Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

1. »!<Ja! KELET-MAGYAROHS2Ä« {w. mm t9 ' A közeli évek programja; orbitális mlaboratóriumok felbocsátása Szovjet űrhajósok nemzetközi sajtóértekezlete Andri.ian Nyikolajev és Vi- taiij Szevasztyjanov- szovjet űrhajósok, akik a Szojuz--9 fedélzetén rekordidőt töltőt tek a világűrben, a hagyo­mányokhoz illően a Lenin- hegyi Lomonoszov egyetem márványoszlopokkal ékes- aulájában tartották meg saj tóértekezletüket Több, mim 2000 hazai és külföldi újság író csütörtök délután, moszk vai idő szerint 3 órakor taps­sal köszöntötte a kozmosz hőseit. Nyikolajev vezérőr­nagyi egyenruhában jeleni meg a sajtókonferencián, mellén két aranycsillag jelez­te, hogy a Szovjetunió két­szeres hőse. Szevasztyjanov mellén is ott fénylett a Szov­jetunió hőseit megillető aranycsillag. A két- és háromnegyed órás sajtóértekezletet, amelynek elnökségében helyet foglaltak a Szojuz—9 kozmonautáinak űrhajóstársai, Tyereskova, Be- regovoj, Leonov és mások, to­vábbá a szovjet tudományos élet kiválóságai, Sztyiszlav Keldis, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia elnöke nyi­totta meg. Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a Szo­juz—9., amely az idén június 1-én rajtolt és június 19-én ereszkedett le földünkre, tu­dományos szempontból nagy fontosságú repülést hajtott végre. A Szojuz —9 nagy küldetése A továbbiakban Keldis aka­démikus a szovjet kozmikus program egyik alapvető irá­nyának nevezte a tartós or­bitális űrállomások létreho­zását, amelyek tudományos és gazdasági feladatokat fognak megvalósítani. Az orbitális űrállomások. , létrehozásának útján — tette hozzá — rend­kívül fontos szakaszt jelem a Szojuz—9 repülése. Keldis akadémikus ezután a jelenlévők tapsa közepette nvujtotta át Szevasztyjanov- nak a Szovjet Tudományos Akadémia kitüntetését: a Ciolkovszkij arany emlékér­met és oklevelet. Nyikolajev, a Vosztok—3. fedélzetén tett útja után lett Ciolkovszkij- emlékérmes. Ezt követően Oleg Gazen- ko, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja lé­pett a mikrofonhoz. Hangsú- Ivozta. hogy Nyikolajev és Szevasztyjanov űrrepülése meggyőzően bebizonyította, az ember nem csupán hosz- szú ideig tartózkodhat a vi­lágűrben, hanem hatékony munkát is tud végezni a koz­mikus feltételek közepette. A tudós elmondotta, hogy a Szojuz—9. űrrepülésének kez­detén a kozmonautáknak há­rom-négy napra volt szüksé­gük ahhoz, hogy begyakorol­ják az űrhajón belüli új moz­gáskészségüket. Ezt követően a Szojuz—3. parancsnoka, Andrijan Nyi­kolajev vezérőrnagy nyilat­kozott az újságírók előtt. Hangsúlyozta, hogy az edzé­sek folyamán kimunkálták azokat a tennivalókat is, amelyekre baleset során ke­rült volna sor, ilyesmi azon­ban nem történt: Nyikolajev az űrhajó re­pülésére rátérve közölte, hogy ennek során számos művele­tet hajtottak végre, amelyek az űrhajó irányításával kap­csolatosak. Kipróbáltak új műszereket is. amelyeket az űrhajó hclyzetváltoztatásánál és mozgásának vezérlésénéi vesznek igénybe Több, min: félszáz különböző ’ kísérletei végeztek a repülés során. Újabb csűc*- teljesilmény ek várhatók Nyikolajev elégedetten szolt arról, hogy a Szojuz—9. fe­délzetén minden megvolt, ami szükséges a munkához és a pihenéshez. Vitalij Szevasztyjanov ha­józó mérnök nyilatkozatában kiemelte, hogy útjukról tel­jes bizonyossággal leszűrhető az a következtetés, hogy a Szojuz-űrhajó képes biztosí­tani az ember huzamos űrtar­tózkodását. Szevasztyjanov, vázolva a repülés gazdag tudományos programját, megemlítette, hogy a személyzet megfigyeli és fényképezett felhőket, meg­határozta a hólerakódás ha­tárait, felderített viharokat, orkánokat és trópusi ciklono­kat. A Szojuz—9. kozmonau tál lefényképezték továbbá v földfelszín földrajzi és geoló giai objektumait, hogy pon tosítani lehessen a térképeket továbbá, hogy még szabato­sabban lehessen összeállítani a hasznos ásványok újabb ku­tatási térképeit. Szevasztyjanov befejezésül hangsúlyozta: a Szojuz—9. által gyűjtött tudományos anyag lehetővé teszi, hogy a tudósok előkészítsék a Koz­monautákat a még hosszabb ideig tartó űrrepülésekre. Arra a kérdésre, vajon tartós világcsúcsot állított-e be a Szojuz—9. személyzete. Nyikolajev vezérőrnagy kije­lentette: úgy vélem nem so­káig tudjuk tartani csúcstel­jesítményünket, de a lényeg nem is a rekordokban rej­lik. Meglehetős élénkséget kel­tett a következő kérdés, va­jon fognak-e nők is részt venni a jövendő űrrepülésék­ben. Nyikolajev bizonyos föl­di tapasztalatok alapján kí­vánatosnak minősítette a nők hosszú, egy évig vagy még tovább tartó űrulakba való bekapcsolását, mivel ha csak férfiak foglalnak helyet az űrhajóban, akkor „biztosítva lesz a fedélzeti rendetlenség’­Nyikolajev egybevetve első és második űrutazását, két mozzanatot emelt ki: 1. 1962- ben lezajlott első útja lélek­tanilag sokkal nehezebb volt a mostaninál; 2. A Szojuz le­szállóberendezése sokkal könnyebben kezelhető, mint a Vosztoké. Vitalij Szevasztyjanov a többi között arról beszélt, hogy a Szojuz—S-en elegen­dő élelmiszer, oxigén és más tartalék állt rendelkezésre ahhoz, hogy akár 18 napnál hosszabb időt is töltsenek a világűrben. Ök kérték is ezt, de nem kapták meg rá az engedélyt. A sajtóértekezleten egyéb­ként a magyar tudósítok ma­gyarázatot kaptak arra a kér­désre is, honnan tud — leg­alábbis néhány szót — ma­gyarul Vitalij Szevasztyjanov. ismeretes, hogy a műit pén­teken a nagy Kreml-palota György-termében tartott to- gadás alkalmából Németh Károlynak, a budapesti párt- bizottság küldöttsége vezető­jének, a Szojuz—9. fedélzeti mérnöke magyarul köszönte meg a Felszabadulási emlék­érmet. Most a Magyar Rádió és Televízió tudósítójának kérdésére elmondotta, hogv 1961-ben egyetemi hallgatók csoportjával tanulmányúton járt hazánkban, s akkor sa­játított el néhány magyar kifejezést. A szovjet űrprogram táv­lataira vonatkozó kérdésekre Keldis akadémikus válaszolt. Elmondotta, hogy ezentúl is az orbitális űrállomás létre­hozása a szovjet kozmikn:- program alapvető célja. A hosszabb ideig az űrben ke­ringő — tudományos kísérle­tezésekre és népgazdasági cé­lokra egyaránt alkalmas or­bitális űrlaboratórium felbo­csátására a közeli években Ing sor kerülni. Az űrlaboratóriumokon syébként „vegyes legénység-’ fog szolgálatot teljesíteni: kü­lönböző szakemberek, tudó­sok, így például csillagászok és biológusok is. A világűrben — egy hónapig , A következő kérdés arra vonatkozott;"''ivajón " mennyi ideig tfcrtózkodhat maximáli­san ember a világűrben. Több, mint egy hónapig — válaszol­ta a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Arra a kérdésre, mikor használják fel az orbitális űrállomásokat bolygóközi re pülések rajtolóhelyeként, Kel dís azt válaszolta, hogy a? ilyenfajta repülések problé­mája vagy a most kezdődő évtized végén, vagy az azt követő évtizedben oldódd meg. Hozzátette, hogy t probléma megoldásához elán aedhef etlen új hajtóművel kimunkálása. Néhányan arra voltak ki­váncsiak, lemondott-e a szov- iet űrprogram a Holdra szál­lásról. Keldis akadémikus rá­mutatott arra, hogy lemon­dásról szó sincs, hiszen a szovjet űrprogramban ilyen pont nem szerepelt, legalább­is a közeljövőben nem kí­vánunk a Holdon leszállni. s ezt nem is tűztük ki célul — hangsúlyozta a szovjet tudós A szovjet—amerikai ür- együttmükódésröl szólva Kel­dis akadémikus aláhúzta, hogy szovjet részről minden ilyen jellegű indítványt fi­gyelmesen tanulmányoznak. TÜNTETÉS MADRIDBAN Amnesztiát a politikai foglyoknak' Oszlassák fel a politikai foglyokat elítélő, külön1 . '• •igokatl - követelték a madridi diákok tüntetésén. A fényképfelvétel U. .zftöje kértg: megjelenéskor a képen láthaló diákarcokat tegyék felis- merhetetlenné, hogy Franco rendőrsége ne tudja azonosítani és letartóztatni a tüntetőket. Barangolás Bissau~Guineában A „Szolidaritás”-kórház. 3. Miéri nem öüzüluek ? Furcsa tréfacsináló a tói tendem. Portugália fel ezred eve gyarmatosította Bissau Guineát. Modern kórhá. azonban csak 19G9-ben léte­sült az ország betegei részé re, az is a szocialista országok, elsősorban Jugoszlávia segít­ségével. A „Szolidarilás '-kór házban 70 beteg nyerhet ké­nyelmes elhelyezést. Szükség esetén további 30 ágyat állít­hatnak fel hosszú kőbarakkjai­ban. Egyelőre azonban nincs olyan nagy igény. A felszaba­dító háború frontjai az utóbb hónapokban elég csendesek. A gyarmatosító portugálok nem hagyják el támaszpontjaikat, körkörös védelemre rendez­kedtek be. A PAIGC felszaba­dító csapatai is az erőgyűjtés ,'állapotában, vannak. így az­tán ür. Gajko Milovity ju­goszláv főorvos, a két kubai '’éá/'küf 'bí^SáÜ^guiheai szakor­vos jfutóbbiak neve: dr. Poui Medina és dr. Fernand Cab­ral), ha nehezen is, de győz; a munkát. Európai ember sze mében alig hihető: éjjel-nap^ pal szolgalatban vannak, a Környékre is eljárnak, ha sú­lyosabb beteghez hívják őket — és mindezért nem fogad­nak el semmit. A kórházban esznek. Ugyanaz a kosztjuk, mint a betegeké. A kultúrte­remben néznek mozit, a könyvtárban olvasnak. Ciga- , rettájuk, postájuk költségeit i kórház PAIGC-szervezete viseli. Mi köti őket a „Szolida- ritás"-kórházhoz? A meggyő­ződés és az orvosi hivatástu­dat. Belgyógyászat, sebészet, traumatológia működik a ,.Szolidaritás---ban. De ha másféle beteg jelentkezik, azt is befogadják. A kórház sok­féle felszerelésben szenved hiányt, a kelet-afrikai viszo­nyokhoz képest azonban rendkívül korszerűnek mond­ható. Nem gyarmatosítók, ha­nem jóbarátok építették, es ez a tény minden lépésnél meglátszik. A szobák tága­sak, az ágyak kényelmesei; van társalgó, könyvtár, ebéd lő. A franciák, angolok, ola­szok által létesített kórházak Afrika e térségében általában visszataszítóan elmaradottak, zsúfoltak és mocskosak; in­kább a halál előszobájának, mint a gyógyulást elősegítő intézménynek tűnnek. A betegek jó része a háború folyamán sebesült meg. Djan- ko Djazi erős testalkatú pa­rasztember. Faluja — sze­rencsétlenségére — egy por­tugál támaszpont közelében épült. A portugál hadsereg az utóbbi időben helikopteren folytatja a felderítést. Ha fel­szabadított terület fölött száll a gép és lent mozgást észlel­nek, azonnal lőnek, vagy bombát dobnak. Djazi'elárasz­tott rizsföldjén kötözött. amiRÖf -’a - helikopterek meg­lepték. Nem tudott elég gyor­san kievickélni a vízből. A napalm elérte és súlyos égési sebet ejtett rajta. Hónapok óta kezelik a kórházban, de még nem túdlák lábra állítani. Tonga Nagdu huszonké. éves katona. Ö Medina portu­gál támaszpont ostrománál se­besült meg- A portugál zász­lóalj nem fejtett ki nagyobb ellenállást. Három védelmi vonalat aknásított el. A PAIGC-egységek kiváló akna- szedőkkel rendelkeznek, akik jól ismerik az aknásítás mód­szereit. Az ő esetében valami hiba történt. Már felszedték a területen a bukóaknákat és robbantásukra elhelyezett vé­kony drótszálakat is. Azt hit­ték, szabad az út. Egy taposó­akna mégis ottmaradt. Fel­robbant és letépte a fiatalem­ber jobb lábát. A sebe még sajog. De jobban fáj a tudat, hogy életét most már nyomor­ban éli majd le. A nemzetkö­zi szolidaritás segítségével ta­lán kap majd műlábat — ez a remény tartja benne a lel­tet. Ruki Szisze mindkét lá­bát amputálni kellett; gep- puskagoiyók érték és a sebek fertőződtek. Az életét már megmentették, de az élet­kedvét nem; ugyan mihez kezdhet egy elmaradott or­szágban az ilyen csonka, te­hetetlen ember? Tambate Sambe tizennégy esztendős kisfiú; napalm érte. Egy életen át viseli majd jegyeit. A fiúcskát már ko­rábban megbélyegezték a gyarmatosítók: kis kora óta tüdőbeteg. Nem is fekhet a többi hadirokkant közé, mert félő, hogy megfertőzi őket. Hatalmas vívmány ez a feke­te afrikai kórházak többségé­hez viszonyítva. Azok nagy ré­szében valószínű, hogy ha va­laki sebesülten, balesettel be­fekszik, a szomszédtól tüdő- bajt, vagy — férgek közvetítés sével —- .rpaláriát szere?. A gyarmatosítás elleni legsúlyo­sabb vádat az egészségűin statisztikák emelik; a rossz táplálkozás, a nehéz munka, az éghajlat ártalmai, az orvo­si kezelés hiánya egész népe-, két fenyeget pusztulással. Bissau-Guinea különösen fáj­dalmas példa erre. Száz meg­születő gyermek közül 60 nem éri meg az első életévét. Az átlagos életkor — a kis gyere­keket figyelmen kívül hagyva — 32 év. Innen származik az a tévhit, hogy a fekete bőrű ember nem őszül meg. Való igaz, Bissau-Guineában na­gyon ritkán találkozik az em­ber ősz hajú öreggel. Mire fe- héredni kezdene a haja, meg­öli a malária, a tüdőb?> a vérhas, valamely más trópusi betegség. És ha mindez meg­kíméli, végez vele a gyarma­tosítók fegyvere. Máté György (Vége) Ősz Ferenc: — Köszönöm, őrnagy elv­társ. Hiába, megyei stinten jobban látják a helyzetet, — bókolt Zöldi és kajánul né­zett sógorára. — Nicsak! A mi Sherlock Holmesünk — lépett az asz­talhoz Kerekes Gergely nyug­díjas gyógyszerész, a helyi népfront titkára. — Az elv­társ jött a megyétől? — for dúlt Farkashoz. — Honnan tudja, hogy egyáltalán jött valaki a me gyéből — kérdezett vissza az őrnagy., — A patikában mondta valaki .. Tudod kérlek —- megengeded, hogy tegeztelek — én örültem neki. Persze mi nem hibáztatjuk Lacit, mert szeretjük. Tagja a nép- frontbizottságnak is. De ez a szégyen, ami a várost érte, borzalom... — Mi lenne ebben a vá­rosra borzalom? — Nem jó feltűnni. Most mindenki ránk figyel. Hama­rosan kiderítik azt is, hogy nem jó a politikai munka — Senki sem fogja a sza tírért. a népfrontot felelős' tenni .. — Akkor is kínos. Mi büsz kék vagyunk N.-re Nálunk ilyen dolgok nem fordultak elő. Másodikok vagyunk a megyében a tisztasági ver senyben. A klubok pedig itt működnek a legjobban. A múlt évben is hatvan előadást tartottam... — Gratulálok — hajol; meg Farkas. — Ez a ti bajotok — sértő dott meg az öreg. — Ti pes tiek mindig lenézitek a vidé­ket. Tudod, hogy milyen ne hát húsz embert beszervezni egy ateista előadásra? Per- « sze, amikor a Hirschler jön nemi felvilágosítást tartani, akkor tele a terem. . — Ezek szerint a lelki élet­nél jobban érdeklik az embe­reket a materialista dolgok. Lehet, hogy a szatírt is ti vi- ágosítottátok fel? Szerencsére Kerekes bácsi megsértődött. Különben el­mesélte volna a kétezer mé­ter betonjárdát, a tíz hintát, mely a népfront patronálá- -ával épült. Kivágódott a Levendula aj­taja. Valaki bekiabált: — Laci, gyere ki! Megvan a szatír! Mindenki az ajtónak ug­rott. Kovács és Farkat mól­jára jutott ki. Kereket Ger­gely bácsi intézkedett: — Helvet a rendőrségnek! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom