Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

*#W. Julius 30. RELET-MAGYARORSZA© S. oiétfi A megszámlált ember III. Hol és hogyan lakunk? A címben feltett kérdésre nagyon egyszerűnek tűnik a válasz, s éppen ezért — bo­nyolult. Mert igaz, lakások­ban lakunk, tágasan vagy zsú­foltan, de: hol vannak ezek a lakások? Városban, falun, külterületen, belterületen, stb? És mekkorák? Egy vagy négyszobásak, folyóvizesek vagy még villany sincs ben­nük? A település — és lakás- viszonyok tanulmányozása friss tudomány. Az emberiség alig néhány évtizede felis­merte, hogy életviszonyaira döntő hatást gyakorol: hol és ■ hogyan lakik? 1870-ben az ország lakossá­gának 74,1 százaléka élt köz­ségekben, ez az arány 1949- ben 62,1-re, 1970-ben 55,5 százalékra mérséklődött. A főváros lakossága az ország népességének 18,8, míg a töb­bi városé 25.7 százalékát tet­te ki 1970-ben. (1960 és 1969 , között tehát a városi lakos­ság aránya 39.7 százalékról tovább nőtt, s elérte a 44.5- et.l A tényleges szaporodás számszerűen: a fővárosban 135, a megyei jogú városok­ban 105, a járási jogú váro­sokban 254 ezer fő. Mekkorák a városok? A főváros és a négy megyei jogú város lakossága túl a százezren. A 40 ezernél népe­sebb városok száma 13, míg a 20 ezer léleknél nagyobb te­lepüléseké 49 Érdekesség, hogy közülük kettő nem vá­ros: Békés és Érd. A népszámláláskor 3224 te­lepülésen írták össze a lakos­ságot. E települések nagy ré­sze azonban kicsi. Ötszáznál kevesebben élnek a települé­sek 20,6 százalékán, s ezernél kevesebben további 25,4 szá­zalékán. Magyarország lakos­ságának 46 százaléka tehat ezer főnél kisebb települése­ken él, s az ezeken a helye­ken lévő szerény életkörül­mények érthetővé teszik, hogy 1960 és 1969 között. 830 ezer embert, népességük 20,4 szá­zalékát vesztették el. (Figye­lemre méltó vonás: országos összességben is csak az ötez­ren felüli települések tényle­ges népességszaporodása po­zitív előjelű, a kisebb falvak népessége csökken.) Ahogy a kisebb falvak, úgy veszítenek jelentőségükből a külterületek is. Az 1949. évi népszámláláskor 1,59 millió ember, az ország lakosságá­nak 17,3 százaléka élt külte­rületen. (Az érdekesség ked­véért: a külterületeken férfi­többlet van, ezer férfire ezer­nél kevesebb nő jut, több a gyermek egy-egy családban, mint a belterületen lakók esetében.) 1960 és 1970 kö zott' a külterületi népesség 261 ezer fővel — 23.3 száza­lékkal — csökkent. 1960-ban az ország népességének még mindig 11,2 százaléka élt kül­területeken, 1970-ben ez 8,3- re zsugorodott. Napjainkban 858,5 ezer a külterületen élők száma, s háromnegyed részük községek külterületén lakik. A tanyák, a falutól távolesó települések soha nem rejte­gettek romantikát, legalábbis a/, ott élők számára. A kenyér kényszere volt az, ami ott tar­totta a népességet, s e keserű örökségnek tudható be, hogy még ma is 14 201 külterületi lakott hely található az or­szágban. A legtöbb Pest me­gyében — 1287 — és Szabolcs- Szatmárban — 1123 — míg a legkevesebb Csongrád — 402 és Nógrád megyében (400). A teljes lakosságon belül a kül­területi népesség aránya Bács- Kiskun megyében a legna­gyobb — 28,7 százalék! —, majd Csongrád megyében (27 6). A legkisebb Hevesben — 2,3 — és Vas megyében (2.7 százalék). A külterületi népesség fogyása a legna­gyobb mérvű Szolnok megyé­ben volt — 38,2 százalék — majd Békésben — 36,5 —, míg a legkisebb Pest megyé­ben (5,3). Szám szerint a leg­többen — 164,5 ezer — Bács- Kiskun megyében és Csongrád megyében — 89 ezer — élnek külterületen, míg a legkeve­sebben — 7685 — Vasban. Megkíséreltük a feleletet a kérdés első részére: hol la­kunk? Következzék a kérdés második része: hogyan? A reális kép megalkotása ér­dekében azonban pillantsunk vissza, a múltba. Szakszerű fogalmazással: a lakás és a lakóház az ember legközvetle­nebb térbeli környezete. A lakáskörülmények erőteljes befolyásolói az élet­viszonyoknak, s ezzel a de­mográfiai helyzetnek is. En­nek fölismerését tükrözi, hogy már az első hivatalos, 1869. évi népszámláláskor ju­tott hely a lakáskörülmények­nek is a kérdőíveken, ám 1930-ig csak a városokra, s utána is a 10 ezer lelken fe­lüli településekre terjedt ki. Megbízható, teljes adatok csak 1949-től állnak rendelkezésre. 1970. január 1-én 3 157 000 volt az ország lakásállomá­nya, 400 ezerrel több, mint az I960 évi népszámláláskor. Ez 15 százalékos növekedésnek- felel meg, ami 1930 óta a leg­magasabb emelkedési ütem. (Évi átlagban 1.5 százalék). 1949 és 1960 között ugyanis 1,2 százalék volt, 1930 és 1949 között pedig az egy százalékot sem érte el. A teljesen tiszta képért tekintsük át az alábbi táblázatot: A LAKÁSSZÁM NÖVEKEDÉSE ®vek: Darab: Gyarapodás %-ban 1931—1941 215126 99 1941—1948 68 889 2 9 1949—1959 291 111 11 8 1960—1969 399 182 14 5 A lakások számának növe­kedése felülmúlta a népesség emelkedését, s így javult a lakáshelyzet az elmúlt két évtizedben. A lakásállomány település­típusonkénti megoszlása sem érdektelen. A fővárosban 630,8 ezer, a megyei jogú vá­rosokban 179 ezer, a járási jogú városokban 632,4, míg a községekben 1714,6 ezen lakás van. (Zárójel közé tesszük, bár általános tévhiedelmet cáfol: a községekben több a kétszobás és annál nagyobb lakás, mint a városokban!) Az adatok elemzésének leg­főbb következtetése: fokoza­tosan csökken az egyszobás lakások aránya. I960 és 1970 között az egy­szobás lakások száma 201 ezerrel — 11.9 százalékkal — csökkent. Az 1960. évi nép- számláláskor a teljes lakás- állomány 61,3 százaléka volt egyszobás, 1970-re ez az arány 47,2-re mérséklődött. Ugyanez idő alatt 482 ezer­rel nőtt a kétszobás, s 118 ezerrel a három-, vagy több szobás lakások száma. Az or­szág lakásállományának 43 százaléka ma kétszobás, . 9.8 százaléka pedig három-, vagy több szobás. (A növekedés a kétszobás lakások esetében 54,9, a három- és több szo­básoknál pedig 62.2 százalé­kot tett ki!) A lakásállomány nagyság szerinti megoszlása: egyszobás 1489 ezer, kétszobás 1359 ezer. három-, vagy több szobás 309 ezer (An­nak köszönhetően, hogy az 1960 és 1969 között épített lakásokból csak 33 százalék egyszobás, tíz év alatt a száz szobára jutó népesség húsz százalékkal csökkent...) A megyék adataira áttérve is megállapíthatjuk: a fejlő­dés üteme területenként elté­rő. Számszerűen a legtöbb lakás 1960 és 1969 között Pest megyében épült — 49 211 darab —, majd Bor­sodban — 19 437 —, S/Veszp- rém megyében (19 095). A leg­kevesebb Tolna megyében — 3707 —, Baranyában — 4966 — és Hajdú-Biharban (6293). A lakások összetételét - ele­mezve az előzőekhez hasonló­an nagyok -átmegyek közötti különbségek. Baranya megye 79.8 ezerre rúgó lakásállomá­nyából például 54.6 ezer a két-, vagy több szobás, míg Békésben a 145,8 ezerből mindössze 64,1 ezer... A la­kásoknak több, mint a fele egyszobás Bács-Kiskun, Haj- dú-Bihar, Pest, Szabolcs- Szatmár és Szolnok megyé­ben, hatvan százalék fölött van Csongrád megyében, míg Fejérben, Győr-Sopronban. Tolnában a lakások nagyobb része két-, vagy több szobás A sorozatot a szerzőnek il­lenék valami frappáns befe .iezéssel zárnia. Úgy hiszem, felesleges a fejtörés. A té­nyek. az adatok önmagukért szólnak, múltba világítanak, .jelent értetnek meg, s kör­vonalazzák a holnapot. Ezért több hát egyszerű' statisztikai adatgyűjtésnél a népszámlá­lás... Mészáros Oltó Miért csökken a társadalmi ösztöndíjasok száma ? A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása Az üzemek, vállalatok, in­tézmények ezekben a hetek­ben döntenek arról, hogy az új tanévre hány társadalmi ösz­töndíjat hirdetnek meg. Az elmúlt években — így az 1969—70-es tanévben is — rohamosam csökkent a társa­dalmi ösztöndíjasok száma, holott az új rendelet a ko­rábbinál kedvezőbb feltétele­ket biztosít. Mi ennek az oka? — erről érdeklődött a Művelődésügyi Minisztérium­ban az MTI munkatársa. — Az ösztöndíjrendszernek ezt a formáját az 1959—60-as tanévben alkalmazták először. Korábbi népszerűségére jel­lemző, hogy az 1964—65-ös tanévig bezárólag már a hall­gatóknak mintegy 22 százalé­ka, csaknem 11 000 egyetemis­ta részesült társadalmi ösz­töndíjban. Ezután kezdődött az „apadás”, amely ma is tart. Jelenleg a hallgatóknak alig több. mint 12 százaléka köt szerződést. — A társadalmi ösztöndíj- rendszer népszerűségének csökkenésében a tapasztala­tok szerint közrejátszik, hogy az ösztöndíjat a vállalatoknak a részesedési alapból kell fi­zetniük, az új diplomást pe­dig a béralapból: tehát inkább élnek a „fizetéscsábítás” esz­közével, ha új szakemberre van szükségük, a béralap ugyanis kevésbé érzékeny pontjuk. Sajnos az is elég gyakori, hogy ismeretségek, kapcsolatok befolyásolják az ' ösztöndíjra vonatkozó válla­lati döntéseket. Az sem ritka, hogy a munkahelyek összeál­lított „igénylistáikat” átkül- dik az egyetemekre, és ezzel a maguk részéről elintézettnek vélik az utánpótlás ügyét. Pe­dig ha felkeresnék az intéz­ményt, a hallgatókat és bő­vebb információkat adnának a munkakörökről, a lehetősé gekről, sokkal eredményeseb­ben alakulhatna a társadalmi ösztöndíjak helyzete. Az is előfordul, hogy saját társa­dalmi ösztöndíjasaikat lénye­gesen alacsonyabb munkabér­rel indítják el pályájukon, mint hasonló korú és beosz- , tású társaikat, akiket esetleg éppen fizetéslicitálással hódí­tottak el máshonnan. — A csökkenésben termé­szetesen az is közrejátszik, hogy a hallgatók tudják: ta­nulmányaik befejezése- után nem gond számukra az el­helyezkedés megfelelő mun­kaikörben, ezért évekkel előbb nem szívesen kötik le magu­kat egy jórészt ismeretlen Üzemhez. — Feltűnő, hogy a pedagó­gusok és az orvosok igen csekély arányban kötnek szerződést, holott a vidéki pe­dagógus- és orvoshiány a leg­magasabb. Ennek elsősorban az az oka, hogy mind a peda­gógusok, mind az orvosok zömmel- költségvetésből gaz­dálkodó szervek alkalmazottai, s ott jóval kisebb a lehetőség az ösztöndíjkötésre. Ezt segí­ti egy újabb intézkedés: köz­ponti támogatásból az idén már 450 társadalmi ösztön­díjasra köthettek a megyei ta-, nácsok szerződést pedagógus- jelöltekkel és medikusokkal. Adaték aa emberi butaság történetéhez Nyolc év a lovas-tanyai gyilkosságért A vádlottak padján meg­tört, beesett arcú férfi ül. Ne­ve: Mihalj István, 46 éves büntetlen előéletű, két ele­mit végzett bökönyi lakos. A vád: emberölés. A gyil­kosság oka: ? Egy kicsit az ital hatása, igazán azonban qz emberi butaság, primitív gondolkodásmód. Az áldozat: Jakaboczkr József 67 éves magatehetetlen, Bökóiiy, lo­vas-tanyai lakos. Az ügyben a megyei bíróság július 29- én, szerdán hozott ítéletet, mely szerint Mihali Istvánt 8 évi, szabadságvesztésre — melyet börtönben kell letöl­teni — ítélte és 6 évre eltil­totta a közügyek gyakorlá­sától. A Lovas-tany ara indult testvéréhez látogatóba május 3-án délelőtt Mihali István. Indulás előtt megivott az italboltban 1 deci szilvapá­linkát, majd amikor kiért a tanyára, a sógornője borral kínálta. Itt körülbelül 4 de­cit ihatott. Visszafelé menet egv ismerősével találkozott és még 2 deci bort ivott meg. Az ital hatásara leesett a kerékpárról, azután már nem is tudott felülni még egyszer. Szabó László —Sólyom József: Ciceró jele 9. S bár eléggé hihetetlennek hangzott Ciceró válasza, Mojzisch — Berlinből ka­pott utasításra — kénytelen volt elfogadni. Az inas rövidesen elkészí­tette a kulcs lenyomatát, amely néhány óra múlva Berlin felé repült. A néni;: fővárosban gyorsan megcsi­nálták az ankarai nagykövei széfjének kulc' másolatát, s visszaküldték Ankarába. Ciceró el volt ragadtatva amikor megkapta s kipróbál la a kulcsokat. Szerinte pon tosan úgy működött, mint »/ eredeti... — így sokkal biztonságú sabban csinálhatom, különö­sen, amikor a nagykövet, úr távol van... — mondta Moj- zischnak. Ezzel az egész klucshistó- riával Sehrilenbergnek az volt a szándéka, hogy ellen­őrizze Ciceró igazmondását. Ugyanis, ha hamis kulcsot készítenek, s Ciceró esetleg nem használja fel. hanem to­vábbra is gyártja a kópiá­kat. meg tudják állapítani, hopv becsapja-e őket. Tanács­adói azonban naivnak tartot­ták a hamis kulcs ötletét, mert arra mindenképpen számítani lehetett, hogy ha valamelyik elhárító szerv áll Ciceró mögött, a Berlinben, készült kulcsot már szórako­zásból is kipróbálják. így aztán megmaradtak a valódi kulcs elkészítésénél, s azt juttatták vissza Ankarába Schellenb°rg gyorsan feledte tanácsadóinak kissé arcpirító szavait együgyüségéről, ami­kor Ciceró legközelebbi anya­gában egv igen fontos infor­mációt talált, mégpedig a franciaországi partraszállás tervezetét, valamint a Sir Hugghesse nagykövetnek szóló két információt: egy jelentést az 1942 novembe­rében Kairóban megtartott Roosevelt—Churchill—Csang Kaj-sek közötti konferenciá­ról, valamint a teheráni konferenciáról szóló anj’a- got, amelyeket 1943. novem­ber 28. és december 2. kö­zött tartottak Roosevelt. Churchill és Sztálin részvé­telével. Az SD központjában lázas izgalom lett úrrá. Mert a Ciceró által megszerzett ok­mányok. sok egyéb — sze­rintük rendkívül fontos tény mellett — világossá tették számukra azt a különleges státust, amelyet a szövetsé­ges erők Törökország szá­mára biztosítottak, s amiről így előre értesültek. Az egyik okmány azt bizonyí­totta, hogy Törökország sem­legessége rövid életűnek ígér­kezik, lépésről lépésre köze­ledik a szövetséges táborba. S a török diplomácia való­ban olyan óvatosan és terv­Vass Pál 70 éves tanú: A déli órákban szekérrel men­tem a Lovas . nyara. Meg­állított Mihali megkérdez­te, hogy jó helyen megyek-e, aztán azt is, hogy ö jó he­lyen megy-e? Aztán azt mondta: látja, nem tudok felülni a kerékpárra. Meg­kérdeztem tőle. hogy minek ittál annyit. Amikor nem fi­gyelt oda, a lovak közé csaptam és elhajtottam on­nan. ★ Gyalog, bukdácsolva, a ke­rekpárt tolva közeledett Mi­hail Jakabóczki lakása felé, Az idős ember botjára tá­maszkodva állt az udvaron. Mikor Mihali észrevette, ki­abált es szidni kezdte, majd berontott az udvarra es zsebkésével összeszurkálta a magatehetetlen idős- embert. Mibali István vallomása: Kint állt a kapuban Jaka­bóczki. Évekkel ezelőtt hal­lottam, hogy a felesége es valamilyen hozzátartozója megrontották a sógorom lá­nyát, aki meg is halt. Ekkor arra gondoltam, hogy azért nem tudok tovább menni, szerűen járt el, ahog> an az ankarai angol nagykövet je­lentette a külügyminisztéri­umnak. Az okmányok sze­rint a Törökország megnye­résére irányuló intézkedések­nek 1941. május 15-re kellett befejeződnie. A németek úgy értékelték, hogy ezt követő­en lehet számítani a szövet­séges haderők általános tá­madására, A7 is ismertté vált előttük, hogy a teheráni kon­ferencián megegyezés szüle­tett. melv szerint Lengyelor­szágot. Magyarországot Ro­mániát és Jugoszláviát a szovjet hadsereg szabadítja fel. Mindebből világosan ki­rajzolódtak Németország ve­reségének napjai, és Két­ségtelen. hogv ezek az ok­mányok megdöbbentő hatást váltottak ki a náci vezér­karból. De Hitler és Ribbent- rop még most is a Szovjet­unió és a nyugati szövetsé­gesek közötti tartós feszült­ség jeleit vélte kiolvasni az okmányok sorai között. Hitler ekfcor jelentette, hogy sok­kal inkább mint korábban, szükség van a totális hábo­rú összes erőinek összefogá­sára, s ígv „könnyen el tud­ják pusztítani az ellenséeet”. (Folytatjuk) mert engem is megrontolt. Odamentem hozzá és kér- tem: kedves bátyám eresszen el utamra, nem ártottam en magának. Eredjél, nem bán­talak én téged — válaszolta — és a következő pillanat­ban görbéből javai ram tá­madt .és kétszer feibe ütött. Papp Erzsébet, 14 1 éves szemtanú: Ott álltam , közel az eseményhez. Hallottam, hogy szidta, aztán bement az udvarra és kérlelni kezdte; Ne bánts fiam, már alig lépek. Erre Mihali elővett valamit a zsebéből és több­ször Jakabóczki felé csapott. Közben azt kiabálta: piszkos boszorkány megrontottal. Amikor az öreg hanyatt esett, még akkor is szurkálta. Ak­kor már láttam, hogy kés van nála. Ezután elment Györgyi Sándorék lakása fe­lé és bekiabált: Gyere ki Sanyikám, a piszkos boszor­kányt megöltem. Na ugye, most már fel tudok ülni a kerékpárrá Most már nem fog többet megrontani. Papp Gyula 45 éves tanú: Odajött hozzám Mihali es azt mondta: tanú leszól ko­mám. Mikor megkérdeztem miért, azt válaszolta, hogy az a vén boszorkány főbe vert kétszer a karóval. Kétszáz méterre» nem engedett közle­kedni. Lehet, hogy már meg is halt, ott fekszik az udvaron. Kétszer beoltottam bal kéhzel. Aztán még azt is mondta: a boszorkányt bal kézzel szokták beoltani. Györgyi Sándor. 51 éves tanú: Délelőtt felkeresett Mihali és elmondta, hogy nem egyezik a családjával és csinál valamit magával. El megy a testvéréhez, . véle ményt kérni és elbúcsúzni Délután 1—2 óra között hal lottam, hogy bekiabált: Sán dór gyere ki, de én nem mentem. Kis idő múlva tud­tam-meg mi történt. A/ orvosszakertóK véle­ménye szerint Mihali a bűn­cselekményt részleges korlá­tolt állapotban követte el, ezért bűncselekménye társa­dalmi veszélyességének fel­ismerésében korlátozva volt. A boszorkánypernek mag nincs vége. Az ítélet kihir­detése után az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartolt fenn. a vádlott és védője enyhítésért fellebbeztek. Végleges döntést a Legfel­sőbb Bíróság hoz. Balogh József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom