Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-01 / 179. szám

XXVCTL ÉVFOLYAM, 179. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. AUGUSZTUS 1, SZOMBAT LAFUNK TARTALMÁBÓL! ' KI ■ é A fizikai munkások művelődése (3. oldal) Több fiatalt várnak a szatmári építőtáborok (5. oldal) Mai sportműsor (9. oldal)' A lottó nyerőszámai (10. oldal) Kállai Gyula látogatása Uaj4lű~Bihai*han Az országgyűlés elnöke nagygyűlésen találkozott választóival Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. az országgyűlés elnöke kétnapos látogatást tett Haj- dú-Bihar megyében. Csütörtökön délelőtt Deb­recenben. a megyei pártbi­zottság székházában a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagjaival, a megye és Debrecen város vezetőivel találkozott. Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatást a megye politikai és gazdasági helyzetéről. Az országgyűlés elnöke a délelőtt folyamán felkereste az épülő debreceni házgyá­rat! Ezután városnézés kö­vetkezett, majd délután .Kállai Gyula felkereste a Felső-tiszai Erdő és Fafel­dolgozó Gazdaság gútí erdé­szetét. Az országgyűlés elnökének Hajdú-Bihar megyei prog­ramja pénteken a Hajdúszo­boszlói Állami Gazdaságban tett látogatással folytatódott. Ezután Kállai Gyula a haj- .dúszováti Lenin Tsz-be lá­togatott Pénteken délután az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és debreceni városi Bizottsá­ga, valamint a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága országgyűlési kép­viselői beszámoló gyűlést rendezett Kállai Gyula vá­lasztókerületében, a debreceni 4. számú választókerületben. A Magyar Gördülőcsapágy Művek anyagraktárának nagycsarnokában több mint 1500 dolgozó vett részt a gyűlésen. Karakas László megnyitója után Kállai Gyula mondott beszédet választói előtt Bevezetőben a párt Köz­ponti Bizottsága, a forradal­mi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa, s az országgyű­lés üdvözletét tolmácsolta Debrecen város és Hajdú-Bi­har megye lakosságának, majd így folytatta: — Egész népünk szocialis­ta öntudatát, jogos nemzeti büszkeségét emelte, hogy eb­ben a parlamenti ciklusban ünnepeltük történelmünk korszakalkotó fordulóinak: a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 50 éves, illetve felsza­badulásunk 25 éves jubi­leumát. — Visszatekintve az el­múlt negyedszázadra, büsz­kén állapíthattuk meg. hogy népünk új hazát épített a régi helyén: olyan országot, amelyben megszűnt a ki­zsákmányolás, a nyomor és a létbizonytalanság. amely­ben az ember értékét vég­zett munkája határozza meg: amelyben egyre javuló anya­gi viszonyok között él min­den dolgozó ember. — Hazánk szocialista át­alakulása különösen meg­gyorsult az 1956-i ellenforra­dalom leverése után. Pár­tunk sikeresen irányította a szocializmus építését: meg­erősítettük előrehaladásunk legfontosabb zálogát: a nép­hatalmat; a szocialista ipar továbbfejlesztésével, a mező- gazdaság szocialista átalakí­tásával leraktuk a szocializ­mus alapjait, s hozzákezdtünk & szocialista társadalmi rend teljes felépítéséhez: a fejlett, virágzó szocialista haza meg­teremtéséhez. — Fejlődésünknek a 60-as évekre eső szakasza ugyan­csak gazdag eredményekben. Népgazdaságunk fejleszté­sének harmadik, 1966-ban megkezdett ötéves tervét az idén fejezzük be. Tovább gyarapodott a nemzeti va­gyon, javult a népgazdaság egyensúlya és a két fő gaz­dasági szektor — a mezőgaz­daság és az ipar — fejlődési üteme közeledett egymáshoz. — Teljesítettük az élet- színvonal emelését szolgáló célkitűzéseinket is. öt év alatt 31 százalékkal emelke­dett a munkások és alkalma­zottak reáljövedelme, s a munkások és a termelőszö­vetkezeti parasztok jövedel­mei kiegyenlítődtek. Az ipar nagyobb részében csök­kentettük a munkaidőt. Je­lentős összegeket fordítottunk szociálpolitikai célokra: nö­veltük a családi pótlékot, emeltük a nyugdíjakat, s be­vezettük a gyermeknevelési segélyt, amelyet eddig mint­egy 150 000 anya vett igény­be. 1966—70 között 320 000 új lakás épült Magyarorszá­gon, több mint bármelyik öt­éves tervben, öt év alatt a lakosság 10 százaléka, kere­ken egymillió ember költöz­hetett új otthonba. Ilyen rö­vid idő alatt ez nem is olyan rossz eredmény! Ennek elle­nére a lakáshiányt csak hosszabb idő múltán, nagy anyagi ráfordításokkal, az állam és a lakásigénylők kö­zös erőfeszítéseivel tudjuk véglegesen felszámolni. — A IX. kongresszus ál­tal meghatározott gazdasági céljainkat elértük. Ebben jelentős szerepet játszott a gazdaságirányítási reform is. A gazdasági reform kedvező­en hatott az ipari struktúra korszerűsítésére, a mezőgaz­dasági termelőkapacitás nö­vekedésére. Növekedett a vállalatok önállósága, dön­tési hatásköre. Tervgazdálko­dásunk megalapozottabb és tudományosabb lett. . — Negyedszázados fejlő­désünk eredményei szilárd alapokat teremtettek a to­vábbhaladáshoz. Szocialista történelmünk újabb negyed- századát méltóképpen kezd­jük. Az év végén megtart­juk pártunk X. kongresszu­sát, amely minden bizony­nyal megerősíti fő politikai (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Tekintettel a gazdasá­gi életben a legutóbbi évek­ben végbement változások­ra, az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelettel módo­sította az erdőkről és a vad- gazdálkodásról szóló 1961. évi 7. törvény egyes rendel­kezéseit. A törvénymódosítás az er­dőgazdálkodás szakmai irá­nyításának jelenlegi rend­szere helyett — a nagyobb vállalati , önállóság elvével összhangban — az erdők és fásítások kezelőinek köteles­ségévé teszi, hogy maguk biz­tosítsák a munka szakszerű­ségét. Űj rendelkezések lép­nek életbe — egyebek között — az erdők kezelésének át­ruházása, a művelési ág meg­változtatása és rendeltetés- szerű használatot akadályozó tevékenység engedélyezése te­rén is. A törvényerejű rendelet ezenkívül — a vadászat és a vadgazdálkodás területén — a vadkártérítésről, a hatósá­gi jogkörök decentralizálásá­ról és az ágazati összhang továbbfejlesztéséről is intéz­kedik. A vállalatok, szövetkezetek és más szocialista gazdálko­dó szervezetek társulásainak előmozdítását szolgálja az Elnöki Tanács új törvény- erejű rendelete a gazdasági társulásokról. A törvényerejű rendelet ««kimondja, hogy a gazdálko- ió szervezetek szerződéssel hozhatnak létre gazdasági társulást Ennek egyik for­Elbúcsúztatták a helyreállítási munkában részt vevő csehszlovák milicistákat és vietnami fiatalokat Pénteken este Fehérgyar­maton ünnepélyesen búcsúz- tatták el a csehszlovák miü- cisták. építőipari szakembe­rek 35 főnyi csoportját, amely két hetet töltött a ti- sza—szamosiközi árvízkárok helyreállításán. Csehszlovák barátaink évi rendes sza­badságuk egy részéről mondtak le, hogy segítséget nyújtsanak az árvíztől sok megpróbáltatást átélt és sú­lyos kárt szenvedett szat­mári népnek, ezenbeiül né­hány nagycsaládos munkás­őrnek otthona felépítéséhez Társadalmi munkában 3 csa­ládi ház felépítését vállal­ták. De nem kímélték ere­jüket és a 3 helyett négyet építettek fel. Fehérgyarma­ton három. Nábrádon egy nagycsaládos munkásőr há­zát hozták tető alá. Csupán a bepucolás maradt hátra, amit a nyíregyházi munkás- őrzászlóalj építőszakasza fe­jez majd be. Tettük igen szép példája a népeik közötti összefogásnak, testvéri szo­lidaritásnak. A bensőséges ünnepségen részt vettek a megyed és já­rási párt-, állami szervek, munkásőrségek képviselői. A megyei pártbizottság ne­vében Szilágyi Menyhért osztályvezető, a munkásőr­ség megyei parancsnoksága nevében Ballai István pa­rancsnok búcsúztatta a ven­dégeket, akiknek nevét az árvízi krónikákban is meg­örökítik majd. Az új lakás- tulajdonosok nevében Kiss Károly nábrádi munkásör mondott köszönetét a ven­dégeknek a segítségért. A csehszlovák milicistákat a munkásőrség országos pa­rancsnoka által adományo­zott kitüntetésekkel, oklevél­lel tüntették ki. Ax okleve­lek tartalmazzák, hogy mi­kor. kinek a lakását építet­ték fel. Ezenkívül személyi használatú emléktárgyakkal kedveskedtek nekik. A csehszlovák milicisták szombaton délelőtt még ta­lálkoznak a nyíregyházi munkásórzászlóalj építősza­kaszának tagjaival és meg­beszélik az építkezések tel­jes befejezésével összefüggő feladatokat. A vendégek a magukkal hozott tehergépkocsit, be­tonkeverő gépeket és egyéb felszereléseket augusztus 20- ig még a Szamosközben hagyták, hogy ezzel is se­gítsék az anyagmozgatást és építkezést ott, ahol ezekre az eszközökre a legnagyobb szükség van. Pénteken befejezték a munkát a jánkmajtisi ön­kéntes ifjúsági építőtábor­ban azok a vietnami fiata­lok, akik hazánk felsőfokú oktatási intézményeiben ta­nulnak, s a nyári szünidő egy részében részt vettek az árvíz sújtotta terület újjá­építésében. Lang Van Hong vezetésével 11 nappal ezelőtt érkeztek a megyébe, azóta még a közbeeső vasárnapot is munkával töltötték. Zsa- rolyánban a 23-as számú Ál­lami Építőipari Vállalat, Nagyszekeresen a Komárom megyei Építőipari Vállalat, Jánkmajtison a budapesti kisipari termelőszövetkeze­tek szakembereinek nyújtot­tak segítséget kétműszakos beosztásban. Ezenkívül segí­tettek a vasúti kocsik kira­kásában, a lányok dolgoztak az ÉRDÉRT Vállalat földje­in. Fegyelmezett, szorgalmas munkával hívták fel maguk­ra a figyelmet. A 208 vietna­mi fiatal az elmúlt 10 nap alatt mintegy 120 000 forint értékű munkával járult hoz­zá az árvíz sújtotta terület újjáépítéséhez. Még pénteken is rendes munkanap volt. s utána ke­rült sor a búcsúestre, ame­lyen részt vettek a KISZ megyei és járási bizottságá­nak. az építőipari vállalatok­nak, ktsz-eknek, a helyi párt. és állami szerveknek és a lakosságnak a képviselői. A KISZ megyei bizottsága nevében Szilágyi József kö­zépiskolai felelős, az építő­tábor képviseletében Jeremi­ás György táborparancsnok mondott köszönetét a vietna­mi fiataloknak a segítségért. Átnyújtották nekik a me­gyei tanács és a megyei KISZ-bizottság árvízi emlék­lapját. A vállalatok képvi­selői pedig a jó munka elis­meréséül könyvjutalomban részesítették őket. Befejezé­sül a vietnami fiatalok ad­tak műsort. (h. 1,) mája az egyszerű társaság, amely a társuló tagok egy­mással szemben fennálló bel­ső kapcsolatát jelenti, a tár­sasviszony a kívülállók irá­nyában rendszerint nem je­lentkezik, A törvényerejű rendelet mindamellett meg­engedi, hogy az egyszerű társaság közös néven folytathassa tevékenysé­gét. A tagok a társa­ság kötelezettségeiért köz­vetlenül, korlátlanul és egye­temlegesen felelnek. A gazdasági társulás másik formája a közös vállalat, ■ amely jogi személy és meg­alakulásához meghatározott vagyoni betétek szükségesek. Legfőbb szerve az igazgató tanács, amely a közös válla­lat tagjainak egy-egy küldöt­téből áll. Vezetője az igaz­gató, aki a közös vállalatot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt kép­viseli. Külföldi jogi személy, il­letőleg külföldi vállalat gaz­dasági társulásban a pénzügy- miniszter engedélyével és az általa meghatározott feltéte­lek szerint vehet részt. Felsőoktatásunk egységes rendszerének megteremtése, felsőoktatási intézményeink növekvő képzési és tudomá­nyos rangjának elismerése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeleteket alkotott egyes felsőoktatási intézmények szervezéséről, illetve' megszüntetéséről. ■ A törvényerejű rendeletek a Debreceni és a Szarvasi Agrártudományi Főiskola, il­letve technikum, valamint a Keszthelyi és a Mosonma­gyaróvári Agrártudományi Főiskola összevonásával Debrecenben és Keszthe­lyen agrártudományi egye­temet létesítenek; a fel­sőfokú pénzügyi és számvi­teli szakiskolát főiskolává szervezik át; a Szegedi és a Budapesti Felsőfokú Élelmi- szeripari Technikum összevo­násával Szegeden élelmiszer- ipari főiskolát, továbbá — a megfelelő Budapesti és Sze­gedi Felsőfokú • Gépészeti Technikum feladatkörének megfelelően — Pécsett Pol- lák Mihály műszaki főiskolát hoznak létre; s — egyelőre a Nyíregyházi Pedagógiai Fő­iskolán — lehetővé teszik az alsófokú oktatás számára a szaktanárok képzésén felül a tanító- és az óvónőképzést Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott a belügyminiszter felügyelete alatt működő tisztképző fő­iskola létrehozásáról., Harminc, elsősorban a la­kosság igényeit kielégítő szakmában, 5000-es lélekszá- mot meg nem haladó közsé­gekben és külterületi telepü­léseken adtak ki eddig is az iparhatóságok — mester- vizsgához nem kötött — kis­ipari működési engedélyt. Az Elnöki Tanács most törvény- erejű rendeletet alkotott, amely megszünteti a kisipa­ri működési, engedélyek ki­adásának a- Helység lakosság- számától függő korlátozását. Az Elnöki Tanács ^ végül egyéni kegyelmi és egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Újabb 177 ház alapozását fejezték be Az országos helyreállítási albizottság ülése Az Építésügyi és Városfej­lesztés; Minisztériumban pén­tek délután ülést tartott az országos helyreállítási albi­zottság. Dr. Árvái József, az albizottság titkára tájékoztat­ta a tanácskozás részvevőit az eddig végzett munkáról és a titkárság intézkedéseiről. A legutóbbi jelentések szerint az újjáépítéshez és a helyre- állításhoz szükséges összes falazóanyagok 43, a cement­nek 37, a mésznek 48, a ka­vicsnak 23 és a faanyagnak 34 százaléka érkezett meg Sza­bolcsba. A korábban elmarad! kavics- és cementszállítás meggyorsítása lehetővé tette a munkálatok kiterjesztését, így az építők egy hét alatt újabb 177 ház alapját rakták le. Eddig 2180 újjáépítendő ház munkálatait kezdték meg, s ebből 1390 épület alapozá­sát, 591-nek a falazását fe­jezték be, s csaknem 200 épü­let került tető alá. A helyreállításhoz és az újjáépítéshez kért 6000-ből mintegy 5000 építési enge­délyt adtak ki a tanácsok, s a napokban 600—700 engedé­lyezési ügyet Intéznek el. Az OTP megyei kirendeltségei csaknem 3800 építési hitelké­relem — összesen 492 millió forint — elintézésével segítet­ték a kivitelezési munkálatok megkezdését. A Vöröskereszt­nek az albizottság elé terjesz­tett tájékoztatója szerint pe­dig Szabolcs-Szatmárban már majdnem 5800 család kapott ingósági segélyt, összesen 63 millió forintot. Fél év alatt 65 ezer pár nyíregyházi cipő exportra A Nyíregyházi Cipész Ktsz az első fél évben 65 ezer pár férficlpőt termelt exportra. A legnagyobb megrendelő ez évben is a Szovjetunió volt. A külföldi megrendelések kö­zött szerepel Kanada, Svéd­ország és Nyugat-Németország piaca is. Ez év végéig összesen 130 ezer pár cipő elkészítését vállalták. Ebből 60 százalék külföldi megrendelés. A töb­bit a belkereskedelem kapja. A külföldi piacokra úgyne­vezett olasz fazonú kerek orrú anilbőrből készült cipőket gyártottak 20 millió forint ér­tékben. A különleges kikészí­tésű és höntingből készült ci­pők sikert arattak a külföldi piacokon. Ezt mutatja az az érdeklődés, amely jelentkezett a nyíregyházi cipők iránt. 1971-ben az exportra készülő cipők száma eléri a 140 ezer párat. Természetesen figye­lembe veszik a hazai kereske­delem igényelt is. A legújabb és legjobb kikészítésű, jó minőségű cipőket hozzák for­galomba a hazai kereskede­lemben iS. r-Üt-TÄin, .. K« V F.P, MÁG nOllTÁtJAI.EGYtsOLjtml

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom