Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
1970. ffinlus 5. KEUET-WAGYARORSZAO S. oldal Anyag, pénz és kapacitás érkezik az ország megyéiből Immár harmadik hete újabb és újabb felajánlásokról adhatunk hirt. Pontosabban csak egy részükről, mert lehetetlen lenne felsorolni azoknak a vállalatoknak és intézményeknek a nevét, melyeknek dolgozói fizetésüknek bizonyos százalékát felajánlották az árvíz sújtotta terület lakóinak támogatására. Vas megye tanácsa elhatározta, hogy a járási és .városi tanácsokkal együtt költségvetési és fejlesztési alapból 10 millió forintot ajánl fel. öt műszaki dolgozót és két orvost is küld Csegöldre, akik részt vesznek a helyre- állítás és az egészségvédelem munkálataiban. Tizenkét állatorvos pedig az állategészségügyi feladatok ellátásában segít. Somogy megyében árvíz- segélyakció-bizottság alakult, hogy irányítsa, összehangolja a megye lakóinak, intézményeinek, vállalatainak felajánlásait. A Somogy megyei Beruházási Vállalat két fiatal tervezőmérnököt küld Nyíregyházára, akik vállalták, hogy társadalmi munkában elkészítik egy árvíz sújtotta falu újjáépítésének tervét. A Somogy megyei MÉSZÖV, a megye területén levő szövetkezeti egységekkel közösen 800 ezer forintot ajánlott fel egy elpusztult szövetkezett bolt újjáépítéséhez. Ezenkívül mintegy félmillió forint értékben építkezési anyagokat szállítanak Szabolcsba, és saját építőbrigádjukkal 100 ezer forint értékű építőmunkát vállalnak; 1 Hasonló céllal alakult társadalmi bizottság Veszprém megyében is. A bizottság pénzadományokat és természetbeni juttatásokat gyűjt; sátrakat, matracokat, ágyneműt, takarókat, fehérneműt és tisztasági szereket. A várpalotai ruhagyár dolgozói egynapi keresetükön kívül férő- és fiúnadrágokat juttatnak a károsultaknak. A Veszprém megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozói 170 ezer forintot és egy teherautó konzervet küldenek. Az ajkai JŐkai-bánya dolgozói 100 ezer forinttal —egynapi műszakbérükkel segítenek. Továbbra is érkeznek a híradások a segítőkészségröl Zala megyéből. A kisipari szövetkezetek dolgozói egyénileg eddig 250 ezer forintot ajánlottak fel. Ezenkívül a ruházattal foglalkozó szövetkezetek ruhaneműt, ágyneműt és törülközőket, cipőket küldenek megyénkbe. Az építőipari szövetkezetek nyílászáró szerkezeteket adnak, és elvégzik két családi ház fa- lazási munkáit, amelyhez 20 ezer forint értékű építőanyagot is biztosítanak. A faipari ktsz-ek bútorokat adnak, a szolgáltató ktsz-ek fodrász-, cipész és szabóműhelyt szerelnek fel. Az anyagi segítség mértéke önköltségi áron számítva is megközelíti a félmillió forintot. Baranyából is érkeznek az újabb felajánlások. 4000 négyzetméter, ideiglenes hajlékok készítésére alkalmas farostlemezt küld gyorssegítségül a Mohácsi Farostlemezgyár vezetősége a Sza- bolcs-Szatmár meg>\ei árvíz- károsultak részére. A Déldunántúli Kőbánya Vállalat komlói dolgozói egynapi munkabérükhöz az építők napja megünneplésére szánt összeget is hozzáadták, s elküldték megyénkbe. Vállalták, hogy felemelt éves programjukon túl 25 ezer tonna követ adnak annak a járásnak vagy községnek, amelynek a legnagyobb szüksége van építőanyagra. Üj férfi felsőruhákat 40 ezer forint értékben és új kárpitozott bútorokat, heverőket, foteleket, székeket 60 ezer forint értékben készít és küld a Pécsi Vegyesipari Vállalat munkásgárdája a kijelölt mátészalkai vagy fehérgyarmati járásba. A legnagyobb kárt szenvedett községeink közül többnek a helyre- állítását vállalták megyei illetve városi tanácsok. Csegöldöt a Vas megyei, Fehérgyarmatot a Békés megyei, Komlódtótfalut a Bács-Kiskun megyei, Tu- < nyogmatolcsot a Baranya megyei Kérsemjént a Veszprém megyei, Nagyszekerest a Kecskemét városi, Nábrá- dot a Karcag városi, Kömö- rőt a Törökszentmiklós városi tanács, Jánkmajtist az OKISZ, Szamosbecset a Szabolcs-Szatmár megyéi Építő-Szerelő Vállalat patronálja. Általános iskolát épít Nagyszekeresen a Pest megyei Tanács. Az elpusztult lakóházak újjáépítéséig ideiglenes otthonokra van szükség. Tu- nyogmatolcsra 600 — Nagy- gécre 112 — Komlódtótíaiu- ra 638 — Csengersimára 192 — Csegöldre 380 — Jánkmajtisra 400 — Fehérgyarmatra 996 — Panyolára 256 — Fény igére 400 — Kisar- ba 480 — Nagyarba 120 négyzetméter lakósátrat, illetve faházat szállítottak ki eddig a lakosság elhelyezésére. Az ideiglenes otthonok megteremtéséhez is érkezik az újabb segítség. A Pest megyei ÁFÉSZ-ek vállalták, hogy 20 ideiglenes lakóépületet állítanak fel Szabolcs-Szatmár megye árvíz sújtotta vidékén. A Jászberényi Hűtőgépgyár 5 ví- kendházat ajánlott fel, melyeket a helyszínen fel is szerelnek. A Budapesti 31. számú Állami Építőipari Vállalat több száz matracot, lepedőt, paplant és takarót küldött. A Budapesti Üj Élet Ruházati Ktsz 400 törülközőt és öt csomag használt ruhát, a SZOT-üdülők siófoki üzemegysége takarókat, matracokat, párnákat és berendezési tárgyakat adott. * Az AGRIMPEX Mezőgazda- sági Külkereskedelmi Vállalat a másfél milliós pénzbeni támogatás mellett két láda ruhaneművel segítette a károsultakat. A ZÖLDÉRT 300 ezer forint értékű árut juttat Szabolcs-Szatmár megyébe. A SZÖVTERV dolgozó kollektívája félmillió forint értékű társadalmi munkát vállalt az újjáépítéshez szükséges tervek elkészítéséhez. Szabad szombatjukon dolgoztak az Egyesült Vegyiművek dolgozói. Ellenértékét, mintegy 150 ezer forintot a károsultak segélyezésére ajánlották fel és ezen felül több ezer fertőtlenítő hatású lemosószert juttattak el az árvíz sújtotta vidékünkre. A Debreceni Biogál Gyógyszer- gyár dolgozói csaknem 100 ezer forintot és nagy meny- nyiségü szappant, gyógyszert gyűjtöttek össze a károsultaknak. Baktai Sándor és felesége budapesti lakosok érdi telküket ajánlották fel. Útnak indították a Baranya megyei egészségügyi intézmények adományát is, matracokat, ágyneműt. Érkezik a segítség a kárt szenvedett közös gazdaságaink talpra állításához is. A Debreceni Agrártudományi Főiskola kismacsi hibridüzeméből szombaton újabb kétezer mázsa rövid tenyészidejű kuko- ricavetömagot indítottak útnak a Szamos menti közös gazdaságokba. A Baranya megyei Villány közös gazdasága száz mázsa kukoricát küld károsult tsz-einknek. A Zala- szentgróti Állami Gazdaság tenyészsüldőket ajánlott fel. A sárvári és a szombat- helyi tsz-szövetségek Zsa- rolyán, Tiszabecs és Ro- zsály termelőszövetkezeteinek megsegítését szervezik, A Bács-Kiskun megyében működő Tsz Területi Szövetségek a héten érkeznek Mátészalkára. hogy megbeszéljék a támogatás módját. A tas- si Petőfi Tsz tagjainak egynapi keresetén túl 100 mázsa szárított lucernát, valamint 200 mázsa silótakar- mónyt indít útnak vggonba rakva megyénkbe. A Kecskemét—Kiskunfélegyháza környéki tsz- szövetséghez tartozó közös gazdaságok vetőmagot, takarmányt és fuvareszközt is juttatnak. Az izsáki Sárfehér Tsz például a 72 ezer forinton kívül száz mázsa árpát ad é? 40 szarvasmarha nyári gondozását vállalja. A nagyobb gépműhellyel rendelkező gazdaságok pedig ingyenes gépjavítást vállaltak. Építőbrigádot is szándékoznak megyénkbe küldeni több hétre. Somogy megyében minden termelőszövetkezeti szövetség elvállalta egy-egy bajba jutott gazdaság támogatását. A házszámtábla megmaradt. Az ott van a megdőlt kapuoszlopon, s rajta ez áll: Kölcsey utca 35. Kis csoport áll az udvaron, kezükben lista, toll. (Udvar? Hiszen ez a kifejezés itt nem jó. Udvar csak ott van, ahol ház is van. Itt azonban csak az udvar a létező, való. A ház — már csak fogalom.) A csoport közepén a gazda. Barázdált arcú, megtört vonású ember Pataki Miklós. Vagy ahogy Tunyogon ismerik: az idős Pataki. A kárbecslő az odaveszett értékekről kérdezi. A válaszok kicsit késnek, vontatottak. A gazda szeme a kert végére néz, az istálló, az ólak felé. de látszik, ő most sokkal messzebb jár — gondolatai időben és térben máshol vannak. (Gazda, kert, istálló, ólak... Gazda az, akinek van valamije. Kert az, amelyben növények vannak, s a fák teremnek. Istálló, ól, állatok A homokon is nehéz Többszörös erővel dolgoznak a nyírbátori Llj Barázda Termelőszövetkezetben A megye szatmári síkságának jó részét árvíz katasztrófa sújtotta. Egyelőre felmérhetetlen anyagi és erkölcsi kár keletkezett. De milyen helyzetben van a homokos vidék, a nyírségi táj? Erre kerestem feleletet a nyírbátori Űj Barázda Tsz- ben. Vasárnap is a határban Baracsi János elnök azzal kezdi: jó télre rossz tavasz érkezett. Május második felében sem tudnak egy kellemes idővel kiegyensúlyozott hétről. Az 1400 hold kalászosból nem történt ugyan lényeges kipusztulás, mindössze tíz- holdnyi területen pusztított a víz. Ellenben a csapadékos tavaszban idejekorán túlfej- lett a vetés, sok helyen ösz- szekavarodott, megdőlt a „kövérségtől”. Ez külön figyelmeztet a betakarítás nehézségére. 192 hold, nagyobbára termő gyümölcsös metszésével időben végeztek ugyan, hozzá is láttak negyedszeri permetezéséhez, de nyolcvan hold közös szőlő metszését már megkésve, csak május 12-én fejezték be. A kapások egy részét is sikerült a tervnek megfelelően elvetni. Ám mindjobban többszörözni kellett az erőt. A gépeket nyújtott műszakban üzemeltették, sőt négy vasárnap is dolgoztak a határban. így is 600 hold közös kukoricából 100 holdat mind ez ideig nem tudtak elvetni; a tervezett 50 hold cukorrépából is csak 15 holdon került földbe a mag. Bármilyen furcsán is hangzik, a csaknem teljesen dombos, homokos határban is gátló tényező a talajvíz. Idős tagok dicsérete Az első negyedévben két UE—50-es új erőgépet kellett volna megkapnia a tsz- nek. Nem kapta meg. MTZ— 50-es és Szuper 50-es négy erőgép napokon keresztül állni kényszerült használható gumiköpenyek hiányában. Egyik erőgép, gépállomási garanciális javítás (motorcsere) után két hétig állt. Érthető, hogy ilyen körülmények között többszörözni kellett és kell a soron lévő munkák végzését. Nagy helytállást tanúsít ebben a tagság, akik közül eddig heten kiváló dolgozói kitüntetést, nyolcán miniszteri, öten megyei dicsérő oklevelet szereztek. S az elnök külön felhívja figyelmem idős tagok nagy szorgalmára. Mint a hetvenéves Németh Istvánné- ra, Csikós Mihályra. a még idősebb Nehéz Mihályra és a nyolcvan évet betöltött Szabó Sándornéra. Területet vállalnak munkálásra az idős tagok, őszinte igyekvéssel dolgoznak, s a nyolcvanon felüli Szabó Sándorné naponta ott van a dohányültetésnél. Míg még mindig vetési gondjai van a tsz-nek, közben tovább ültetik a dohányt, hogy meglegyen a szerződött 130 hold. Kapálják a burgonyát, a kertészetben a hagymát és — főleg nők — ültetik a tápkockás dinnyét, uborkát.' És itt kell még megjegyezni, hogy a tsz három zöldség-, gyümölcsboltot tart fenn, annak minden árukészletét, bab kivételével, a nehézségek ellenére is maga akarja megtermelni. Két számpár és ajánlás A közel ötezer holdas közös gazdaság szántóföldi növénytermelése utáni árbevétel egyező az állattenyésztés árbevételével. Ez arra mutat, az utóbbinak van nagyobb fejlesztési lehetősége. S a vezetőség gyors cselekvésére vall, hogy már meg is kezdték egy háromszázas szakosított szarvasmarhatelep kialakítását. Tizennégy- millióba kerül, 70 százalékos állami támogatással. Előreláthatólag 1971 végén vagy 1972 elején kezdik meg a telep hasznosítását. Nem kevésbé érdektelen a szántóföldi termelés egyensúlyozására a jól beállított baromfinevelő. Háromévi átlagban évi 150 ezer vágócsirkét szállítanak piacra. Gond, eredmény, terv „táplálja” a mostani többszörös erőfeszítést. Tavaly elérték, hogy 16 ezer forint feletti átlagkereset jutott a közösből egy dolgozó tagra. E szintet semmiképp nem engedik csökkenni. Sőt... És nem lehet elhallgatni a szatmári katasztrófát. A tsz öt mázsa szalonnát, száz mázsa étkezési gülbaba burgonyát, ötven mázsa árpát és huszonöt napi gépi munkanapot ajánlott fel a bajba jutottaknak. AZ ÓRA lakhelye. Itt minden csak volt. Sár van, iszapos rom mindenütt. Egyedül a gazda maradt. A romhalmaz gazdája.) És mert kérdezik Pataki Miklóst, sorolja rendre, mijük maradt. Egyetlen faldarab van „lábon.” Falubelik, önkéntes segítők túrják a sáros kőhalmot. Mosógép kerül elő. Kilyukadt az alja. A televíziót óvatosan emelik. Szemre semmi baja. Csak az egyik sarka kapott kis nyomást. Kiteszik a napra, a meglapult rádió mellé (azt a szomszéd ház végéből kaparták elő, odáig ragadta a víz). Pataki János még reménykedett: a négy kismalac előkerül valahonnan. Két malacka előkerült. Éhesen, kicsit megfogyva, de ott sipákoltak a szomszéd kéménye mellett. A kárbecslő ír: odaveszett ez és ez. Katonák jönnek, kérdik, mit segíthetnének. Idős Pataki Miklós felhős szemmel hátrafordul, ránéz arra, ami maradt, és nem mond semmit. Tovább bukdácsol a tekintete, a „kisudvar” felé. Oda, ahol minden reggel az aprójószágot etette. Védőruhás ember zörög elő az ólromok alól, a kezében piros gumikesztyű — csokorra való valamit hoz. Hogy közelebb jön, látni: kislibák voltak. A piros kesztyűs bo- csánatkérően a gazdára néz, s hogy látja borús tekintetét, szól: „Tudja, a fertőzés miatt.” Kiviszi a kis sáros tetemrongyokat az utcára, t bedobja őket egy zöldkeresztes autó gyűjtőtartályába. Egy keményen ledolgozott élet eredménye semmivé vált. Egy kiskatona ébresztőórát hoz, s mutatja: ki kellene mosatni benzinnel, ak- Jíor talán még jó lenne. Idős Pataki pillantása odaréved az órára, elveszi, bütykös, keményre cserzett bőrű kezével végigtöröl a maszatos üvegen, s megnézi, mennyit mutat. Fél egy múlt három perccel. Akkor állhatott meg, amikor éjjel leroggyant a ház. Csavar néhányat a felhúzón, s felderülő arccal néz a körülállókra: ketyeg! Idős Pataki Miklós mindenről megfeledkezve kérdezi: hány óra? Fél négy lesz öt perc múlva. Remegő ujjal állítja a másik srófot rajta. Szót fogad a mutató, beáll a helyére, újból számlálni a perceket Egri Gábor
