Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-18 / 167. szám
LAPUNK TARTALMAM«« sxm evfoltam, 161. szám ÁRA: 80 FILLER ww. juuus is, szombat Faluépítők félezer kilométerről (3. oidaQ' Fiatalok Szabolcsért (5. oldal? Pillantás a ruhásszekrénybe (7. oldal) Sport jelentéseink (9. otdaÖ E Zárójelentés az árvízről E Határozat az üzletek nyitvatartásának módosításáról a Kormányrendelet a főiskolák feladatairól A Minisztertanács ülése T A kormány Tájékdttatási Hivatala közli: A Minisztertanács pénteken ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámolóját Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének június 29. és július 4. között a Mongol Népköz- társaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A testvéri barátság légkörében lefolytatott megbeszéléseken — amelyek a kétoldalú kapcsolatokon kívül felölelték a legfontosabb nemzetközi kérdéseket is — a felek álláspontját valamennyi érintett kérdésben a teljes nézetazonosság jellemezte. A kormány megelégedéstel állapította meg; hogy a látogatás és a tárgyalások jelentősen hozzájárultak a két nép hagyományos. testvéri barátságának további elmélyítéséhez. A kormány meghallgatta és elfogadta az árvízvédelmi kormánybiztos zárójelentését a Tisza-völgyi árvízvédelemről. A belkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy az élelmiszer- és iparcikküzletek nyitvatartási idejét — a lakosság igényeinek megfelelően — módosítani kell. Elfogadta az új nyitvatartási rend irányelveit és utasította az érintett minisztereket, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a végrehajtáshoz nyújtson segítséget. A kormány a külkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján határozatot hozott a Budapesti Nemzetközi Vásár és a Budapesti őszi Vásár nemzetközi szakvásárokká való továbbfejlesztéséről. A határoz^ szerint a Budapesti Nemzetközi Vásár 1972- től kezdve Budapesti Műszaki Nemzetközi Vásár néven szakvásárrá alakul át és feladata — a BNV hagyományainak megfelelően — minden év májusában anyagok, gépek és egyéb termelési beruházási javak bemutatása lesz. Szeptember végén, október elején kerül sor — ugyancsak 1972-től kezdve — a helyszíni vásárlásra is lehetőséget nyújtó, tartós fogyasztási cikkeket is bemutató Budapesti Nemzetközi Fogyasztási Cikk Vásár megrendezésére. A Minisztertanács ezután a művelődésügyi miniszter javaslatára rendeletben szabályozta a főiskolák, a felsőoktatási intézeteit, valamint az egyetemeken szervezett főiskolai karok feladataival, vezetésével és Irányításával összefüggő kérdéseket A kormány a Minisztertanács tanácsszervek osztályát — hatáskörének növelésével — a Minisztertanács tanácsi hivatalává szervezte és meghatározta feladatait, majd egyéb ügyeket tárgyalt Á HŰVÖS IDŐ KÉSLELTETI A MUNKÁKAT Jelentés az aratásról Érdekes, hogy a leginkább A járási tanácsok július 15-én összesítették a mező- gazdasági munkák állását és jelentéseiket beküldték a megyei tanácshoz. Az összesítést elvégezve nyilvánvaló, hogy az aratást még éppen csak hogy elkezdtük Szabolcsban. Egyedül az őszi árpa az, mellyel végefelé jár a betakarítás munkája: a 14 620 holdas terület java részén — 9428 holdon — már - befejeződött a munka. De az 57 403 holdnyi rozsterületnek csak egy töredékén, 1739 holdon arattak július 15-ig és abból is mindössze 439 holdat a termelőszövetkezetek. És a legfontosabb terményből, a búzából csak hattized százalékról szólnak a jelentések. Az étkezési búza termőterülete 71 563 hold és ebből csak 450 hold volt learatva a hónap közepén, a 4698 holdnyi takarmánybúzából pedig mindössze 30 holdon arattak július 15-ig. árvízkárosult fehérgyarmati járásban járnak legelöl az aratással — hála a területi szövetségek gép- és alkatrészsegítségének: 8350 holdnyi aratási területüknek már 16 százalékán, 1304 holdon végeztek a munkával. Jó adatokat lehet találni a mezőgazdasági munkák más ágában is az árvízkárosult területen. így például a május 31-ig vetetlenül maradt területnek jelentős részét hasznosították. A fehérgyarmati járás 8223 vetetten holdjából már 4202 holdat, az egész vetetten terület 51 százalékát hasznosították július 15-ig. Még jobb a vetetlenül maradt mátészalkai földek adata: 4936 ilyen holdjuk volt, s ebből már 3175 holdon, azaz 64 százalékán elvégezték a szükséges pótvetés munkáit A nyíregyházi járásban már 850 holdon végezték el a tarlóhántást és a vetésszántást Az átmeneti esők. a hűvösebb idő eleinte nem csökkentette a nagy munka iramát, melynek még mindig nem vágyunk túl a derekán sem. Tíz nappal később kezdtünk hozzá, a nagy melegek siettették az érést ez bizonyos torlódást jelentett De a .legtöbb helyen boldogultak a munkaszervezéssel. Viszont változatlanul rossz a gép- . és alkatrészellátás. A Vörös Csillag Traktorgyár univerzális, orrnehéz traktoraihoz, melyek néhány hét alatt elkoptatják az elülső gumiköpenyt, változatlanul nem lehet kapni első gumit Az esős, viharos, zivataros napoknak sehol sem örültek. Sok helyen meg kellett állná a kombájnokkal. Az aratók, kombájnosok és agronómu- sok az eget kémlelték ezen a hét végén, azt lesve, mikor kezdhetnek újra teljes erővel hozzá az egyenletes és folyamatos munkához. (gnz) Száz erőgép segíti a mezőgazdasági termelőmunkát az árvíz sújtotta területen A párt és a kormány elismerése az árvízi mentésben részt vevőknek Újabb felajánlások a megye, az ország szövetkezeteiben Az árvízvédelmi kormány- biztos zárójelentése megállapítja, hogy a Tisza völgyét ez evben rendkívüli árvizek sújtották. Az erők nagyarányú és gyors összpontosításának, a legveszélyeztetettebb helyekre való átcsoportosításának, a védelem szervezettségének és összehangolt együttműködésének, a védekezésben részt vevők helytállásának és az ár- vízvédelem fejlett technikájának tulajdonítható, hogy a Tisza mentén mindenütt és — a Szamos kivételével — valamennyi mellékfolyó védvonalain sikerült az árvizet a gátak között megtartani. Közéi 3 millió holdnyi terület, több, mint 1 millió ember, a falvak százai, nagy alföldi városaink, több milliárdnyi népgazdasági érték menekült meg a rendkívüli árvíz pusztításaitól. A védekezés rendkívüli méreteire jellemző, hogy hosszú időn át egyidejűleg 2800 kilométer hosszúságú védvonalon volt árvízvédelmi készültség, és egyszerre 1600 kilométeren kellett rendkívüli védekezési intézkedéseket foganatosítani. A védekezés lényegesen meghaladta az 1965. évi nagy dunai árvíz elleni védekezés méreteit. Annak ellenére, hogy az árvízvédekezés közvetve vagy közvetlenül százezreket érintett, az árvíz az ország életének. gazdaságának menetében számottevő zavart nem okozott. Azon üzemek kivételével, amelyek tevékenységét az árvíz közvetlenül érintette, vagy a védekezés résztvevői voltak, zavartalanul folyt a termelés, • védekezéssel közvetlenül nem érintett állami és társadalmi szervek folyamatosan végezték rendszeres feladataikat. A helyreállítás, a károk mielőbbi megszüntetése, ugyanolyan helytállást, áldozatvállalást és segítőkészséget igénylő feladat, mint a védekezés. A helyreállítási és újjáépítési munkákat úgy kell ütemezni, hogy elsősorban a Szabolcs-Szatmár megyei árvízkárosult lakóépületek helyreállítása történjék meg, és biztosítani kell, hogy minden árvíz sújtotta család feje felett ■ november 10-ig tető legyen. Gondoskodni kell az ország egyéb területein bekövetkezett árvíz- és belvízkárok, s a lakóépületek mellett a károsult közintézmények, az ipari és mezőgazdasági termelőerők helyreállításához szükséges valamennyi feltétel fokozatos megvalósításáról is. A kormány felhívja az árvíz sújtotta területeken élő lakosságot, hogy a helyreállítás munkájában való személyes részvételével támogassa az államnak az árvízkárok megszüntetésére, az új otthonaik megteremtésére irányuló erőfeszítéseit. Az árvízkárok felmérése folyamatban van, végleges ösz- szegük még nem állapítható meg. Az eddigi adatok szerint a nemzeti vagyont ért károk helyreállításának költsége, a védekezés és áttelepítés költségeivel, s a mezőgazdasági művelés ráfordításaival együtt kb. 3,5 milliárd forintot tesznek ki. Különösen jelentősek az épületkárok (a Szamos mentén kb. 5600 épületet kell újjáépíteni, s 4000-et helyreállítani), valamint a mezőgazdaságban bekövetkezett károk. A mezőgazdaságban és kisebb mértékben az iparban jelentős terméskieséssel is kell számolni. A népgazdaság árvíz okozta terheit növelik a tavaszi hóolvadásből és a júniusi esőzésekből származó, az átlagosat jóval meghaladó méretű belvízkárok is. Bár a károk jelentősek, a népgazdaság egyensúlyában azonban nem okoznak jelentősebb zavart. A társadalom önkéntesen és gyorsan sietett az árvízkárosultak segítségére. A július 15-ig beérkezett társadalmi segély összesen 265 millió forint A közületi gazdálkodó szervek, vállalatok, szövetkezetek, költségvetési szervek folyamatosan bocsátják rendelkezésre — a kormány korábbi felhívásában foglalt irányelvek szerint — hozzájárulásukat a népgazdaságot ért károk csökkentéséhez. A _ kormány ismételten felhívja a minisztériumok és a főhatóságok vezetőit, valamint az érintett gazdálkodó szerveket és a termelőszövetkezeteket, hogy felajánlásaikat mielőbb juttassák el az e célra megnyitott számlára. A kormány szükségesnek tartja az árvíz- és belvízvédelem fejlesztésének meggyorsítását, valamint, hogy a Tisza vízgyűjtő területén érdekelt államokkal még hatékonyabb többoldalú vízügyi kapcsolatok alakuljanak ki, a (Folytatás a S. oldalon) Az árvízkatasztrófát szenvedett szatmári területen csaknem egyidőben kellett hozzáfogni a romba dőlt lakások. gazdasági épületele pótlásához, és a termelői munkák indításához. Utóbbi érdekében, gépi segítés céljából — az árvizes gazdaságok vezetőinek kívánságára — felhívást tett köz2é a szatmár-beregi tsz-szövetség, melyre rövid időn belül egymás után érkeztek a megye szövetkezeti gazdaságainak jelentkezései. Az ilki Dózsa tagjai az olcsvaapáti Petőfi Tsz-nek 2 darab D4K erőgépet küldtek a talajmunkák végzésére. Tiszaadonyból. a Zöld Mező Tsz egy MTZ- 51-es német gyártmányú erőgépet ajánlott fel tárcsával együtt, egyheti időtartamra az olcsvai Uj Élet Tsz-nek. A rohodi Uj Élet Tsz a kér- semjéni Úttörő Tsz-t patronálja, hat nagyteljesítményű erőgéppel sietett segítségére, köztük három DUTRA traktorral. A laskodi Voroadlov Tsz június 29-én egy D4K és egy 4400-as DUTRÁ-t küldött a panyolai tsz-be. A paposi Esze Tamás Tsz- ből közölték, két MTZ erőgépük már hatodik napja dolgozik Kisszekeresen. A nyírparasznyai Üj Barázda Tsz-ből ugyancsak két erőgépet irányítottak a kisszekeres! Egyesült Erő Tsz-be talajmunkák végzésére. A szabolcsbákai Búzakalász Tsz a tiszamogyorósi Egy- akarat Tsz-t segíti ssántás és egyéb mezőgazdasági munkákban. A nyirmadai Kossuth Tsz előbb két erőgéppel való segítést jelentett, majd még egyet küldött az árvizes területre. A demecseri Kossuth Tsz két MTZ-t küldött Tu- nyogmatolcsra. majd e két gépét Nagyecsedre irányították. A nyírmihálydi Új Élet Tsz a géberjém Győzelem Tsz-be küldött szárítógépeket. A Nyírbátori Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya maga is szervező tevékenységet fejtett ki. Eredménye: 19 termelőszövetkezetből, 47 erőgép. Megyén kívülről hatásos Harmincöt csehszlovák milicista érkezett pénteken, a délutáni órákban Fehér- gyarmatra, hogy évi szabadságukból két hetet itt töltve, segítsenek a szabolcsi munkásőrök összedőlt lakásainak helyreállításában. A csehszlovák munkásőrök egy éjszakai gyakorlat után határozták el, hogy segítenek magyar bajtársaikon és felajánlásukkal a komáromi munkásőrség parancsnokát keresték fel. A komáromiak és a szabolcsi munkásőrség parancsnokságának megbeszélése alapján a harmincöt milicista Takács Sándor és Szoboszlai Béla többgyermekes fehérgyarmati és Kiss Károly nábrádi munkásőr lasegítséget jelent a Budapesti Vörös Csillag Traktorgyár felajánlása. Első lépésként 9 erőgépet küldött, különböző munkagépekkel június 1-től augusztus 15-i időtartamra, majd újabb kilenc erőgépet indított el július 15 és augusztus 15 közötti időre. A gyár a gépekkel kellő számú szerelőgárdát is küldött, traktorosokat a helyi tsz-ek adnak. A felhívásra mintegy ICO erő- és szállítógép felajánlása történt eddig, közel ezer munkanapra. (ab) kását építik fel térítés néí- kül itt-tartózkodásuk idején. A Komáméi Kikötő Vállalat és a Komamói Építőipari Vállalat szakembereiből álló munkásőrök évi szabadságuk terhére, saját költségükön utaztak Szabolcs megyébe, ellátásukról saját maguk gondoskodnak és az építkezéshez szükséges felszereléseket — sóderke verőt, zsaluzórendszer, szerszámokat — is magukkal hozták. A Fehérgyarmatra érkező munkásőröket Szilágyi Menyhért, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka és Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkár ra fogadták. Csehszlovák milicísták segítsége a szamosközi újjáépítésben VILÁG NtOUTÁkJAIt CGmftjETEXl
