Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-28 / 175. szám
'éCAbJLf -- iff». juiitlS» 5«. KFT TT-W AGYAGOT? «!**« I. oil#» 1 r Kongresszusi előkészületek a nyírbátori járásban Beszélgetés Kovács Ferenc elvtárssal, a járási pártbizottság első titkárával ÜJ ÜZEMH.AZ ÉPÜL Nyíregyházán a Háziipari és Népi Iparművészeti Szöveflk«- zetnek. A 8 millió forintos beruházásból megépülő háromemeletes üzemházban az üzemen és irodákon kívül helyet kap egy állandó kiállítási terem is. Elek Emil íelv* Vasárnapi körúton Sok volt a kirakodó — kevés a vagon AUGUSZTUS HÓNAPBAN minden alapszervezetben taggyűlésre ülnek össze a kommunisták. Megvitatják a IX. ■kongresszus óta eltelt időben végzett — vagy el nem végzett — munkát, összegezik a feladatokat és megválasztják a szeptemberi taggyűlés bizottságait. E taggyűlések jó előkészítése nagy feladatot jelent az alapszervezetekben és hasonlóan a pártbizottságok tevékenységében is. E munkákról beszélgettünk Kovács Ferenc elvtárssal, a nyírbátori járási pártbizottság első titkárával. — A felsőbb pártszervek határozatai nyomán egy tervet dolgozott ki a végrehajtó bizottságunk, amit a pártbizottsági ülés is jóváhagyott — kezdte válaszát Kovács elvtárs. Ezt a tervet ismertettük az alapszervezeti párttitkárokkal, a választás előkészítésében segítkező járási aktívákkal és a párt apparátus tagjaival. A terv tartalmazza az előkészítés és a választás egyes szakaszainak dátumát, ami a rend, a pontos munka miatt lényeges és ezt iparkodunk is betartani, a fontosabb azonban a politikai, tartalmi munka. A tartalmi feladatok meghatározásánál figyelembe vettük a legutóbbi vezetőségválasztás tapasztalatait. A terv és az egész segítő, irányító munkánk irányelveket ad. Különben is a Központi Bizottság útmutatója nagyon világos és pontos eligazítást ad, amit minden alapszerve- zet megkapott. Segítségünk arra irányul, hogy erősítsük az önálló, demokratikus választás előkészítését, javítsuk a munkastílust. — AZ ALAPSZERVEZETI PÁRTTITKÁROKKAL háromszor találkoztunk értekezleten az előkészítő munka során. Először csak tájékoztattuk őket a Központi Bizottság határozatáról, majd megbeszéltük a terveket, amiről már szóltam, július 22-én pedig már megvizsgáltuk az előkészületi munka menetét. A helyszíni ellenőrző. segítő munkánk és a legutóbbi értékelő tanácskozás nyomán azt állapíthatjuk meg, valamennyi alapszervezet tervet készített és ennek az ütemezésnek alapján dolgozik a vezetőség többsége. Ahol kisebb akadályok, ' Kálmánháza. Nem mutatja az idegenforgalom térképe, kicsi falu Szabolcs nyugati csücskében. Nincs semmi érdekessége, híressége. De lakosainak mindig megvolt és ma is megvan a beszédtémája. Múltidőben ilyeneket tudnak: Egyszer tengerilopáskor valakinek ottmaradt a kalapja, a csendőrök sokáig nyomozták, kié lehet. (Mert bizony, annyi egyforma rossz kalap volt akkor!) Egy családban tizennyolc év után született az első gyerek után a második. Igen furcsa. Ismertek olyat, aki éjszaka lámpa mellett is vetni akart a határban. Feleségét agyondolgoztatta; gyerekei elmenekültek. I Volt mindig kiről beszélni, t És ma? Ma is van. Sok megkérdezett kálmánházi egyöntetű véleménye igazolja a mai „hírességeket”. Persze, a megkérdezetteket hosszú lenne mind felsorolni, maradjanak csak az idézett személyek. Tula: Mihály ötven körüli ember Valamennyi ismert elődje mind juhászkodott. Ö is úgy betanította a feleséidőeltolódások vannak, ott a helyszíni patronáló munkánkkal segítünk. Általában azok az elvtársak járnak ki segíteni egy-egy alapszervezethez, akik a legutóbbi választásokon is' segítkeztek. A korábbi tapasztalatok, az alapszervezet tagjainak ismerete nagy előny ebben a munkában. — A vezetőségek figyelmét nyomatékosan felhívtuk arra. hogy a tagnyilvántartás egyeztetése ne formális legyen, b""em használják ki véleménycserére. Ez a legtöbb helyen így történt. Az ilyen négyszemközti beszélgetéseken a közösségi és egyéni problémák is sokkal inkább felszínre kerülnek. Ahol képzett, politikai érzékkel rendelkező vezetőség van, ezekből a beszélgetésekből igen sokat profitálhat. Az emberek nagyon jó néven veszik, ha beszélgetnek velük. A baktalóránthá- zi járás megszűntével Ofe- hértó hozzánk került. Oda mi is kimentünk — a járás vezetői — és elmondhatom, az ismerkedésnél kölcsönösen sok tapasztalatot szereztünk. HANGSÚLYOZTUK, hogy a beszámoló mindenütt kollektív munka legyen, hasznosítsák az egyéni beszélgetéseken elhangzottakat, bízzák meg a pártcsoportokat anyaggyűjtéssel. A beszámoló egyes részeit osszák meg a vezetőség tagjai között. Az eddigi tapasztalatunk az: nincs már olyan párttitkár a járásunkban, aki magára zárná az ajtót és egyedül — mindenki más véleménye nélkül — készítené a beszámolót. Azt mondhatom, hogy ilyen komolyan még nem vették soha az előkészítő munkát a vezetőségek, mint most. Már nem egy alapszervezetnél készen van az augusztusi taggyűlés beszámolója. A titkári értekezleteken mi néhány szempontra felhívtuk a figyelmet. Vizsgálják meg hogyan alakult az utóbbi négy évben a fizikai «dolgozók, a nők és fiatalok aránya az alapszervezetben. Járási összesítésben jobb eredmények is születhettek volna. Ez nem vonatkozik minden alapszervezetre. Majd amikor a vezetőségre tesznek javaslatot, ezeket a szempontokat ott is tartsák szem gét, három fiát, hogy minden juhásztudományhoz értenek. „Mindenképpen nagyon érti a dolgát. Nem tudják a tsz-ben úgy csavarni az elérhető követelményeket, haszonhozatalt, hogy Tulai Mihály már ne tudna hozzáadni. Gyapjúhozam, szaporulat terén mindig túlteljesíti normáját.” Szinte napi kérdés hol van, merre jár a juhász mi az újabb eredménye? Évente mintegy kétmillió forintot képvisel a közös juhállomány. Nagyon jó gazdája Tulai Mihály. „Deák Mihályra aztán mindenki hallgat. Nagyszerű rend van növénytermesztő munkacsapatában.” Sok beszéd tárgya, hogy nemcsak buzdít a munkára. „Maga mutatja, csinálja a példát. Előre áll. Nem ok nélkül vezet a teljesímtényben is. Ilyen ember kellene sok...” Az igazsághoz tartozik, rogy Henzsel Mihály, a Ráelőtt. Már most. a következő taggyűlésen is a jelölő bizottságba őszinte, tapasztalt embereket válasszanak, akik megfelelően mérlegelni tudják, kiket terjesszenek, mint leendő -----tőségi tagokat a szeptemberi taggyűlésén a tagság elé. A VEZETÖSÉGVÁLASZ- TÁS, a kongresszus előkészítése, ahogy az alapszervezetekben nemcsak a vezetőség dolga, úgy a pártbizottságon is kollektív munkává tettük, természetesen az osztályok felelősségének elmosódása nélkül az egyéb munkát is közösen végezzük. Fő feladatunk a kongresszusra való készülődés, aminek megvannak a maga speciális tennivalói, ez azonban egyáltalán nem jelenthet valami befelé való fordulást, csupán a szervezeti élettel való törődést. A felkészülést mi azzal a jelszóval indítottuk, hogy a kongresszus tiszteletére minden más területen is pezsgőbb, aktívabb legyen a ténykedés. A beszámoló akármilyen kerek mondatokból is áll. ha nem aratnak le idejében, ha permetezet- len marad a gyümölcsös, az ottani pártszervezet nem végzett jó munkát. A kongresszusi munkaverseny-válla- lásdk teljesítése egyik lényeges pontja az előkészületi munkának. A július 22-i titkári értekezleten is sok más egyébről tanácskoztunk, ami feladatot jelent a vezetőség számára. Itt van példáúl a téli pártoktatás előkészítése. BEFEJEZÉSÜL megemlítem, hogy járásunkban 55 alapszervezetben készülnek a taggyűlésekre. Egy-két esettől eltekintve — ahol gyengébb, képzetlenebb a vezetőség — mindenütt magasabb szinten, jobb módszerrel dolgoznak. mint a korábbi választások előtt. A leggyengébb alapszervezeteket, a vb-tagok, az osztályvezetők patronálják. Reméljük ebből a munkából még egységesebben, több hasznosítható tapasztalattal kerülnek ki alapszervezeteink. Ha pedig az alapszervezetekben jó munkát tudunk végezni, akkor a kongresszusi előkészületek biztos alapokon nyugszanak. kóczi Tsz elnöke nevét nem akartam mindjárt felírni. Magától értetődőnek tartottam: tsz-elnök személye közvetlen gyakori beszédre ad alkalmat. „Nem a funkciója, embersége miatt van szóban többet — mondták a faluban. — Apját 1927-ben eltemették, árván nevelkedett három testvérével. Henzsel Mihály elsőnek kezdte szervezni a faluban a szövetkezeti gazdálkodást. Azóta is hűen. emberséggel kitart elve mellett. Hatvanegyben, három tsz egyesülésekor szóba sem jöhetett volna más elnöknek Jól ismeri mindenki egyszerű szavát, becsületes magatartását. Körülnézhettek alaposan a területi szövetségben is. amikor Henzsel Mihályt választották a szociális bizottság elnökévé.” Jelentősen sok „szavazat” esett a megkérdezettek részéről Turóczi Sándor nöVasámap reggel már fél hatkor „egymásnak adják a kilincset” a gépkocsik a mátészalkai TÜZEP-telepen. Az iparvágány mellől egymás után húznak ki a megrakott teherautók. 5 órától rakodnak. Markológépek emelik át a kavicsot a vagonból a kocsikra. A vállalat helyettes igazgatóját, Naményi Sándort panasszal'.köszönti Rá- tonyi Ferenc telepvezető-helyettes: 'r ■<-"-*> Álcu Ácsorognak a kapuban — Baj van. Nincs mit rakodni. Nem állít ki vagonokat a vasút. Mátészalka körzetében nincs újabb, a TÜ- ZÉP-nek szóló szerelvény. A telepvezető-helyettes — aki egyébként a nagykállói telep vezetője, most itt erősíti a TÜZÉP „árvizes szolgálatát” — elmondja, hogy naponta 120—160 ember pakolja az építőanyagot Mátészalkán, két műszakban, reggel 5-től este 8—9 óráig. Főként egyetemisták, és alkalmi munkások, de sok gép is dolgozik, 30 gépkocsi hordja az anyagot, de több kivitelező vállalat maga is szállít. Most erősítés érkezik: az egyetemistáknál most váltás van, még többen jönnek hétfőtől. — Szombaton 130 vagont állított ki a vasút. Abból vénytermesztőre is. Nyolcgyermekes apa. Főleg azt írják javára, hogy „nagyszámú családját is pompásan maga mellé tudja szervezni a közös munkák végzésében. Dicséretes eredményeket ér el. Mindenütt, mindenen meglátszik, amire Turóczi Sándor, meg a családja teszi a kezét. Nem marad nyom nélkül a szorgalom, a pontosság.” Aztán ellenkezőjére váltanak a szóval a faluban. Amikor Turóczi Sándor néha többet iszik a kelleténél. „Hogyan és miért történhet meg vele ilyesmi? Nyolc gyermek apjával?!” ★ Talán valami szenzációt, nagyobb változatosságot érdekesebb lett volna megírni. De ilyesminek egyszerűen nem akadt szószólója. Különben érthető: egy olyan kis faluban, mint Kálmánháza, csakis egymást mérik, ellenőrzik az emberek. Üres és felületes szenzáció nem izgatja őket A maguk egyszerű, de igaz valóságában élnek. Asztalos Bálint maradt még mára valami, a gépek gyorsan végeznek azzal. Az Alkaloidából volt itt tegnap egy 25 tagú csoport. Nagyszerűen dolgoztak. Volt olyan rakodópár, amely két óra alatt kirámolt egy vagon kavicsot. Hogy ma mivel foglalkoztatjuk az embereket, még nem tudom? A kapuban legalább 30 alkalmi munkás ácsorog. Gyors tanácskozás az állomás főnökével és a vasút- igazgatóság megbízottjával, ígérik, megpróbálnak valamit tenni, hogy legyen ra- kodnivaló Vietnamiak Csengerben Tovább Csengerbe. Az országúton a munkaszüneti nap ellenére nagy a forgalom. Mátészalkára mennek az üres tehergépkocsik, sok már visszatérőben van, építőanyaggal. A TÜZÉP mátészalkai telepein van tartalék, van miből szállítani. De gazdaságosabb lenne, ha egyenesen a vagonokról szállíthatnák az építőanyagot. Mert így is hihetetlenül drága a szállítás. Messziről jön vasúton, itt sem jut el közvetlenül a rendeltetési helyére, gépkocsival szállítanak sokszor 50—60 kilométerre, plusz a többszöri rakodás költsége. (Természetesen a TÜZÉP az önkéntesek munkájáért is fizet!) Hogy ezeket a kiadásokat ki fedezi, ez még kérdéses. Több tízmillió forint „lóg a levegőben”, pontosabban a szállító okmányokon. Ezeket a pluszköltségeket nem számolják fel az értékesítésnél. A csengeri vasútállomáson vietnami fiatalok rakják a téglát a vagonból a billenő teherautókra. Hangyaszorgalommal, pillanatnyi megállás nélkül dolgoznak. Fél nyolckor befutnak a nagykállóiak. A Zöld Mező Tsz 26 tagja szombaton is itt dolgozott. Rátonyi József kőműves elmondja, hogy 4 hét végét vállaltak. S, mert éppen megérkezett egy szerelvény kavics, fogják a lapátokat és mennek a vagonokra. — Ezt a szállítmányt tegnap 21 órára ígérték. Tegnap 86 vagont raktunk ki, mert több nem volt. Százat tud befogadni az állomás. Mára várjuk még ugyancsak Nagykállóból a Virágzó Föld Tsz csoportját. a húsipari vállalat és a konzervgyár egy-egy népes brigádját — sorolja Papp Árpád telepvezető. Itt is a depókról, a tartalékból kell majd anyagot szállítani. Megered az eső. Míg Fehérgyarmatra jutunk mindenütt sárral kínlódó szállító járműveket látunk. A* időjárás nem kedvez az uj- jáépítőknek. Mégis, vasárnap is épülnek a házak. Csengersimán, az épülő házsorok között nem állt meg a munka a zuhogó esőben sem. A falakon ácsok dolgoztak: készülnek a tetők. Fehérgyarmaton, a MÁV Debreceni Igazgatóságának ügyeletese, dr. Bokor János jó szervezőnek bizonyul. Lesz munkájuk a nyíregyházi „víkendezőknek”. Pillanatnyilag nincs szerelvény, de ha kiürül az 55 rakott vagon, beállíttat a körzetből újabbat. Gyarmaton a kertészeti vállalat, a cipőgyár, a Nagyhalászi Kendergyár es a tejipari vállalat dolgozói felváltva segítettek a rakodásban szombaton és vasárnap. Nem kaptak izomlázat a nagy munkától Vásárosna- ményban az iparcikk kiskereskedelmi vállalat önkéntes rakodói sem. Panaszkodtak, hogy 9-től 11-ig nem csináltak semmit. Hat után érkeztek, kiraktak néhány vagon falazóblokkot, most három vagon deszka jutott. Gincsai György szesvezési osztályvezető egy pillanatra abbahagyja a deszkahordást: — Most 20-an jöttünk. Hat héten át minden vasárnap jövünk segíteni, ha kell többen is. Hogy mennyit keresünk az egy nap alatt? Mondom, segíteni jöttünk. Hogy fizetnek is, az csak kellemes meglepetés. Jobban fel kell készülni — De készüljenek fel rá az állomásokon, hogy jön a segítség hét végén, mert míg álltunk, 2 óra alatt legalább 10—15 vagon anyagot kirakhattunk volna — szól közbe Majchrics Mihály a nyíregyházi bútorüzlet helyettes vezetője. A TÜZÉP-esek megerősítik: munkát kellene adni. itt dolgoznak a baktalórántházi szakmunkástanulók is, Aranyosapátiba pedig visszaküldték a 30 tagú önkéntes csoportot. Az építőanyagipar 800 va- gonnyi anyagot ad fel naponta az árvíz sújtotta Szat- márnak. Ezen a hét végén valahol álltak a szerelvények. Éppen most, amikor erősítés érkezett a rakodáshoz. A MÁV sürgette a vagonok kirakását, Szabolcs megszervezte, felkészült. Sajnos, ez a hét végi „főpróba” nem nagyon sikerült. Kádár Edtt Cs. B. „Híres" emberek
