Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

f&?6. június SO. KELET-MAGYARORSZÁG 5. oldal Alkatrészellátási gondok aratás eléül A megyei AGROKER tájékoztatása Néhány nap és aratunk. Van-e elegendő alkatrész? — ezzel a kérdéssel fordultunk a megyei AGROKER vezetői­hez. Országos viszonylatban igen nagy gondok vannak — mondják. Kereskedelmi las­súságok, késői rendelések és egyéb tényezők miatt egész sor erőgép és munkagép al­katrészhiány miatt áll. vagy állhat le az első meghibáso­dás után. Hangsúllyal ismét­lik, hogy ez országos gond. Három tényező miatt azon­ban a mi megyénkben nem lesznek ilyen gondok. Az első tényező egy kirívó adat: hazánkban az elmúlt években a mi megyénk me­zőgazdasági nagyüzemei vá­sárolták a legtöbb kombájnt: szám szerint 463-at. Mivel ezek aránylag új gépek, ke­vesebb pótlást igényelnek. A másik, gondokat csök­kentő tényező: a vállalat újítása, a vevőszolgálat. Azokból a cikkektől, me­lyekben év eleje óta hiány mutatkozik, nem tudják megakadályozni, hogy az előbb érkező termelőszövet­kezet ne vegyen nagyobb mennyiséget, Viszont azt megteszik, hogy a később érkezőt — aki már nem kap — értesítik, hol, melyik ter­melőszövetkezet raktárában van abból az alkatrészből nagy bőségben. Másik „jó szolgálat”, hogy megmagya­rázzák a vásárlást intéző — rendszerint sajnos, nem mű­szaki képzettségű — ügyin­tézőnek : melyik alkatrészt lehet kis átalakítással más gépbe is hasznosítani, Tipi­kusan ilyen dolgok az úgy­nevezett tömítések, melyek­ből kis munkával a na­gyobb méretű kisebbé le­szabható. De vannak más helyettesítési módszerek is, amit csak a legtájékozottab- bak tudnak átadni még a jól képzett műszakiaknak is. A tájékoztatás társadalmi­lag legérdekesebb része: az árvízkárosult termelőszövet­kezetek tudnak segíteni pat­ronálóikon is. Ugyanis elég­gé sok szamosközi termelő- szövetkezetnek van kom­bájnja. amit nem tud idén használni, mivel — sajnos — nincs mit aratni. Az árvízkárosult termelőszövet­kezetek egész alkatrész- raktárukkal — sőt, többségük magukkal a kombájnokkal — felvonul a gyors aratás­hoz segíteni. Ilyen módon — kárban a haszon — a mi megyénkben enyhül legjob­ban az a gond amit a keres­kedelem és az ipar ügyet­lenkedői okoztak. A megyei AGROKER raktárából az árvíz óta 2600 külsőgumit vittek el egye­dül a Vörös Csillag Traktor­gyár univerzális traktorai­hoz. Bár még mindig van feszültség például elsőke­rék és hátsókerék gumik között, a probléma előrelát­hatóan aratásig megoldódik, mivel a szállítások folyama­tosan történnek. Nagyon sok termelőszövet­kezetnek működik a fővá­rosban másodállású anyag- beszerzője. A lábát is lejárja, nem kapja, amit kér. Nem is kaphatja, mert az alkatrész­ellátó kereskedelem a me­gyei keretet leküldte ide. Itt kapható. Nem keresik. Jó lenne, ha időnként érdeklőd­nének, mert az eddig hiányzó cikkeknek hitt alkatrészekből is érkeznek szállítmányok. Az MTZ—45-ös traktorok hátsó kerékagya például ti­pikusan ilyen. Változatlanul problémát okoz néhány traktoralkat­rész. így a Zetor—Superek, a DT—75-ös és általában a ha­zai gyártású traktorok al­katrészutánpótlása. Például nincs elegendő „ferde felvo­nó”, ami a kombájnok ké­nyes alkatrésze. Ha a kom­bájn egy vasdarabot szed fel aratás közben és a „fer­de felvonó” tönkremegy, fél­re lehet állítani az aratás ideiére, amire tulajdonkép­pen való, nem használható. (gnz) MUNKA — SZÜNIDŐBEN Tizenkétmillió az iskolák, óvodák tatarozására, bővítésére Vakációznak az iskolások, Bőt felváltva az óvodák is bezárnak egy-egy hónapra. A gyerekek második otthoná­nak, az iskoláknak és az óvo­dáknak tatarozását, felújítását és kisebb építkezéseit a nyári szünidőben végzik el. Csak­nem 6 millió forintot fordít a Nyíregyházi Városi Tanács az iskolák szépítésére, bővíté­sére, az óvodákra is több, mint 6 milliót költenek. Központi napközi otthont építenek a későbbiekben a 4. számú általános iskola mellé. A város belterületi iskoláiból ide járnak majd a diákok napközibe, 20 új tanteremben készülhetnek fel a másnapi órákra. A tervek — a Miskol­ci Tervező Vállalat munkája — most készülnek. Az árvízkatasztrófa miatt sajnos gond a kapacitás. így történt, hogy az újfehértói ktsz lemondta három iskolá­nál vállalt munkáit. Sóstó­hegyen 3 tanteremmel és nap­közi otthonnal, Rozsrét-bokor- ban is napközivel bővítenék az iskolákat, Újtelek-bokor­ban pedig az iskola és a szol­gálati lakás teljes felújítását tervezték. Rozsréten például 80 tanyasi gyermek tanulását segítenék ezzel. Nem állhat meg az élet az árvizes építke­zések miatt. Ezek a munkák azonban még mindig várnak az építőkre. Évek óta napirenden van egy nyári napközi otthonos tábor megnyitása. Erre a Sós­tó kellemes levegőjű erdejét „szemelték ki”. Megvásárol­ták a hídépítő vállalat mun­kásszállásait, felvonulási épü­leteit az új sóstpi út mentén. Itt egész nyáron váltott tur­nusokban egyszerre 200 gyer­mek nyaralhat tanári fel­ügyelet mellett. Úgy látszik, ez a nyár is elveszett, hiszen eddig még nem tudták átadni az épületeket. 16 város környéki bokorta­nyáról helyezték el a gyere­keket az Északi Alközpontban lévő általános iskolai diákott­honban. A jövő tanévre hat új tantermet építenek, várják a felsőtagozatosokat Felsősi­máról. Nagy részt.„elkészültek az óvodai átalakítások is. Vizet kaptak a Ságvári-telepi gye­rekek, a sóstóhegyiek és a Család utcaiak óvodájában a konyhákat bővítették. Még a nyáron bekötik a távfűtést a Stadion úti óvodába. Uj óvodák épülnek a Déli Al­központban, a Sóstói úton és a Benczúr téri óvoda helyén. Az újfehértói ktsz vállalta fel a Sóstói út 31. szám alatt épü­lő óvodát, azonban ezt is le­mondta. Szerencsére jelentke­zett a leveleki tsz építőipari brigádja, s a TÜZÉP is segí­tett 6000 darab téglával. Kü­lönösen ezen a helyen van nagy szükség új óvodára, ezért dicséretes a gyors összefogás. 100 gyermeket tudnak majd itt elhelyezni szeptemberben, s ugyanannyit a Vécsey köz­ben a jövő évben. 1972-re pe­dig szeretnék átköltöztetni a Benczúr téri óvodásokat a ré­gi mellett épülő új óvodába. (baraksó) A NEB MEGVIZSGÁLTA W Ár, kontra minőség Egyes fogyasztási cikkek és építőanyag minőségét, az ár és a minőség összefüggé­seit vizsgálta meg nemrég a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: a kereskedelmi és ipari válla­latok munkájában érvénye- sül-e az az elv, hogy megfe­lelő minőségű áruk kerülje­nek forgalomba, megtart­ják-e a fogyasztók érdekeit védő szabályokat, hatékonyan működnek-e a minőségvédel­mi rendszerek és kifejezésre jutnak-e az árak a minőség- változásban. A két hónapig tartó vizsgálat a textil- és bőrruházati termékekre és a lakosság által leggyakrabban vásárolt építőanyagokra ter­jedt ki. Csak érzékszervi vizsgálattal ? Általános tapasztalat, hogy a minőségvédelemmel kap­csolatos jogszabályok kiadása során a rendeletek nem vol­tak tekintettel a kiskereske­delmi hálózatnál fennálló minőségi átvevő szerv hiá­nyára. Általában a kereske­delemben — különösen érvé­nyes ez a földművesszövet­kezetekre —- csak érzékszer­vi vizsgálatokat végeznek, márpedig ez a vizsgálat csak akkor tekinthető viszonylag eredményesnek, ha kellő fel­Tej fele vagy tej alja ? Kár minden mellébe­szélésért: a nyíregyházi tejfel rossz. Nagyon tisz­teljük a Nyíregyházi Tejipari Vállalat dolgo­zóit, vezetőit külön-kü- lön. De egy az ezerhez arányban vannak a há­ziasszonyokkal szemben, akik azt állítják, hogy az általuk készített tejfel nem érdemli meg ezt a nevet. Savósodik, egyál­talán eheíetlenül sava­nyú, a halmazállapota gusztustalan és még húsz panaszt sorolhatnánk. Utánozzuk az építésügyi minisztert, aki azt mond­ta legnagyobb cement­ipari vállalatunk egész vezetőségének, hogy: „Nem önbírálat kell ne­künk, hanem cement”. Mi is ezt mondjuk: ne magyarázzuk a bizonyít­ványunkat, hanem ad­junk jó tejfelt. Ha így lesz, szívesen visszaté­rünk a témára. (gesztelyi) készültségé szakember végzi és elegendő ideje van nagy tömegű áru megvizsgálásá­ra. Múlt évi, de idei tapasz­talatok szerint nincs lehe­tőség arra, hogy a kereskede­lem minőségi kifogás miatt ne fogadjon el árut, mert bizonyos cikkeknél tovább növekednének a hiányzó cik­kek. A leggyakoribb, hogy a minőség miatt a vásárló rek­lamál. A kereskedelem mi­nőségi kifogásai ritkán for­dulnak elő a gyártó vállala­tok monopolhelyzete mialt. A kereskedelmi egységek az áruk zömét nagykereske­delmi vállalatoktól szerzik be írásos megrendelés alapján. A megrendelőkön feltüntetik a megnevezést, a mennyisé­get, több esetben az árat is. A cikkszámot, a modellt, az osztályba sorolást azonban már nem minden megrende­lő tünteti fel. Ebből adódóan gyakran a szállító olyan árut küld, amelyben az osztályos áruk aránya nem a megkí­vánt mértékű, esetleg a mi- nőságjelzés első osztályú, de az áru valódi minősége csak a másodosztálynak felel meg. Panasz az építőanyagokra Az áruk átvétele mechani­kus, csak darabszámra és ér­zékszervi vizsgálatra terjed­nek ki, miután a szükséges kézi eszközök sem állnak az átvevők rendelkezésére. Az áruk hibái az esetek na?v részében a vevő reklamáció­ja alapján kerülnek felszín­re. Különösen szembetűnő ez az építőanyagok esetében. Sok minőségihibás áru ke­rül fórgalorfjba; a Vgvők azonban csak kirívó esetek­ben lépnek fel követeléssel. Sok reklamáció érkezik a tégla minőségére. Az első osztályúnak számlázott tégla sok esetben II., vagy III osztályúnak felel meg, egy részük pedig selejt. Az ÉR­DÉRT Vállalat által szállí­tott fenyő bőrdeszkák egy ré­szét a telepeken hulladéknak kellett minősíteni, de sok a panasz a mozaiklapokra is. Az Építőipari Minőségvizsgá­ló Intézet kapacitása nem elegendő, a vizsgálat költsé­ges, ezért gondot okoz az építőanyagok hatékonyabb minőségi ellenőrzése. A TÜZÉP-szakmában nem folyik szervezett tanulókép­zés, így a szakember-utánpót­lás nem biztosított. Éppen ezért az anyagok összetéte­lére nem minden esetben tudnak kellő tájékoztatást adni, csak annyit, amennyit tájékoztatás formájában az ipartól kapnak. Régi, megol­datlan probléma, hogy nem állnak megfelelő tárolóhe­lyek a TÜZÉP-telepek ren­delkezésére. így gyakran elő­fordul. hogy az amúgy is ki­fogásolható alapanyagból készült nyílászáró szerkeze­tek és fűrészáruk az időjárás hatására gyorsan és javítha­tatlanul deformálódnak. YezeS a cipőipar! A legtöbb reklamáció a cipőiparban fordult elő. A Kelet-magyarországi Cipő­nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatához a múlt évben összesen 7626 esetben jelentettek be rekla­mációt a vásárolt áru minő­sége miatt. Ebből 2413 pá­rat a Tisza Cipőgyár, 1636 párat a Duna Cipőgyár és 1512 párat a Szombathelyi Cipőgyár szállított. A ruházati termékek kö­zül a Szegedi Ruhagyár, a Soproni Ruhagyár, a Ka­posvári Ruhagyár termékei­re érkeztek panaszok. Sok a reklamáció a harisnyanadrá­gokra és a férfi Pádua in­gekre. Az ipar a keletkezett kárt megtéríti, de fölösleges bosszúságot és utánajárást okoz vele a vásárlóknak. Előfordult — különösen a cipőféleségeknél — hogy az ár változatlanul hagyása mellett lerontották a minő­séget. Ilyen volt a Duna Ci­pőgyár gyermek és női mű­bőr bundacsizmája, a Vas megyei Cipő- és Bőrdíszmű Vállalat női műlakk szan­dálja. A kismarnacipőket pe­dig minőségi változtatás nél­kül 114 forint helyett 174 fo­rintra emelték. Romlott a minőség a férfi és női bőr­kesztyűknél és folyamatosan emelik a szivacskabátok árát. Olyan gyakorlattal is találkozott a vizsgálat, hogy ugyanazon anyagból készült szivacskab'At árát némi mo- dellváltojtatás miatt lénye­ges összeggel emelték. Csak a név változott... Általános megállapítás volt, hogy a szabad árfor­mába. tartozó építőanyagipari és egyéb betonárutermékek árai emelkedtek, még azoké a betontermékeké is, ahol az alapanyagoknál nem volt ár­változás Gyakran találkoz­hatunk olyan esetekkel is, amikor az árucikkek nevé­nek megváltoztatásával — minőségjavítás nélkül — ugyanazt az árut az előzőnél magasabb áron hozzák for­galomba. A kereskedelmi boltok kifogásolják, hogy sem az ipar, sem a nagyke­reskedelmi vállalat nem ad tájékoztatást az áremelések okáról, ők pedig nem tud­nak az áremelés okáról tá­jékoztatást adni a vásárlók­nak. B. J. A szeretet ruháiban ■— Fiúk! Mind — egyszerre figyel­nek oda! Vajon mi követke­zik most? — Ugye jó ez a vakáció? — Igeeen! — Aztán hogyan köszönti­tek az idei, a Balaton melletti szünidőt? — Hurrá!... Hurrá!... És megindulnak felénk Felemelt karokkal, ragyogó arccal futnak. Nyoma sincs már a tekintetükben az ár­vízi katasztrófa emlékének. Pedig Kocsord — ahonnan Csopakra, a Székesfehérvári Videoton Gyár üdülőtelepié., re érkeztek — nagyon sokat szenvedett Láttam a szülei­ket. A síró édesanyákat és a gátakon fogcsikorgatva dolgozó édesapákat. És most összetalálkoztam a kocsordi gyerekekkel is. Kérdezném Papp Ilonát, Földi Imrét, Jakab Ilonkát: hogyan is volt akkor, azok­ban a napiokban? Mit csinál­tak, merre jártak. amikor jött a víz, és féltek-e na­gyon? Mi maradt meg ben­nük az áradat pusztító em­lékéből? De nem szabad most megzavarni boldog nyugal­mukat. — Hányán jöttetek? — Negyvenen és két taní­tó néni, a Szabó Katalin és a Bíró Balintné... — ö a Mária néni... — Jó itt? — csúszik ki a számon, de elég körbete­kinteni az üdülőtelep udva­rán és azonnal megkapom a választ. A fiúk mind egyfor­ma nadrágban, hófehér, kék szegélyű trikókban ping­pongoznak. A lányok a fa­házak körül játszanak. Raj­tuk is új a ruha. A legújabb bakfisdivat szerint varrták. Talán kettő sincs egyforma anyagból, egyforma minta után készített. Hja, a lá­nyok legyenek mindig csino. sak. Még a Balaton-piarti vakáció idején is. — Kitől kaptátok a szép, új ruhákat? — A Székesfehérvári Vi­deoton Gyártól — mondja egy nagyobb fiú és folytatja: — Attól, amelyiké ez a cso­paki üdülő is... — És itt lesztek a nyáron? — Egy hónapig. Azt mondták nekünk, amikor ide. hoztak. A szeretet öltöztette fel ezeket a kocsordi gyereke­ket. A Székesfehérvári Vi­deoton Gyár munkásainak — köztük a veszprémi, ajkai és a dudari gyáregység dolgo­zóinak — a szeretete is. Az egész gyár összefogott, segített, hogy ezek a gyere­kek már most — alig né­hány héttel a Szamos-parti katasztrófa után — elfeled­jék; a szomorú napokat. Uj emlékeket gyűjtenek, most az emberi szeretet és az ősz- szefogás emlékeit!-- gáldonyi —«

Next

/
Oldalképek
Tartalom