Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

LAPUNK TARTALMÁBÓL: 5CXVIL ÉVFOLYAM. 171. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. JULIUS 23, CSÜTÖRTÖK Négy esztendő mérlege a berkeszi pártszervezetben (3. oldal) Megsértett játékszabályok (5. oldal) Vasalni égzengéskor? (5. oldal) Sportturmix (7. oldal) Dolgozó diákok A gimnáziumi osztály har­minchárom tanulója közül az idén csupán három nem je­lentkezett nyári munkára. Az egyikük beteg, a másik kül­földi rokonainál nyaralt, á harmadik pedig pótvizsgára készült. A többiek néhány he­tet ipari, mezőgazdasági üzemben, a szamoskcci épí­tőtáborban töltenek. Mért dolgozik? Miért nem pihen inkább? — kérdeztük az egyik fiatalembertől. Azt válaszolta, hogy két és fél hó­nap pihenésre nincs szüksé­ge. S felelőtlen dolognak tar­taná lógással, kószálással agyonütni az időt. A többiek is mindannyian megszívlelen­dő magyarázatot adtak. Volt közöttük, aki olyan üßembe készült, amelyik segíti a jö­vendő életpályára való fel­készülésben. Néhányuk sze­rint a sok szellemi megeről­tetés után a fizikai munka jó kikapcsolódást jelent, és az sem árt, ha már diák ko­rában „életszagot szippant az ember”. Akadtak olyan diá­kok is, akik kertelés nélkül bevallották, hogy pénzt akar­nak keresni. Egyikük táska­rádióra, a másik balatoni üdülésre fordítja majd a pénzt, a harmadik ruhát vesz, félreteszi a tankönyvre valót, hogy ezzel is enyhítse kis­pénzű szülei gondjait. Nem minden üzem és nem minden felnőtt fogadja egy­hangú lelkesedéssel a munká­ra jelentkező diákokat. So­kan vélekednek úgy, hogy csak baj van velük. Csak ki­rándulásnak, kedvtelésnek te­kintik a néhány hetes mun­kát. S még a kiválóbbaknál is az a helyzet, hogy mire bele­jönnének a tennivalókba, kezdődik a tanítás. Nincs igazuk azoknak, akik úgy vélekednek. Még akkor sem, ha igák hogy a diákok nem szakemberek, s jó néhá- nyan nem is végzik elég ko­molyan a rájuk bízott mun­kát. A többség szorgalmasan dolgozik. S ezek életében, jö­vendő boldogulásában fontos szerep juthat a jól megszer­vezett nyári munkának. Az sem szorul bizonyításra, hogy a sok tízeuer diák munkája az üzemek, sőt a népgazdaság szempontjából is jelentős le­het, ha a fiatalok buzgalmá­val,' tettrekészségével jól gaz­dálkodnak a munkahelyek felelősei. Sok függ persze attól is, hogy az iskola hogyan ké­szíti föl a diákokat, de a si­ker érdekében az üzemek te­hetnek a legtöbbet. Ahol a diákok foglalkoztatását csak valami szükséges rossznak te­kintik, ott valóban nincs sok köszönet a fiatalok nyári vállalkozásában. Ahol azon­ban számítanak rájuk, ko­molyan veszik őket, felelőssé­get rónak rájuk, ott csak nyerhetnek a diákok munká­ján. A tanulság tehát az, hogy a nyári munkát vállaló diá­kokban ne csupán a pillanat­nyilag hasznos vagy kevésbé hasznos munkaerőt lássák az illetékesek. Sokkal inkább az életre készülődő fiatalt, aki­nek helyes bekapcsolása az építő munkába nagyon fele­lős dolog. A néhány hét so­rán tehát nemcsak a diákok vizsgáznak munkára való érettségből és főként felelős- ségtudatbc!?, hanem a szülők, az iskola és a munkahelyi áfillektíva is. 0 magyar békemozgalom szolidáris az indokínai népek harcával • • Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Az első fél év békemozgal- mi munkájának értékelése és a következő hónapok békeak- cióinak programja szerepelt napirenden azon a kibővített elnökségi ülésen, amelyet szerdán rendeztek az Országos Béketanácsnál, a Belgrád rakparti székházban. Az ese­ményre meghívták a Magyar- országon tartózkodó Romes Csandrát, a Béke-világtanács Lenin-békedíjas főtitkárát. Pethő Tibor rövid áttekin­tést adott a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseiről, majd dr. Réczei László elnökhelyet­tes tartott beszámolót az Or­szágos Béketanács munkájá­ról. Többek között az európai biztonságról szólva az OBT elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy bókemozgalmunk következetesen síkraszáll Európa békéjéért, s mindent megtesz azért, hogy földré­szünkön megalapozott bizton­sági rendszer épüljön ki. Hangsúlyozta, hogy a buda­pesti felhívás nyomán mind­inkább megérnek a feltételek az összeurópai biztonsági konferencia összehívására. — Az arab népek iránti szo­lidaritás ápolása is egyik fel­adatunk — mondta Réczei László, majd a magyar béke- mozgalom sokasodó nemzet­közi kapcsolatairól adott át­tekintést. A második fél év béke­mozgalmi programja során augusztus 6-án megemléke­zés lesz Hirosima elpusztításá­ról, szeptember 2-án, a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának évfor­dulójáról. Ami az európai biztonsági konferenciát illeti, változatlanok az erőfeszítések a kontinens békéjét napirend­re tűző tanácskozás előkészí­téséért. Ennek érdekében több kiadványt jelentetnek meg, s tudományos ülésszakok, vita­fórumok témája lesz az euró­pai biztonság. A beszámolót vita követte. Ezután a genfi évforduló kap­csán állásfoglalásban rögzítet­ték: a magyar békemozgalom ismételten leszögezi, hogy szolidáris az indokínai népek küzdelmével, harcával, s azt a jövőben is minden rendel­kezésére álló eszközzel segíti. Egyetért a DVK ideiglenes forradalmi kormányának tíz­pontos javaslatával, a VDK, valamint a laoszi és a kam­bodzsai hazafiak állásfoglalá­saival. Az indokínai békének nem lehet más útja, mint az agresszió felszámolása, az Egyesült Államok és szövet­ségesei csapatainak feltétel nélküli kivonása, a vietnami, laoszi és kambodzsai nép va­lódi önrendelkezési jogának biztosítása. Bensőséges mozzanata volt az elnökségi ülésnek, amikor dr. Réczei László professzor — a résztvevők nagy tapsa közepette — átnyújtotta a magyar békemozgalom kitün­tető jelvényét Romes Csand- rának, aki meleg baráti sza­vakkal mondott köszönetét a magas kitüntetésért. A magyar országgyűlés meghívására szerdán a kora esti órákban Budapestre ér­kezett a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság nemzet- gyűlésének delegációja. A hét­tagú parlamenti küldöttséget Hoang Van Hoan, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a nem­zetgyűlés állandó bizottságá­nak elnökhelyettese vezeti. A vendégeket a magyar és vietnami zászlókkal feldí­szített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen fogadták. Az érkezésnél jelen volt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az or­szággyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, dr. Beresz- tóczy Miklós, az országgyű­lés alelnöke, Gyenes András külügyminiszter-helyettes, va­lamint az országgyűlés több tisztségviselője, képviselője. Ugyancsak ott volt a repülő­téri fogadtatásnál Chau Tho Thong, a VDK budapesti nagykövetségének. valamint Luu Kiem, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője, továbbá a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ott volt a hazánkban tanuló vietnami diákok egy csoportja. A delegáció vezetője, Hoang Van Hoan a repülőtéren rö­vid nyilatkozatot adott. Tol­mácsolta a vietnami nép ba­ráti üdvözletét, majd a kö­vetkezőket mondotta: — Ügy gondolom, küldöttsé­günknek itt-tartózkodása so­rán alkalma lesz megismerni a magyar dolgozó nép ered­ményeit, s személyesen is meggyőződhetünk arról a testvéri barátságról, amely a magyar népet az amerikai agresszorok ellen harcoló vietnami néphez fűzi. Hisz- szük, hogy küldöttségünk lá­togatása továbbfejleszti a népeink közötti testvéri ba­rátságot és gyümölcsöző együttműködést. Az SZMT-elnök ség napirendién .... 1 ' 1 .... 111,1 ' ................... 1 ■■■■■■ Hazánkba érkezett a VDK nemzetgyűlésének küldöttsége Gondos munka, szép határ Nyári körúton három községben A szabolcsi nők és fiatalok helyzete Körútra indultunk július 21-én Bán Györggyel, a Tisza menti tsz-szövetség munka­társával. Vizsgálódásunk kö­zéppontjában az aratás és egyéb soron lévő nyári munkák helyzete állt. Nagyhalászban, a Petőfi Tsz főagronómusa, Fekete János adott tájékoztatást. 1781 hold kalászost és 153 hold borsó aratását kell el­végezni a tsz-ben. Ehhez a munkához 6 kombájn. 4 bá­lázógép. 2 rendrearató és 1 kévekötő aratógép áll ren­delkezésre. Az eddig leara­tott területen elvetettek 60 hold kölest. A belvízkár pótlására terven felül ter­melnék 5 holdon vörös­hagymát, 15 holdon karfiolt, 5 holdon dohányt és 15 hol­don nyári ültetésű burgo­nyát. A nemzeti jövedelem 1 százalékos növelése céljá­ra ugyancsak terven felül ál­lítottak be 100 szarvasmar­hát és 150 sertést hizlalásra. Vállaltak 300 ezer forint munkadíj-megtakarítást és 100 ezer forint értékben anyagköltség-csökkentést. Mindez együttesen 2.4 millió forint terven felüli bevétel­hez juttatja a tsz-t. A tiszakanyári Havasi Gyopár Tsz határában kettő, árvizes területről kért kom­bájn is dolgozik bérmunká­ban. Főleg kétmenetes ara­tást alkalmaznak (előbb rendrevágó géppel aratják le a gabonát), hogy közvetlen raktárszáraz termést taka­rítsanak be. minimális szem­veszteséggel. Henzsel Mihály, a kálmán- házi Rákóczi Tsz elnöke épp a határból tért vissza, mi­kor vele találkoztunk. Pa­naszkodott, hogy az utóbbi, több napos esőzés megállítot­ta a munkát. Pedig igen jól indultak. 130 hold őszi árpa aratásával végeztek. átlag­termés 17 mázsa. Megkezd­ték a búza aratását is, ami­ből 1000 holdat kell betaka­rítani. Azért járt a határ­ban az elnök, hogy mikor kezdhetik újra a munkái. Délután indulhatnak a gé­pek — mondta. Négy kom­bájn 8 vezetője váltásban dolgozik, nyújtott műszakok- ban, s ha az időjárás lehető­vé teszi, átlag 16 órát dol­goznak naponta. A búza átlagtermése 15— 16 mázsa körül alakul. A tsz 9000 mázsára kötött érté­kesítési szerződést. Eddig 500 mázsát adtak át a felvásár­ló vállalatinak. A tarlót azonnal szántják. Csalamádét, silókukoricát, mohart vetnek másodvetés­ként. A tagság részére — háztáji jószágok tartásának segítésére — 60 hold másod­vetést végeznek. A kapások növényápolási munkáj nem gátolják az ara­tást. A kukaricát, dohányt kétszer, a cukorrépát három­szor kapálták. A burgonya területe vegyszerezett, csak sortöltést igényelt. Az újfehértói Vörös Haj­nal Tsz-ben 1150 hold kalá­szos betakarítását végzik. 200 hold őszi árpa aratását A megyei helyreállítási al­bizottság szervezésében 62 Szabolcs-Szatmár megyei ‘ je­lentősebb ipari és mezőgaz­dasági vállalat képviselői ta­nácskoztak arról, hogyan se­gíthetnék elő az árvíz súj­totta terület újjáépítésének meggyorsítását. A helyreállí­tási albizottság három terü­leten kérte a vállalatok se­gítségét. Az építkezés meg­gyorsításának, folyamatos biztosításának fontos feltéte­le az anyagszállítás, a vago­nok kirakása. Ehhez pedig még több gépre és emberre már itt is múlt időben em­lítette Farkas András elnök. Viszont a múlt hét végi eső­zés itt is megállította a munkát. „Optimista vagyok — kö­zölte a tsz elnöke. — Vala­mennyi kombájnosunk és a kisegítők is szocialista brigá­dok tagjai. Vállalták, hogy augusztus 15-ig befejezik az aratást. Ebben az időjárás miatt némi elcsúszás lesz. de augusztus 20-ig mindenkép­pen szeretnénk végezni. A búza átlagtermése itt is jó, holdanként 16,5—17 má­zsa. Az aratással kapcsolatos munkákat azonnal végzik. Két lánctalpas traktorral szántják a tarlót, s ezt meg­előzően holdanként 3,3—4 mázsa vegyes műtrágya- adagolással „dúsítják” a ta­laj termőképességét. Itt még azt a változatot is elmondták, hogy a kapások 70 százalékát vegyszeres gyomirtással termelik. Min­den alkalmas időt az aratás gyoia és eredményes befeje­zésére fordíthatnak. van szükség. Ezért azt kér­ték a vállalatok képviselői­től, hogy önkéntes alapon saját dolgozóikból néhányat engedjenek át a TUZÉP vál­lalatnak állandó vagonkira­kási munkára. Még ezen fe­lül is szükség lenne azonban a vasárnapi kirakodások megszervezésére, különösen az ifjúsági építőtáborok la­kóinak váltásakor. Nagy se­gítséget jelentene, ha a vál­lalatok dolgozói közül mi­nél többen mennének el egy, vagy több alkalommal va­sárnapi munkára. Mindkét esetben a TÜZÉP vállalat fi­Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a SZOT határo­zata alapján intézkedési ter­vet vitatott meg és fogadott el szerdai ülésén a Szakszer­vezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának elnöksé­ge a bérből és fizetésből élő nők és a fiatalok politikai, gazdasági és szociális hely­zetének javítására. Szabolcsban jelenleg 33 000 nő dolgozik az iparban, a kereskedelemben, az egész­ségügy, oktatás és a népgaz­daság más területein, 10 000- rel több, mint 1962-ben. A 94 000 szakszervezeti tagból pedig csaknem ennyi a 30 éven aluliak száma. A nők és fiatalok között igen sok a kiváló dolgozó és szocialista brigádtag. Javult kulturális és szociális ellátottságuk, kü­lönösen az új gyárakban. _ Mindezek ellenére a nők, de különösen az egyedülálló és többgyermekes anyák helyzetének javítására tovább kell fejleszteni, bővíteni a gyermekintézmények, az ipa­ri és kereskedelmi szolgálta­tások hálózatát. Erre különös gondot kell fordítani a ne­gyedik ötéves terv elkészíté­sénél. A szakszervezetek fel­zeti az ilyen esetben érvé­nyes szabályok szerinti bért, ezenfelül gondoskodik a dol­gozók ellátásáról, elszálláso­lásáról. Az albizottság kérte a vállalatokat, hogy építő­brigádjaik átengedésével is járuljanak hozzá az árvíz sújtotta terület közintézmé­nyeinek mielőbbi felépítésé­hez, helyreállításához. A vállalatok képviselői a kérést megértéssel fogadták, s a vezetőkkel és dolgozók­kal történt megbeszélések után néhány napon belül közük, milyen segítséget tud­nak acku. f adata elősegíteni, hogy á vállalatok is minél jobban kivegyék részüket a gyer­mekintézmények építésé­ből, fenntartásából. Az eddi­gieknél jobban kell támo­gatni a sokgyermekes és egyedülálló anyákat a mű­szakok beosztásánál, a laká­sok elosztásánál és egyéb módon. A nők helyzetén ja­vítanak azzal is, ha az egész­ségre ártalmas munkahelye­ken nem foglalkoztatják őket. Vagy ha olyan helyen dolgoznak, ahol ez megenge­dett, gondoskodnak a meg­felelő védőételekről és ita­lokról. Mind a nők, mind a fia­talok körülményeinek javítá­sára szükséges a biztonságos munkahelyek kialakítása. a betanított és segédmunkások számának csökkentése oly módon is. hogy közülük mi­nél többnek tegyék lehetővé a szakképesítés megszerzé­sét. Ezen túlmenően elő kell segíteni politikai, szakmai és általános műveltségük eme­lését, hogy közülük minél többen váljanak alkalmassá az előléptetéshez, a vezetői munkakörök betöltéséhez. Törekedni kell arra, hogy az idényjellegű üzemek minél hosszabb időben, esetleg egész évben foglalkoztassák dolgozóikat. Tovább kell bő­víteni a szakmunkásképző­hálózatot, hogy a fiatalok, köztük a nők közül minél többen szerezzenek képesí­tést, elsősorban olyan szak­mákban, amelyekre a me­gyében leginkább szükség van. Külön feladatot jelent a bejáró munkások és a mun­kásszálló lakóival való foko­zottabb törődés. Mindezek mellett foglalkozik még az intézkedési terv a munkaerő- vándorlás csökkentésével, a szociális és kulturális lehe­tőségek szélesítésével és még sok olyan feladattal, amely­nek megvalósítása esetén me­gyénkben is tovább javul a nők és fiatalok helyzete. (hódi) Asztalos Bálint TANÁCSKOZÁS A VÁLLALATOKKAL: Gyorsítják az anyagkirakást VILÁG nOUTÁÜJAI, tGVtSlhjtTEK I

Next

/
Oldalképek
Tartalom