Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

RELET-OTAGYARORSZÄG — VASÁRNAPI MELLEKLET 1970. Jűnhis ». Fusizás. Harapnak a halak? Előrelátás. Csak mondd nyugodtan, szívem. Palásti László: A filmkritikus A nagymama Ahányból jött látogatóba Budapestre houzátartozóihoz. Másnap mo­zijeggyel kedveskedtek neki. Tizenöt éves unokájával, Pé­terrel ment a filmszínházba. Hazatérve megkérdezte tőle a fia: — Tetszett a film? — Nem. Péter megjegyezte: — Nekem tetszett. Kitű­nő, újszerű film. Es van mondanivalója. — Hát nekem is van erről a filmről mondanivalóm — mondta a nagymama mérge­sen. — Van a filmben egy fiatalember, akiről folyton azt beszélik, hogy ilyen ren­des, meg olyan rendes, és tudjátok, mit csinál? — Ugyan mit? — Zuhogó esőben érkezik és sáros cipővel megy be a lakásba! Le sem törli a lá­bát. Igen, a nagymama mindig rendes volt. Ö mindig letö­rölte a lábát. Egész Abony­Most. hogy a Mundial iz­galmainak is vége, s nincs többé napközi alvás a hiva­talban, majd éjszakai tv-né- zést követő hajnalig tartó gyötrődés, több csomag ciga­rettával, — minden előfel­tétel megteremtődött, hogy abbahagyjam a dohányzást. Ennyi tömény izgalom után ugyanis, — legalábbis re­mélhető — a hivatali izgal­mak eltörpülnek, a Mundial izgalmaihoz képest relatíve jelentéktelenek, az izgalmak valóságos uborkaszezonja kö­vetkezik. Most tehát eljött az idő, amikor az ember komo­lyan elhatározhatja, hogy ab­bahagyja a dohányzást. Ennek már komoly jelei mutatkoznak. Az elmúlt na­pokban például már csak negyven cigarettát szívtam, ennek is csak a fele volt filter nélküli, a többi Szim­fónia. Ezenkívül, már jó ide­je gyűjtöm a dohányzás ár­talmairól szóló cikkeket, ta­nulmányokat, s most, hogy összefűzettem őket, — csinos kötet — úgy döntöttem, hogy magammal viszem szabadsá­gomra és a nyári krimi he­lyett olvasni, . tanulmányozni és jegyzetelni fogom. Melles­leg megjegyzem, anélkül, hogy meggyőződtem volna ezeknek a cikkeknek, tanul­mányoknak tartalmáról, fel­tűnt nekem, hogy eme író­ban példás háziasszonynak ismerték. Lakása ragyogott a tisztaságtól és a hetvenkét éves néni ugyanolyan frissen takarított, tisztogatott, tett­vett, mint akár ötven évvel ezelőtt, fiatalasszony korá­ban. — De mama, ez nem lé­nyeges — oktatta mosolyog­va a fia. — Ismerem a film témáját Izgalmas, fordula­tos, a női főszereplő pedig... A nagymama dühösen fél­beszakította: — A női főszereplő pedig megérkezik egy bőrönddel és lecsapja a földre, azután ru­hástul végigfekszik a dívá­nyán. — Mert rettenetesen felin­dult. Súlyos megpróbáltatá­sokat kellett átélnie. Határozottan csengett a nagymama hangja: — Egy nőt nem érhet olyan felindulás, fájdalom, hogy a kofferjét ne pakc/lja ki azonnal. A ruhák össze­gyűrődnek, azokat minden sok megjelenésével egyenes arányban javult a cigaretta­ellátás. Ügy tűnik a jelen pillanatban, hogy a dohány­zás ártalmairól szóló tanul­mányok ösztönzőleg hatnak a dohányipar termelésére. Ami nem is rossz ötlet, úgy álta­lában, mert mindig azt csi­náljuk, amitől óvnak ben­nünket. Ennek ellenére érik ben­nem az elhatározás, hogy ab­bahagyom a dohányzást. En­nek további jeleként mutat­kozik, hogy a filteres ciga­rettákat már csak félig szí­vom el. (Nem ízlik.) A filter nélkülieket viszont tövig, (ez ízlik) mert egyébként nem vagyok híve a pocsékolásnak. A szomszédtól is kaptamegy jó tanácsot, amire magamtól valószínűleg nem jöttem vol­na rá, hogy ugyanis nem kell minden slukkot mélyen leszívni, lehet fújni is a füs­töt, mert legtöbb esetben nem a szívás a fontos, ha­nem a fújás, tehát a megszo­kás. Viszont amire magamtól jöttem rá, hogy cigaretta he­lyett inkább cukrot rágni, ha nem is helyette, de két ciga­retta között mindenesetre, bár az még nem elég világos előttem, hogy ettől miként csökken az ember dohány­zásra való hajlama. Mindenesetre arra nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az rendes nő felakasztja. No, de mit várjunk egy olyan asz- szonytól, aki ruhástul végig- heveredik a díványon! Bez­zeg az én időmben. A mamának igaza van — mondta békítőén a fia —, de ez lényegtelen és a film mű­vészi Artékét sem csökkenti. A nagymamát nem lehetett meggyőzni: — De csökkenti! A filmen gyönyörű perzsaszőnyeget látni, és a nő szerelmese rá­dobja az égő cigarettát. Ha ez a művészi perzsa meg­gyullad, akkor szerinted nem csökken az értéke? — De nagymama, remélem, az a jelenet tetszett, amikor a férj megtudja, hogy a fele­sége gázolt és cserbenhagyta áldozatát. Milyen nagy lelki válságon ment keresztül! Hi­szen megtudta, hogy legjobb barátja autójának volánja mellé ült! Nemcsak gázolt, hanem megcsalta is! Gyö­nyörűen kidolgozott rendezés volt! A nagymama gúnyosan mondta: — Még hogy kidolgozott rendezés! Szép kis jelenet! Késő este van, a férj a ka­nári kalitkája előtt áll és eszébe se jut letakarni... összefüggés az édesipar és a dohánytermelés között. Nincs kizárva, mielőbb tovább csökkenteném a napi negy­ven cigarettát, megvárom, míg valaki megírja ezt a ta­nulmányt. Aggaszt, hogy ko­moly értekezést erről még se­hol nem olvastam, viszont úgy látszik kevésbé aggaszt, hogy komoly légcsőhurutom van a dohányzástól, mint­hogy eddig még orvosnál nem voltam. Nem is leszek. Nem kell ugyanis, hogy engem eltilt­sanak a dohányzástól, abba­hagyom én azt magam is, amit máris bizonyít, hogy napi negyven cigarettánál tartok. Ezenkívül pedig, le­het vagy tíz éve, már egyszer abbahagytam a dohányzást. Három napra. Pedig, akkor még csak napi öt cigarettát szívtam és ha jól emlékszem, akkor még nem is szenved­tem a dohányzás ártalmaitól. Ha akkor volt hozzá erőm, miért ne lenne most. Ehhez igazán nem kell se orvos, se tanulmány, se jó tanács. Vé­leményem szerint ugyanis van egy olyan lehetőség, amellyel biztosan el lehet ér­ni, hogy az ember nullpont- ra szálljon a naponta elszí­vott cigaretták számát ille­tően : egyszerűen nem kell rá­gyújtani. Hogy ez eddig nem jutott eszembe!... Ilyen ez a krónika... PRECÍZ DON JUAW Adolf Peter heidelbergi férfi eddig 347 győzelmet aratott a szerelem csatame­zején, s minden győzelmét, tökéletes német pedantériá­val leírt a naplójába, mellé­kelve a boldogított hölgyeik fényképét. Az atomkor Don Jüanja mellékesen házasságszédel­géssel is foglalkozott. Most elcsípték és a tárgyaláson négyévi börtönre ítélték. Az ítélet kihirdetésekor vállat vont: — Űgyis szükségem van már egy kis pihenőre — mondotta. A VERSENY GYŐZTESE Londonban megrendezték a borkóstolók versenyét, ame­lyet Ralph Mapley valóban különleges teljesítménnyel nyert meg. Három óra 15 perc leforgása alatt nem ke­vesebb, mint 420 borfélét kóstolt meg és állapította meg szinte matematikai pon­tossággal fajtájukat. Teljesítményéhez jól illik a győztesnek járó jutalom is: egy 300 literes hordó legked­vesebb borával töltve és egy láda finom francia pezsgő. CSENGŐGYŰJTEMENY Különleges gyűjteményre tett szert tizenkét év alatt Lev Gogyin moszkvai lakos. Különféle harangokat és csengőket gyűjt: hajdani pos­takocsik lószerszámaira erő­sített csengőket, vészharango­kat. Némelyiken érdekes felírás olvasható: „Végy meg, ne sajnáld a pénzt, ha utazol, muzsikálok én”, „Csilingelek annak, akit szeretek.” Egykoron városon és falun egyaránt készítettek ilyen csengőket, s a közeledő jár­művet ezekkel jelezték. ELTŰNT ITALOK Patrice Pottier genfi új­ságíró pincéjéből a minap jó néhány palack kitűnő itó- ka tűnt el titokzatos módon. A publicista megértő ember lévén, azonnal nyílt levelet közöltetett egy napilapban, szó szerint így szólt: „Melegen ajánlom a mé­lyen tisztelt, ismeretlen el- tulajdonítónak, hogy a zöld színű címkével ellátott, 1951- es évjáratú bort csupán oszt­riga és hal mellé szívesked­jék fogyasztani, a kék színű címkés, 1949-es évjáratú bort pedig saját érdekében né­hány hónapig pihentesse, mert szállítás közben való­színűleg felrázódott és az ital ilyen körülmények kö­zött nem nyújtja a tökéletes élvezetet fogyasztójának!” Kerekes Imre: ABBAHAGYOM A DOHÁNYZÁST KERESZTREJTVÉNY 1815. június 28-án száműzték Szent Ilona szigetére Napóleont. Az angolok ezzel nem annyira bosszút akartak állni, inkább meg akartak szabadulni egy terhes embertől, aki számára sehol sem volt hely, s akit senki sem köve­telt, ugyanis folytatása a bekül­dendő vízsz. 1. és függ. 1. sorok­ban. VÍZSZINTES: 12. Magasodik. 13. Szolmizációs hang. 14. Eszménykép. 15. Hely­határozórag. 16. Takarmánytáro­ló. 17. Zola személyneve. 18. Neodimium vegyjele. 19. össze­szid. 21. Nagy kiterjedésű síkság elnevezése Amerikában. 22. Du­nántúli csatorna. 23. A szó elre­pül, de ez megmarad. 24. Beta­karít-e? 25. ,,Hangtalan” szótag. 26. Idegen Anna. 27. Övoda gye­rekszáj szerint. 28. Az a távolság, melyen belül a fegyvernek hatá­sa van. 29. Az egyik nem. 30. Mennyisége. 32. Jó, oroszul fone­tikusan. 33. Mondatrész. 34. Nagy költőnk volt. 36. A bíróságon fo­lyik Szegeden. 37. Azonos ma­gánhangzók. 39. Felfogta ésszel. 40. Vissza: idő előtti. 42. BT. 43. Időjárási viszonyok összessége. 46. Emelt zenei hang. 47. Hasznos rovar. 48. Ékezet nélkül, Mikszáth- regényhős. 49. A sielők ezt sze­retik. 51. Sportfogadás. 52. Afri­kai folyó németül. 53. Erős fény teszi a szemmel. 54. Rossz tanács­adó. 55. Azonos mássalhangzók. 56. Seregre. 57. Szín. 58. Verdi- opera. 60. Arab bíró. 62. ZO. 63. Ellentétes kötőszó. 65. Megtette a kötelességét; mehet. FÜGGŐLEGES: 2. Növényi rész. 3. Sütemény. 4. A távbeszélő feltalálója (Gra­ham). 5. Alanyi kérdőszó. 6. Német—lengyel határfolyó. 7. Az emberektől félrevonult ember (+’). 8. Polgármester franciául. 9. T-vel a végén, bizonygat. 10. YT. 11. Hitelképesség, latin ere­detű szó. 16. És talán, rövideb­ben. 20. Férfinév. 21. Elsőrendű. 22. Filmcsillag. 24. AVA. 25. Sze­szes italok. 27. Tolna megyei ne­vezetes község. 28. Sik. 30. ösz- szetett szavak elején felet jelent (latin eredetű szó). 31. Becézett Adorján. 35. Sportcélokra hasz­nált kisebb hajó. 38. Középkori titokzatos tudomány. 41. Folyó spanyolul. 42. Görög betű. 44. ILL. 45. Vissza: Gépkocsival az utcán várakozik (+’)• 47. Magyar író, újságíró és régész volt (Fe­renc). 49. Lóca, ülőke. 50. Alarm. 51. Kártyaletét. 53. VA. 54. Sertés. 56. Páros szám. 59. Dedó egyne­mű betűi. 61. Olasz névelő. 63. Skálahang. 64. Német névelő. A megfejtéseket július 6-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadunk eL Június 14-i rejtvény pályáza­tunk megfejtése: Székely Mihály re­pülőgépe. Svachulay Sándor. Hor­váth Károly. Zsélyi Aladár. Nyertesek: Kábái László, Kosz­tin Sándorné, Oroszvári Istvánné, Pásztor Lajos, Pétervári József né nyíregyházi, dr. Kocsár Imre csengeri, Kovács Lászlóné nagy- kállói, Sárga Lászlóné tiszavas- vári, Vadon Sándorné tunyogma- tolcsi és Győrffy Bertalanná vá­sárosnaményi kedves rejtvény­fej tőink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. ». «#58?

Next

/
Oldalképek
Tartalom