Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

Wm. ftnkts » eBLET-MAGYA.RORS2Ä<* i oiáaS Nők a Palma Gumigyárban Új gondozási kör Bölcsődék, orvosi rendolők az ú| lakónegyedekben A megyei pártbizott­ság májusban tárgyalta a nők helyzetét. Ezen az ülésen Gergely Ferenc, a Palma Gumigyár igaz­gatója felszólalásában ismertette a gyárukban dolgozó nők munka- és életkörülményeit. Fel­szólalásának lényegét az alábbiakban közöl,jük: A Palma Gumigyár 1200' nőt foglalkoztat. Az összes dolgozók mintegy 65 száza­léka nő. Ez a létszám nem­csak a gyáron belül jelentős, hiszen a megye ipari üze­meiben foglalkoztatott nőkr nek 12 százaléka a gumi­gyárban dolgozik. Gyárunkban a nők nem­csak a szalagokban, a mun­kapadoknál találhatók meg, hanem a legkülönbözőbb ve­zető posztokon is. A gyári meo vezetője nő. Tizenhat üzem közül négyet nők ve­zetnek. Sajtos Györgyné pél­dául a szövetkenő üzemet vezeti, ahol szinte csak fér­fiak dolgoznak. Munkáját, vezetői képességét nemcsak mi, a gyár vezetői, hanem az üzemében dolgozó férfi­ak is elismerik. Ennek az üzemnek az éves termelése több mint 50 millió forint. Megtalálhatók a nők a kü­lönböző társadalmi szervek vezetői köpött is. Molnár Sándomé a gyár egyik párt- alapszervezetének titkára. Azon iparkodunk, hogy a nőknek minden lehetőséget megadjunk a szakképzettsé­gük fejlesztésére, ami érté­kesebbé teszi munkájukat, jobban kereshetnek és ké­pességük szerint kiemelked­hetnek a segéd és a betaní­tott munkakörből. Jelenleg is két női ösztöndíjasunk ve­gyészmérnöknek tanul az egyetemen. A gimnáziumi érettségivel gyárunkba ke­rült lányok közül huszonné­gyen technikusi oklevelet szereztek. Valamennyit mi küldtük iskolára. Mintegy hetven fiatal^ lány lett gu­miipari szakmunkás, akik a nyíregyházi szakmunkáskép­ző iskolában tanultak. _ A gyáron belül több mint hús,r felnőtt lánv és asszony vált szakmunkássá, munkája, mel­let* A gyárban nincs férfi és női munkabér, az számít, ki milyen munkát végez. A ke­rékpárt ömlő-üzem vulkanizá­ló présein dolgozó lányok kétezer forint körül keres­nek. pedig csak betanított munkások. Ez a munkahely nehéz fizikai igénybevételt követel. Ahol könnyebb a munka, mint például a PVC- üzemben a betanított munká­sok ezerötszáz forint körül keresnek. A nők többsége megmarad gyárunkban. Sokkal keve­sebb közöttük a munkahe­lyet. változtató, mint a fér­fiak között. Vannak csalá­dok, ahonnan 6—8 évvel ez­előtt bejött egy lány dolgoz­ni és ma négyen-öten itt dolgoznak a gyárunkban. A szocialista munkaversenyben sem maradnak le a férfiak mögött. Például az üzemek közt folyó munkavédelmi versenyt a PVC-üzem nyer­te. ahol teljesen nők dol­goznak. A lehetőségekhez Képest iparkodunk könnyíteni a nők helyzetén. Az orvosi rende­lőn, a szociális, kulturális létesítményeken túl egy ál­landó zöldségelárusitó pavi­lon van a gyár kijáratánál. Most építettünk egy büfével összekötött élelmiszei:-eláru­sító üzletet. ■ Műszak után az asszonyok a legszükségesebb élelmiszereket, gyümölcs- és zöldségfélét a helyszínen tudják megvásárolni. A most alakuló szakszervezeti nőbi­zottságoktól az életkörülmé­nyeik további változí / várják a nők. Megérdemli,,, hiszen ebből a gyárból éven­te több mint 500 millió fo­rint értékű áru kerül ki, amin ez a cégjelzés áll: Palma Gumigyár Nyíregyhá­za. A félmilliárdos értékből pedig több száz millió a nők kézügyességét, szorgalmát, vezetőképességét dicséri. (cs. b.) A Szabolcs-Szatmár megyei Tejipari Vállalat mátészal­kai üzemének gyűjtőterülete az a rész, amely súlyos ár­vízkárt szenvedett. Május 15 és 18 között felére csökkent a felvásárolt tej mennyisége, s azóta is átlag 30 százalék­kal kevesebb a felvásárlás. A , felvásárlás jelentős csökkenése azonban csak rö­vid átmeneti időre hatott az üzem termelésére. Pótlólag Debrecenből és a megye más tejüzemeitől kapott Máté­szalka tejet, Debrecenből például naponta 10—15 ezer A háreméves gyermek- gondozási szabadságot a ren­delet megjelenése óta Nyír­egyházán a kismamák két­harmad része vette igénybe. Sok bölcsődei hely szabadult fel így. mégis túlzsúfoltak a bölcsődék, az óvodákról nem is beszélve. Nyíregyháza vá­rosrendezési tervében az új lakónegyedeknél sajnos vagy egyáltalán nem. vagy csali évek múlva épül annyi böl­csőde és óvoda, ahol az új lakók legkisebbjeit el lehetne helyezni. KÖZPONTI TERHES. ES CSECSEMŐ- TANÁCSADÓ A Nyíregyházi Városi Ta­nács egészségügyi osztályá­nak tervei próbálják most ..utolérni” az igényeket. Az Északi Alközpont Széna téri szakaszára december 1-re szeretnék átköltöztetni a Bessenyei téri III. számú bölcsődét. (Az építők ezt meg is ígérték!) Kettőt üt­nek egy csapásra. Modern, jól felszerelt környezetbe ke­rülnek a kicsinyek, s megol­dódik az egészségügyi gondo­zási kör elhelyezése is. 40 éve egy helyen, áldatlan ál­lapotok uralkodnak a jelen­legi gondozási kör épületé­ben. Az elköltöző bölcsőde helyén korszerű körülmények között nyitják meg a litert is. így a termelés za­vartalan maradt. Csupán iuhtej felvásárlásánál van még mindig nehézség, a tervből körülbelül egy va- gonnyi juhsajttermék-ki- e®és várható. A területről csökkenő fel­vásárlás ellenére is kielégítő a tej- és tejtermékellátás. A súlyos napokban a korábbi 3 áruszállító túrakocsival szemben — a megyei köz­ponti üzem segítségével — hat kocsit állítottak be napi áruszállításra. jövő év tavaszán a központi terhes- és csecsemőtanács­adót. Az épület első emele­tén 20 védőnő részére ala­kítanak ki irodákat. Jelen­leg a védőnők a tanácsadás­ra' várakozók előszobáiéban dolgoznak. HÁROM Út BÖLCSŐDE A jelenlegi gondozási kör — amely az anyatejgyűjtő állomás szerepéi is betölti — megmarad egészségügyi cé­lokra. A tervek szerint öre­gek napközijének rendezik be. Három új bölcsőde épül egy egészségügyi kombinát ré­szeként a Krúdy Gyula utca környékére tervezett új lakó­negyedhez. Decentralizálják a gvermek-szakrendeléseket is. Még ez évben szeretnék megkezdeni a szakrendelést és tanácsadást az Arany Já­nos úti szolgáltatóház épü­letében. Az Északi Alköz­pontban is sürget a gyer­mekrendelés megkezdése, hi­szen beteg gyerekkel na­gyon hosszú az út a város másik végére a szakrendelő­be. 1972 első felére tervez­nek gyermekrendelőt a párt­iskolával szemben, az Észa­ki körút III. szakaszához. Ezeken kívül a külterülete­ken már meglévő tanácsadók mellé Sóstóhegyre és a Do­hánygyár melletti Ságvári telepre még az idén, Borbá­nyára a jövő évben építe­nek orvosi rendelőt. LAKÁSOKKAL EGYÜTT Lakásgondunk legalább annyira égető, mint a gyer­mekek egészségének védel­me. Mégis figyelembe kell venni, hogy megyénk sokkal előbbre jár születéseik szá­mát tekintve, mint az or­szágos átlag. A gyermekgon­dozása törvény megjelenése ,óta ez a szám még tovább növekedett. Nyíregyházán 1969-ben csaknem 150 gye­rekkel több született, mint az azelőtti években. Az új lakó­negyedek tervezésénél tehát a lakásokkal egyidejűleg kellene építeni az új bölcső­déket és az óvodákat. (be) Kielégítő a tej­és tejtermékellátás Ai ionok és a nyersqumi A latex — a gumi _ alap­anyaga — adja az esőköpe­nyek vízhatlansagát, belőle készítik a szintetikus szöve­teket és szőrmékét is. Latex- ből gyártják a villamoskábe- lek szigetelését, a futballbel- sokét és a sebészek gumi - kesztyűit. A latex sajátos nyersgunii, vízben lebegő apró kaucsuk- golyócskák sokasága. A go­lyócskák közül a legnagyobb mérete öt mikron, nüg a leg­kisebbé nem éri el a mikront sem Leggyakrabban szap­panhártyával óvják meg a kaucsukgolybcskákat az ösz- szetapadástól. Védöburkot al­kotva körülöttük. Valamilyen gumitargy, pl. egy sebész- kesztyű elkészítése során, az illető tárgy alakjának meg­felelő formát bemártják a vizes szappanos latexelegy- be. majd valamilyen úton- módoh szétroncsolják a la­té - cskákat védő vékony sza ■ hártyát. Ezzel a mód szer: - azonban csak maxi műm aarom milliméter vas tac gumirétegeket lehet eh álluani. A kutatók új, elektromos üiepítési módszert dolgoz tak ki amellyel már több mint másfél centiméter vas­tag gumirétegeket is lehet előállítani. Ez rendkívül ,-ntos a gumiipar számára, nivel nő az. egyszerűbb la- ex technológiával előállít­ható termékek száma. Az ’lektromos ülepítéses mód jzernél jó elektromos veze tpképességgel rendelkezi anyagból — például alumíni­umból — kell a formákat ké­szíteni. A kész formát ez­után fémsók vizes oldatába merítik, .majd átviszik a la- texelegyet tartalmazó für­dőbe. és az áramforrás pozi '.ív pólusához kapcsolják é ízes sóoldat koncentrációj: , es az áramsűrűség változta­tásával beállítható a termék vastagsága. Az elektro-ionos ülepítés módszere lehetővé teszi a latextermékek gyártási idő­tartamának jelentős csökken­ését, növeli a munka terme­lékenységét, azaz nagy meg- akarítást eredménye?. Ké­pünkön: Elektro-ionos eljá­rással latexből készült min­tadarabok láthatók. Naposcsibe, kiskacsa — minden mennyiségben Szabolcs-öjatmár megye baromfikeltető állomásain. Nyíregyházán, Mátészalkán felkészültek a várhatóan megnövekedő igények kielé­gítésére. Félmillió tojást vá­sároltak Dunántúlon, hogy a belőlük keltetett New Hampshire fajtából el tudják látni az áfvizes területek kö­zös, háztáji gazdaságait. Az elmúlt napok folyamán mintegy negyvenötezer na­poscsibét adtak ki előnevelés­re az arra vállalkozó terme­lőszövetkezeteknek : a nyír- bogáti Rákóczi, a buji Uj Élet, a sényői, vencsellői, és rohodi termelőszövetkezet te­nyészetébe. Az árvíz után elsőként igénnyel jelentkező Csenger es Vidéke, valamint Vásá- rosnamény és Vidéke ÁFÉSZ azonnal megkapta a kért ba- romfimennyiséget. A két baromfiértekesítő vállalat az igények folyama­tos kielégítése mellett hatha­tós segítséget ad az árvíz előtt is baromfit tenyésztett közös gacdaságoknak. Kisszekere­sen például az árvíz követ­keztében teljesen használha­tatlanná vált a baromfi te- nyésztelep. Ennek újjáépíté­sére a Baromfiipari Országos Vállalat és a megyei ba­romfikeltető 800, illatve 200 ezer forintos gyorssegélyt, biz­tosít. A Hernád Március 15 Termelőszövetkezet segítsé­gével már augusztusra sze­retnék átadni Kisszekeresen a 15 ezer férőhelyes új csi­benevelőt. Ezen az új tele­pen főképpen a „Hunnia hibrid’’ fajták tenyésztése a fő cél. Folyamatosan érkeznek a tojástermelő gazdaságokból az újabb szállítmányok. A vállaji Rákóczi, és a tisza- eszlári „Győzelem” hetente húszezer, a császárszállási „Uj Alkotmány” és a gacsályi „Dózsa” tizenötezer, a tarpai „Győzelem” és az ibrányi „Rákóczi” heti 10—10 ezer darab tojást küld keltetésre. Az esetleg jelentkező ka­csaigényeket is ki tudják elé­gíteni a keltetőállomások, he­ti tízezer darab keltetéséhez vannak meg a feltételek. A mátészalkai üzemben változatlanul folyik a csirke- és kacsakeltetés, s a nyíregy­házi üzem is képes teljes kapacitással dolgozni — az igényektől függően. A megye keltetőállomásain még ki­lencven darab, egyenként tízezer keltetésre alkalmas berendezés üzemel. (egri) A Delta legújabb számából Trombózis ultrahang / Sikerült műtétek után nem egyszer zavarja meg a gyó­gyulást, hogy a beteg szer­vezetében, a mélyen fekvő visszerekben — főként a comb mélyvénáiban — vér­rög, vagyis trombózis kelet­kezik. Néha tekintélyes hosszban elzárja az érpá­lyát, mégis alig okoz panaszt, <s csak következményei fe­nyegetnek megdöbbentő fej­leményekkel. Könnyen elő­fordul ugyanis, hogy a vér­rögből leszakad egy vagy sor­ban egymás után több darab, majd a szív jobb felén ke­resztül a tüdőbe sodródik és ott érelzáródást, az életet is fenyegető tüdőembóliát okoz. Hosszan ágyba kényszeritett, főként idősebb betegeknél műtét 'nélkül is előfordul vérrög a mélyvénákban és tüdőembólia. Nem ritka, hogy kezdetben álarcban jelentke­zik és nehezen leküzdhető tüdőgyulladás tünetei mögé rejtőzik. Korszerű gyógymó­dokkal sok beteg átvészeli ezeket a veszélyeket. Az idejekorán felismert mélyvé­nás trombózis következmé­nyeit meg is lehetne előzni, például kisebb műtéttel. 1 A korai felismerés azonban nem könnyű. A trombózis felderítésére ma még elsősorban a flebog rafia szolgál, aminek lénye­ge, hogy az ereket röntgen kontrasztanyaggal töltik fel. Minthogy az elzáródott érbe nem jut az anyagból, az el- záródott érszakasz nem lát­ható a képen. Másik mód­szer az izotópot tartalmaz'" oldat befecskendezése, ami hez azonban költséges izo top-laboratóriumra van szükség. Egyébként mindkét eljárás költséges is és az ellen — erekbe adott injekcióval i* jár, ami nagyon kellemetlen lehet a súlyos, vagy lábadozó betegnek. Ezért látszik jelentősnek dr. David S. Evansnak, a iondoni St. Thomas Hospital érkutató laboratóriuma mun­katársának új ultrahangos diagnosztikai eljárása. Az eredetileg a magzati vérke­ringés vizsgálatára szolgáló készülék megfelelő frekven­cia-változtatásával, olyan berendezést sikerült szer­kesztenie, amelynek segítsé­gével a talptól a hasig meg lehet vizsgálni a beteg vénás Vérkeringését. A Sonicaid D. 205 jelzésű készülék doboza erősítőt és két megahertz frekvenciájú ultrahangrez­géseket produkáló generátort tartalmaz. A készülékhez kapcsolt két kerámiakristály egyike az ultrahangnyalábot bocsátja ki, a másik a visz- szaverődő impulzusokat fogja fel. Vizsgálat közben a betegeit ágyukban ülnek, s lábukat kinyújtják; talpukat alátámasztják, hogy a vénák jól megteljenek vérrel Az egyik kristályt a vizsgált vé­na feletti bőrfelületre helye­zik. A kristály alatt a végta­got enyhén összeszorítják, mire az ép vénán gyorsabb és több vér áramlik át. Átjár­ható véna esetén a szorítás hatására az erősítő jellegzetes morajt hallat. Ha a véna el­záródott, a hang elmarad. A kristály és a szorítókötés helyváltoztatással lehet meg­állapítani, az esetleges vér­rög alsó és felső határát. Mi­nimális gyakorlattal három percbe kerül egy beteg meg­vizsgálása, és egy kisebb se­bészeti osztályon egy óra le- orgá’sa alatt akár naponta el- enőrizhetik vele valamennyi ágyban fekvő beteg lábát. Dr. Sz. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom