M Mtt >- ■■ ■ ffELEY-WAGYAROtlS2A« tíffO. augusztus S; CSALÁD — OTTHON Kislányoknak ' Mindkét pulóvert köthet­jük bébifonálból, vagy vé­kony szintetikus fonalból 2.5- es és 3-as kötőtűvel és 2.5- es horgolótűvel. Mind­kettőnél a csipőbőségnek megfelelő méretre (eleje és háta) kezdve 2,5-es tűvel, 1 sima. 1 fordított kötéssel 3— 4 cm széles részt kötünk. Ez­után a mintát 3-as tűvel kötjük tovább. AZ UJJATLAN PULÓ­VER MINTÁJA: 1. sor: 3 sima, 1 ráhajtás, 2 szemet balra simán ösz- szekötünk (leemeljük az el­ső szemet, lekötjük a máso­dikat és a leemelt szemet áthúzzuk), 1 sima, 2 sze­met jobbra simán összekö­tünk. 1 ráhajtás, ismétlés. .* » y * * 2. sor: végig fordított. 3. sor: 4 sima, 1 ráhajtás, 3 szemet összekötünk (az el­ső szemet leemeljük, két szemet összekötünk és a le­emelt szemet áthúzzuk raj­ta), 1 ráhajtás, 1 sima. is­métlés. 4. sor: végig fordított. E 4 sor ismétlésével dolgozunk. AZ UJJAS PULÓVER MINTÁJA: 1. sor: 2 sima, ráhajtás, 2 sima, 2 szemet jobbra össze­kötünk. 2 sima, ismétlés és végül 2 sima. 2. sor: végig fordított. 3. sor: 2 sima, 2 sima, 2 si­ma szemet jobbra összekö­tünk, 2 sima, ráhajtás, a második 2 sima szemtől is­métlés és végül 2 sima. 4. sor: végig fordított. Szintén a négy sor ismétlésé­vel dolgozunk. Az ujjakat is patentrésszel kezdjük. Mind­két pulóver hátrészét a kar­kivágás félmagasságától két részben kötjük. Az egyes darabokat kife- szítjük. átgőzöljük, szára­dás után összevarrjuk, a hátrész mindkét szélét pár­sorosán behorgoljuk rövid­pálcával és gomblyukakat is horgolunk bele. A váll össze- varrása után a nyakkivágást és az ujjatlan pulóver kar­öltőjét is körülkötjük ide- oda kötéssel, 1 sima, 1 fordí­tottal kb. 1 cm szélességben. Készíthetjük azonban a nyakrészt és a karöltőt rö­vidpálcás horgolásból is, amelyet bepikózunk. Dr. Buga László: Receptek Amit a porártalomról tudni kell SÜLT ALMA 4 savanykás almát meg­tisztítunk, a magházát ki­emeljük és az almát közép­vastagságú karikára vágjuk. Még a legtisztább helyiség levegője is tartalmaz lebegő porszemcséket. Meg is láthat­juk őket a sötétebb helyiség­be betolakodó fény tündöklő nyalábjában. A leggondosab­ban tisztán tartott lakás poli­túros asztallapján még nyu­godt éjszaka után is olyan porréteg van, amibe bátran beleírhatja nevét az ember. A por mindenhol adtál. És rétege megnövekstdk, ha még az ablakot is nyitva hagyja valaki. Mert az utca eső után tiszta, de néha úgy megre­ked benne a por, hogy való­sággal beleharaphat az em­ber. Képzeljük el mennyi port szív be, aki száraz időben a szabadlevegőn foglala­toskodik, esetleg olyan helyen ahova még oda is vágja a port a szél. Falun és váro­son egyarr.it. A beszívott por egy részét felfogja a légzőszervek csil- lószőrzete és a felső légutak nyálkahártyája. A többi része azonban a mélyebb légjára­tokba, a hörgőkbe, a tüdő­hólyagokba jut, ahol izgal­mat, köhögést, hurutot, gyul­ladást okozhat. A porártalom legszembe­tűnőbb következménye a légzőszervi panasz, de a sze­men könnyezést, váladékkép­ződést, hunyorgást, pislogást, kötőhártyahurutot, a külső hallójáratban bőrgyulladást, ekcémát okozhat. A fülkürt belsejében nagyothalláshoz, fülzúgáshoz, szédüléshez ve­zető dugulás lehet a porárta­lom következménye, Ekcéma,' heveny-, vagy idült gyulladás keletkezhet a hajlatok bőrén, vagy az izzadó felszíneken, ha nem távolitják el időben a rárakódott port. Egyes porok csak izgatják a testet és csupán mechani­kai hatásukat kell megakadá­lyozni. Lényegesen veszé­lyesebb a por ártalma, ha fertőzőképes kórokozók, gom­bák, vagy egyéb szerves anyagok vannak benne. A városi porban például arány­lag elég sok a mikroorganiz­mus. A falusi porban több az ásványi talaj törmelék. Az ipari települések pora elég sok kormot tartalmaz. A nyá­ri betakarítási munkák porá­nak csak 40 százaléka talaj­por, 60 százalékát szerves nö­vényi részek alkotják, főleg toklásztörmelék és apró poly- vamorzsa. Gombaspóra is elég sok van benne. Ezt a földművelők gombás szem­fertőzései is bizonyítják. Ne nyelje senki feleslege­sen a port. Iparkodjanak a porártalmat ésszerű véde­kezéssel megelőzni. Mert az iparkodás nem hiábavaló. No, de mik a tennivalók? Már az építkezéskor figye­lemmel kell lenni a szél já­rásra. Ne építsék az ablako­kat, ajtónyílásokat a széljá­rás útjába, mert a szél be­vágja a lakásba a port. Ül­tessenek az ablakok és aj­tók elé szél- és porvédő nö­vényövezetet, élő sövényt. Gyakran locsolják az udvart, járdát, de ha lehet még az utcát is. Salakfeltöltéssel, kátrányozással előzzék meg a sarat és a port — mondja az általános tanács. A nyári munkák porártal­ma megelőzésének többféle módja van. A legelső az ész­szerű helyezkedés. Lehetőleg mindig úgy közelítsenek a munkagéphez, úgy helyez­kedjenek el mellette, hogy a légjárat ellenkező irányba terelje a port. A második a védőkendő, aminek ritkán szőtt anyaga a levegőt át­ereszti, de a port visszatartja. A helyesen alkalmazott vé­dőkendő a porálarc védelmé­vel vetekszik. A harmadik a jól épített porszemüveg, amely a scemréte szélére simulva az oldalról jövő por ellen is meg­védi a szemet. Végül tanulják meg az orrlégzést, mert a befogott száj mindenféle por­ártalom megelőzésében egya­ránt hasEnos. Az almaszeleteket olvasztott vajban mindkét oldalukon megsütjük. Zsemléből vagy kalácsból alma nagyságú sze­leteket vágunk, megmártjuk felvert tojásban és mindkét oldalukon megsütjük. Ez­után savanykás ízű dzsemből (ribizli, meggy) hígabb önte­tet készítünk. vagyis a dzsemet kevés vízzel ke­verjük össze és felfőzzük. A tojásos kalácsszeletekre he­lyezzük az almaszeleteket, meghintjük porcukorral és a dzsemöntettel leöntve me­legen tálaljuk. PÁSZHA (OROSZ TŰRÓCSEMEGE) Fél kiló tehéntúrót szi­tán áttörünk, ugyancsak áttörjük, vagy főzeléknyo­món átdaráljuk 5 kemény tojás sárgáját és kettőnek a fehérjét. 10 deka meghámo­zott, pirított mandulát kis­sé darabosra vágunk. 15 deka vajat habosra keve­rünk és apróra vágunk 10 deka kandirozott gyümöl­csöt, vagy otthon eltett cuk­rozott dinnyét. Mindezt ösz- szekeverjük, teszünk bele egy fél rúd összemorzsolt vanilliát és annyi cukrot, hogy édes, de ne túl édes le­gyen. Majd a masszát tálra helyezzük, hosszúkásra for­máljuk és a tetejébe piritott manduladarabokat szúrkálva tálaljuk. i Folttisztítás házilag KÖRÖMLAKK: Mosható anyagoknál, szöveteknél, langyos vizes kimosás után, acetonnal oldjuk a foltot. Ez a módszer azonban mű­szálas anyagoknál, műse­lyemnél nem használható. GYÜMÖLCS: A mosó­anyagokat, pamutot és gyapjút — ha a folt friss —, megnedvesítjük citromlével, utána meleg vízzel átmossuk. Régi foltot hidrogénhyper- oxidoldatban vagy szalmiák- oldatban megmártunk, utána gyorsan és alaposan kimos­suk tiszta vízzel. OLAJ: A mosóanyagokat terpentinnel vagy benzin­nel dörzsöljük át. utána mossuk és átfőzzük a ru­hát. Szövetanyagokból ké­szen kapható folttisztító­szerrel távolítjük el a fol­tot, vagy az anyagot két itatóspapír közé helyezve átvasaljuk, utána a foltot benzinnel átdörzsöljük. ROZSDA: Forró citromlé­vel dörzsöljük be a foltot. Mikor a rozsdafoltok már elhalványultak, bő vízben öblögetjük a ruhát, de a vízbe előbb egy kis glice­rint, Vagy csekély meny- nyiségű heresót teszünk. A heresóval azonban óvato­san bánjunk, mert marja a szövetet és mérgező hatá­sú is. Selyemanyagok rozsda­foltjánál ne kísérletezzünk házi módszerekkel! Nemi nevelés — gyerekszerelmek r „A kérdéseik elindultak.^ Hogy ez miért van így, ahogy van, honnan jöttem én, hon­nan jött Csordás Mihály, meg azok a férfiak, miért olyanok, mint amilyenek, s miért nem olyanok a lányok, mint a fiúk, kiváltképpen Bertalan Zsuzsánna, s mintha csak tegnap láttam volna, hogy fürdés közben be szokta ken­ni magát sárral. De már ak­kor tudtam, hogy vannak dolgok, amelyekről a szülők nem beszélnek. Egyszerűen csak mást mondanak. S ez az, amit olyan keserves volt megérteni. Még ma sem ér­tem egészen...” Szabó Pál írta ezeket a so­rokat, gyermekkorát vissza­idézve. Több mint fél évszá­zad telt el ezeknek az emlé­keknek a megszületése óta, de a szülők többsége még ma sem beszél nemi dolgokról a gyerekével. A szexuális kérdé­seket valami misztikus köd lengi körül a legtöbb család­ban. Pedig a nemi nevelés egyáltalán nem ördöngős do­log, ha elhagyjuk a titokza­toskodást. Makarenkő fejtette ki, hogy a» szerelemre rá kell nevelni az ifjúságot”. S hogy ezzel nagy igazságot mondott ki, arra könnyű rájönni, ha közelebbről vesszük szem­ügyre a kérdést. A nemi fel­világosítás a nemi nevelés ré­sze, a nemi nevelés pedig az erkölcsi nevelésé, s az erköl­csi nevelés az egész ember formálásának alkateleme. Más megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a nemi fel­világosítás mit sem ér a ne­mi nevelés nélkül, s nem le­het a nemi nevelésben sikere­ket elérni, ha a fiatalok er­kölcsi formálásával, s végső­soron jellemüknek, felfogá­suknak alakításával nem tö­rődünk. A nemi felvilágosítást és a nemi nevelést sokan összeke­verik. A felvilágosítás lehet biológiai természetű, tehát a nemi szervek anatómiájára és a megtermékenyítés, megter- mékenyülés folyamatára vo­natkozó ismeretekét felölelő, aztán egészségügyi és higiénés kérdésekkel foglalkozó, s er­kölcsi jellegű. A felvilágosí­tásokat mindig az életkorhoz igazodva kell adni, de soha­sem elferdítve az igazságot. Különösen fontos megjegyez­ni, hogy a felvilágosítás nem egyszeri, mindenre kiterjedő ismertetést jelent, hanem fo­lyamatot a nevelésben. Ezek az ismeretek tulaj­donképpen amolyan építőkö­vek a nemi nevelésben. Ezek teszik érthetővé, s elfogadha­tóvá a serdülőkorra az olyan fontos követelményeket, mint azt, hogy becsüljék a másik nemet, felelősséggel tekintse­nek a fiúk—lányok kapcsola­tára, a szerelemre, s később a házasságra, s a gyerekek ne­velésére. Csak úgy lehet elke­rülni a felvilágosítás során a „kitanítás” veszélyét, ha köz­bén nagy gondot fordítunk a gyerek egész személyiségének formálására, tehát ha fej­lesztjük az értelmi képessége­ket, megteremtjük az erköl­csi biztonságot, valamint az akaraterőt és az önuralmat. A legszélesebben felfogott neve­lés nélkül — amibe még a politikai, világnézeti nevelés is beletartozik — bizony na­gyon laza talajra építjük a nemi nevelést. Ám ha valaki életkorának megfelelően jólnevelt, nem kell őt félteni a másik nem­mel való kapcsolatában, mert az esetleges szerelem nem le­húzza, hanem felemeli. A gyerekszerelmek a nemi kap­csolatokat tekintve általában ártatlanok, de a jó emberi tulajdonságok fejlesztésében hatalmas ösztönző erőt je­lenthetnek. Ha a szülők visz- szaemlékeznek gyerekkoruk­ra, saját példájukból láthat­ják, hogy az imádott kislány, vagy fiú társaságában min­dig a legjobbnak, a legneme­sebbnek, a legvonzóbbnak akartak látszani. S ez a vágy annak idején a szülőket is a komolyodás, a felelősségtudat erősödése felé vitte. Miért fosztanánk hát meg ezektől a szép, s egyben nevelési hasz­not is hozó érzésektől saját gyermekeinket? Most a nyár sok lehetőséget kínál arra, hogy a gyerekfiúk és a gye­reklányok jópajtások, sőt a maguk módján „szerelmesek” is legyenek. Nem kell ezeket a lehetőségeket elvenni tőlük, sőt megértéssel kell fogad­nunk érzéseiket, mert csak így lesznek ők is bizalommal hozzánk. Márpedig e bizalom később, a serdülőkorban na­gyon nagy szerepet játszik majd mind a nemi, mind pedig az általános nevelés­ben. A serdülőben ugyanis már a nemi vágyak is ébredőben vannak, s ilyenkor már nehe­zebb a gyerekek irányítása. Sőt tiltással most kiváltkép­pen nem megyünk semmire. Csak akkor tudjuk késleltet­ni — mert egészségügyi szem­pontból a teljes biológiai éré­sig késleltetni kell — a ne­mi élet kezdetét, ha a legter­mészetesebb módon, bizal­munk és szeretetünk legtel­jesebb élvezése közben elte­reljük figyelmüket, más el­foglaltságokkal kötjük le energiájukat. Erre nagyszerű alkalmat kínál a sport, a kü­lönböző hobbyk egész sora, s mindenekelőtt a tanulás, a művelődés. Ám most nyár van, s való­színűtlen, hogy mindezzel lé­nyegesen csökkenteni lehetne a serdülő fiúk és lányok egy­máshoz való vonzalmát. S nem is nagyon kell. Inkább arra törekedjünk, hogy e kap­csolatok újabb nevelési, ön­nevelési lehetőségeket adja­nak. Mert, hogy egészségesen nevelt gyereknél mit jelent­het a szerelem, arra befeje­zésül is írót szeretnék idézni, Móricz Zsigmondot: ...Az is­kolába menés már új értelmet kapott, már szerettem iskolá­ba menni és nagyon jó fiú voltam, folyton ott ültem a helyemen és néztem Zsuzsi­kát... Most már gazdag lett ne­kem Istvándi, az egész életem ki volt töltve, zsúfolt volt... Ilyen érzésekre készíteni fel a gyereket, ez a legneme­sebb szülői feladatok egyike, s ez a lényege annak, amit Makarenko a szerelemre ne-; j velésről mondott. ; Tóth Lásd* j

Next

/
Oldalképek
Tartalom