Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

BnEtET-M AGY ARORSZ Ad 1-970. június IS. * t aS&! ••tea Tizenegyedik napja kering a világűrben a Szojuz—9 Külpolitikai összefoglaló 1 Hosszéin beszéde H A Pravda cikke az ammani helyzetről ' Aligha akadnak most már olyan kommentátorok, akik Jóslásokba mernének bocsát­kozni arról, mit hoznak akár a legközelebbi órák Jordá­niában. Az elmúlt napok túl­ságosan gyors fordulatot hoz­tak a királyság székhelyén ahhoz, hogy legalábbis eb­ben a pillanatban — követni lehessen az események sodró iramú menetét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a gerillák kivívták el­ső, nagy horderejű sikerüket: Husszein király bejelentette esaládja két tagja, Nasszer ben Dzsamil tábornok, a had­sereg főparancsnoka és Zaid ben Sjker tábornok, a har­madik hadosztály parancsno­ka távozását. A palesztin szervezetek eddigi legfőbb követelése az volt, hogy vo­nuljon vissza a király leg- SEŰkebb környezetének e két vezető alakja. Bár — a körülmények nyil­vánvaló nyomására — az uralkodó végül is teljesítette ez a követelést, nem olyan tormában tette ezt, ahogy a gerillák szerették volna. Husszein rádióbeszédében hosszan méltatta a két ro­kon érdemeit, nem törődve •zzal, hogy a palesztin fegy­veresek mindkét tábornokot árulónak kiáltották ki és en­nek megfelelően akarnak bánni velük. Ugyanakkor a király azt is hangoztatta, hogy nem ő maga mocdította el a két generálist, hanem azok maguktól „hozták meg ezt az áldozatot” az arab ügy érdekében. Mindez a kompromisszum tipikus bélyegét viseli, csak­hogy most már kérdéses, ki­elégíti-e ez, vagy bármely más kompromisszum a geril­lákat, aKiknek legalább egy csoportja félreérthetetlenül radikális változásokat kíván beleértve Husszein trónfosz­tását és a köztársaság kiki­áltását. A helyzet katonai képe a legújabb jelentések fényében az, hogy miközben a gerillák megvetik lábukat a főváros­ban, Amman körül bekerítő mozdulatokat végeznek a ki­rályhoz legalábbis pillanat­nyilag hű jordániai egységek. Az El Fatah rádiója ae eddig történteket „a győzelem kez­detének” nevezi. Az azonban, hogy ae a »kezdet" milyen folytatást Ígér, rendkívül sok belső és külső körülménytől függ. A Pravda pénteki szá­ma rendkívül tömören fo­galmazza meg a lényeget: az amerikai zavarkeltőknek ob­jektíve a kezére játszik né­hány palesztin, aki úgy véli, hogy „minél rosszabb, annál jobb”... Moszkva, (MTI)­A tizenegyedik napja Föld körül keringő Szojuz—9 űr­hajó lapzártakor már a 176. fordulatot tette meg a Föld körül. Az űrhajósok az elmúlt munkanap során tudományos és technikai kísérleteket vé­geztek. Fényképfelvételeket és szpektrometrikus felvételeket készítettek a Föld felületének és légkörének tanulmányozá­sa céljából. Megfigyelték és lefényképezték a felhőzetet és a hómezőket. E kísérletek céljából az űrhajót optikai ve­zérlő berendezés segítségével betájolták a Föld felé. Az űrhajó utasai fénykép­Pénteken az MSZMP KB székházában összeült a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga. A tanácskozáson — amelyen részt vett Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, művelődés- ügyi miniszter és Lázár György munkaügyi miniszter — megvitatják a kormány 1016-os, ifjúsággal foglalko­zó határozatát A három éve érvényben lévő kormányha­tározat végrehajtásának ta­pasztalatait a KISZ KB in­téző bizottsága mérte fel, a jelentéshez dr. Horváth Ist­ván, a KISZ KB első titká­ra fűzött szóbeli kiegészítést A Központi Bizottság ala­pos, elemző vita után — amelynek során felszólalt Lázár György munkaügyi felvételeket készítettek a Föld szürkületi horizontjáról, va­lamint a Hold nappali és szürkületi horizontjáról — háttérben a Földdel. Telemetrikus úton szerzett pszichofiziológiai adatok alap­ján elemezték az űrhajósok te­vékenységét funkcionális próbákat végeztek. Ezek, to­vábbá a velük rádión folyta­tott, beszélgetések és a reá­juk vonatkozó televíziós meg­figyelések, valamint az űr­hajósok jelentése alapján meg­állapították, hogy egészségi ál­lapotuk és közérzetük jó, munkaképességük kiváló. A Szojuz—9 folytatja repü­lését miniszter Is — határozatban mondta kt hogy a 1016-os kormányrendeletet a KISZ érdekvédelmi tevékenysége alapvető dokumentumának tekinti. A KISZ Központi Bizott­sága felhívta a KlSZ-bizott- ságokat: legyenek továbbra is kezdeményezői a határozat megvalósításának, javítsák, tökéletesítsék ez irányú munkájukat. A KISZ Köz­ponti Bizottsága végezetül arra kérte a kormányt, hogy az 1016-os rendelet végre­hajtásának tapasztalatait ve­gye figyelembe az új ifjúsági törvény megalkotásában, va­lamint a Minisztertanács mellett létrehozott ifjúság- politikai és oktatási tanács feladatainak meghatározásá­nál. Tanácskozik a KISZ Központi Bizottsága irtai Cs. Horváth Tibor •'Kié’oríobvgB Rajzolta: Sebők Imre Pib/n ezReoes eltog.iaija a aé- met r/szr HÉiyéra pjütávcsmA autóban* áltáv*..—-w—^ H aA'vnvt'rfs! > frf4 srzstms parancs xj pontos Útvónauaz. s MINTHA MISEM TÖRTÉNT VOLNA, A kONVOJ FOLY­TATJA ÚTJA'r A T/TkOSOB- JEkTUM FÉLÉ- A TFH.ER.- AUTÓHON NEMET EÖYEN- RUhAs SZOVJET HATÓ-. HAH. AZ AkCIÓ ELSŐ RLE- SZE S/kFRREL ZSRL/Lf, DE A NEHÉZÉ CSAHMOST kÚVETHEJ/H. EOLYTATJUtC. Tál a határon 3. A vajai múzeumban járva láttam néhány dokumentu­mot, amely arra utal, hogy Párizs közvetlen közelében, Yerres városkában van egy Rákóczi-emlékmű, sőt arról is tanúskodik egy francia nyelvű értesítés, hogy ebben a kis városban utcát is neveztek el Rákócziról, nem is olyan ré­gen. Tudtam arról is, hogy van­nak mostanában is magya­rok, akik minden évben, szeptember első vasárnapján elmennek Yerresbe és megko­szorúzzák az emlékoszlopot Most is egy régebben ide­genbe szakadt honfitársunk vitt el ide, akit a húszas évek elején a fehérterror hajszolt külföldre, s most már nyug­díjasként él itt majdnem öt évtizede, francia állampolgár­ként, de teli ragaszkodással a magyar nemzeti történelmi múlt iránt IL Rákóczi Ferenc a kuruc- harcok befejeztével előbb Lengyelországba menekült, majd XIV. Lajos meghívására egy Párizs melletti kolostor­ban kapott szállást és itt élt 1715-től 1717-ig. A hatalmas park, amelyiknek téglakerí­téséből már csak kevés ma­radt meg sápadva múltjával és az óriási fák arra engednek következtetni, hogy itt jelen­tősebb monostor állhatott, ma azonban már csak nyomokban ismerhetjük fel a régi idők nagyságát A fővárosból friss levegőre menekülő párizsiak számára villalakások építésé­re alkalmas telkeket parcel­láztak a parkból és az évszá­zados fák megmaradt hír­mondóit is hamarosan levágja a szalagfűrész. ..rt j-. »■» A park bejáratának megy neki az, az utca, amelyik a vá­rosból jön ide fel, s az új la­kótelep felé vezet a Rue Francois Rákóczi, szemben az impozáns emlékoszloppal A francia felírás tájékoztat a fejedelem adatairól és arról az akaratáról, hogy halála után szíve abban a földben nyugodjék, ahol a háború­ban megfáradt teste-lelke oly békés nyugalmat lelhetett: ebben a monostorban. A ma­gyar felirat pedig ez: „Ezen emlékművet a franciaországi magyar szövetség állította fel a magyar kolónia adományai­ból e helyen, ahol a szám­űzött fejedelem szíve porlad 1937.” Itt jól ismerik a vajai mú­zeum vezetőjét, Molnár Má­tyást, aki járt is itt néhány évvel ezelőtt. Szívesen is ala­kítanának ki szorosabb kap­csolatokat a vajaiakkal, az it­teniek: talán meglehetne en­nek is találni a módját, ott­hon is. Persze az ilyesféle szemé­lyes élmény, magyarországi emlék itteni felbukkanása mindig megdobogtatja a kül­földön járó ember szívét. Nemrég egy diákkal beszél­tem, aki szeretettel gratulált, hogy Zsivótzky éppen akkor nyert meg egy versenyt Fran­ciaországban, kalapácsvetés­ben, és a diszKoszvető Tégla második helye is szép ered­mény. örül az ember, amikor egy nagy könyvkereskedés kirakatában megpillantja Ör­kény István Tóték c. színda­rabjának francia fordítását, vagy amikor egy-egy új is­merős arról számol be, hogy jól érezte magát Magyaror­szágon, dicsérik a szállodákat, a kempingeket, amelyekben autókaravánnal jártak, —= csak az országúti benzinkutak felszereltségéről van rossz vé­leményük. Jó az, ha a díjoni kultúrház szervezésében egy 70 tagú csoport jön Magyar- országra, külön MALÉV-gép- pel, s az összeállított prog­ramban viszonylag kevés a tschikoseh,, gulasch, szigané és a többi. Mert azért talál­koztam egy tanárnővel, aki elmondta, hogy mennyire tet­szett neki minden, csak nai­gyon meglepődött, hogy éppen ottléte alatt alig látott lovat, pedig az utazási prospektu­sokban mindenütt látott lo­vakat: azt hitte, hogy a köz­lekedés nagy része is lovon történik Magyarországon, még mindig. Hogy a kulturális propagan­da az igazi, a legjobb hírve­rés, mutatja a Bartók hang­versenysorozat, amelynek nagy sikere nem maradt vissz- hangtalanul. A magyar filmek sikeréről már sokszor esett szó: Jancsó nevét nem tudják jól kimondani, de sokan lát­ták 2—3 filmjét is, s ez már igen figyelemreméltó. S most, amikor ezeket a so­rokat Brüsszelben írom, kü­lönösen nagy örömöm lehe­tett. A város művészeti palo­tájába nyitottam be és kér­deztem, hogy mit lehet most látni. A nagyon udvarias el- ' igazító mondott néhány alkal­mi gyűjteményt: festők, gra­fikusok modern vagy régebbi kiállítását Majd így folytattál „De mindenekelőtt felhívom a figyelmét múzeumunk nagy szenzációjára: a magyar öt­vösművészet kiállítására a X. századtól a XIX. századig." Mondanom sem kell, hogy ezzel kezdtem: Jóllehet majd­nem egy dollárba került a külön belépődíj, amelyik ezekbe a szép termekbe en­gedett belépést. Mindjárt az első vitrinben a tiszabezdédi tarsolylemez nagyszerű szép munkája, mellettük szép gom­bon, övék, kelyhek, Mátyás király ivótülke, remek anany- borításokkal, az Esterházy kincsek egy része, amelyek a Budapesti Iparművészeti Mú­zeum féltett gyönyörűségei, as esztergomi múzeum és mát gyűjtemények legszebb daT rabjai — egy ragyogó kiállí-j tású, igen drága katalógus kiJ váló vezetésével. — Jólesik látni, hogy a nagy bazárokba még mindig milyen megkü­lönböztetve árulják, a több mint 10 éve kiadott (a brüsz- szeli világkiállítás idejére megjelentetett magyar bélye­geket) a Manneken pis-ról, a város emblémájáról egyedül nálunk adtak ki bélyeget —- legalábbis így hirdetik és árul­ják. Csak ne lett volna ennek a kiállításnak az előcsarnoká­ban is olyan, a Panoráma Kiadó által terjesztett hazai nyomtatvány (meglehetősen gyenge nyomdai kiállításban, elcsúszott színnyomással), amelyiken az egyik oldalon hatalmas képen birkanyáj le­gelészik, a másik oldalon pe­dig egy nagy ménes bámul bele a hortobágyi naplemen­tébe — a túlságosan hangza­tos címek árnyékában. Sze­rencsére egy ofszet nyomású, szép és tartalmában, kép­anyagában is sokkal mérték­tartóbb Balaton-prospektust ts magával vihetett az érdeklő­dő. Ez talán ellensúlyozta az előbbit Margócsy József (Vége) Nyers Rezső látogatása Rostockban Berlin (MTI): Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a Központi Bizottság titkára, aki jelenleg tapasztalatcsere- látogatáson az NDK-ban tar­tózkodik, pénteken. Rostock­ban Günter Mittagnak, az NSZEP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának kíséretében meglátogatta a Warnow ha­jógyárat, ahol beszélgetést folytatott az NDK hajógyár­tásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom