Kelet-Magyarország, 1970. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
LAPUNK TARTALMÁBÓL» XXVII. ÉVFOTYAM 152. SZÁM Gyorsig III.-lV.Békekölcso. sorsolásáról (4. oldal) 1970. JŰLIUS 1, SZERDA Ifjú építők Több mint 10 éves múltra tekint vissza a már tömeges mozgalommá vált ifjúsági építőtáborozás. A tanév végén ezrével jelentkeznek a szakmunkástanulók, középis. tolások és egyetemisták, hogy a pihenőidőből 2—3 hétig a munkában is részt vegyenek. Kemény munka ez és komoly próbatétel a _ fiataloknak, akik a hosszú tanévben végig megálltak helyüket az iskolapadokban. Emlékszünk még arra. hogy feketére sülve és feltört kézzel jöttek az első csoportok a Hanság lecsapo- lásától és az ország minden vidékéről. Nem kis örömet jelentett, hogy minden turnusban volt szabolcsi fiatal és minden csoportból nyertek első helyet szabolcsi diákok. Nevek nélkül is magukra ismernek a Kossuth Gimnázium volt tanulói, vagy a kis- várdai lányok, akik fáradtan. de nagyon boldogan értek haza. Most nem mennek megyén kívülre fiataljaink. Sőt ide jönnek az ország minden részéből azok. akik már tavaly és azelőtt is dolgoztak építkezésnél. De ilyen munkát még nem végeztek. Most a romok tetején, azok he- li én kell felépíteni saját vagy diáktársaik szüleinek lakását. Általában 31 ezer diakot fogadtak nyaranként az ifjúsági táborok. Az év elején megindult szervezéskor mosl I is ennyire számítottak. A katasztrófa azonban közbeszólt. Alig terjedt el az árvíz híre, az ifjúsági szervezet rögtön tudta mi a teendője. Pénz és természetbeni adományokon kívül pótjelentkezést hirdetett az építőtáborba. Az eredmény napok alatt meglett. Már megérkeztek az első csoportok. Tivadarban, Jánkmaj- tison és Kishódoson sátrakéban, Csengerben pedig a gimnázium termeiben helyezik el a diákokat. Hétfőn már 3500-an voltak és megtörtént az ünnepélyes tábornyitás is. Az ünneplés viszont csak egy napig tart, utána két hónap kemény munka vár a fiatalokra. Nagy felelősség ez a lelkes diákoknak, de legalább akkora a tábor vezetőinek. Sokan közülük először állnak kollektiven munkába és itt szerzik meg első benyomásaikat a közösség erejéről. . Nem mindegy tehát, hogyan i fogadjuk őket és hogyan használjuk ki az erejükön felül lelkesedésükből fakadó energiájukat. Sikerül-e a napi nehéz munka után megfelelően gondoskodni kulturált szórakozásukról és tartalommal megtöltött szellemi elfoglaltságot is biztosítani az igényeikhez mértén. Sok helytelen megjegyzés hangzott már el a mai fiatalokról, akiknek egy részé- részt vett az árvízvédekezésben. a mentésben, a romelta karításban. Vasárnap újabb erők érkeztek, köztük olyanok, akik néhány _ napja vették kezükbe az érettségi bizonyítványt. Ha az iskolákban nem is mindannyian Vi zsgáztak jelesre, ahogy lelkesedésüket ismerjük, itt a munkában remélhetőleg kitűnőek lesznek. Ehhez az is szükséges, hogy a helyi párt-, tanácsi és KISZ-szervezetek adjanak meg nekik minden támogatást. Szabolcs megye most vizsgázik először o nagy tragédiájában segítségére siető fiatalok előtt. Az előzetes készülődést figyelembe véve: reméljük sikerjr€l* . Balogh József Megkezdődtek sí isiag^|7sar™nBiBOss{g'ol hivatalos tárgyalások Ambrus István, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Kedden délelőtt a mongol Nagy Népi Hurál Elnökségének tanácstermében megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében lévő magyar államférfiak. illetve a Mongol Népköztársaság vezetői között. A tárgyalásokon mongol részről jelen voltak Zs. Szambu, a Nagy Népi Hural Elnökségének elnöke, J. Ce- denbal miniszterelnök, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, Sz. Luvszan, a minisztertanács elnökének első helyettese. N. Luvszanravdan, a Nagy Népi Hurál Elnökségének helyettes elnöke, J. Ocsir, külkereskedelmi miniszter, B. Zsargal'szajhan, a külügyminiszter első helyettese és Zs. Botod. a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Magyar részről a megbeszélésen részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Gyenes András külügyminiszter-helyettes és Krajcsik Mihály, hazánk Ulánbátort nagykövete. A megbeszéléseket szívélyes, elvtársi légkör és valamennyi érintett kérdésben a legteljesebb nézetazonosság jellemezte, A tárgyalások be. vezetéseként Szambu és Ce- denbal tolmácsolta a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Nagy Népi Hurál Elnökségének és a mongol népnek testvéri, baráti üdvözletét. Hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és kíséretének baráti látogatása fontos hozzájárulás a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Az üdvözlő szavakra válaszolva Losonczi Pál elmondotta, hogy a mostani látogatás célja az országaink, népeink, pártjaink közötti jó viszony elmélyítése, a nemzetközi problémáknak és a két ország közötti együttműködés legidőszerűbb kérdéseinek megtárgyalása. Az üdvözlő beszédek után Cedenbal tekintette at a nemzetközi helyzet főbb kérdéseit, ismertette a Mongol Népköztársaság belső helyzetét és értékelte a mongol- magyar kapcsolatokat. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy csakis a Szovjetunióval való szoros szövetségben, a szocialista országok egységének erősítésével és minden haladó erő összefogása révén lehet sikeresen folytatni a harcot az imperializmus háborús törekvéseivel szemben. A Mongol Népköztársaság, hasonlóan a Magyar Nép- köztársasághoz, minden szükséges támogatást megad a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak ahhoz, hogy eredményesen folytassák hősies harcukat. Támogatják a haladó arab országokat _ az izraeli agresszió felszámolásáért vívott küzdelmükben. Mindkét kormánynak azonos a véleménye az európai biztonságról és határozottan támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak az európai béke és biztonság megszilárdítására vonatkozó törekvései!, üdvözli a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri értekezletének memorandumában foglaltakat. A magyar—mongol kapcsolatokat illetően mindkét félnek az a véleménye, hogy a két ország kapcsolata példája lehet a szocialista országok közötti testvéri, kölcsönösen előnyös együttműködésnek, amelynek szilárd alapját az a barátsági és együttműködési szerződés képezi, amit 1965-ben. Kádár János , mongoltai látogatása alkalmával írtak alá. % (Folytatás a 2. oldalon) Irányelvek, intézkedések a háztáji gazdaságok fejlesztésére A TOT főtitkárának nyilatkozata A MÉM, a TOT és a SZÖ- VOSZ elnöksége irányelveket bocsátott ki a termelőszövetkezeti közös és háztáji gazdaságok kapcsolatéinak fejlesztésére. Az irányelvek elemzik a háztáji termelés eddigi csökkenésének okait. szorgalmazzák a háztáji gazdaságok fejlesztését, tájékoztatják a közös és a háztáji kapcsolatainak új lehetőségeiről. , , , A háztáji gazdasagok helyzetéről, fejlődésük tendenciáiról K. Nagy Sándor, a TOT főtitkára a következő tájékoztatást adta Somogyi Lajosnak, az MTI főmunkatársának : — Az ország gazdaságpolitikája a mezőgazdaság szocialista átszervezésének egész ideje alatt, s annak befejezése óta is nagy jelentőseget .tulajdonított, illetve tulajdonít a háztáji gazdaságok termelésének. Ez a koncepció azonban a meg nem értés miatt; az anyagi-technikai feltételek, továbbá a megfelelő ösztönzés hiányában nem eléggé érvényesülhetett. Ezért a háztájikban kedvezőtlen tendenciák alakultak ki, 1961 óta a szarvasmarhaállomány 200 ezerrel, a sertésállomány majdnem 500 ezerrel csökkent. A gazdaságirányítás reformja élesen feltárta e kedvezőtlen jelenségeket. s mint ismeretes, egész sor intézkedés történt azok visszaszorítására. Nagy jelentősége volt annak, hogy a háztáji gazdálkodás jogosságát a tsz-törvénybe iktatták. ösztönzésként felemelték számos fontos mezőgazdasági cikk felvásárlási árát, kedvezményes akciókat indítottak a tenyészállatok utánpótlására, szabaddá tették a takarmány- vásárlást, hozzáférhetőbbé vált a háztáji gazdaságok számára is a műtrágya, a kisgép. Igen jelentős az az intézkedés is, hogy a háztájiban végzett bizonyos munkát a társadalombiztosítás és a nyugdíj szempontjából a közösben végzett munkával azonos értékűnek tekintik. — Az ösztönző intézkedések nyomán gyökeres fordulatról ma még nem beszélhetünk. bizonyos kedvező tendenciák azonban már tapasztalhatók. A háztájiban erőteljes növekedésnek indult a kocaállomány, jelenleg 197 ezer kocát nevelnek, a korábbi 120 ezerrel szemben. A tsz-ek sok malacot kihelyeztek a háztájikba hizlalásra. A szarvasmarha-, s főleg a tehénállomány csökkenése lassult, s kívánatos, hogy ez a folyamat tovább tartson. A baromfi- és tojástermelés gyors növekedésnek indult. Mindennek azért nagy a jelentősége, mert az ország sertésállományának 44, a szarvasmarhaállomány 30, a törzsbaromfi 84 Százaléka a háztáji gazdaságokban van. — Még sokat kell azonban tenni a háztáji munka ösztönzésére, elősegítésére. Különösen gazdálkodásuk műszaki feltételeit kell jobban biztosítani. Az a paraszt, aki a közösben géppel fej, otthon nem szívesen feji tehenét kézzel. Fel kell tehát mérni., hogy a háztáji gazdaságoknak milyen és mennyi kisgépre van szükségük. intézkedni kell, hogy ezek a gépek akár hazai termelés Dől. akár importból rendelkezésre is álljanak. Ebben a munkában a MÉM- inel és a SZŐ V OS Z-szal együttműködve a TOT Is részt vesz. Több követésre méltó kezdeményezés történt a háztájik műszaki színvonalának emelésére. A kaposvári technikum például a régi falusi istállók át. ,, (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei pártbizottság Kedden, 1970. június 30-án ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt: 1. Tájékoztató az 1970. első félévi gazdasági helyzetről és a további feladatokról. A napirend előadója: Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Tájékoztató az árvíz okozta károkról és az újjáépítés feladatairól. Előadó: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára. 3. Tájékoztató a megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság 1970. első félévi munkájáról — javaslat a pártbizottság és a végrehajtó bizottság második félévi munkatervére. Előadó: dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára. A megyei pártbizottság a napirenden szereplő tájékoztatókat egyhangúlag tudomásul vette és elfogadta. A szántóföldi árvízkárokról, nehézségekről tanácskoztak Mátészalkán A szatmári árvízkatasztrófa bekövetkezése óta első ízben tartottak tanácskozást Mátészalkán a mátészalkai járás tsz-elnökei, főagronómusai. Részt vett a tanácskozáson több vállalat és intézmény képviselője is. Dr. Bélteky Béla, a járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője a károkkal kapcsolatban ismertette, hogy őszi kalászos vetésekből 9711 holdon történt teljes kipusztulás, s ez a járás gabonavetésének 37 százaléka. Legsúlyosabb a veszteség búzavetésből: 51,3 százalék. összes szántóföldi veszteség, a vetetlen területekkel együtt 29 639 holdat tesz ki, ami azt jelenti, hogy a járás szántóterületének 43,6 százaléka parlagon van. Súlyosbítja a helyzetet, hogy még jelenleg sem lehet a talajmunkákat megkezdeni. Volumenében legnagyobb méretű az ár- és belvíz miatti területkiesés a nagyecsedi Rákóczi Tsz-nél, 4947, a sza- mosszegi Dózsánál 2937, a csengeri Lenin Tsz-nél 2689, a kocsordi Uj Élet Tsz-nél 2289 hold. A felszólaló tsz-elnökök, fő- agronómusok szinte kivétel nélkül legnehezebb feladatnak jelölték meg a termelői munka megindításának, a tagok foglalkoztatásának kérdését. A támogatások révén ugyanis már több tsz kapott pénzátutalást munkadíjazásra, de eddig nem tudtak vele mit kezdeni. Közös munka nincs, vagy alig akad ilyen. A tagság jogviszonyát azonban nem csorbíthatja a rendkívüli helyzet, mivel akaratán kívül nem tudja teljesíteni a szükséges munkanapokat. Szerencsére nem mindenütt van az a helyzet, hogy a faluban nagyméretű újjáépítésre van szükség. Ez esetben a tagság az építkezéseknél sem tud közvetlen dolgozni, amiért munkaegység-, vagy teljesítményjóváírást kaphat. Szóvá tették többek közölt, hogy az érkezett vetőmagvakat sajnos, nem tudták felhasználni. S már nincs is rá kilátás, hogy idén kezdhessenek velük valamit. Biztonságosan nem tudják azokat tárolni. Jó volna, ha az illetékes vállalatok visszavennék ezeket a nagy értékű vető- magvakat. Általában sok dicsérettel illették az Állami Biztosító gyors intézkedéseit, jó szervezettségét, de kifogás vele kapcsolatban is elhangzott. (Érthetetlennek tartják például a lápi tsz-ek vezetői, hogy fiatal cellulóz nyárfaültetvényeik kipusztulását nem kártérítik. Felvetették azt is, hogy vízbe került — de életben maradt — juhok gyapjúhozama mind mennyiségben, mind minőségben elmarad a kívánalomtól. Az árveszteséget nem veszik figyelembe.) Megnyugtatónak találják a háztáji földeket ért kár „soron kívüli” rendezését. Az Állami Biztosító ugyanis a tsz számlájára utalja át az ilyen összegeket is, viszont a bank a tsz kérésére ezt a pénzt zárolt számlán tartja, nehogy más célra kerüljenek felhasználásra. A feladatok között első helyre tették az őszi vetésekre való jó felkészülést, az aratás, cséplés és a lehetséges őszi munkák jó szervezését Kifogásolták azonban, hogy a hosszú ideig vizes területek erősen elgyomosodnak, s ezek letakarításához jelenleg nincs megfelelő erősségű kaszálógép. Emberi erő pedig aligha birkózhat meg az ilyen gyom- dzsungelekkeL ÁRA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! *
