Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-19 / 168. szám

*. dMal

fcELET-MAGYARÖRSZÄG

ÍS70 Wüus »

(Folytatás as 1. oldalról)

tás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődjön. Ennek megfelelően :

— a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi;

A 4. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását.

A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva szükségesnek tartja, hogy a

4. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését

— A munka termelékenyséfének gyorsabb növelésére;

— az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására;

— a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban;

— a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére.

A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat, melyek meghatározzák az országgyűlés elé terjesztendő végleges tervjavaslat gazdaságpolitikai jellegét.

I

Az 1971—1975. évi időszakban a nemzeti jö- * vedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. Az arányos és kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés érdekében törekedni kell a növekedés egyenletességére.

A nemzeti jövedelem növekedését alapvetően a gazdasági hatékonyság javításával kell megalapozni. A jövőben is összehangolva kell fejleszteni az ipart és a mezőgazdaságot. Az ipar hatékonyságának javításával el kell érni, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása — a termelés 32—34 százalékos meny- nyiségi növekedésénél gyorsabban — kb. 40—42 százalékkal emelkedjen. A termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységének emelésével kell elérni. A mezőgazdasági termelést az előző öt évhez képest 15—16 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását 13—14 százalékkal kell növelni úgy, hogy a termelékenység a termelést meghaladó mértékben növekedjék.

Minden területen javítani kell a termelés alkalmazkodóképességét a fogyasztók és megrendelők fokozódó igényességéhez. 2

2 A népgazdaság fejlődésének fő arányait * úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. Ennek érdekében:

— a nemzeti jövedelemből a fogyasztás részarányát 75— 77 százalékra, a felhalmozásét pedig 22—23 százalékra kell tervezni és törekedni kell a tervezett arányok stabilitására;

— meg kell teremteni az egyensúlyt a beruházási javak kereslete és kínálata között;

— a versenyképesség foko zásával, a külkereskedelmi áruforgalom tervszerű alakításával, valamint közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételével tovább kell szilárdítani nemzetközi fizetési helyzetünket;

— a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni;

— mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és középüzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt;

— tervszerű jövedelemkibocsátás mellett az igényeknek megfelelő összetételben

— hazai termelésből és import útján — növelni kell a fogyasztási javak kínálatát;

— a pénzügyi politika elsősorban az érdekeltségi rendszer javításával és ezen keresztül a hatékonyság fokozásával törekedjen a pénzügyi egyensúly megszilárdítására, hogy az állami költségvetés folyó és felhalmozási kiadásai

— az ésszerű takarékosság érvényesítése mellett — az állami bevételekkel megalapozott lehetőség és a tervben meghatározott fogyasztás arányában emelkedjenek.

3 A felhalmozáson belül az állóeszközök korsze- * rűsítésére és bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. A tervidőszakban biztosítani kell a beruházási tevékenység egyenletességét és hatékonyságának javítását. Az iparban a fejlesztési eszközök nagyobb részét a meglévő kapacitások hatékonyabb működését biztosító rekonstrukciókra és a technológia korszerűsítésére: a mezőgazdasági nagyüzemi gazdaságokban pedig a korszerű technológiai eszközök bővítésére kell fordítani. A beruházásokon belül gyorsabban kell növelni a lakosság életkörülményeit közvetlenül javító építkezéseket, elsősorban a lakás- és az ehhez közvetlenül kapcsolódó közműépítés részarányát.

A beruházások területén meglévő hiánygazdálkodás felszámolása, az építési munka minőségének javítása érdekében a tervidőszak során az építési-szerelési tevékenységet a népgazdaság átlagos fejlődését 'meghaladó ütemben kb. 41—43 százalékkal kell

növelni. Magasabb fokra kell emelni az építőipar technikai felszereltségét, teljesítőképességét, a munka termelékenységét és csökkenteni kell az építkezések megvalósítási idejét. A beruházások gyors és hatékony kivitelezése megköveteli a technológiai szerelési tevékenység erőteljes fejlesztését. Az építmények jobb karbantartása korszerű fenntartási építési kapacitások és szervezetek létrehozását teszi szükségessé.

4 Az iparpolitika alapvető célkitűzése: a ter- * melés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Ezt az alkalmazott technika és technológia korszerűsítésével, a termelés- szerkezet differenciált fejlesztésével, az automatizálásnak elsősorban a dinamikusan fejlődő ágazatokban történő fokozásával, a munka termelékenységének javításával, a nemzetközi munkamegosztásba való aktívabb bekapcsolódással, a nemzetközi verseny- képesség fokozásával, valamint a szervezés és a vezetés színvonalának emelésével kell megvalósítani.

Biztosítani kell a progresz- szív ágazatok dinamikus növekedését és a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetését, illetve korlátozását,

A szénbányászatban — az energiastruktúra korszerűsítésével összhangban — fejleszteni kell a népgazdaság energiaellátásában továbbra is fontos szerepet betöltő gazdaságos széntermelést, fokozatosan leállítva a gazdaságtalan bányaüzemek termelését. A villamosenergia-termelés- nek és az importnak biztonságosan ki kell elégítenie a népgazdaság gyorsan növekvő villamosenergia-igényét. A vegyipari termékek iránt

— a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz.

A 4. ötéves tervtörvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni és az ország- gyűlés elé terjeszteni.

gyorsan növekvő igények jobb kielégítése érdekében a vegyipart az ipar átlagát meghaladóan, az építőanyagipart pedig a beruházási feladatok teljesítése érdekében az építőiparnál gyorsabban kell fejleszteni.

A gépiparban a fő feladat a termelési szerkezet korszerűsítése. a gyártmányok nemzetközi vei.- nyképességének fokozása. A kohászatban a termelés gazdaságosságának javítása és adottságainknak jobban megfelelő termék- struktúra kialakítása a követelmény.

Az élelmiszeriparban a lakosság színvonalasabb ellátása, a háztartási munka megkönnyítése, valamint az exportlehetőségek fokozottabb kihasználása érdekében növelni kell a magasabb feldolgozási fokú, előre csomagolt, konyhakész termékek termelésének arányát, A könnyűiparban a lakossági és az exportigényekkel összhangban a tervidőszak során a fő feladat: növelni a korszerűbb, jobb minőségű termékek arányát.

Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaság- fejlesztési céljainkkal összhangban lévő következő fő strukturális célok megvalósítására:

— az energetikai struktúra korszerűsítésének folytatására, a földgázprogram megvalósítására, a szénhidrogének felhasználásának gyors ütemű elterjesztésére, ami biztosítja az energiatermelésünk gazdaságosságának számottevő javítását, a népgazdaság más ágazataiban a hatékony energiafelhasználást, s hozzájárul a kulturált életkörülmények kialakításához;

— az alumíniumipar további fejlesztésére, ami a népgazdaságnak korszerű minőségű és választékú alumíniumfélgyártmányból, késztermékből való jobb ellátását biztosítja és a kiviteli lehetőségek bővítése révén kedvező befolyást gyakorol a fizetési mérleg egyensúlyára;

— a korszerű közúti járművek és szállítóeszközök fejlesztésének folytatására, ami a hazai és a nemzetközi termelési kooperáció mellett gazdaságilag előnyös és nélkülözhetetlen az áru- és személyforgalom modernizálásában, kedvező hatást gyakorol több gépipari ágazat versenyképességére;

— az építőanyagipari bázis fejlesztésére, a korszerű építési móddal készült épületek, épületszerkezetek gyors elterjesztésére, ami előfeltétele az építőipari termelékenység növelésének, a beruházások kivitelezési ideje csökkentésének, az építőipari tevékenység színvonala és hatékonysága emelésének;

— a kőolajtermékek vegyipari feldolgozása alapjainak megteremtésére, ami a népgazdaság jövőbeni kemizálá- sához szükséges;

— a ruházati ipar rekonstrukciójára, az elavult gépek helyett modern termelőeszközök üzembe állítására, ami a lakossági igények jobb kielégítése és az export fokozása érdekében bővíti a termelő kapacitásokat, javítja azok hatékonyságát és elősegíti a változó keresletnek megfelelő divatos termékek gyártását;

— a számítástechnikai eszközök alkalmazására és gyártására, ami feltétele a népgazdaság különböző területein a termelés és értékeutés magas színvonalú szervezésének, irányításának, és egyúttal a gépiparban új, a nemzetközi versenyképességhez nélkülözhetetlen termelési kultúra

kifejlesztését eredményezi.

A vállalatok fejlesztési eszközeinek felhasználásában a szabályozással és szelektív hitelpolitikával ösztönözni kell a fő iparfejlesztési feladatok megvalósítására, a beruházások építési arányának mérséklésére, a gépesítés fokozására, az elavult gépek gyorsabb kicserélésére és a technológia korszerűsítésére. A vállalati eszközök koncentráltabb és hatékonyabb felhasználása érdekében fejleszteni kell a vállalatok közötti fejlesztési-beruházási együttműködést.

Az agrárpolitikában a soron következő évek- * ben a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar korszerű anyagi-műszaki bázisának továbbépítése mellett a hatékonyságot javítani, a vezetés színvonalát emelni kell az egész élelmiszergazdaságban.

Az álattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szüntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat. Különösen fontos feladat a sertés- hústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állat- tenyésztést — főként gazdaságos, gyárszerű telepek létesítésével — jelentősen fejleszteni kell. Egyidejűleg a kisüzemi — mindenekelőtt a háztáji — gazdaságok termelési lehetőségeit jobban ki kell használni.

Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az állatállomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták elterjesztésével és korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni.

Az állatállomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmány bázist és javítani a takarmányfelhasználás gazdaságosságát.

A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona-szükségletét a jövőben Ls hazai termelésből kell biztosítani.

A műtrágya- és növényvé- dőszer-ellátás javításával biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növény- termesztésben a munkaműveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást.

A mezőgazdasági szövetkezetek és vállalatok fejlesztési eszközeinek jobb hasznosítása, a termelékenység fokozása érdekében elő kell segíteni az üzemek feldolgozó és kiegészítő tevékenységét, továbbá a közös vállalkozásokat és az üzemek közötti együttműködést, a termelésben és a forgalmazásban.

A vízgazdálkodás tervszerű fejlesztésével biztosítani kell a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság növekvő vízszükségletének kielégítését, a racionális vízgazdálkodás feltételeinek javítását, vízkészleteink minőségének, tisztaságának védelmét.

A tervidőszakban be kell fejezni a Tisza völgye gazdasági-társadalmi fejlődése szempontjából nagy jelentőségű létesítmény — a kiskörei vízlépcső — építésének első szakaszát, s meg kell tenni az előkészületeket a víz hasznosítására. Az ár- és belvízvédelem biztonságának fokozása céljából bővíteni és korszerűsíteni kell a védelmi létesítményeket.

6 A szállítás és forgalmazás arányos fejlesz- ’ tése és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában.

A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok

közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását, dieselesítését és folytatni kell a záhonyi átrakó körzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi, tömege közlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása.

A hírközlés területén a távbeszélőhálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő-összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat.

A népgazdaság minden ágában fejleszteni és korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket. s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése érdekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását.

A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendelkezésre álló eszközökből a hálózati egységek, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell törekedni és általában a koncentráltabb, gazdaságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe helyezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását.

7 A gazdaságfejlesztési célkitűzések megvaló- * sítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tőkés országokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben is alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása. Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés piacokon egyaránt gazdaságos és versenyképes termékek gyártását és exportját fokozzuk. Az importpolitika tudatosabb alkalmazásával fokozni kell a behozatal szerepét mind a lakossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembeni verseny erősítésében. Törekedni kell előnyös közép- és hosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvételére.

A KGST-országokkal és elsősorban a Szovjetunióval az árucsere gyors ütemű növelése mellett törekedni kell a gazdasági együttműködés további lehetőségeinek feltárására és a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést tovább kell fejleszteni az energiagazdaságban, a kohászatban, a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgazdaság mindazon ágaiban, ahol a hatékony fejlesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket kell tenni a szocialista importlehetőségek feltárására.

A fejlődő országokkal a gazdasági kapcsolatok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben áll. Erőteljesebben kell támaszkodni ezeknek az országoknak a piacaira mind a növekvő nyersanyag és féltermék, illetve fogyasztásicikk - import igényeink kielégítésében, mind a feldolgozó iparunk — elsősorban gépiparunk termékeinek exportjában.

A fejlett tőkés országokkal minden olyan esetbe§ indokolt a gazdasági kapcsolatok szélesítése, amikor az gazdasági érdekeinknek megfelel és nem jár politikai hátránnyal. Törekedni kell a műszaki fejlődésünket elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítésére. A tőkés országok viszonylatában alapvető követelmény a nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása.

8 Foglalkoztatáspolitikánk fő célkitűzése a * teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő termelékenység mellett.

A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatinál a munkatermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség.” A kapacitások jobb kihasználása és az egyenletes termelés biztosítása érdekében — különösen az építés, szerelés és szállítás területén — szélesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a korábbi, éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy a gépesítés, a munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma tovább csökken.

A munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők.

Javítani kell a munkahelyi

körülményeket. Vállalati eszközökkel is fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesítését Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelőmunkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és nevelési szempontok egyarántin3ok’ölják, hogy tovább fejlesszük a gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Ennek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok és az állam között.

9 A 4. ötéves tervidőszak alapvető életszín- * vonal-politikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához.

A) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16—18 százalékkal növekedjen. A kialakult béraránytalanságok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálást.

A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni, társadalmi juttatásokat is magába foglaló, reáljövedelmének növekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelő- szövetkezetek közötti jövedelem-differenciálódást — az adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell.

B) A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelemkülönbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. Időszerű, hogy a munkaképtelen öregek és a gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíj- rendszer fejlesztését ls igényli,

(Folytatás a 3. oldalon)

3. E rá nyelveli a 4. ötéves terv- törvény elkészítéséhez és megvalósításához