Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

WW. JSTius SB, KELET-TWAeYARORSZAO S. »BaT Miről tud a gazda ? O.J GÉPPEL NYÍRBÁTORBAN. Nyírbátor főterén, a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat egy új francia gyártmányú földmarkoló géppel kezdte meg a vt/.csatorna árkok kiásását. * Elek Emil felvétel« Épülnek a házak — mozdul a közös is Eredmények, gondok Kérsemjénben Ez év februárjától két­hetenként rendszeresen egy stencilezett lapot hoz a pos­ta Nyírbogátról szerkesztősé­günkbe. Legutóbb a 10. számmal ellátott „Rákóczi Híradó” érkezett meg, amit a nyírbogáti Rákóczi Termelő- szövetkezet vezetősége állít össze a tagság tájékoztatásá­ra. Miről ír a híradó? Például az egyik számban közölték az újraválasztott vezetőség és különféle bizott­ságok tagjainak névsorát. A tagság tudja, hogy milyen üggyel kihez fordulhat, köz­vetlenül ki intézi. Különösen lerövidült a háztáji és szo­ciális ügyek, panaszok felvé­tele, intézése, mert közvetle­nül) az illetékes bizottsághoz mennek a tagok. A tervtár­gyaló közgyűlés után a hír­adóban közölték a fontosabb tervszámokat, a vagyoni ál­lapotot, a tervezett bevételt és így tovább. Kéthetenként közük, mit értékesítettek, vásároltak, ezért mennyi volt a bevétel, illetve kiadás. Rendszeresen ismertetik az SZTK-, nyug­díj- és szociális ügyek tud­nivalóit, és hogy a teljes tagsági joghoz milyen eset­ben hány 10 órás munkanap szükséges. A termelőszövet­kezet által végzett szolgálta­tások — asztalos, betonáruk — megrendelésének módját és az áruk értékét is rend­szeresen tudatják. A háztáji gazdaságok segítésére műtrá­gyát, takarmányt, alomszal­mát, előnevelt csibét és egyebeket értékesítenek, ami­re szintén idejében felhívják a tagság figyelmét. Olvashatunk a híradóban a termelési tervek állásáról, például: mit vetettek már el, mit műveltek meg, mennyi a betakarított termés és így tovább. Hírt adnak a brigá­dok versenyéről, egyéni di­cséretekről és fegyelmi intéz­kedésekről, ostorozzák a ha­nyag munkát végzőket. Ilyen volt többek között a növény- védelmi brigád esete a gyü­mölcsös és a lucerna hanyag permetezése miatt- Nemcsak az eseményt, hanem a tett intézkedést is közlik a tag­sággal. Mindenkit érdeklő községi eseményekről is be­számolnak. (Például közöl­ték. hogy április harmadikén emlékműavató ünnepség lesz, hol és mikor.) Rendsze­resen ismertetik a termelő­szövetkezeti sportkör rendez­vényeit és’ utólag az ered­ményeket is. Hosszan lehetne még so­rolni ennek a két oldalon megjelent híradónak a tar­talmát. de talán az említett hírek is elegendőek ahhoz, hogy képet kapjunk róla. Minden hónap 5-én és 20-án 600 példányban készül ez a helyi „újság”. A papír költ­sége a 40 forintot sem éri el, éves szinten 1000 forint alatt van. Egy tagra még két fo­rint költség- sem jut. A megkérdezett tagok azt mondják: egyetlen potya út, amit tájékozatlanság miatt megtennének, sokszorosan több, mint 2 forint. Ha nem járkálnak feleslegesen, ha­nem dolgoznak, a többszörö­sét kitermelik az ezer fo­rintnak, amennyibe az összes évi híradó kerül a szövetke­zetnek. Nagyon örülnek a tagok, hogy olyan tájékozta­tást is kapnak, ami közvet­„Szerettük egymást. Ösz- szeházasodtunk. Ezzel kez­dődtek életünk legnagyobb problémái...” Fiatal egyetemista házas­pár. Vidékiek. A feleség a Közgazdaságtudományi Egye­tem hallgatója, a férj a vil- lamosenergia-ipari főisko­lán diák. „Azelőtt kollégiumban lak­tunk. Utána? Hol itt, hol ott könyörögtünk szállásért. Rektori utasítás, hogy a más-más felsőoktatási in­tézményekben tanuló há­zaspároknak nem adhatnak diákszállást. Albérlet? Hol kap ma egy fiatal házaspár lakást... Lakást!? Egy rozo­ga épületben akárcsak egy kis szobát... Mindenütt csak visszautasítás. „Szül egy gye­reket, és nem tudom kirak­ni a pereputtyával!” Majd nekiáll mosni, főzni, takarí­tani- 1200-ért nálam nem lenül érinti őket. például kü­lönböző szolgáltatások a ház­táji gazdaság részére. Van­nak forintban ki nem fejez­hető dolgok is: ilyen a gaz­daság állása, a közös ügyek naprakész ismerete. A vezetőség véleménye szintén egyértelműén pozitív. Kevesebb a panaszos, ugyan­akkor több a segíteni akaró érdeklődő. Megnőtt a köz­ügyek iránti felelősségérzet. A 'szövetkezetben zárszám­adáskor és tervtárgyaláskor tartanak teljes közgyűlést. Negyedévenként küldöttgyű­lésen számolnak be, ahol csak a tagság megbízottjai vesznek részt. Ezek a fóru­mok alkalmatlanok arra, hogy részletes, friss tájé­koztatásokat adjanak. Itt inkább nagyobb horderejű ügyekben döntenek. A brigád- vezetőket, részlegfelelősöket most is és a híradó megjele­nése előtt is gyakran tájé­koztatták azzal a céllal, hogy adják tovább a tagságnak. Ez nem jutott el minden tag­hoz és szóban számokról, fo­rintokról nem fnindig pontos volt a tájékoztatás. A párt és a tömegszerve­zetek a politikai munkát természetesen nem bízzák a híradóra, de nekik is sokkal fordítják föl a lakást!” Mikor már hetek óta nem volt hol laknunk, nagyon elkeseredtünk. Végül aztán egy rokon fogadott be nyolc hónapra • bennünket. Most vizsgaidőszak van — költöz­nünk kell. Hogy hol fo­gunk tanulni, azt a jó ég se tudja. A választék: a könyv­tár, vagy a Duna-part. Olyan elképzelhetetlenül nagy az igényünk? Egy 3x3 kis szo­ba, amit kulcsra lehet zár­ni...” A fiatal házaspár példája I orántsem egyedi. Az or­szág egyetemi városaiban diákházaspárok százai élnek külön, vagy nehéz körülmé­nyek között együtt, s nem könnyebb a beszélgetésük, mert a tagok tájékozottab­bak. A szövetkezeti híradó fontosságát, célszerűségét felismerve már igény van a kulturális, oktatási és egészségügyi intézmények ré­széről is, hogy az egész la­kosságot érintő híreket ők is közreadhassák ezen a stenci­len. A lakosság egv része már azt is kéri. hogy a ker­tészek adjanak tanácsot: a háztáji kertben mikor, mi­vel permetezzenek. A híradó­ban csak 2—3 soros híreket közölnek, a szaktanácsadás­nak így nem jut hely, de egy különkiadásról beszél­getnek, amiben erről is írná­nak. A legközelebbi számban a szokott hírek mellett a féléves mérleg fontosabb számait is közlik majd. A bogátiak híradója az ed­digi tapasztalatok szerint be­vált. Egy közösség életéről, vagyonáról adnak friss tájé­koztatást és nem másnak — a közös vagyon gazdájának —, a tagságnak. Még egy jó: a nyírbogáti termelőszövet­kezet párt- és gazdasági ve­zetői nem a szóbeli, az em­beri kapcsolatok helyett, ha­nem annak kiegészítésére szánják ezt a híradót. akad szerv, amelyik érdem­ben vetné fel a megoldás lehetőségét. Pedig nem is kellene példákért messze menni: Lengyelországtól a Szovjetunióig Jugoszláviától Bulgáriáig minden baráti országban megoldották már ezt a kérdést. Nálunk talán a legtöbb az, hogy az egye­temi érdekvédelmi bizottsá­gok próbálgatnak megfelelő albérletet keresni — a dolog jellege miatt inkább keve­sebb, mint több sikerrel. A felelősség nem kis részben az egyetemi KlSZ-szerveze- teké. Miért nem képesek ar­ra, hogy együttműködve, a tagjaik .között található „fél­Tenyérnyi falu Kérsemjén, tengernyi gonddal, hiszen ap­ró kertjei alá nyúlik a Szá­mos, melynek halálos ölelé­sét oly nehezen vészelték át. 122 házból 67-re mondta ki az utolsó ítéletet az ár­víz május derekán. Az élet, mint a Szamos, visszaszáll! «medrébe, s mán 32 háznak állnak a falai, eső veri, szél csapkodja , a .színes kendőket a gerendákon. Dicsérik az épí­tőket, a Veszprém Megyei' Tanács Sümegi' Építőipari Vállalatának munkásait. Szakad az eső. az emberek pokrócok, sátorlapok alá menekülnek, összebújnak, s figyelik, mikor csendesedik, hogy újra kezdjék a mun­kát. 0 Újrakezdés a közösben Az újrakezdés gondjai fog­lalkoztatja most a7 alig 680 holdas Úttörő Tsz vezetőit, tagjait is. Üresek az istállók, a hor­tobágyi legelőre hajtották, az állatokat. Itt vigyáz rájuk Vince János, Szmolensaki Pál. Váltják egymást május vége óta. Kipusztult a kukorica, burgonya, a pillangósok, oda a konyhakertészet, a 20 hold paprika, zöldbab, minden. Nem terem a háztáji sem. Az összes növényfélék kipusz­tultak. Állatokból aránylag kevés kár érte a kis közösséget. Egy házaspárok” érdekeit kép­viselve akár kollégiumi el­látást, akár más lakáslehe­tőségeket harcoljanak ki a rászorulóknak? Egyelőre csak a kibú­vóknál, a visszakérdezésnél tartunk. „Az egyetem nem népjóléti intézmény. Aki je­lentkezik, gondolja meg mit vállal...” „Miért házasodtak össze minden anyagi alap nélkül...?” „Honnan szerez­zünk lakást, mikor még a sokgyermekes családoknak sem mindig *jut?” „Inkább nehézségekkel küszködve együtt, mint könnyebben élve de külön...” válaseolják az ló, 3 szarvasmarha. 42 ser­tés pusztult el. És 200 törzs­baromfi. — Nem is annyi*« az ár­ban, hanem utána. Lerom­lottak, nem volt mit enniök, s a fertőzött vízből ittak — említi a főagronómus. — Itt álltunk reménytelenül, ami­kor félezer küamé.te.res, „tá-.„ volságból megérkezett az el­ső segítség Június 5-én. A bakonytáji tsz-szöyetségtől 25 tehergépkocsi érkezett, megrakva abrakkal. burgo­nyával. Ez az éhhaláltól mentette meg a jószágokat. ís gondoltak ott a bakony­táji tsz-szövetség termelőszö­vetkezetei a kérsemjéni em­berekre is. Vállalták, ellátják új termésig az árvizes ki­csiny falu lakosságát ke­nyérgabonával. 800 mázsát adnak, s ezenkívül félmillió forintot, hogy tudjanak lé­tezni, Erősebb gépek kellenek Az apagyi tsz 40 holdra adott zabosbükköny-vetőma- got. Elvetették. Még az idén takarmány les7. belőle. Ve­tettek már burgonyát is. 2 holdon sikerült a konyhaker­tészetükben a paprikapalán­tákat kiültetni. Már sorjázik a kukorica. De az árvíz utáni esőzések újabb gondot okoznak. — Most a legfontosabb fel­adat az őszi kalászosok ve­tésének az előkészítése — érdekelt fiatalok, s aligha szükséges bizonygatni, meny­nyivel emberibb és elfogad­hatóbb az ő álláspontjuk. Ma, amikor ifjúságunk helyzetével, a KISZ felada­taival egyre többét foglalko­zunk, s amikor a legége­tőbb társadalmi, szociális kérdések egymás után ke­rülnek napirendre, s oldód­nak meg, nem tarthatjuk periférikusnak a diákházas­párok együttélésének gond­ját. Az anyagi eszközök korlátozottak, ez kétségtelen. Annyira azonban nem, hogy kellő összefogással és jó szándékkal legalább enyhíte­ni ne tudjunk a legrosz- szabb körülmények között élők helyzetén... Berencsy Judit mondja a főagronómus. — Eddig 150 holdon elvégeztük a szántást, de nincs elég gé­pi erő. Főleg lánctalpas és DUTRA-traktor kellene, mert a kisebb gépek nem bírják az ekét. Rohodiak adtak segítséget a gyümölcsfák, permetezésé­hez. Három Szuper Zetor azonban nem tud szántani gumiköpeny hiánya miatt. És hiába járnak utána. Nem kapnak. Legnagyobb gondjuk: le kell bontani a tsz-központ épületeinek többségét. Ennek a helyére jelölték ki az uj köyesút megépítését. — Nem tudjuk mit, meny­nyit térítenek meg az épüle­tekből. És. hogy kapunk-e építőt, aki az új központ fel­építését vállalja — mondja a főkönyvelő. Az új tsz-majór tervezését társadalmi munká­ban vállalta el a Borsod me­gyei MEZOBER. Már készül. A KPM-nek gyorsan el kellene végeznie a kisajátítást. Igaz, még írás nem született a döntésről. de . a késlekedés károkat okozhat, mert az is­tálló építéséhez mielőbb hozzá kell fogni, s hazahoz­ni az állatokat a Hortobágy- ról. Istálló, vagy hűtőtároló? A 7. árvíz megváltoztatta a szép terveket, elképzelé­seket. Még év elején tár­sult a kérsemjéni. a nábrádi és a panyolai tsz egy 200 vagonos alma hűtőtároló megépítésére. E célra a bank a kérsemjéni tsz-től 600 ezer forintot zárolt. így most nem rendelkeznek a pénzzel. Ha ez a7. összeg meglenne, nem forogna veszélyben az új ta­nyaközpont megépítése. De így most nem tudják mi lesz. A kérsemjéni és a pa­nyolai vezetők szerint most sürgősebb lenne a tanyaköz­pont. az istállók, gazdasági 'épületek, mint a7 alma hűtő­tároló, hiszen a panyolai akat is teljesen elöntötte a Túr. Érdemes lenne gondolkozni azon, hogy figyelembe ve­gyék a tsz vezetőinek a ja­vaslatát. Ebben segítséget várnak. Újra indul a munka. Szán­tanak. permeteznek. Még ígv is 50—60 vagon almát várnak. Pedig július 15-én újabb jégkárt szenvedett a gyümölcsösük Még az ág is húzza őket — mint mond­ják és mégis reménykednek. Farkas Kalmár Csikós Balázs Kóros versenyfutás Elhangzott a kedd esti tv-főrumban, (amely külön­ben méltó volt elődeihez) hogy lassan készülnek az egészségügyi létesítmények, mert az építőipar szíveseb­ben vállal mondjuk szállodát, mint kórházat. Az előb­binél ugyanis egyszerűbb, de jobban fizető a munka, így született egy javaslat: anyagilag jobban kell ösztö­nözni az építőket, legyen jobb kedvük kórházai is épí­teni. r.n tv. li, , Sok mindent meg lehet tenni nemes cél elérése ér­dekében, a kórházak, rendelők építéséért, a munka gyorsításáért is. De itt egyszerűen arról volt szó, hogy aki épít, s időelőnyt akar szerezni, az nyissa ki jobban a pénztárcáját, ne legyen szűkmarkú, kenje meg a ke­reket. Az egészségügy illetékesei csak kimondták, ami egy idő óta és nem egy helyen gyakorlat. Tudunk erre néhány helyi példát, miszerint a beru­házó és az építő legkülönfélébb tárgyalásain nem szabad spórolni, mert aki fogához veri a garast — a népgaz­daság, vagy egy kisebb közösség pénzét — az pórul jár. Aki ellenben gálánsán fizet, az hamarabb költözhet. Egy legfrissebb adalék: Kisvárda vízmüvét a KEVlEP építi. Az első tárgyaláshoz képest a másodikon négy, a harmadikon már hétmilliós a költségtöbblet a tervhez képest. S azt mindenki tudja, hogy a menet közben fel­számolt összegek nem a tényleges munkát, az anyag­árak differenciáit tükrözik csupán, hanem fiktív mun­kálatokat is. Tudja a tervező, de ha szól, késik, vagy marad a létesítmény. Tudja a beruházó vállalat, de nem ő fizet, miért szóljon, s tudja az építő, amely így akar többletnyereséghez jutni. Az építtető azonban — ez esetben ezerötszáz kis- várdai ember — nem tud könnyen fizetni, jelentősen ká­rosul. Hasonlóan károsul más esetekben a népgazdaság, amelynek a kasszájából oly bőkezűen gazdálkodnak egyesek. Végül is: ha mindenki jobban „ösztönöz”, ha min­denki elkezdi szórni a pénzt, akkor jobban megy a munka? Gyorsabbak és hatékonyabbak lesznek ettől a beruházások, több a kapacitás? Ha így lenne, sem követendő a gyakorlat. Sőt, tilos. Mert spíjrtszerűtlen, mert szabálytalan, mert tisztesség­telen nyereséghez, meg nem dolgozott bérhez, ki nem érdemelt jövedelemhez vezet. S ezt soha, a gazdaságirányítás változó rendszeré­ben sem szabad megtűrni! KOPKA JÁNOS Szerelem, kontra egyetem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom