Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-09 / 159. szám
4 oldal KELET-MACYARORpv*« ía™ 'úTíus 9 Korunk mezőgazdasága Beregből a világpiacra Malacnevelés — Mertek és nyertek Tyúkodon A termelőszövetkezet bevételének egyharmadát a melléküzem adja Egy társulás gyors „karrierje“ A táplálkozási igények növekedése, a hazai és az exportszükségletek kielégítése szükségszerűen követeli az élelmiszer-gazdaságok fejlesztését. Korszerű mezőgazdasági nagyüzem ma már el sem kepzeinető ipari tevékenység nélkül. Ma már — ott, ahol lehetséges — nem íejeződiK be a tevékenység a termeléssel, mind több termelőszövetkezet törekszik arra, hogy más közös gazdaságokkal összefogva, a feldolgozás és a közös értékesítés területén is együttműködjön. Ennek ér- dekeoen koncentrálják erőforrásaikat, pénzeszközeiket, szakembereiket, csak így bővülhet tevékenységük, s válhatnak korszerű mezőgazdasági-élelmiszeripari nagyüzemekké. Ez a fejlődés útja. Három év bizonyít Nem véletlen, hogy Sza- bolcs-Szatmár tájjellegének és termesztési kultúrájának megfelelően az élelmiszer-gazdaságok fejlesztésére oly nagy ügyeimet fordít a Gazdasági Bizottság. Ezt tanúsítja Fehér Lajosnak, a kormány elnök- helyettesének az árvízkatasztrófát megelőző szabolcsi látogatása is. Ittjártakor megtekintette a Beregi Tsz-ek és a MÉK Gyümölcs-Zöldség Feldolgozó Önálló Közös Vállalkozását Vásárosnaményban és elismeréssel nyilatközott a látottakról. Ezt az üzemet tíz termelő- szövetkezet és a MÉK alakította három évvel ezelőtt. Célja a Szatmárban, Bereg- ben gazdálkodó termelőszövetkezetek által megtermelt, de közvetlen exportra nem alkalmas belföldi gyümölcs és zöldségfélék feldolgozása úgy, hogy mind a hazai ellátásra, mind exportra megfelelő legyen. Ez, ismerve a megyei almatermést, jelentős mennyiséget jelent minden esztendőben. De ha csak az említett területet számítjuk is, akkor is jelentős. íme a számok. Ez a vállalkozás 1968-ban 220, 1969-ben már 338 vagon ilyen gyümölcs- és zöldségfélét dolgozott fel. Az idei tervük pedig 420 vagon. Ha figyelembe vesszük, hogy ez a vállalkozás az üzemszerű termelést a megalakítás után csupán másfél esztendeje kezdte meg, az említett eredmény figyelemre méltó és tanulságokkal szolgál a jövőre vonatkozóan. Fő profiljuk a szárított eljárással tartósított termékek készítése. Ezek között az első helyet foglalja el. az alma- szárítmány, melyet a megrendelő igényei szerint almacikkekben, -korongokban és aprított formában dolgozzák fel és így exportálják. Uj készítmény, s egyben e vállalkozás szabadalma: az aprított alma, melyet almaliszt, vagy almarizs néven ismernek. Legnagyobb megrendelőik a kapitalista országok. 22 milliós termelés Már a múlt esztendőben kezdték, de az idén még tovább lépnek a különböző termékek feldolgozásában. Üze- mileg növelik a hőkezelten tartósított termékek, savanyúságok (uborka, paprika, cékla marinált paprika) gyártását. Ezek egy részét szintén exportra gyártják. 1970-ben az alma és a különböző zöldségfélék feldolgozásából 22 milliós termelési értéket termelnek. Nem mellékes Szabolcs- Szatmárban az sem. hogy az év nem minden szakaszában foglalkoztatott munkaerőgondot hogyan enyhítjük, különösen gondolva a nőkre, a termelőszövetkezeti családtagokra. Ez a vállalkozás évente 200 főt foglalkoztat, de van olyan időszak, amikor eléri a 300-at is, s ennek 87 százaléka nődolgozó. Márpedig ebben a térségben a női munkaerő foglalkoztatása okozza az egyik legnagyobb problémát. Kétségtelen, hogy egy ilyen közös vállalkozás, melynek ma már jó hírneve van külföldön, termékei közkedveltek a világpiacon, csak úgy fejlődhet, ha lépést tart a műszaki fejlesztéssel. Nagy gondot fordítottak erre az elmúlt két évben. Egymillió 100 ezer forintot fordítottak üzemfejlesztésre. A vállalkozás dolgozói teljes egészében tsz-családtagok. Jövedelmük havi átlaga 1968- ban 1150 forint volt, tavaly már 1250-re emelkedett, s az idén még 100 forinttal emelkedik. Sokan érdeklődnek A kormány elnökhelyettesének látogatása után megnövekedett az érdeklődés e vállalkozás iránt. Sokan felkeresték az üzemet, megtekintették a termelést, a termékeket. Itt jártak a nyírségi és Tisza menti tsz-szövetségtpl, a Kisvárdai és a Nyíregyházi Járási Tanács szakemberei, termelőszövetkezetek, akiknek szándékukban áll hasonló közös vállalkozás alakítása. Nagy szükség is van erre, hiszen a Gazdasági Bizottság arra ösztönzi a szabolcsi gazdaságokat, a vezetőket, hogy a közeljövőben hat-nyolc hasonló szárítóüzemet alakítsanak. Ez hasznára válik a termelőszövetkezeteknek, csökkenti a munkaerőgondot, növeli a tsz-családok jövedelmét, de nem utolsósorban a népgazdaság bevételeit is, hiszen e vállalkozások termékeinek többsége exportra kerül, s jó bevételi forrást jelent. ‘ * i. Végeredményben milyen tanulságokkal szolgál a namé- nyi közös vállalkozás, amelyre érdemes odafigyelni mindazoknak, akik ehhez hasonló létrehozásán fáradoznak? Itt csak néhányat említünk a legfontosabbak közül. Szabolcs-Szatmárban évente csaknem 8—10 ezer vagon az az alma, amelyet ilyen módon hasznosítani lehet, valutát hoz az országnak, keresetet és foglalkoztatást biztosít az almatermesztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteknek. Pozitív hatással van a belterjes gazdálkodás növelésére, az élélmiszer-gazdaság ilyen ágának a fejlődésére, ösztönzi megyénkben a zöldségtermesztéssel való foglalkozást. Itt gondolunk elsősorban a paprika, az uborka és a zöldségfélék, sárgarépa termesztésére. Egy egységnyi területről növeli a hozamok értékét és a tagság, a szövetkezők jövedelmét. Tanácsok a kezdőknek Virág Miklós, e vállalkozás vezetője a gondokat is említette, amelyre feltétlen figyeljenek a hasonló gondolattal foglalkozó tsz-ek. Ügyeljenek a forgóalap rendezésére már az induláskor, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Gondosan, előre tervezzék meg a műszaki fejlesztést, s tartsanak lépést a fejlődéssel. Ehhez erőforrásokra van szükség, melynek támogatása feltétlenül szükséges, mert csak így fejlődhet Szabolcsban is az élelmiszer-gazdaság, amelyre a Gazdasági Bizottság hívta fel a figyelmet. Lényeges a piac igényeinek az állandó figyelése, s az arra való gyors reagálás. Olyan termékek gyártása, amelyet jól fizetnek, de ugyanakkor hiányzó cikkekként jelentkeznek. A naményi közös vállalkozás gondol erre, termékeinek mintái legalább 30 országba jutottak el a külkereskedelmi vállalatok által. Keresik, kutatják az útját az új termékek gyártására, hogy biztosítsák versenyképességüket és a növekvő jövedelmet. Farkas Kálmán inkubátorban Egyes sertésbetegségek egyetlen leküzdési módja az állat mesterséges világraho- zatala a természetes ellési időszak előtt. Csak annak a malacnak van tehát esélye az ilyen betegség elkerülésére, amely a ..születésnapja" előtt jön a világra. Különösen a torzító orrgyulladás, valamint a tüdőgyulladás megelőzése érdekében fordulhat az állatgyógyászat a császár- metszéshez, hogy fertőzetlen egyedeket segítsen a világra, amelyeknek sem ..náthájuk” sincs, sem nem ..köhögnek”, s így nemcsak hogy kiválóan alkalmasak a hizlalásra, hanem mint tenyészállatok is nagy értéket képviselnek. Az eljárás súlyos hátránya : a sebészi beavatkozással ellő anyaállat a műtét következtében elpusztul. A közelmúltban azonban az egyik német állatorvosi főiskola sebészei olyan „zárt rendszerben” folyó műtéti eljárást dolgoztak ki, amelynek során az anyaállat életben maradhat. Az anyaállat altestét a lágyék magasságéban ráragasztott átlátszó műanyag ballonnal veszik körül, amely így teljesen elszigeteli a külvilágtól a kritikus testrészeket. Az orvosok részére karhosszúságú kesztyűk nyúlnak be az inkubátorba, melynek segítségével akadálytalanul elvégezhetők a műtéthez szükséges mozdulatok. A császármetszéssel világra hozott ivadékok ugyancsak gondosan szigetelt csövön keresztül jutnak a nevelő izolátorba, ahonnét csak bizonyos kor elérése után szabadulnak ki, de akkor is csak fokozatosan alkalmazkodhatnak a normális, baktériumokat tartalmazó külvilághoz. A műtét előtt elaltatott anyaállat az ólban tér csak ismét magához; az operációs varratok behegedése jután hamarosan ismét lehet fedeztetni. Az eljárást már alkalmazzák is az egyik német kísérleti gazdaságban, hogy egészséges tenyészetet alakítsanak ki. Az így felnevelt állatok rendkívül gazdaságosan hizlalhatok, mivel a takarmányt sokkal jobban értékesítik, mint a közönséges hízók. A különbség esetenként 20 százalék is lehet, és a hizlalási idő 2—3 héttel rövidülhet. A „sertésklinika” szaktanácsadásával a kísérleti gazdaságban 108 steril malacot nyertek tizenöt anyaállatból. Csak a legerősebb, legjobban fejlett egyedeket, ellésenként kb. nyolcat (köztük néhány hímet is) tartják az első két héten a csirátlan levegőjű inkubátorban. Innen kijutva öthetes korukig 95 százalékig steril szoktatóhelyiségekben tartózkodnak, amelyekbe csak egy-egy kijelölt gondozónak szabad belépnie. Ebben az időszakban képződik szervezetükben az az ellenanyag, amely lehetővé teszi, hogy később „normális” ólban éljenek és közönséges táplálékot kapjanak. A megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatnak a tyu- kodi állomása az utóbbi években nem sok dicsőséget, de még kevesebb nyereséget hozott. Végül is úgy döntöttek. hogy megválnak ettől az állomástól. Találtak vevőt is. a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet lett az új tulajdonos. E, év március végén írták alá a szerződést. 30-án már tsz-alkalmazott- ként kezdték a munkát a volt gépjavító dolgozói. Csökkent az adminisztrációs létszám A termelőszövetkezet 8 millió 664 ezer forintért vásárolta meg az épületeket és az egyéb állóeszközöket. 1 millió 800 ezer forintot saját erőből fizettek, 4 millió 700 ezer forint hitelt vettek fel és a fennmaradó mintegy 2 millióra állami támogatást kaptak. A felvett hitelt a következő két évben fizetik vissza. 1973-at már tiszta lappal akarják kezdeni. Azzal, hogy a termelőszövetkezet átvette, az irányító, ellenőrző és adminisztrációs létszámot 10 fővel tudták csökkenteni. Például az igazgatói teendőket ellátja a tsz-elnök. nem kell külön főkönyvelő és még egy sor adminisztrációs. pénzügyi munkát ellátnak a volt tsz- alkalmazottak. Ez már magában jelentős megtakarítást jelent a korábbi működéssel szemben. Jelenleg 110 főt foglalkoztat ez a melléküzem. ahol egy gépészmérnök, 2 felsőfokú technikus és J} .technikus 71 ífáftffitja,* £ s^Témünkát. « Kéréseitek’^1 a gyártmányaik előnyük, hogy a gabona emberi ké7, érintése nélkül tárolható. kezelhető bennük. Annál előnyösebb a használatuk, minél többet építenek egymás mellé. Egy torony üresen hagyásával gépi úton továbbítható egyikből a másikba a szemes termény. A termelőszövetkezet helyszínre szállítja és alapra építi a tornyokat, majd beleszereli a terményforgalmi által szállított felhordó szerkezetet. Keresettek egyéb termékei is a tsz-nek. Vasvázas színeket készít a TÜZÉP-nek, Partnerük az építőipar is Bedolgoznak a mátészalkai tanszerárugyár építkezésébe, a nyíregyházi hullámdoboz és zsákgyár létesítésébe. Jelentősebb munkát végeznk a Csepeli Acélműveknek. Biztató kezdet Az idei kapacitásuk lekötött. Az eddigi termékek mellett tervezik víztornyok gyártását is és más üzemekkel kooperálva szóba került egy nagyobb riVugat-német- országi megrendelés is. Jelenleg mintegy 22 000 órás munka elkészítéséről tárgyalnak. Szívesen vállalnak olyan munkákat, ahol a helyszínre szállítást, összeszerelést is a tsz végzi. Ezzel foglalkoztatni tudják a szállító vontatókat. tehergépkocsikat és a növénytermesztésből felszabaduló segédmunkaerőt is. Ez különösen az idén jön jól, amikor a határ nagy részét elvitte a víz és a földeiken nem . találnak „mwfe# 32 emberek. Az -éves terv szerint a termelőszövetkezet bruttó bevétele 50 millió, ebből 17 millió a melléküzem termeIstállók klimatizálása Akik a mezőgazdasági kiállításon jártak, az AGRO- TERV pavilonjában megfigyelhették, hogy — ilyen helyeken gyakori fülledt melegnek, levegőtlenségnek nyoma sem volt. Nem is lehetett, mert a kiállítás ideje alatt a pavilonban működött a VILATI szakemberei által kidolgozott, az állattartási épületek szellőzését automatikusan szabályozó berendezés. Az épületek tervezésénél gazdaságossági okokból általában nem vehető figyelembe az állatok teljes biológiai levegőszükséglete. hiszen nyáron 20—25-szörös légcserére is szükség van. Itt már enyhe légmozgásról beszélünk. ami azonban még nem huzat jellegű. Természetes légcserével ez már nem érhető el. A Villamos Automatika Intézetben kifejlesztett berendezés a külső levegő áramoltatását az istálló hőmérsékletétől függően folyamatosan biztosítja. A gondozó az állatok számára legelőnyösebb alsó és felső hőmérséklethatárt egyszerű mozdulattal beállítja a szabályozógombon. Ettől kezdve az istállóban az állatok tartózkodási helyének megfelelően elhelyezett hőérzékelők veszik át a gondos gazda szerepét. A vezérlőszekrény segítségével már automatikusan szabályozza a ventillátorok fordulatszámát, illetve be- és kikapcsolását, szükség szerint változtatva ezzel a beáramló levegő mennyiségét. A berendezés mindenfajta állatnál előnyösen alkalmazható. Valamennyi állatfajtának van egv optimális, hőmérséklettől függő „termelési zónája”, s csak ezen tudja nyújtani a maximumot. De elsősorban az intenzívebb életműködésű állatok. mint a baromfi, a sertés hálálják meg a klimati- zálást. Különösen a fiatal egyedek rendkívül érzékenyek a környezetük hőmérsékletére és szellőBtetésére, ezen a téren nyújtott gondoskodást busásan „visszafizetik”. Ma már a korszerű, gazdaságos állattartás nem nélkülözheti a7. ilyen jellegű berendezést. de gyümölcs-, zöldségtárolásnál is kiválóan megfelel. Régi épületekre — átalakítás nélkül — alkalmazható. Ezért beszerzési, üzemeltetési költsége az állatok egyenletes fejlődése, hozamaik növelése révén, valamint a7. elhullás minimumra szorításával gyorsan visszatérül. Dr. Zimányi Ferenc Élelmiszer Az állattenyésztés fejlődését szolgálják mindazok a módszerek. amelyek a rendelkezésre álló takarmányféleségek körét bővítik. Jelentős ebből a szempontból az üzemi konyhai hulladékok fel- használása takarmányozási célokra. A bennük található tápanyagok tiszta nyereséget jelentenek, hiszen eddig kárba vesztek, más célra nem voltak hasznosíthatók. A hulladékok szervezett összegyűjtésével viszont értékes takarmányt nyerünk, de emellett a városokban egészségügyi és higiéniai jelentőségű is. Természetesen a konyhai hulladékok takarmányozási felhasználása nem újkeletű: már a középkorban is foglalkoztak ezzel. A városok, az ipar és a mezőgazdaság fejlődésével azonban egyre nagyobb jelentőségűvé vált. A KGST-tagállamok közül legrégebben Csehszlovákiában foglalkoznak a kérdéssel és értékes tapasztalataik is vannak ebben a tekintetben. 30 nagy városban gyűjtik takarmánydzási célra a konyhai hulladékot és rendszerint az elővárosban telepített üzemekben dolgozzák fel. A szakemberek számítása szerint a csehszlovák váA közelmúltban megyei kiállítás volt. ahol a gabonatárolás. feldolgozás gépeit mutatták be. Itt már nagy tetszést aratott a szövetkezet által gyártott fémlemezsiló. A tsz két méretben szállítja jelenleg a gabonasilókat — 1000 és 1300 mázsa tárolótérrel —. de kisebb, va-gv nagyobb méretben is tudják gyártani. Két jelentősebb megrendelőjük van, a Szabolcs és a Hajdú megyei gabonafelvásárló vállalatok. Ezeknek a silóknak egyik hulladékból rosok élelmiszer-hulladékainak jelenleg alig 60%-át használják fel takarmányozásra. Ha teljes mértékben összegyűjtik, az több mint 300 ezer tonna takarmányt jelent, ami más takarmánykiegészítéssel kb. 20 ezer tonna sertéshús előállítását biztosítja. A takarmányhulladékok feldolgozását különösen jól szervezték meg az' egyik szlovákiai gazdaságban. Presov (Eperjes) környékén. Presov- ban napi 150—200 q hulladékot gyűjtenek) össze, amelyet a gazdaság az 1200 sertésre méretezett hizlaldában használ fel. Naponta 20— 100 literes speciális edényekben gyűjtik és tehergépkocsin szállítják a feldolgozó üzembe. A feldolgozott hulladékot — egyéb takarmányokkal keverve — még melegen. csővezetéken juttatják az önetetőkhöz. A konyhahulladékok takarmányozásra való előkészítésének lényege az osztályozás, felaprítás, csírátlanítás és más takarmányokkal való keverés. Meghatározzák a hulladékok szárazanyag- és tápanyagtartalmát, fontosabb kémiai tulajdonságát és eszerint keverik hozzá az egyéb takarmányokat. lése. Az építőbrigád teljesítményével ez több mint egyharmados részarány. Sajnos, az árvíz miatt az idén még az 50 %-os bevételt is meghaladja a melléküzemi tevékenység. Remélik. hogv a befektetett saját erőt már az idén nyereségként kigazdálkodjak, a következő két évben pedig a hitelt. Ha to vábbra is ilyen jó piacszerzők lesznek — ez a gyártmányaiktól is függ — a tyu- kodiak jó üzletet csináltak.1 A közmondás rájuk illik: aki mer. a7 nyer. Cs. R. takarmány Több üzemben érdekes kísérleteket folytattak az un. pépesített takarmány előállítására. A hulladékokat konyhai, malomipari, húsipari és egyéb hulladékfajtára osztályozzák. Ezután meghatározott recept szerint keveréket állítanak elő belőlük és a laboratóriumi vizsgálatok eredményétől függően kevernek hozzá kiegészítő takarmányokat. A kész, pépesített takarmányt erre a célra átalakított speciális tartálykocsikban szállítják a sertéshizlaldákba. A takarmány — az előállító üzem garanciája szerint — az állatok egészségére veszélytelen, szárazanyagtartalma a szabványnak megfelelő. Ha az edényeket és vályúkat tisztán tartják, a pépesített takarmány az elkészítés után 36 órán át kockázat nélkül feletethetö. A kísérletek azt mutatták, hogy a pépesített takarmányt a leggazdaságosabban sertéshizlalásra lehet felhasználni, de kipróbálták szarvasmarhával. baromfival is. A hulladékok takarmányozási felhasználása valószínűleg nálunk is gazdaságos megoldásnak, általános elterjesztésre érdemes módszernek bizonyulna.
