Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-30 / 151. szám
f&?6. június SO. KELET-MAGYARORSZÁG 5. oldal Alkatrészellátási gondok aratás eléül A megyei AGROKER tájékoztatása Néhány nap és aratunk. Van-e elegendő alkatrész? — ezzel a kérdéssel fordultunk a megyei AGROKER vezetőihez. Országos viszonylatban igen nagy gondok vannak — mondják. Kereskedelmi lassúságok, késői rendelések és egyéb tényezők miatt egész sor erőgép és munkagép alkatrészhiány miatt áll. vagy állhat le az első meghibásodás után. Hangsúllyal ismétlik, hogy ez országos gond. Három tényező miatt azonban a mi megyénkben nem lesznek ilyen gondok. Az első tényező egy kirívó adat: hazánkban az elmúlt években a mi megyénk mezőgazdasági nagyüzemei vásárolták a legtöbb kombájnt: szám szerint 463-at. Mivel ezek aránylag új gépek, kevesebb pótlást igényelnek. A másik, gondokat csökkentő tényező: a vállalat újítása, a vevőszolgálat. Azokból a cikkektől, melyekben év eleje óta hiány mutatkozik, nem tudják megakadályozni, hogy az előbb érkező termelőszövetkezet ne vegyen nagyobb mennyiséget, Viszont azt megteszik, hogy a később érkezőt — aki már nem kap — értesítik, hol, melyik termelőszövetkezet raktárában van abból az alkatrészből nagy bőségben. Másik „jó szolgálat”, hogy megmagyarázzák a vásárlást intéző — rendszerint sajnos, nem műszaki képzettségű — ügyintézőnek : melyik alkatrészt lehet kis átalakítással más gépbe is hasznosítani, Tipikusan ilyen dolgok az úgynevezett tömítések, melyekből kis munkával a nagyobb méretű kisebbé leszabható. De vannak más helyettesítési módszerek is, amit csak a legtájékozottab- bak tudnak átadni még a jól képzett műszakiaknak is. A tájékoztatás társadalmilag legérdekesebb része: az árvízkárosult termelőszövetkezetek tudnak segíteni patronálóikon is. Ugyanis eléggé sok szamosközi termelő- szövetkezetnek van kombájnja. amit nem tud idén használni, mivel — sajnos — nincs mit aratni. Az árvízkárosult termelőszövetkezetek egész alkatrész- raktárukkal — sőt, többségük magukkal a kombájnokkal — felvonul a gyors aratáshoz segíteni. Ilyen módon — kárban a haszon — a mi megyénkben enyhül legjobban az a gond amit a kereskedelem és az ipar ügyetlenkedői okoztak. A megyei AGROKER raktárából az árvíz óta 2600 külsőgumit vittek el egyedül a Vörös Csillag Traktorgyár univerzális traktoraihoz. Bár még mindig van feszültség például elsőkerék és hátsókerék gumik között, a probléma előreláthatóan aratásig megoldódik, mivel a szállítások folyamatosan történnek. Nagyon sok termelőszövetkezetnek működik a fővárosban másodállású anyag- beszerzője. A lábát is lejárja, nem kapja, amit kér. Nem is kaphatja, mert az alkatrészellátó kereskedelem a megyei keretet leküldte ide. Itt kapható. Nem keresik. Jó lenne, ha időnként érdeklődnének, mert az eddig hiányzó cikkeknek hitt alkatrészekből is érkeznek szállítmányok. Az MTZ—45-ös traktorok hátsó kerékagya például tipikusan ilyen. Változatlanul problémát okoz néhány traktoralkatrész. így a Zetor—Superek, a DT—75-ös és általában a hazai gyártású traktorok alkatrészutánpótlása. Például nincs elegendő „ferde felvonó”, ami a kombájnok kényes alkatrésze. Ha a kombájn egy vasdarabot szed fel aratás közben és a „ferde felvonó” tönkremegy, félre lehet állítani az aratás ideiére, amire tulajdonképpen való, nem használható. (gnz) MUNKA — SZÜNIDŐBEN Tizenkétmillió az iskolák, óvodák tatarozására, bővítésére Vakációznak az iskolások, Bőt felváltva az óvodák is bezárnak egy-egy hónapra. A gyerekek második otthonának, az iskoláknak és az óvodáknak tatarozását, felújítását és kisebb építkezéseit a nyári szünidőben végzik el. Csaknem 6 millió forintot fordít a Nyíregyházi Városi Tanács az iskolák szépítésére, bővítésére, az óvodákra is több, mint 6 milliót költenek. Központi napközi otthont építenek a későbbiekben a 4. számú általános iskola mellé. A város belterületi iskoláiból ide járnak majd a diákok napközibe, 20 új tanteremben készülhetnek fel a másnapi órákra. A tervek — a Miskolci Tervező Vállalat munkája — most készülnek. Az árvízkatasztrófa miatt sajnos gond a kapacitás. így történt, hogy az újfehértói ktsz lemondta három iskolánál vállalt munkáit. Sóstóhegyen 3 tanteremmel és napközi otthonnal, Rozsrét-bokor- ban is napközivel bővítenék az iskolákat, Újtelek-bokorban pedig az iskola és a szolgálati lakás teljes felújítását tervezték. Rozsréten például 80 tanyasi gyermek tanulását segítenék ezzel. Nem állhat meg az élet az árvizes építkezések miatt. Ezek a munkák azonban még mindig várnak az építőkre. Évek óta napirenden van egy nyári napközi otthonos tábor megnyitása. Erre a Sóstó kellemes levegőjű erdejét „szemelték ki”. Megvásárolták a hídépítő vállalat munkásszállásait, felvonulási épületeit az új sóstpi út mentén. Itt egész nyáron váltott turnusokban egyszerre 200 gyermek nyaralhat tanári felügyelet mellett. Úgy látszik, ez a nyár is elveszett, hiszen eddig még nem tudták átadni az épületeket. 16 város környéki bokortanyáról helyezték el a gyerekeket az Északi Alközpontban lévő általános iskolai diákotthonban. A jövő tanévre hat új tantermet építenek, várják a felsőtagozatosokat Felsősimáról. Nagy részt.„elkészültek az óvodai átalakítások is. Vizet kaptak a Ságvári-telepi gyerekek, a sóstóhegyiek és a Család utcaiak óvodájában a konyhákat bővítették. Még a nyáron bekötik a távfűtést a Stadion úti óvodába. Uj óvodák épülnek a Déli Alközpontban, a Sóstói úton és a Benczúr téri óvoda helyén. Az újfehértói ktsz vállalta fel a Sóstói út 31. szám alatt épülő óvodát, azonban ezt is lemondta. Szerencsére jelentkezett a leveleki tsz építőipari brigádja, s a TÜZÉP is segített 6000 darab téglával. Különösen ezen a helyen van nagy szükség új óvodára, ezért dicséretes a gyors összefogás. 100 gyermeket tudnak majd itt elhelyezni szeptemberben, s ugyanannyit a Vécsey közben a jövő évben. 1972-re pedig szeretnék átköltöztetni a Benczúr téri óvodásokat a régi mellett épülő új óvodába. (baraksó) A NEB MEGVIZSGÁLTA W Ár, kontra minőség Egyes fogyasztási cikkek és építőanyag minőségét, az ár és a minőség összefüggéseit vizsgálta meg nemrég a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák: a kereskedelmi és ipari vállalatok munkájában érvénye- sül-e az az elv, hogy megfelelő minőségű áruk kerüljenek forgalomba, megtartják-e a fogyasztók érdekeit védő szabályokat, hatékonyan működnek-e a minőségvédelmi rendszerek és kifejezésre jutnak-e az árak a minőség- változásban. A két hónapig tartó vizsgálat a textil- és bőrruházati termékekre és a lakosság által leggyakrabban vásárolt építőanyagokra terjedt ki. Csak érzékszervi vizsgálattal ? Általános tapasztalat, hogy a minőségvédelemmel kapcsolatos jogszabályok kiadása során a rendeletek nem voltak tekintettel a kiskereskedelmi hálózatnál fennálló minőségi átvevő szerv hiányára. Általában a kereskedelemben — különösen érvényes ez a földművesszövetkezetekre —- csak érzékszervi vizsgálatokat végeznek, márpedig ez a vizsgálat csak akkor tekinthető viszonylag eredményesnek, ha kellő felTej fele vagy tej alja ? Kár minden mellébeszélésért: a nyíregyházi tejfel rossz. Nagyon tiszteljük a Nyíregyházi Tejipari Vállalat dolgozóit, vezetőit külön-kü- lön. De egy az ezerhez arányban vannak a háziasszonyokkal szemben, akik azt állítják, hogy az általuk készített tejfel nem érdemli meg ezt a nevet. Savósodik, egyáltalán eheíetlenül savanyú, a halmazállapota gusztustalan és még húsz panaszt sorolhatnánk. Utánozzuk az építésügyi minisztert, aki azt mondta legnagyobb cementipari vállalatunk egész vezetőségének, hogy: „Nem önbírálat kell nekünk, hanem cement”. Mi is ezt mondjuk: ne magyarázzuk a bizonyítványunkat, hanem adjunk jó tejfelt. Ha így lesz, szívesen visszatérünk a témára. (gesztelyi) készültségé szakember végzi és elegendő ideje van nagy tömegű áru megvizsgálására. Múlt évi, de idei tapasztalatok szerint nincs lehetőség arra, hogy a kereskedelem minőségi kifogás miatt ne fogadjon el árut, mert bizonyos cikkeknél tovább növekednének a hiányzó cikkek. A leggyakoribb, hogy a minőség miatt a vásárló reklamál. A kereskedelem minőségi kifogásai ritkán fordulnak elő a gyártó vállalatok monopolhelyzete mialt. A kereskedelmi egységek az áruk zömét nagykereskedelmi vállalatoktól szerzik be írásos megrendelés alapján. A megrendelőkön feltüntetik a megnevezést, a mennyiséget, több esetben az árat is. A cikkszámot, a modellt, az osztályba sorolást azonban már nem minden megrendelő tünteti fel. Ebből adódóan gyakran a szállító olyan árut küld, amelyben az osztályos áruk aránya nem a megkívánt mértékű, esetleg a mi- nőságjelzés első osztályú, de az áru valódi minősége csak a másodosztálynak felel meg. Panasz az építőanyagokra Az áruk átvétele mechanikus, csak darabszámra és érzékszervi vizsgálatra terjednek ki, miután a szükséges kézi eszközök sem állnak az átvevők rendelkezésére. Az áruk hibái az esetek na?v részében a vevő reklamációja alapján kerülnek felszínre. Különösen szembetűnő ez az építőanyagok esetében. Sok minőségihibás áru kerül fórgalorfjba; a Vgvők azonban csak kirívó esetekben lépnek fel követeléssel. Sok reklamáció érkezik a tégla minőségére. Az első osztályúnak számlázott tégla sok esetben II., vagy III osztályúnak felel meg, egy részük pedig selejt. Az ÉRDÉRT Vállalat által szállított fenyő bőrdeszkák egy részét a telepeken hulladéknak kellett minősíteni, de sok a panasz a mozaiklapokra is. Az Építőipari Minőségvizsgáló Intézet kapacitása nem elegendő, a vizsgálat költséges, ezért gondot okoz az építőanyagok hatékonyabb minőségi ellenőrzése. A TÜZÉP-szakmában nem folyik szervezett tanulóképzés, így a szakember-utánpótlás nem biztosított. Éppen ezért az anyagok összetételére nem minden esetben tudnak kellő tájékoztatást adni, csak annyit, amennyit tájékoztatás formájában az ipartól kapnak. Régi, megoldatlan probléma, hogy nem állnak megfelelő tárolóhelyek a TÜZÉP-telepek rendelkezésére. így gyakran előfordul. hogy az amúgy is kifogásolható alapanyagból készült nyílászáró szerkezetek és fűrészáruk az időjárás hatására gyorsan és javíthatatlanul deformálódnak. YezeS a cipőipar! A legtöbb reklamáció a cipőiparban fordult elő. A Kelet-magyarországi Cipőnagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi lerakatához a múlt évben összesen 7626 esetben jelentettek be reklamációt a vásárolt áru minősége miatt. Ebből 2413 párat a Tisza Cipőgyár, 1636 párat a Duna Cipőgyár és 1512 párat a Szombathelyi Cipőgyár szállított. A ruházati termékek közül a Szegedi Ruhagyár, a Soproni Ruhagyár, a Kaposvári Ruhagyár termékeire érkeztek panaszok. Sok a reklamáció a harisnyanadrágokra és a férfi Pádua ingekre. Az ipar a keletkezett kárt megtéríti, de fölösleges bosszúságot és utánajárást okoz vele a vásárlóknak. Előfordult — különösen a cipőféleségeknél — hogy az ár változatlanul hagyása mellett lerontották a minőséget. Ilyen volt a Duna Cipőgyár gyermek és női műbőr bundacsizmája, a Vas megyei Cipő- és Bőrdíszmű Vállalat női műlakk szandálja. A kismarnacipőket pedig minőségi változtatás nélkül 114 forint helyett 174 forintra emelték. Romlott a minőség a férfi és női bőrkesztyűknél és folyamatosan emelik a szivacskabátok árát. Olyan gyakorlattal is találkozott a vizsgálat, hogy ugyanazon anyagból készült szivacskab'At árát némi mo- dellváltojtatás miatt lényeges összeggel emelték. Csak a név változott... Általános megállapítás volt, hogy a szabad árformába. tartozó építőanyagipari és egyéb betonárutermékek árai emelkedtek, még azoké a betontermékeké is, ahol az alapanyagoknál nem volt árváltozás Gyakran találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor az árucikkek nevének megváltoztatásával — minőségjavítás nélkül — ugyanazt az árut az előzőnél magasabb áron hozzák forgalomba. A kereskedelmi boltok kifogásolják, hogy sem az ipar, sem a nagykereskedelmi vállalat nem ad tájékoztatást az áremelések okáról, ők pedig nem tudnak az áremelés okáról tájékoztatást adni a vásárlóknak. B. J. A szeretet ruháiban ■— Fiúk! Mind — egyszerre figyelnek oda! Vajon mi következik most? — Ugye jó ez a vakáció? — Igeeen! — Aztán hogyan köszöntitek az idei, a Balaton melletti szünidőt? — Hurrá!... Hurrá!... És megindulnak felénk Felemelt karokkal, ragyogó arccal futnak. Nyoma sincs már a tekintetükben az árvízi katasztrófa emlékének. Pedig Kocsord — ahonnan Csopakra, a Székesfehérvári Videoton Gyár üdülőtelepié., re érkeztek — nagyon sokat szenvedett Láttam a szüleiket. A síró édesanyákat és a gátakon fogcsikorgatva dolgozó édesapákat. És most összetalálkoztam a kocsordi gyerekekkel is. Kérdezném Papp Ilonát, Földi Imrét, Jakab Ilonkát: hogyan is volt akkor, azokban a napiokban? Mit csináltak, merre jártak. amikor jött a víz, és féltek-e nagyon? Mi maradt meg bennük az áradat pusztító emlékéből? De nem szabad most megzavarni boldog nyugalmukat. — Hányán jöttetek? — Negyvenen és két tanító néni, a Szabó Katalin és a Bíró Balintné... — ö a Mária néni... — Jó itt? — csúszik ki a számon, de elég körbetekinteni az üdülőtelep udvarán és azonnal megkapom a választ. A fiúk mind egyforma nadrágban, hófehér, kék szegélyű trikókban pingpongoznak. A lányok a faházak körül játszanak. Rajtuk is új a ruha. A legújabb bakfisdivat szerint varrták. Talán kettő sincs egyforma anyagból, egyforma minta után készített. Hja, a lányok legyenek mindig csino. sak. Még a Balaton-piarti vakáció idején is. — Kitől kaptátok a szép, új ruhákat? — A Székesfehérvári Videoton Gyártól — mondja egy nagyobb fiú és folytatja: — Attól, amelyiké ez a csopaki üdülő is... — És itt lesztek a nyáron? — Egy hónapig. Azt mondták nekünk, amikor ide. hoztak. A szeretet öltöztette fel ezeket a kocsordi gyerekeket. A Székesfehérvári Videoton Gyár munkásainak — köztük a veszprémi, ajkai és a dudari gyáregység dolgozóinak — a szeretete is. Az egész gyár összefogott, segített, hogy ezek a gyerekek már most — alig néhány héttel a Szamos-parti katasztrófa után — elfeledjék; a szomorú napokat. Uj emlékeket gyűjtenek, most az emberi szeretet és az ősz- szefogás emlékeit!-- gáldonyi —«
