Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

Wtti. Jfiltus SB. RELET-WAGYARÖRSEA» 8. oMai MOSZKVICS 412-ES. A záhonyi MÁV-átrakóba emeletes, zárt vagonokban érkez­nek a Moszkvics 412-es személygépkocsik. A kocsik átrakását gurítópályák könnyítik „ „ Elek Emu felvétele meg. Nyári veszélyek Egészségvédelem — falun Használati utasítás — NINCS ! A legdrágább fogyasztási cikk, a lakás megóvása érdekében A7 egészségvédelem cél­ja. hogy megóvja a dolgo­zókat a különféle ártalmaik­tól munkahelyükön vagy munkájuk közben. Különö­sen fontos ez a falusi lakos­ságnál, akik a nyári munka­csúcsban, a szélsőséges, sok­szor a szervezetet erősen igénybe vevő időjárás feltéte­lei mellett komoly mérték­ben veszélyeztetve vannak. Szappan ég meleg víz Az első és legfontosabb teendő a megfelelő tisztál­kodás, a helyes testápolás. Ha nem tisztítjuk rendszeresen a bőrt, eltömődnek a ve­rejték- és faggyúmirigyek, elzsírosodik a bőr. Az ilyen bőrön pedig gennyesedések, pattanások, kelések kelet­kezhetnek, s ezek súlyosabb betegségek, fertőzések ka­pui lehetneki A heti, egész testre kiterjedő meleg vizes és szappanos fürdő megtisz­títja a bőrt a szennytől. a rárakódott portól és szabad­dá teszi a faggyú- és verej­tékmirigyek nyílásait. A reg­geli mosdás az éjszakai ve­rejtéket távolítja el és fris­sít A fontosabb esti tőporral be kell hinteni. Kü­lön tisztogatást igényel a haj és a fogazat. Megfelelő ruházat A megfelelő ruházat vé­delmet nyújt a mezőgazda- sági dolgozók számára. A ru­ha nyáron világos, szellős legyen, minél gyakrabban váltsuk, nehogy a szennye­zett ruha fertőzze a bőrt. A megfelelő ruházatnák mun­kavédelmi szerepe is lehet, pl. gépeknél, permetezésnél a csuklókon, bokán zárt munkaruha a megfelelő. Fontos, hogy munkavégzés után a munkaruhát lehetőleg másik ruhára cseréljük ki. Helytelen és az egészségre káros, ha a nappal hordott fehérneműben alszunk, mert a napi munka közben be­szennyezett. átizzadt fehér­nemű akadályozza a bőr szellőzését. Korszerű táplálkozás A szervezet ellenállását növeli és a munka közben felhasznált kalóriát pótolja a megfelelő táplálkozás. A me­zőgazdasági dolgozók étrend­jében gyakori — a régi rossz néptáplálkozásoknak megfe­lelően — a túl sok zsír és szalonna, illetve a sok szén­hidráttartalmú kalóriadós ét­rend Ckenyér, liszt, száraz tészta). Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a munka köz­ben keletkezett kopások, el­használódások pótlásához szükséges fehérjéről (hús, tej. tojás, főzelék)v Az egyik legnélkülözhetetlenebb anyag, amelyre az ember rá van utalva: a víz. Emberi fo­gyasztásra, főzéshez, moso- gátáshoz, élelmiszereik előál­lításához, feldolgozásához (pl. tejikezelés) is un. ivóvíz minő­ségű vizet kell biztosítani. A víz minőségét a KÖJÁL víz­laboratóriumai rendszeresen ellenőrzik, ezért csak labo­ratóriumi ellenőrzés alatt ál­ló kutak vizét fogyasszuk! Az ivóvizet csak saját po­hárból igyuk, mert így ke­rülhető el a fertőző betegsé­gek terjedése. Mindezek az élet minden­napos apró tennivalói, az un. higiénével függnek össze. Ha eleget teszünk az ezekkel kapcsolatos szabályoknak — igyekszünk megelőzni a be­tegségeket. „Kedves tulajdonos! Ked­ves bérlő! Úgy gondoljuk, hogy most, amikor nagy ér­tékű eszköz használójává lesz. nem árt figyelmét fel­hívnunk néhány olyan teen­dői-e, melyek bosszúságtól, szaladgálástól kímélhetik meg, melyek valóban otthon­ná változtatják a lakást.” így kezdődhetne az a hasz­nálati utasítás, ami ma — sajnos — nincsen, s amit minden új lakás oérlője. tu­lajdonosa kézhez kapna. így kezdődne, s azzal folytatód­na, hogy az építő, meg az in- gatlaniíezelö vállalat gyakor­lati, könnyen megérthető ta­nácsokat adna a lakás, s a benne elhelyezett tárgyak, eszközök ésszerű, tehát cél­szerű használatára, működ­tetésére. A lakó megkapja a kulcsol Sok a baj, a bosszúság az új lakásokkal, az örömbe ve­gyülő üröm mégsem törvény- szerű. Egy-egy építési, sze­relési felületesség lakók se­regének mindennapjait kese­ríti meg — a rosszul záró­dó ajtó. ablak, a nem légtele­nített csőrendszereik kukoré­koló hangja, a padlózat föl- puposodása, stb. —, s ki ta­gadhatná, hogy mindez ala­posabb munkával, jobb el­lenőrzéssel elkerülhető len­ne? Most azonban nem ezekről a bosszúságokról, ba­jokról szólunk, hanem azok­ról, amiket maga a lakó hiá­nyos ismereteivel okoz — ön­magának... Mert nem figyel­meztették, nem kapott taná­csot nem hívták fel a £i- gyeltnét erre, meg arra. Nem furcsa? Használati utasítást mellékelnek a néhány száz- forintos ruhához, az ennél értékesebb, de mégiscsak ke­vesebbet kóstáló háztartási gépeikhez, ám a száz-, meg kétszázezer forintba. vagy még többe kerülő lakás „fo­gyasztójának” használójának kezébe nyomják a kulcsot, te­gyen, amit jónak lát Méreg, szaladgálás Legtöbbször már beköltö­zésnél ingerkedik az ördög. A túlterhelt villanyóra — hogy precízek legyünk fo­gyasztásmérő — felmondja a szolgálatot, sötétségbe borul a lakás. Méreg, szaladgálás, kérlelés, míg a kiolvadt biz­tosíték helyére új kerül, s a szerelő — a borravaló fejé­ben — még azt is megmond­ja, hogy mekkora terhelést \ visel el az óra. Ahelyett, hogy ezt a használati utasítás I adta volna tudtul — mégpe­dig gyakorlatiasan: egyszerre ennyi és ilyen teljesítményű' égő, kávéfőző, porszívó, pad­lókefélő, stb. kapcsolható a hálózatban — elkerülendő a lakás sötétbe borulását Ha­sonló a helyzet a gázboyler esetében, ahol a túlterhelés, az egyszerre több csapon való meleg víz engedése okoz bajokat. Folytathatjuk a sort. A tétovázással, vajon milyen vegyszer oldja a mű­anyag padló foltjait, de ma­gán a padlón nem hagy nyo­mot. A villanytűzhely, gáz­tűzhely kezelése, a beépített bútorok, a magas fényű ajtók mosása — mert sokan szem­csés tisztítószerekkel ke­zelik, melyek karcokat hagynak a fénylő felü­leten — egyszerűnek tűnik, de legtöbbször a lakó saját kárán jön rá a forté­lyokra, fogásokra, teendők­re. Mert más lakásban lakott, ahol minden más volt — kü­lönösen igaz ez az új lakó­telepeken összejövő, sokfe­löl érkező családok esetében — másként működött, más­fajta gondozást kívánt Ki, hogy javítson? Túlterhelt, s ezért kapko- kodó, felületes, késlekedő a javító-szerelő hálózat. Ap­róbb javításra — márpedig a lakásban, különösen az új lakásban előadódó javítások nagy többsége ilyen — egész egyszerűen lehetetlen szak­embert kapni, s ezért marad a fuser, a kétbalkezes ezer­mester. akinek munkája sű­rűn többet ront, mint hasz­nál, s a kis kár nagy bajjá nő. Túlterheltek maguk az építő vállalatok is, s ezért az un. garanciális javítások többletterhet, kényszerű kö­telességet jelentenek, s vitát azon. hogy — szakszerűen — a károsodás vajon a lakás rendeltetésszerű használata közben keletkezett-e? Ám ki világosította fel a bérlőt, a tulajdonost, hogy mi a ren­deltetésszerű, s mi nem? Ki adott tanácsot? A lakó érdekében is, de az építő, a kezelő vállalat érdekében is, hiszen fölös munka. vita, jegyzőkönyv, káráthárítás, helyszíni szemle, s ezernyi más. ezeknél is kacifánto­sabb dolog adódik abból, hogy néhány apróság, közöt­tük a használati utasí­tás elfelejtődik. Abból, hogy a lakást nem tekintjük fogyasztási cikknek. Márpe­dig az. A legnagyobb értékű, tehát a legkörültekintőbb használatot igénylő fogyasz­tási cikk. Már a költözéskor... A lakás — legyen akár ál­lami erőből, akár magánerő­ből épített — a nemzeti va­gyon része, fontos alkotóele­me. Napjainkban — az is­mert határozatok nyomán — még inkább előtérbe került a több új lakás építése, s a felépültek óvása, karbantar­tása, ésszerű használata. S ez utóbbira adna módot, ha végre minden új bérlő, tu­lajdonos a beköltözéssel egy- időben kézbe kapná a fiize- tecskét, melynek ez állna címlapján: így működik a lakás...! M. O. Barbárok Megfoghatatlan, kik azok az állati ősztönű rombolók, ak<k hetek óta minden második este felborítják azt a két szép kő­vázát, mely a sóstói szigetet díszíti. Hogy kik hurcolták szét a játszóterekről a szép kis lécvárat, melyet a mozogni kí­vánó gyermekeknek építtetett a város szeretete. Nyíregyháza játszótereiről nemcsak a használt gumiabroncsokból össze­szerkesztett gyerekjáték tűnt cl: széthordták a homokozók homokját is. A Szamuely téren három napja készült el az új kis körhinta. Már csonkán, bénán, kitörve, használatlanul áll. De legjobban a Kálvin téri kerítés fáj a várost szeretők­nek. Itt áll Nyíregyháza „alapköve”, egy kis kőoszlop, mutat­va hol volt a névadó műemlék valamikor. A háromszögletű parkot alacsony kerítés övezte. Hétről hétre, szívós munkával kitördelték, lerombolták. Most készül újra. Vajon meddig tart? De jó lenne, ha közös erővel fülön csípnénk ezeket a bar­bárokat és megfizettetnénk velük borsosán az ilyen „szórako­zások” beléptidíját. GESZTELY1 ZOLTÁN Szabó László—Sólyom József: Ciceró jelentkezik mosdás, a napközben a bőrre rakódott szennyt, port. pisz­kot távolítja el. Nyáron na­gyon előnyös, ha ezeken kí­vül napközben is nyílik al­kalom zuhanyozásra, a felü­letes szenny lemosására és felüdülés céljából. A mezőgazdasági dolgozók számára különösen fontos a kéz ápolása, mert munká­juknak a természete miatt „a szál kifújja” a bőrüket, érdes, repedezett lesz, sérülé­seket szenved. Bőrgennyese- dés jöhet így létre, de bejut­hatnak a szervezetbe a teta­nusz kórokozói is, amelyek súlyos betegséget vagy halált okozhatnak. Kezet kell mos­ni minden étkezés előtt és minden árnyékszékhasználat után, nehogy a kézre került szenny a szájon át a szerve­zetbe jutva betegséget okoz­hasson. A sokat járó, szeny- nyes helyen dolgozó mező- gazdasági munkások számára igen fontos a láb ápolása is. Az elhanyagolt láb megiz­zad. könnyen kipálik. a láb­ujjak között bereped és bőr­gombásodás keletkezhet. Minden este lábat kell te­hát mosni (szappannal, lan­gyos vízzel), s az izzadásra hajlamos lábat reggel-este Mykofen, vagy Mykozid hin­6. És Thiele tábornok utasí­tására a náci Németország négy legkitűnőbb desifrírozó szakembere — köztük két matematikaprofesszor — he­teken át dolgozott a kulcs megfejtésén. Ezt valamelyest elősegítette az ankarai an­gol nagykövet saját kezű jegyzetelése az okmányok margóján, amelyek ily módon nem kevés adatot adtak a kulcs megállapításához. Ami­kor mindezzel elkészültek, a szöveget az SD főnökének asztalára tették. Schellenberg majdnem táncra perdült az örömtől: ebből az anyagból tudta meg bizonyosan, hogy az amerikaiaknak és az an­goloknak nincs nagy ked­vük a második front meg­nyitásához. .. Miközben Schellenbergék akciója zajlott, Ribbentrop dühösen próbálta elérni, hogy az SD neki is mutassa meg az eredeti kópiákat. Amikor azonban ezt megtagadták tő­le, mégpedig azzal az átlát­szó ürüggyel, hogy a mun­kát még nem fejezték be, külügyminiszteri tekintélyé­vel egyszerűen Berlinbe ren­delte Moj zischt. S bár az an­karai rezidens Schellenberg embere volt, nem mert el­lentmondani Ribbentrop sa­ját kezűleg jegyzett, s von Papenhez intézett rejtjelzett táviratának, ezért repülőgép­re ült, s némi kerülővel Ber­linbe utazott. Persze, Schel­lenberg roppant dühös lett, amikor ezt megtudta, s nyomban felkereste Himm- lert, akinek beszámolt arról, hogy vele meg sem tárgyal­ták Mojzisch hazarendelését, hanem egyszerűen intézked­tek. De már túl sokat nem lehetett tenni, mindössze annyit, hogy amikor Mojzisch megérkezett a berlini repü­lőtérre, Schellenberg szemé­lyesen várta, s így a náci külügyminiszter mégis kapott egy orrt: az ankarai ügynök először az SD főnökének szá­molt be. Schellenberg ezzel az egész akcióval szemmel láthatóan jó pontot akart szerezni Hit­lernél. így aztán különösen örült annak, amit Mojzisch mondott a másnapi, Ribben- tropnál tett látogatásáról. — És? Mit mondott Rib­bentrop? — faggatta erőlte­tett nyugalommal Schellen­berg az ügynököt. — Mérsékelt álláspontot foglalt el az anyag tartalmát illetően, bár egyszer azt mondta, hogy jó néhány vo­natkozása rendkívül értékes. Azt a tényt, hogy a nyugati frontot nem akarják az ame­rikaiak megnyitni, illetve ki­szélesíteni, félreértésnek, pon­tosabban félrevezetésnek tar­totta. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyagok to­vábbi fokozott ellenőrzésére van szükség. Schellenberg nem közölte gondolatait ügynökével, de későbbi magatartása és az akcióval kapcsolatos tettei igazolták, hogy becsvágyát, hiúságát akarta kielégíteni, amikor minden részletadatra kíváncsian felkészült a Hit­lernél teendő látogatásra. Moj zischt arról faggatta, hogy szerinte mi indíthatta Cicerót az anyag átadására? — A pénz — felelte Moj­zisch. — ön szerint az anya­gok valódiak? Mert ez dönt el mindent, Herr Brigaden­führer. — Remélem! Mindenesetre a húszezer fontot megérte, s ennek átadása mindenkép­pen indokolt volt. Már csak azért is, mert ha nem való­diak az okmányok, ha pro­vokációval állunk szemközt, akkor is értékes információk­hoz jutottunk... Szerintem ebben az esetben meg tud­ják állapítani az angol vagy valamelyik másik szolgálat félrevezető manőverezését, annak módszereit, esetleg célját is. De az általános po­litikai helyzetkép alátá­masztja ezeknek az okmá­nyoknak a tartalmát — mondta Schellenberg, aztán a továbbiakban olyan értel­mű utasítást adott ügynöké­nek, hogy az a figyelmét ne csak az anyagok értékelésé­re fordítsa, hanem gondol­jon az információk felhasz­nálásának a lehetőségeire is. — Ciceró különben el­mondta, hogy gyűlöli az an­golokat... — folytatta Moj­zisch. — Legutolsó találko­zásunkkor beszélt erről, báir itt ellentmondást figyeltem meg nála... Amikor meg­kérdeztem tőle, hogy mi az oka az angolok iránti gyűlö­letének, először arról be­szélt. hogy apja az első vi­lágháború idején Isztambul­ban élt és különböző kelle­metlenségei voltak az ango­lokkal. Azt mondta, hogy itt is halt meg. Amikor másról beszélgettünk, s valahogy szóba került Európa, valami olyasmit említett, bár ellia- rapta a mondatot, hogy apja Albániában halt meg... (Folytatjuk*

Next

/
Oldalképek
Tartalom