Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-17 / 166. szám
iWK. tfüus ÍT. RELET-MAGYARORSZA« 5. oMa! Bevétel — „bőr alól“ A húsellátás javításáért élnek az adottsággal Tiszaszaíkán Délre áll az idő, par perc alatt összeverődik a teljes vezérkar. Tőmondatokban beszélnek arról: ki merre járt. mit látott, mit végzett, hol kell még intézkedni. Mert hát Tiszaszalka kötött talajú határában is áll már az aratás. Kihasználni a lehetőséget Ezerkélszáznegyven hold közös szántón gazdálkodik a Búzakalász Tsz. Gyümölcsös elenyészően kevés, csupán harminc hold almás. Több a rét, takarmányhasznosításra alkalmas terület. Mint mondják, ideje volt már felismerni az adott helyzetük lehetőségét. A tagság nem bizonytalanra szövetkezett, mindjobban megtanulják : ki kell használni és élni kell a legjobb lehetőséggel. Ez pedig náluk nem más: „bőr alól venni ki” a több bevételt. Vagyis fő ágazattá kell tenni az állattenyésztést. A megyei átlag fölött Múlt évben a bruttó bevétel 60 százalékát adta az állat- tenyésztés. Idén és jövőre további 5—5 százalékkal növelik az ilyen bevételt. Idén az összes bevétel csaknem háromnegyedét, tíz és fél milliót terveztek az állattenyésztésre. Biztosak abban, hogy meg is lesz. Jelenleg a szántóterület 10 százalékán termelnek pillangósokat. (Jövőre már fele arányban lesz.) Az állat- tenyésztés fő ága, a szarvasmarha-tenyésztés. 120 létszámos fajtiszta borzderes tehénállományuk egyedenként már pár évi átlagban 3000 liter tejet ad. (Jóval fölötte a járási, de a megyei átlagnak is.) Hizlalt marha értékesítését 130 darabban irányozták elő erre az évre. De egyszerre többen is közbevetik: meglesz még hozzá legalább tíz plusz. Aztán azt említik, hogy három éve sikerült a hizlalásnál az egy kiló hús önköltségét 20 forint alá szorítani. Jelenleg ez 18,3— 18,5 forint. A sorrend folytatása: a juhászat. Kerek ezer darab anyajuhot tartanak, egyelőre megállapodott keret. Az évi szaporulat komoly bevétel forrása. Idén 1200 bá rány ára kerül a közös kasz- szába, s majdnem másfél millió forintot jelent. A gyapjú is ér félmillió körül, s a tej után is „becsorog” vagy százezer forint. Szorozva háromszázezerrel... Nem meglepő már. hogy a számok, a kalkulált adatok sorában az egy anyajuhra jutó átlagos jövedelmet is mondják: 540 forint, S ez szorozva eperrel. A Tiszahát sajátosan „erős” talajú földjen gazdálkodik a tsz. Szerencsére, az idei nagy árvíztől megmenekültek. de erősen zavarta a gazdálkodás rendjét a hol csökkenő. hol növekvő belvíz. S a vezetőség mindenben ftiaga mellett tudhatja a tagságot, így sikerül tovább fejleszteni az állattenyésztés szakosításához tartozó másik fontos tényezőt: a baromfinevelést. Ezzel ugyanis még a szövetkezés első esztendejében, 1952-ben megismerkedtek a községben. Évi húszezer csirke nevelésével indultak. Akkor még a vágósúly eléréséhez 12 hét kellett, s egy csirke után 2—3 forint haszna maradt a közösnek. Ma már 8 hét az előállítási idő és 5—6 forint jövedelemmel számolnak. Tavaly 180 ezer csirkét értékesített a tsz. Most egy, már elkészült szerződés alapján minden valószínűség szerint átveszi a tsz a gabonafelvásárló vállalat helyi raktárát. Az épület három- szintes, jó lehetőséget ad csirkenevelésre. Az épületből is „ki tudnak hozni” évente százhúszezret. így egy esztendőben 300 ezer csirkét nevelnek fel és értékesítenek. A már említett 5—6 forint szorozva három- százezerrel ! Asztalos Bálint Nem játszótér. Sokáig vártuk az új sóstói erdei utat. Végre használhatjuk. Dicsekedés nélkül mondhatjuk, jó is, szép is. Egy jelenleg apróságnak tűnő dolog — de lehet belőle tragédia is — zavaróan hat. Amíg épült ez az út, a környékről a gyerekek ide jártak biciklizni — nem zavarta őket a játékban semmi. Most azonban ők zavarják a forgalmat. Ahogy forgolódnak az úton, olyan váratlan helyzeteket teremtenek, ami hajszálmeresztő. Elsősorban a szülők — de mindenki, aki tehet róla — tiltsák le innen a játékból kerékpározó gyerekeket! (csikós) Érdekes tervek a tenkönyv- és oktatási ellátásban Az idei tankönyvellátásról, a nyomdai helyzetről, a szétosztás lebonyolításáról tájékoztatták az MTI munkatár sát a Tankönyvkiadó Vállala vezetői. Elmondták: mos: olyan szakaszban vagyunk. amikor nemcsak tankönyvekkel, munkafüzetekkel, hanem korszerű oktatási segédeszkö zökkel, főként módszertan kiadványokkal — tanári kézi könyvekkel, illetve feladatta pókkal, szöveggyűjteményekkel — segítjük a pedagógusok tevékenységét. Ez jelentősen befolyásolja a szerzők, a szerkesztők, a műszaki előkészítők munkáját, de problémát jelent a nyomdaipar számára is. A tankönyvek időben való kinyomtatásával kapcsolatban főleg néhány szakközépiskolai könyv okoz gondot, amelyeknek a készítése különösen Meddi« cl az Tanulmány az Dr. Kálmán Béla, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyelvészprofesszora beszámolt a múlt évben befejezett amerikai ta- nulmányútjáról. Utjának egyik célja az volt, hogy kövesse a magyar nyelv sorsát annak az amerikai magyarságnak a körében, amelyet József Attila híressé vált soraiban így említ: „Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk”. Észak-Amerikában — tehát az Egyesült Államokban és Kanadában — jelenleg háromnegyed millió magyar él, . a tpbbi beolvadt. Kálmán Béla 12 amerikai városban 78 személytől ' több órányi magyar szöveget vett magnetofonra, javarészt olyanoktól, akik az első nemzedékhez tartoznak, tehát maguk vándoroltak ki. A hatalmas anyag feldolgozása közben már eddig is megállapítható, hogy az amerikás magyarok általában valamelyik itthoni nyelvjárás megfelelőjét beszélik, méghozzá régies, 50—70 évvel előtti formájában. A legtöbben már gyerekeikkel és unokáikkal is angolul beszélnek, a magyar nyelvet általában csak házastársak és régi barátok használják egymás között. Az első nemzedék teljesen magyarosan képezi a Hangokat, a beszédjükben használt angol szavak jó részét elmagyarosítják. A második nemzedék beszédében is megtalálhatók az angol fül számára t idegen ö, ü és gy hangok. A mindkét nyelvben előforduló hangok jó részét azonban angolosan ejtik, sokuknál már a mássalhangzók áthasonítása komplikált,' munkaigényes, például a rajz és ábrázoló geometria, a műszaki rajz stb. De voltak nehézségek a kéziratok elkészítésénél is, ennek ülenére a nyomdák mindent elkövetnek a tankönyvek ha táridőre történő elkészítése ■rdekében. A Tankönyvkiadó" ebben av ívben csaknem 800 féle könyv úadását tervezi, mintegy 15 millió példányban. Ezenbelü' íz általános iskolai tankönyvek 9 millió 130 ezer. a középiskolaiak 4 millió 900 ezer. a felnőttoktatás céljaira szolgálok 800 ezer, az egyetemek és főiskolák részére készülők 180 ezer példányban jelennek meg, 57 ezer pedig a nemzetiségi iskolákban szükséges, az egyetemek, főiskolák 2835 féb jegyzet készítését kérték. A tervek szerint 59 féle egyetemi tankönyv jelenik meg, ennek mintegy kétharmada űj. Az iskolai tankönyvek közül a legtöbb új — 32 féle — a szakközépiskolák számára készül. Folytatódik a reformtankönyvek kiadása a dolgozók iskolái és a nemzetiségi iskolák számára, több új könyvet k ípnak a szakmunkásképző tenintézetek is. Újdonság lesz a fizika, valamint a kémiai szakmai példatár az egészség- ügyi szakmai gyakorlatokhoz, feladatgyűjtemény mechanikából a fizika oktatásához — s lakközápiskolásoknak. A tankönyvek szétosztásá- hiz továbbra is nélkülözhetet- l.n a pedagógusok megfelelően díjazott segítsége, hiszen a könyvterjesztő vállalatoknak nincs olyan .széles körű bolthálózatuk, hogy a nevelők nélkül időben és maradéktalanul elláthassák ezt a fontos feladatot. anyanyelv idegen földön ? amerikás magyarok magyar tudásáról is az angol nyelv törvényei szerint történik, Amíg ugyanis a magyaros áthasonításban, asszimilációban a sorrendben hátrább álló mássalhangzó változtatja meg az előtte állót és így lesz a „vasból”, „dobtam” szavakból a kiejtésben „vazsból” és „doptam”, az angol asszimiláció fordított és ennek hatását mutatja, hogy a hegyekben szót sokan már hegyekpen-nek ejtik, másik bácsi helyett másik pá- csit mondanak stb. Hiányzik a szóhasználatukból a magázás. Földrajzi megoszlás szerint az Egyesült Államok legnagyobb „magyar városa” New York, 120 000 magyar lakossal; Clevelandben 51 000, Los Angelesben 42 000 magyar él, de 25 000-nél több magyar lakója van Chicagónak, Det- roitnak, Pittsburghnak, és Philadelphiának is. Kanadában Ontario államban él a legtöbb magyar, több, mint 50 000. A leghívebben őrzik magyar anyanyelvűket a kivándorolt agrárproletárok, akik többnyire magyar környezetben .élnek és ma is ezrével vannak köztük, akik 50—60 év alatt sem tanultak meg jól angolul. Ezeknek á gyerekei és unokái is jól beszélnek magyarul, ha mindkét szülőjük magyar. Az újabb kivándorló hullámokban — a második világháború és 1956 után — jórészt értelmiségiek kerültek Amerikába, akik szétszóródtak, gyorsan megtanulták a nyelvet és sokan vegyes házasságot is kötöttek. Ezeknél a második nemzedék többnyire már nem is tud magyarul. Szegedi ünnepi hetek 1970 A szabadtéri játékok július 18-i, szombati megnyitóját megelőzően már e héten megkezdődött a szegedi ünnepi hetek több eseménye. A 'TIT pedagógiai nyári egyetemén hétfőn elhangzottak az első szakmai előadások, a tanulók tudás- és neveltségi szintjének mérésével kapcsolatos hazai kutatásokról. A nyári egyetem 250 hazai és külföldi részvevője kedden és szerdán — neves finn és szovjet professzor referátumai alapján — a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel ismerkedtek. Pénteken — minden korábbinál nagyobb területen — megnyílik a 25. szegedi ipari kiállítás és vásár. Szombaton este a Dóm téri panteonban ünnepélyesen felavatják Kodály Zoltán domborművét. Ezután ünnepélyesen megnyitják a szabadtéri játékok 12. évadját. Az első előadás a Háry János lesz. ŐSZI DIVAT. A Gyapjúmosó és Szövőgyár újdonságaiból készült őszi divatkollekciót a HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat Európa számos nagyyárosában mutatja be. Képünkön; Derékban karcsúsított szövetruha, hosszú rojtos Bállal, mandzsettáján saját anyagból készült díszítéssel. (MTI foto — Vitályos József) Szabó László —Sólyom József: Az átkozott FBI m — Nem félek — mondotta határozottan Calvet. — Fel vagyok háborodva. Komolyan kívánom, hogy letartóztassanak. A bíróság előtt akarom a képükbe vágni... Salgótarjáni levél a segítségről A levél Salgótarjánból érkezett, feladója Takács La- josné, a Nógrád megyei nő tanács munkatársa. Évekig a nyíregyházi városi nőtanát1 titkára volt, s mint egykor szabolcsi, szívesen írja mer ottani élményeit; ezúttal a szatmári gyerekek gondozása ról. „A salgótarjáni dolgozó, háziasszonyok, együtt érezne. az árvízkárosultakkal — írja Egy idős nyugdíjas Blazso- vies Györgyné például száz forintot adott, a salgótarjáni nőtanács nyugdíjas klubtagjai 1300 forintot, gyűjtöttek össze, harminc tornacipőt, tíz törülközőt és ruhát vásároltak az ott üdülő szamosszegi gyerekeknek. Száztizennégy szatmári gyerek tölti a nyarat Salgótarjánban. A családok hét végén két-háram napra elviszik őket magukhoz, s mint a saját gyerekeikről úgy gondoskodnak. A Salgótarjáni Textilipari Vállalat minden gyermeknek ij ruhát adott. Naponta keresik fel az rikola igazgatóját, 3 szatmári kerekek vezetőjét, tiogy ajándékokat adjanak át az árvízkárosult gyerekeknek, elvigyék őket magukhoz. De nemcsak a megyeszékhelyről, hanem a kisközségekből is felkeresik őket; a 302 lakosú Alsótold lakói 4390 forintot gyűjtöttek a számukra.” Guy Calvet nyugodtan, de hangjában érezhető hideg dühvei válaszolt: — Barátaim, én francia vagyok. Igaz, nálunk történt meig a Dreyfuss-per. Igaz az is, hogy volt egy Vichy kormányunk, sőt az is igaz hogy au önök jóvoltából létezik jelenleg Giraud tábornok ideiglenes kormányzata is. Szeretném azonban, ha meg értenék, hogy közülünk na , gyón sokan, a legtöbb fran cia. beleértve jómagámat is mélyen szégyelljük ezeket a tényeket. Azt állítani, hogi a papírok hamisak, amiko> kétségbevonhatatlanul tudom az ellenkezőjét, ez egyenes aljasság. Azt kívánni hogy hazudjam egy áruló kutya megvédelmezése érdé kében, nem uraim, ez semmiképpen sem fog menni. Úgy gondolom... Á chicagói FBI-ügynök közbevágott: — Senki sem kérte arra. hogy hazudjon, ön is eppen olyan jól tudja, mint én. bogy... E pillanatban Guy Calvet üangja csattant: — Én tudom, hogy mások, izok akik segítették Ameri kát a nácizmus elleni harciban, most börtönben, vagy • koncentrációs táborban szenednek, kizárólag azért, meri íz önök hazáját szolgálták. Tudom, hogy önök egy éppen olyan rossz kormányza- ‘ot raktak a váltunkra, mini amilyen az áruló Vichy-kor-, irány volt. Abban is biztos vagyok, hogy azon eszmék közül, amelyekkel önök bennünket hitegettek a háború alatt, egyetlen egy sem valósult meg. Nem, uraim, az FBI sem félemlíthet meg, még akkor sem, ha börtönnel fenyeget. Jó napot, dolgom van! Am; kor Arthur Rosebo rough kimászott rejtekhelyéről Guy Calvet még mindig falfehéren, ökölbe szorított kézzel állt az üzlethelyiség közepén és remegett a düh tői. — Az isten szerelmére, — el tudsz képzelni egy ilyen aljas dolgot? — kérdezte felháborodva. — Igen, nagyon jól ed tudom képzelni — válaszolta Arthur Roséborough, mert ő is emlékezett a török nagykövetség előtti szirénázásra, az OSS tagjainak letartóztatására. — Nem kell idegeskedni. Bíróságra nem kerül sor, ezt garantálhatom. Az FBI majdcsak kiagyal valamit, hogy a most már kényelmetlenné vált Bedeaux-ügyet kényelmesen elcsitítsa — mondotta Arthur Rosebo« rough. Igaza lett. Az algíri börtönből az FBI vette át Charles Bedeaux-t. Hivatalosan azért, hogy mint háborús bűnöst amerikai bíróság elé állítsák. Útban hazafelé azonban az áruló öngyilkosságot követett el. Floridában amikor repülőgép-csatlakozásra vártak, mérget .vett be. Hogy milyen úton jutott Bedeaux méreghez, azt csak sejteni lehet. Vége
