Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

10W. Július 23.

KÉT: FT-MAGYAROR<57 Só

9.

Négy esztendő mérlege a herkeszi pártszervezetben

Csaknem minden ember elismeri Berkeszen, ahhoz, hogy a Bajcsy-Zsilinszky Tsz az utóbbi években kiegyensúlyozott gazdasággá fejlődött, elsősorban a szilárd, elvhű és következetes pártvezetésnek köszönhető. Pedig az utóbbi négy esztendőben sok viharos taggyűlésen, pártcsoport-érte- kezleten kellett megvédeni a helyes álláspontot, a szövetkezeti tagság érdekeit azokkal a maradi, s az élet által félreállított gazdasági vezetőkkel szemben, akik nem ritkán olcsó népszerűséggel megpróbálták befolyásolni és a pártszervezettel szembeállítani a szövetkezeti tagság egy részét.

A válságos időszak

Nem könnyű időszak munkájáról kell számot adni az augusztus 3-i taggyűlésen. Már készül a beszámoló. Minden kommunista és gazdasági vezető részt vesz benne. Július 27-én kibővített pártvezetőségi ülésen tárgyalják meg a beszámolót, megvitatják, s így a kollektív bölcsesség elve alapján még esetleg módosítanak, közösen készítik el a határozati javaslatot, hogy a taggyűlés elé kerüljön.

Ez a beszámoló alapos, elemző és őszinte lesz. Nem hallgatnak el semmit. Különösen terítékre kerül újra a válságos időszak, 1966 és 1967. Véleményük szerint ez az időszak volt a legnehezebb. Próbatétele volt a kommunisták helytállásának. S ha akkor engednek, a Bajcsy-Zsilinszky Tsz a csőd szélére kerül. Nem csak gazdaságilag, de erkölcsileg is megtépázták volna. Hogy ez nem sikerülhetett, a szilárd fegyelem megteremtésére volt szükség. Jól látta a pártvezető6ég, hogy harcot kell vívni a maradiság, az elvtelenség, a fegyelmezetlenség ellen. Következetes elvi káderpolitikával érték el, hogy a kulcsfontosságú vezetői posztokra jól képzett, elvhü ember került.

Nem volt könnyű idáig eljutni'. Ezt elemzi majd a beszámoló. Benne lesz Szabó Lajos pártcsoportjának a véleménye is. A párttagok elmondták: 1967-ben a nem megfelelő szakirányítás, fegyelmezetlenség és a gépesítés elleni hangulatkeltés miatt 1968-ban a zárszámadáskor csak 360 ezer forint maradt osztásra. „Az akkori pártcsoport-értekezletünk naj gyón viharos volt. Nem is tudtuk, hogyan álljunk az emberek elé, mit mondjunk” — említi a pártbizalmi. Kezdetben a párttaggyűlésen is hiába született helyes határozat, hogy a felelős posztokra megfelelő szakembert kell állítani. A tsz akkori vezetőinek egy része ellenezte ezt. Szívós munkát kellett végeznie a pártvezetőségnek, hogy a helyzeten változtasson.

A párttagság segítette a talpra állást

Barilló József személyében szerény ember, párttag került az elnöki posztra, s jó egyetértésben dolgozik a tsz-veze- tőség a pártszervezettel. Ö ezt mondja: „A legnehezebb időszakban választottak elnöknek. Ezt a tsz-t a párttagság segítette talpra állni. Kezdeményezésükre négy kommunista szakembert állítottunk munkába. A pártvezetőség tagjai rendelkeznek különböző szakmai és pártiskolai végzettséggel és sokat segítenek.” Mindig a szükséges módon és megfelelő időben érkezett a helyes javaslat a pártszervezet részéiről. Ennek köszönhető, hogy megalakították az önálló építőipari brigádot, kialakulóban van a melléküzemági tevékenység, üzletet nyitottak Kisvárdán, s a finom falatozóval, a zöldség- gyümölcsüzlettel segítenek a város ellátásában. Berkeszen is hasonlót kívánnak építeni. Persze gond is van. Szükség lenne ezekbe az üzletekbe a fiatal kereskedelmi szakemberekre is. Ebben kér most 'segítségét' a tsz vezetősége a pártszervezettől. A pártszervezet próbál is ezen enyhíteni, csak eddig sikertelenül. Több támogatásra lenne szükség felülről. Ösztöndíjat is adnának, csakhogy a tsz-tagok gyerekei közül a kereskedelmi szakra jelentkezettek közül senkit nem vettek fel. Be sem hívták őket.

Terítékre kerül újra az ifjúság problémája is a taggyűlésen. Forintosították a munka jjységet, de még mindig nem „ragadnak” meg otthon a fiatalok. Egyes pár | i- gok úgy érzik, ennek oka, hogy még mindig keveset nyújtanak az ifjúságnak a kulturálódás és a szórakozás

területén. Ezt is elemzik, s próbálnak segíteni. Szóba kerül az is, hogy tovább javítsák a tsz-ben a munkakörülményeket, könnyítsenek. Ez persze — mint eddig is — sokszor az idősebbek felfogásával nem egyezik. Nehezen sikerült gépesíteni a kalászosok betakarítását. Most örül mindenki. Nem fognának kaszái az öregebbek sem. Kaszás Jenő pártvezetőségi tag, brigádvezető említi: „Sokat értünk el azzal, hogy a párt felsőbb szerveinek a határozatait mindig idejében tárgyaltuk meg, s meg is védtük a kétkedőkkel szemben.

Nagy Péter párttitkár említi: „Ha az önállóságot vállaltuk, vállalnunk kell a felelősséget is vele. Volt eset, amikor a kockázatra ráfizettünk, de tanultunk. Itt volt például a 70 holdas kertészet létesítése. Nem számoltunk helyesen a munkacsúcsokkal, s bizony ennek következtében 800 ezer forint esett ki a termelési tervünkből.”

Vállalni a

a tévedést is!

Vállalja a párttagság, a pártszervezet azt is, amiben tévedtek, hibáztak. De azt senki nem vitatja, hogy ez eltörpül az eredményei mellett.

Míg 1965-ben búzából holdanként 11, addig 1969-ben 19 mázsát takarítottak be. Akkor 9 mázsás volt a rozsátlag, tavaly 12 mázsa, s míg 1965-ben az őszi árpa holdja 10,5 mázsával fizetett, 1969-ben egy holdról 18 mázsát takarítottak be. Legszembetűnőbb a kukorica eredménye: 1965- ben holdanként 5 mázsa volt a termés, 1969-ben 28 mázsa, s a dohány akkori és mostani eredménye között a különbség 7 mázsa 1969 javára. Az egy dolgozó tagra eső jövedelem 1965-ben 8200 forint volt,

1969-ben pedig 19 ezer fölöti kapott egy-egy dolgozó tag. gyarapodott a közös vagyonuk is. 1965-ben 6 millió

200 000 forint volt, tavaly már több, mint 14 és fél millió.

Ezek az eredmények mutatják: nem volt hiábavaló a pártszervezet, a kommunisták küzdelme. El is ismerik a tsz-tagok. S hogy valóban pél dát mutattak, bizonyítja az is, hogy mind többen kérték felvételüket a pártba. Az el múlt négy évben 15 új párttagot vettek fel.

Farkas Kálmán

Tervezni az időt

„Nyugodtabb a családi légkör"

A szabad idő társadalmi ügy. A családvédelem függvénye. Statisztikai adatok igazolják, hogy világszerte egyre több gyerek kezd családjától független, önálló életet élni. Egyre többen rendelkeznek lakáskulccsal, étkeznek napköziben vagy legjobb esetben otthon, a nagymamával. A szülői törődést a zsebpénz „helyettesíti”. Hiányzik a türelem, az önállóság elszigetel, megbomlik az összhang. S bár minden oktatási intézmény a család elveire épül, az ilyen hiányokat mégsem képes pótolni.

Ötnapos az „ovi“

Erről beszéltem a nyíregyházi ruhagyárban több gyermekes anyával. Első szavuk az általános öröm mellett a család volt. Megváltozott egy életforma. S nemcsak annyiba^, hogy * szokásos

hét végi munkára ott a szombat.

„Nyugodtabb a családi légkör”. „A szabad szombat az összetartó”. „Létrejön a családi egység” — ime néhány a nyilatkozatok közül. A gyerekek? Van olyan család, ahol éppen a csökkentett munkaidő következtében az „ovi” is ötnapos lett.

Terveznünk kell az időt. Tudósok, szociológusok, pedagógusok kutatják a lehetőségeket. Az önművelés emberi szükségletünk. Kinél hamarabb, kinél később jelentkezik. Tanuló ország vagyunk — szokták mondani, s joggal büszkélkedünk felnőttoktatásunkkal.

Csak a tévé

A ruhagyári asszonyok a tv-ben nézik a szombat délelőtti műsort is. Általában ez a fő szórakozási, művelődési forma. Találkoztam olyan

édesanyával is, aki rendszeresen olvas, mert erre is jut ideje. Hogy hogyan? Segít a férj.

Ebben a gyárban is tanulnak. S egyre többen. A példával Márkus Józsefné alapszervi titkár jár az élen.

Végezetül: a férfiruhagyár vezetősége nemcsak adja a szabad időt, de törődik is

annak felhasználásával. —

Dolgozóink szombatonként a Sóstón kedvezményes kabinbérlettel pihenhetnek —

mondja Marinka János. S

amikor általános tapasztalatairól kérdezem, aggódva jegyzi meg:

— Két 14 éven aluli gyermek után jár egy szabadnap. Sajnos a csökkentett munkaidő bevezetése óta az anyák nem élnek ezzel a lehetőséggel.

Reméljük, hogy a tapasztalt gondoskodás mellett erre is mihamarabb sor kerül.

(gáspári)

„Alaposan ráhúztunk..."

Talpra állt, nyereségesen dolgozik a Fehérgyarmati Gépjavító Állomás

Nagy a nyüzsgés az udvaron. Kerék nélküli, hatalmas veszprémi teherautó alatt egy fiatalember hasal. Arrébb egy Győr megyei és egy borsodi gépkocsi. Az építkezésekhez jöttek segíteni, de közben meghibásodott a gépük. Egyetlen hely, ahol megjavítják őket, a Fehér- gyarmati Gépjavító Állomás.

— Kétszázat is megjavítunk egy hónap alatt. Amelyiknek nagyobb a baja, azt pénteken délután hozzák és míg a hét végét otthon töltik, addig mi elkészítjük nekik. Délután, vagy este, amikor lehet, csak kész legyen minél hamarabb. Nagy szükség van rájuk — mondja a kocsi alól előbújó Juhász Bálint szerelő.

Míg Juhász a kocsit javította, addig csoportvezetője beszélt jó munkájáról. Arról is, miért dolgozik gyorsabban a megszokottnál. Komoron lakik és az ő házát is elvitte a víz. Most a rokonoknál húzódnak meg feleségével és két és fél éves gyerekével. Az anyagszállításhoz kapott segítségül az állomástól gépkocsit. Talán ezért.

Két éve, hogy nem a gépjavítás jelenti a legnagyobb profilt az állomáson. A termelőszövetkezetek az állami támogatás megvonása óta inkább új gépeket vásárolnak, minthogy saját költségükön megjavíttassák az eléggé elhasználódott gépeket. Azóta ipari termelésre álltak át. Tavaly még kétmillió forint értékű javítást végeztek, erre az évre már csak hatszázezret terveztek. Ez a váratlanul jött javítás biztos növeli majd a bevételt, de erre senki sem számított a tervek készítésekor.

— Első jelentősebb termékünk MTZ-traktorokhoz

mellső öntvények gyártása volt.. Egyedül , mi gyártottuk a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat megrendelésére. Tavaly pedig átálltunk a kalapácsos darálókra és 404 darabot vett meg tőlünk az AGROTRÖSZT. Idén már 630-at rendeltek — mondja az állomás főkönyvelője.

— A múlt hét végén elkészültek a jelentések is az eltelt fél évről. Arra számítottunk, hogy nem teljesítették a tervet, hiszen Gyarmaton okozott a legtöbb kárt a víz, itt dőlt össze a legtöbb lakás. És ekkor jött a meglepetés. Tizenötmilliós féléves tervüket csaknem háromszázezerrel túlteljesítették, a kétmillió-nyolcszázez- res eredménytervüket pedig hárommillión felül „hozták”.

— A január nem valami jól sikerült, de februárban, márciusban alaposan ráhúztunk és a negyedév már eredményes volt. Az is igaz, hogy túlóráztak az emberek, de akkor kellett dolgozni, amikor volt anyag. Az igazi hozzájárulás viszont az volt, hogy az állomás területén nem volt víz, nem kellett fertőtleníteni és háromnapos

Szabó Bálint, a gépállomás 20 éves dőlj: ója. Az ő háza már felépült.

Olcsvári Gábor a 48 lakásos tömbbe költözik.

kényszerszünet után megindulhatott a termelés. Első nap még csak 62 ember jött, de két-három nap után már majdnem teljes létszámmal dolgoztunk — mondja Agod Mihály igazgató.

— Jöttek azok az emberek is, akiknek elpusztult a háza. Mert ilyen nagyon sok van. Száztíznél többet ért a víz, és ebből 57 teljesen ősz; . f1{t

szedőit. A többit is fel kell újítani. Ügy szerveztük a munkát, hogy reggel hatra bejött mindenki, délután pedig brigádokat alakítottunk és segítettünk a bontásban, a romok eltakarításában. Felszabadultak a harmadéves tanulók is és munkába álltak azok a fiatalok, akiket az árvíz miatt leszereltettek : a hadseregből — egészíti ki igazgatóját a párttitkár.

Teljes erővel dolgoznak az emberek. Talán többször megállnak egy-két percre, mint korábban és kevesebb a mosoly is az arcukon. A téma mi más lehetne, mint az árvíz és az, hogy kinek hogy halad otthon az építkezés. Olcsvári Gábor nem épít a régi ház helyére, hanem a 48 lakásos tömbben igényelt lakást. Most a téglagyárral szemben lévő telken felállított alumínium garázsban lakik feleségével és két kis gyermekével.

Mezei Bélánéék újrakezdik a Kossuth utcán. Két héttel az árvíz előtt vették a házat hetvenezerért és a telek átírása miatt csak most kezdhettek hozzá, de az alapokat már kiásták. Farkas Károly •— az árvíz óta nősült — Kisarban építkezik az anyó- sáékkal. A legelőrehaladottabb Szabó Bálint háza, már állnak a falak, sőt ahogy elnézzük az építők tempóját, biztos a tető is rajta van.

Bent a munkahelyen nem is tudják, mennyire halad az építkezés, míg nincsenek otthon. Azért szorgalmasan csinálják a kalapácsos darálókat, vagy ha nincs villany- motor hozzá, akkor vasszerkezeteket gyártanak, hogy év végén is elmondhassák: az árvíz ellenére is teljesítették a tervet. így próbálnak törleszteni abból, amit az államtól és a segítőkész emberektől kaptak és kapnak nehéz helyzetükben.

............- Balogh József

Konkurrencia •••

Paprika a kirakatban. Mi sem természetesebb, hogy a kertészeti vállalat kirakatában (elvégre azért kertészet, hogy ezt is termeljen!). Csak szokatlan a látvány, de soha rosz- szabb meglepetés ne érjen bennünket. Ugyanis, forint darabja ennek a gusztusos, friss, sárga paprikának. Szemben az ABC-áruházban ugyanennyiért a fonnyadt, csípős hegyes paprikát adják. S micsoda véletlen: ahogy megjelent a virágüzletben az olcsó paprika, másnap lement az ára a kisker és a MÉK boltjaiban is.

A kertészeti vállalat egy kicsit „kényszerhelyzetben” kezdte meg a paprika értékesítését saját boltjaiban. Kis tételben, fólia alatt hajtatja a paprikát, az idén először, kísérletképpen. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnak adta eddig, csakhogy ott ennyit sem kaptak darabjáért. (Viszont háromszorosáért árusították.) Rájöttek: jobban jár a vállalat, s nem utolsósorban a vásárló, ha kikapcsolják a közvetítőt. Micsoda igazuk volt! Tudják is: ezért jövőre már háromszorosát termesztik az idei mennyiségnek.

Nem lehetne ezt másutt is utánozni?

KÁDÁR EDIT

A szerény ember

p ipicz Jenő elkeseredve magyarázza:

— Ennél a cégnél mindenki atyaistennek képzeli magát! Mindenki önmagának vindikálja az összes elért eredményeket.

Rágyújt, homldkát ráncolva folytatja:

— Amikor a szerénységért kellett sorbaállni, az én kollégáim nem tolakodtak, hagyták, hogy mások férjenek hozzá. Rajtam kívül nincs itt senki, aki ismerné azt az érzést, hogy szerénység.

Kínosan nevetve illusztrálta ténnyel is szavai igazát:

— Képzeld, a múltkor fent voltam a helyettesemmel a trösztnél és délben az ebédlőben teleszórta az egyik főnök fejét a nyomorult, öntelt hantájával... Hogy ő ezt elintézte. .. Hogy c azt elintézte. .. Hogy ő nem hagyta annyiba a dolgot és a cég érdekében ezt csinálta, azt csinálta... ö, ő, ő, egyedül csak ő, mindent csak ő, mintha más nem is lenne a világon.

Felsóhajtott.

— Annyira elröstelltem magam, hogy nem is szóltam. Minek is szóltam volna. .. Ha nem veszik észre, hagy buta szerénytelenségről van szó, akkor kár az embernek strapálnia magát. Ha pedig észreveszik, akkor annál hatásosabban leplezi le saját magát az ilyen gátlástalan dicsekvő.

Beszélgetésünk megszakadt, mert Pipicz irodájába mosolygósán belépett a tröszt instruktora, Nagy István.

Pipicz örömmel üdvözölte, hellyel kínálta, miután bemutatott bennünket egymásnak, és egészségi állapota iránt érdeklődött.

— Köszönöm Pipicz kartárs, megvagyok — hárította el az instruktor, hc\gy testi és lelki állapotáról részletesen beszámoljon — ti hogy álltok azzal a nagy megrendeléssel, illetve az üzem munkájának átállításával? Az igazgató és a helyettese vidéken van, — tette hozzá magyarázóan — ezért zavarlak téged, hátha ismered a problémát.

— Mi az, hogy ismerem! — csattant harsányan Pipicz hangja. — En dolgoztam ki az egészet! — ütött domború mellkasára — az én direktívám alapján indult be a munka, én vagyok a biztosíték nektek, hogy hamarosan sínre kerül az ügy. En fogom megadni a lendületet. En fogom lelkiismeretesen és a szokásos nagy hozzáértésemmel ellenőrizni — mondta büszkén és határozott férfiassággal ismerősöm Pipicz, a cég egyetlen szerény dolgozója,*,

(-»)