Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-13 / 137. szám
wo jfiftit« is p-wrrf «rAGVA’RnR«'*'*« S. e!<«a! Jo lesz népművelőnek Egy szellemi pálya honfoglalása — gondokkal Megkérdeztük az egyik nagyközség függetlenített művelődési házának vezetőijét; hogyan lett népművelő. A hivatalos, kissé merev válaszok után a beszélgetés végén oldódott fel. s őszintén felelt a kérdésre. „Valahogy úgy történt, hogy örököltem a férjemtől. Én addig egy irodában dolgoztam. könyveltem.” Sajnos — lm nem Is tipikus —. nem is egyedülálló az ilyen pályaválasztás. Az egyik beregi faluban egy fiatal tiszteletdíjas népművelőt, kizárólag özvegy édesanyjára való tekintettel biztak meg a művelődési otthon vezetésével. A szociális szempont döntötte el a népművelő személyét, Minden más — hozzáértés, műveltség, szakképzettség — mellékes volt. Bárkinek odaadni ? Miért van ez így? Mi indokolja. hogy a kulturális munkát olykor bárkinek oda lehet adni, mégha egy csepp hajlandóságot, érzéket sem árul el iránta? Most nem a protekciós állásokról. hanem az ettől veszélyesebb és tipikusabb torz szemléletről szólnánk. Arról ugyanis, hogy a népművelési sok helyen nem tartják hivatásnak, szakmának. Amikor megüresedik a művelődési otthon vezetőjének tiszte. nem a szakismeretből, az előírt végzettségből indulnak ki az illetékesek. Ismerünk népművelési intézménynél dolgozó „alkalmazottat”, aki végigjárta a különféle szerveket, sehol nem állta meg a helyét, igyekeztek túladni rajta. Nem maradt más választás. mint a népművelés. Ma ezt csinálja, igyekezetével nem is lenne baj, de szakmai járatlansága, modora nem sok jóval kecsegteti ezen a pályán. Azokat sem, akikkel népművelői működése során nap mint nap találkozik. Persze nemcsak ők tehetnek róla, hogy idekerültek. Hiába kapaszkodnának a kis tehetségű, a népművelési munkához kevés ismeretekkel, személyi adottságokkal rendelkezők, ha nem lennének különböző színtű szervek, amelyek lehetővé teszik az ilyen megbízatásokat. Egy másik típusa az ilyen embereknek azok, akik különböző irányító művelődési funkcióban dolgoztak, megelégelték. vagy nem megfelelően dolgoztak, s elmennek gyakorló népművelőnek. Egy részük a gyakorlati népművelésben valóban otthon van, „felhozza” a ráAki Nyíregyházán, a Pacsirta utca 42 előtt mostanában eljár, ismét kinn láthatja ablakába könyökölve idős Moravszki András bácsit, elmaradhatatlan pipájával a szájában. Nyolcvanesztendős, évtizedek óta nézegeti a széles utca gyönyörű jegenyefáit, melyek, mint. két menetelő katonasor, végigszelik a szép öreg nyíregyházi utcát. Amikor nem az ablakban könyököl Bandi bácsi, akkor azzal foglalatoskodik, hogy a házuk előtt, az or- szágútnyi széles gyepsávon ápolgatja a maga ültette vi- rágoskertet. Ültetgeti, gyom- lálgatja, öntözgeti. Szép is ez. a kis kert. Legszívesebben mégis a két jegenyesorra gondol. Valamikor, négy évtizeddel ezelőtt ő ültette ezeket a fákat. De nemcsak ezeket ültette ő. Mint a városi kertészet művezetője, 6 ültette a poros Nyáregyháza első utcai fasorait Még világosan embizott intézményt. De vannak. akik megbénítják, agyonadminisztrálják, s éppen a népművelővel szembeni elemi követelményeknek nem tudnak eleget tenni. !Nehé* itt meghűl* ni Alig — vagy elvétve — hallunk olyan esetről, hogv X népművelőt leváltották, mert rosszul dolgozott, nem értett a munkájához. Nehéz megbukni ezen a pályán, holott az eredmények sokszor jelzik a népművelői munka elégtelenségét, Ezzel természetesen összefügg a másik probléma is, a népművelői munka hatásfokának mérése, értékelése, mely sok esetben szubjektív. Sajátosságai miatt nehéz objektív mércékéi találni, ezért is mutat néha tarka képet egy-egy művelődési intézmény, vagy népművelő „bizonyítványa”, a járás szerint lehet valaki jó. de a községben érdemtelenül nem becsülik, vagy megfordítva. Ezek a gondok, így kiragadva csak részben adnak választ a népművelő státuszával, szakismeretével, anyagi és erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos gondokra. Bokrosabb a probléma, mert amíg vajúdik — és csak részben megalapozott — a népművelők kiválogatása, ösztöndíjakkal, letelepedéssel. lakással és más előnyökkel itt-ott próbálkoznak, bizonyos fokig ál) a megállapítás; olyanokkal kell dolgozni, akik vállalják az áldozatos munkát. Az egyik népművelő említette — kissé’ lehangolta;! —. hogy amíg az iskolában tanított — tanár úr volt ■ — szépen megsüvegelték. egészen másképp fogadták, bárhol megjelent. Amióta „csak” a művelődési otthon függetlenített vezetője. úgy érzi, megcsappant a tekintélye. Vajon ezek az apró, de nem lényegtelen jelenségek, nem függnek össze az előbbiekkel, a közvéleményben élő téves elképzelésekkel a népművelői munkáról? Képzettségei szerezlek Hosszú ideig elegendő volt. ha valaki kedvet érzett a népművelői pályára. Ám az igazsághoz tartozik; később közülük sokan pótolták hiányzó ismereteiket, kialakították magukban azokat a tulajdonságokat, képességeket, amelyek nélkül nem állták volna mea a helyüket a művelődési posztókon, Ismerünk függetlenített múvelődésiház-v’ezetőt, aki hat általánossal kezdte el a munkát, s azóta a nyolc általános és a középiskolai érettségi után elvégezte a tanítóképző népművelési szakát is. Emberi vonatkozásban is megértek, erkölcsileg. világnézetileg elegendő alappal rendelkeznek a népművelői munkássághoz. Ugyanakkor ismerünk sokéves népművelői múlttal, pedagógus. vagy népművelői végzettséggel dolgozókat, akikre inkább illik a hivatalnok jelző. Természetesen hasonló problémák nemcsak a népművelésben találhatók, pálya- tévesztett emberek, „hivatal, nokok” másutt is akadnak. De talán kevés olyan terület van, mint a -népművelés, ahol erősen tartja magát az a nézet; ehhez a munkához nem szükséges szakmai tudás. Ha pedig mégis van, az legfeljebb nem akadály. De nem is különösebb előny. A statisztikák szerint megyénkben az utóbbi években csaknem minden negyedik népművelő más munkaterü. letre, csendesebb vizekre ment. Van okunk a töprengésre: vajon nem kellene többet tenni minden szinten, hogy a népművelés személyi feltételei javuljanak, ne romoljanak tovább.,. P. G. Nyolcmilliős beruházással----------------r-----------—*—------Trr------——-----------Automatizált láflaiizem é piti Tuzséroo Feldolgozó szalag szovjet, cseh és finn gépekből A HUNGAROFRUCT és az ÉRDÉRT Vállalat kooperációjában ládaelem üzem épül Tu- zséron. A , er vek szerint mintegy nyolcezer köbméter export, és 4 ezer köbméter, úgynevezett „kishűtő”-láda készül majd itt. Az összberuházás 8 millió forintba kerül. A feldolgozásra kerülő faanyag jórészt az egyébként is hulladékként kezelt melléktermékből tevődik össze. Mivel a telepen a fűrészáruk feldolgozása közben igen nagy mennyiségű — mindig hasznavehetetlen — fahulladék halmozódott fel, csak gondot okozott eddig az elszállítás, és a tüzelőanyagként történő értékesítés. Az új üzem indulásával megoldódik ez a probléma, mivel a kész ládaelemeket nem kell vasúton szállítani, hiszen a fatelep szomszédságában van a nemrég épült ezer vagonos hűtőtároló — az egyik legfontosabb felhasználási hely. A tizenkétezer köbméter ládaelem előállításával párhuzamosan más — a hazai és a nemzetközi piacokon is keresett — olcsó faárukat is gyártani fognak. A LIGNIM- PEX külkereskedelmi vállalaton keresztül a tuzséri telep új üzemében készülő zárléceket Görögországba, az NSZK- ba, és más külföldi országokba is exportálják. Készülnek majd itt vasúti ékek, és rakodólapok a nagy tételes szállítások nélkülözhetetlen segédeszközei. A kivitelező vállalat már felépítette a 18x72 méteres üzemcsarnokot. Megkezdték — a nagyrészt importból származó — speciális faipari gépek felszerelését is. A Mátraaljai Szénbányák műszakjai a napokban kezdik meg a különleges porkamra elszívó berendezésének felszerelését. A telepen először állítják üzembe az osztrák SUMACHER cég páros szélező gépeit, és az automatikus szovjet keretfűrészeket is. Az új üzem anyagmozgatását is szinte teljesen gépesítik. A belső szállítást automata görgősorokkal, és akkumulátoros emelőtargoncákkal végzik. A külső anyagmozgatáshoz nagy teljesítményű szovjet targoncákat használnak a folyamatos gyártás indulása után. Július elsejére tervezik az üzemindítást, de kezdetben meg csökkentett dolgozó létszámmal, mivel a régi üzemből mindössze 60 hozzáérte kerül az új részlegbe. Az indulás után fokozatosan emelik az itt foglalkoztatottak létszámát, mivel a teljes kapacitáshoz mintegy 250—300 dolgozó munkábaállítása szükséges. Az új üzemrész építésével párhuzamosan a telepen már építik az úgynevezett „kettős számú” kérgező-osztályozó gépsort. Az elsőt 1968-ban állították üzembe a finn VAL- LON-KONE cég szakembereinek közreműködésével. Az akkor felszerelt szalaggépsornak azonban az a hátránya, hogy csak négy méteres hossz alatti faanyagok kérgezésére, hossz szerinti osztályozására alkalmas. A most felszerelésre kerülő szalag már hét méteres oszlop anyagok manipulálására (osztályozására) is képes lesz. .Érdekes az új gépsor összeállítása is. A szalag elején csehszlovák gyártmányú daraboló körfűrész vágja a kívánt méretre az anyagot. Középen szovjet berendezés végzi el a kergezest, s a munka utolsó fázisát — az osztályozást — finn automata végzi. Az új szalagon az építőipar, a bányászat, és vízépítés számára nélkülözhetetlen faanyagokat dolgoznak fel késztermékké. A fatelep műszaki fejlesztéséhez szorosan hozzátartozik a csarnokokon kívüli anyag- mozgatás gépesítése is. Az eddigi — sok fizikai munkát igénylő — csillés anyagmozgatást fokozatosan felváltja a gépi szállítás. A Szovjetunióból kapott markolótargoncák mellett úgynevezett „LANCER” anyagmozgató berendezések, és svéd VOLVO gyártmányú gépek könnyítik a munkát. A telep műszaki fejlesztése mellett területi bővítéseket is terveznek. Az illetékes szakcsoportok most vizsgálják, hogyan lehet területileg is továbbfejleszteni Tuzséron Kö- zép-Európa legnagyobb fatelepét. Egri Gábor Országos orvostőldrajzi konferencia Nyíregyházán Igen fontos esemény színhelye volt pénteken a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola kollégiuma. A Magyar Földrajzi Tátíiaság, a TIT Sza- bolcs-Szatmár megyei szervezete és a tanárképző főiskola itt rendezte meg az országos orvosfóldrajzi konferenciát, amelyen a rendező szervek és intézmények több vezetője is megjelent és közreműködött. A konferenciát dr, Zsö- fföny József, a Szabolcs- Szatmár megyei kórház igazgatója, a TIT egészségügyi szakosztályának elnöke nyitotta meg. majd dr. Kádár László, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzora, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke tartott előadást a tájak, a népek, betegségek összefüggéseiről. Ezután dr. Szegő László, dr, Jármy Jolán és dr. Vargha László kórházi főorvosok a bőrrák Á patrióta iekszik rá, hogy az elsőt a Szarvas utca elején tette a földbe Mondta is akkor, nem lesz jó a jegenye, a hernyó is szereti, meg más miatt sem alkalmas. Dehal nem volt faiskolája a városnak, azt kellett ültetni, ami volt. Csak legyen. — Az oltott juhar lett volna a jó! — mondja meggyőződéssel és büszkén mutat a jegenyefák tövében meghúzódó kis juharcseme fék»;, melyek ime évek után, az ó egykori intéséi megfogadva kerültek a földbe. Ki tudja, megéri-e még, mikor nagy lom bú fákká nőnek. Ki tudja, mi les? egyáltalán a Pacsirta utcá bői. Bandi bácsi reménykedik öntözi a kis utcai kertet Nem kezdett soha városszépítés! mozgalmát szavakkal Csak a példájával A Pacsirta utcában csaknem minden lakónak van már egy kis virágágya, magánparkja a ház előtt, az utcaszeli gyepsávban. Hogy szebb legyen a ház eleje, az utca, a város. Moravszki bácsi érdekes módon mégsem kertészként ment nyugdíjba. Még régebben vasutasnak ment. A felszabaduláskor, mikor mar nyugdíjba mehetett volna, megkérték, maradjon még a íagyállomáson a lebombá- 7ott pályaudvar rendbehoza- 'aláig. mivel ő mindent úgy ismer ott, mint a tenyerét. Aztán, hogy rendbehozta „azt a kertet is”, visszajött ide. Élni a másikban, nézegetni a nagyra nőtt, „fiúkat’’ jegenyéit és rászoktatni példájával szomszédait, környezetét a növények szere- tétéré Gesztelyi Nagy ZtAtán orvosföldnajzi vonatkozásairól, dr. Fazekas Árpád, dr. Perjés István és dr. Szath- máry György főorvosok az általános iskolai tanulók egészségügyi vizsgálatairól a kisvárdai járásban, dr. Csiszár Gusztáv és dr. Papp Ilona főorvosok a krónikus alkoholizmus belorvosi vonatkozásairól a mátészalkai járásban, dr. Bodnár Lóránt főorvos a „nova” bor emb- riopátiás hatásáról, dr. Béres József kutató az experimentális golyvavizsgálatokról, dr. Kotta János, az MTA Dunántúli Tudományos Intézetének osztályvezetője a falusi népesség elöregedéséről tartott tudományos előadást. A tanácskozás dr. Réti Endre kandidátusnak, a Magyar Földrajzi Társaság orvos- földrajzi szakosztálya elnökének összefoglalójával ért véget. A tudományos tanácskozás célja volt, hogy az előadásokban ismertetett orvosföldrajzi kutatásokból és vizsgálatokból mind a megyei, mind a hazai egészségnevelés és felvilágosítás gyakorlata számára hasznos következtetéseket vonja le. Külön érdekessége az ülésnek, hogy hazánkban az első olyan nagyobb szabású országos rendezvény volt, amely e témákkal behatóan foglalkozott. Nyíregyházán történő megrendezésében pedig kifejezésre jut a szabolcsi szakemberek szerepének és eredményeinek az elismerése. A konferencián mutatták be először a közelmúltban megjelent Geográfia Medica című angol nyelvű nemzet, közi kiadványt is. A kiadvány 12 érdekes tanulmányt tartalmaz, s ezek közül kettő szabolcsi kutató — dr. Béres József —, illetve orvoskollektíva — dr. Szegő László, dr. Jármy Jolán dr, Vargha László — munkája. A résztvevőknek átadták a Szabolcs-Szatmár megyei „Jósa András” Kórház most megjelent évkönyvének egy- egy példányát is. Ittasan vese ítélet gyorsított eljárással Enyhén ittas állapotban közlekedett pótkocsis tehergépkocsijával Nagyhalász felől Sóstóhegy irányába június 4-én, délután 5 óra körül Márczi László 22 éves gépkocsivezető. az 5-ös AKÖV dolgozója. Az egyik balra ívelő éles kanyar előtt egy gyalogos kikerüléséhez kezdett anélkül, hogy meggyőződött volna arról, hogy a szembe jövő forgalmat nem akadályozza-e. Márczi másfél méterrel átlépte a felezővonalat és a vele szemben szabályosan közlekedő tehergépkocsi első sarkával a pótkocsi hátsó részének ütközött. Személyi sérülés nem történt, de a gépkocsiban 1500 forint értékű kár keletkezett. Ügyét gyorsított eljárássá! június 8-án tárgyalta a nyíregyházi járásbíróság és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettének elkövetéséért 8 hónap javító-nevelő munkára ítélte. 15 százalék bércsökkentés mellett. ★ Szülei lakásán segédkezett június 8-án délután Gáti Zoltán 39 éves nyíregyházi lakos. A munka befejezése után — saját bevallása szerint — egy pohár bort meg ivott. Esje kilenc óra körül már nem érezte az ital hatását és motorra ülve elindult haza. A Rákóczi utcán motorozott, amikor a rendőr, járőr igazoltatta és vérvételre állították elő, A vizsgálat kimutatta Gáti vérében az alkoholt. Az ittas vezetés után három nappal. június 11-én tárgyalta Gáti ügyét a nyíregyházi járásbíróság és ittas állapotban való járművezetésért két hónap szabadságvesztésre büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől, A bíróság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy Gáti a múlt évben már kapott 800 forint pénzbírságot ittas vezetés miatt A szabadságvesztést 3 évi próbaidőre felfüggesztették. amelyet esetleges végrehajtás esetén szigorított büntetés végrehajtási munkahelyen kell letölteni. ★ Két üveg sort ivott meg edelényi lakásán június 5-én Gátfalvi Béla András 34 éves edelényi bányász. A sör elfogyasztása után személygépkocsijával Nyíregyháza felé indult. Hajnalban két óra körül ért a Szamuely térre, ahol a szolgálatban lévő rendőr igazoltatta Mivel megérezte rajta az alkoholfogyasztást, vérvételre állította elő és a vizsgálat valóban kimutatta vérében az alkoholt. A nyíregyházi járásbíróság Gátfalvi ügyét június 9- én gyorsított eljárással tárgyalta és ittas állapotban való járművezetésért 1500 forint pénzbüntetésre ítélte, * A leírt három eset közül kettőben nem történt baleset, a harmadikban — szerencsére személyi sérülés nélkül — csak anyagi kár keletkezett. A rendőrségi feljelentések alapján azonban napi 2—3. sőt több esetben is ösz- sze kell ülni a bíróságnak, hogy ítéletet hozzanak ittasan vez-ető gépjárművezetők ügyében Több éves tapasztalat hogy tavasszal megszaporodnak a közúti balesetek, az ittas vezetések, melyekhez nagyban hozzájárul a motorosok .szezonja”. Felelőtlenül, figyelmetlenül, a közlekedési szabályok semmibe vevésével közlekednek és csak amikor megtörtént a baj. akkor ébrednek rá, hogy gondatlanságukká! veszélyeztetik saját maguk és szabályos®# közlekedő embertársaik életét testi épségét. Bűnüldöző szerveink szigorúan járnak el velük szemben, de emellett a társadalom segítségére is szükség van, (balog h)
