Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

I. o!da! KülbET-MAGYARORSZAO WK. fftnhis SI, VÍZMŰ ÉPÜL KISVÁRDÁN. Eddig 7500 méter csőhálózat került beépítésre. A Vár utcában befejezéshez közeledik az egyik fő nyomóvezeték építése. Megkezdték a vízmű tótjai­nak építését is. Képünkön a vízmű egyik kútmotorházának betonozási munkája látható — Vincze Péter felvétele. Szerkesztői üzenetek így is lehet segíteni A párt-, állami, szövetke­zeti, társadalmi szervek és a művelődési otthon kezde­ményezésére, az árvízkárosul­tak megsegítésére rendeztek Kemecsén jól sikerült műsort az irodalmi színpad előadásá­ban. A közel háromórás mű­sor, amely „A magyar líra gyöngyszemei a XVIII. szá­zad végétől a XX. század elejéig” címmel került meg­rendezésre, zsúfolt közönség előtt zajlott le. Felléptek a műsorban a kemecsei szárma­zású Molnár Sándor, a deb­receni Kodály kórus tagja, s lánya; Molnár Éva, a Zene- művészeti Főiskola hallgatója, Berki András énekes, vala­mint Dávid Géza, a Nyíregy­házi Zeneiskola tanára. Az irodalmi színpad rekord­idő alatt készült fel az elő­adásra, példás munkát végez­tek valamennyien. Hiszen a rendezvény kettős célt szol­gált; művelődve szórakoztatni és közvetlen segítség az ár­vízkárosultakon. A rendez­vény teljes bevételét — több mint 4100 forintot — az árvíz- károsultak megsegítésére nyi­tott csekkszámlára már be is fizették — írja T. Á. GÁZPALACKOK CSERÉJE Községünkben hiába van gázcseretelep, két-három hó­napja mégis várnunk kell a gázpalack cseréjére — olvas­tuk K. A. tiszadobi lakos le­velében. Tavaly ilyenkor ugyanez volt a helyzet, előfor­dult, hogy a gáztűzhely mel­lett fával kellett tüzelnünk, ha főzni akartunk. Ha heten­te rendszeresen hoznának községünkbe gázt, nem lenne ilyen probléma. Kérjük az illetékeseket, hogy jobban szervezzék meg községünk gázellátását. KITAPOSOTT UTAK Kellemes környezetet bizto­sít a parkokban, utcákban nemcsak a virág, hanem a szépen zöldellő fű is, amely szintén gondozást, ápolást és főleg megbecsülést igényel. A megbecsülésről azonban sokat lehetne beszélni, mert a la­kosság egy része azt nem te­kinti magára nézve kötelező­nek. így történik meg az, hogy a füves részen ott is utat taposnak, ahol eredeti­leg nem volt. Most ezeket az erőszakkal kialakított utakat takarták le a kertészeti válla­lat emberei tüskés gallyakkal, hogy a letaposott fű újra sarjadjon. A fű idővel bizto­san ki fog nőni, de most ezek a gallyak esztétikai szempont­ból egyáltalán nem gyönyör- ködtetőek. Igazán kár, hogy nem becsülik meg jobban a járókelők a parkokat — írja Kiss Józsefné nyíregyházi ol­vasónk. ELTŰNT A KERÍTÉS Bár az új posta építése mi­att kissé háttérbe szorul a régi posta épülete előtti park, mégis az arra járóknak lehan­goló látványt nyújt a parkot korábban körülvevő kis kerí­tés jelenlegi állapota. Már tavasszal lehetett látni, hogy az idő „vasfoga” kikezdte a fémkerítést, a rozsdás részek­nél eltöredezett. De ezek után „komoly” munkát végeztek az erőszakos rongálok is, akik nek „köszönhető” véleményem szerint az, hogy ma már több méteres darabon nincs kerí­tés, amelynek helyreállítása nem kis összeget igényel. Nem lett volna célszerűbb elvégez­ni a már esedékes karbantar­tás*. hiszen azzal jelentős költségmegtakarítást lehetett volna elérni — közli levelé­ben Kun Pálné nyíregyházi olvasónk. Kuknyó András balsai, Sípos József nyínkarászi ol­vasóinknak levélben vála­szoltunk. Sváb Pál nyírcsa- holyi, Lengyel Edit lányai, Szűcs Áron tiszaszentmárto- ni, Matécsa György csegSidi, Kenyeres Mihály tiszavasvá­ri, Szűcs Albert vajai, ifj. Váradi Lászlóné kisszekere- si, Kun Istvánná tivadari, özv. Szabó Györgyné csen- gerújfalui, Kocsis Józsefné fehérgyarmati olvasóink ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Horváth Já­nos pátrohai lakos ügyében a Kisvárdai Járási Tanács mezőgazdasági osztálya intéz­kedett Mátyás András és Murzsa Elek kömörői árvíz­károsultaik, gyorssegélyben részesültek. Garai Jánosné nyíregyházi lakost a nyír­egyházi Dózsa Tsz levélben tájékoztatta. Juhász György panaszát az elekterfém ktsz orvosolta. Horváth András nyíregyházi lakos zsebrádió­ját a GELKA megjavította. Szűcs Albert vajai olvasónk televízióját is rövidesen meg fogja javítani a GELKA, mert a szükséges alkatrészt a napokban megkapják. Czakó László nyíregyházi lakos panasza elintézést nyert SEGÍTSÉG IFJÚSÁGI KLUBOKNAK Budapesten június 13-án került sor — a hazánk felsza­badulásának 25. és Lenin szü­letésének 100. évfordulója tiszteletére meghirdetett III. Kiváló ifjúsági klub pályá­zat országos eredményhir­detésére. A Kiváló ifjúsági klub megtisztelő cím tulajdo­nosa lett a szombathelyi 405. sá Ipari Szakmunkásképző Ir|tézet is, ezért a megyei KISZ-bizottság — az országos és megyei irányító szervek képviseletében — néhány ezer forinttal jutalmazta meg a kiváló klubot, hogy ezzel is javítsák a klubmunka tárgyi feltételeit. A klubtagok úgy határoztak, hogy a kitüntető címmel járó összegből 1000 fo­rintot felajánlanak az árvíz- károsult Szabolcs-Szatmár megyei KISZ ifjúsági klubok megsegítésére — közölte le­velében dr. Domonkos János klubvezető tanár Szombat­helyről. PANASZ HÁGÓ-TANYARÖL Nyírbéltekhez tartozik Há­gó-tanya, amely 3 kilométe­res körzetben, szétszórtan te­lepült tanyavilág. Közel két­száz lakója évek óta várja, hogy a községi villanyhálózat bővítésével számukra is biz­tosítsák a fényt, a kulturált körülményeket jelentő ára­mot Sok itt az iskolás korú gyerek, akik Penészlekre jár­nak nap mint nap iskolába, számukra különösen fontos lenne a fény. A férfiak nagy része Debrecenbe, vagy Mis­kolcra jár dolgozni, így a mezőgazdasági munkát, az ál­latgondozást az otthon ma­radt asszonyok végzik, bizony számukra nem lenne érdekte­len dolog, ha a háztartási munkájukat háztartási gépek­kel megkönnyíthetnék. Ezt Vi­szont csakis az áram beveze­tésével lehet megvalósítani. A tanya ellátottsága egyéb té­ren is igen mostoha. Csak kenyeret lehet kapni, egyéb közszükségleti cikkekért több kilométerre kell a lakosság­nak elmenni. Egy vegyesbolt létesítésével jelentős segítsé­get lehetne nyújtani az itt lakóknak. Bár tudjuk, hogy jelenleg az árvíz okozta ká­rok elhárítása nagy feladatot ró megyénkre, mégis szeret­nénk, ha idővel lehetőség nyíl­na kérésünk teljesítésére — közli levelében Kovács End­re tudósítónk. SZEMÉTDOMB A BÉRHÁZ UDVARÁN Az egészségvédelmi intéz­kedések nagy súlyt helyeznek arra, hogy a városokban meg­akadályozzák, illetve a lehető­ség szerint csökkentsék a le­vegő szennyeződését. A „Tiszta udvar — tiszta ház” mozgalom is ezt a célt szol­gálja. Ezért csodálkozunk, hogy a város központjában, a Zrínyi Ilona utca 3—5 szá­mú ház udvarán a tisztasági szempontoknak 'még az alap­jait sem látjuk. Az udvaron ötven-hatvan mázsányi kokszsalak szemét­tel keverve rontja a levegő tisztaságát. Három éve hord­ják ide a salakot és hozzá az udvar szemetét. A hosszú hónapok esőzései után a hirtelen jött meleg és napfény hatására a salak­domb gázos és bűzös gőzt áraszt szét az udvaron, a nyi­tott ablakon át a lakásokba. Javasolnánk: az ingatlanke­zelő vállalat a helyszínen vizsgáltassa meg a panaszt és sürgősen gondoskodjék arról, hogy a Zrínyi Ilona utcai 3—5. számú bérház udvara a tisztasági szempontoknak minden tekintetben megfelel­jen — írja F. P. A lap megírta, az illetékes válaszol FAGYLALT A Kelet-Magyarország 1970. május 27-i számában „Ven­déglátók figyelmébe” címmel cikk jelent meg. Közöljük, hogy a cikkben foglaltakkal egyetértünk, sajnos azonban a 28. sz. Mini cukrászdánkba helyhiány miatt nagyobb tel­jesítményű fagylaltgépet be­állítani nem tudunk, olyan pavilonnal jelenleg vállala­tunk nem rendelkezik, amely az egészségügyi követelmé­nyeknek megfelelően fagylalt­értékesítésre megfelelő lenne. Intézkedtünk; egy fagylalt ANGINHIÄNY Nagyon célszerűnek talál­tam, hogy a Búza téri ABC- áruházban kész — csak külső huzatot igénylő — tolipárnát árusítottak. Gondolom, bőven akadt vevője is. Sajnos, hogy ezt csak egyetlen üzletben láttam, bár tollat árusítanak máshol is, de előfordul, hogy éppen angint nem lehet hoz­zá kapni. Ezért felhívjuk a kereskedelem figyelmét az említett árucikkre, amelyet praktikusnak tartunk, s mely- lyel át lehetne hidalni az időnként jelentkező angin- hiányt is — javasolja Sipos Zoltánná nyíregyházi olva­sónk. mozgóárust az Északi Alköz­pont jobb fagylaltellátása ér­dekében odairányítottunk. JOGOS VOLT™ A Kelet-Magyarország júni­us 3-i számában egy panaszos levelet közölt, amely a sóstói étterem május 3-i gyermek­napra való felkészülését, illet­ve ellátását kifogásolta. A cikk megjelenése után vizs­gálatot tartottunk és a panasz jogosságáról mi is meg­győződtünk és az étterem dolgozóival szemben felelős­ségre vonást alkalmaztunk, s intézkedést tettünk a hasonló esetek elkerülése érdekében. Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat SAVANYU TEJFEL Már a mérsékelten meleg időben is, de most meg külö­nösen tapasztalom azt, hogy a boltokban árusított tejfel rendkívül savanyú, aludttej­hez hasonló ízük van. Ner tudom, hogy a bolti tárolása nem megfelelő és annak ha­tására savanyodik meg a tej­fel, vagy pedig már a tej­üzemben ilyennel töltik meg a flakonokat. Nem tudom el­dönteni, de mindenesetre ezen változtatni kell, mert ilyen minőségében a tejfel nem íze siti az ételt, hanem éppen el lenkezőleg — panaszolja Tóth Péterné nyíregyházi olva­sónk. HÁZAI Helyreállítják az egri csillagdát A csillagászok nemrégiben emlékeztek meg Egerben Hell Miksa, a XVIII. század világhírű magyar csillagásza születésének 250. évforduló­járól, aki annak idején meg­tervezte az egri lyceum csillagdáját. E csillagvizsgá­ló — mint ismeretes — ma már múzeum, amelyben az egykori csillagászati eszközö­ket láthatják az érdeklődők. A város vezetői elhatározták, hogy a kupolában a nagykö­zönség számára a közeljövő­ben felállítanak egy korsze­rű csillagászati távcsövet is. (Heves megyei Népújság) Egy ismeretlen népművész kiállítása Kunhegyesen egy ritka ér- delcességű kiállítás ad most beszédtémát. Tóth Fekete Jób helybeli lakos furcsa al­kotásai, fatörzs formájú vi­rágcserepek, padlóvázák lát­hatók a művelődési ház elő­csarnokában. Egyik a tölgy, a másik az akác, a harmadik a nyírfa élethű utánzata. Az alkotó eredeti szakmája gé­pész. A kerámiakészítés a hobbyja. Két év alatt 44 vá­zát, virágcserepet készített, amely méltán nyerte meg a látogatók tetszését. A nép­művészetet gazdagító ember munkáit ma még csak a kör­nyéken ismerik. A kiállítás talán hozzájárul ahhoz, hogy megyeszerte ismertté váljon Tóth Fekete Jób neve. (Szolnok megyei Néplap) Majdnem elvitte a hidat Különös baleset történt június 17-én este nyolc óra után a 7-es úton a 98-as és a 99-es kilométer­kő közelében. Píovák Ferenc egy vontatóval közlekedett Székesfe­hérvár feiől. Ä vontatóhoz egy tréler volt akasztva, melyen No- vák Ferenc egy földmarkoló gé­pet szállított. Amikor a vasúti felüljáróhoz ért, a földmarkoló gép kanala beleakadt a felüljá­ró alsó részébe és a hidat ere­deti helyzetéből 40 centiméterre kimozdította. Ennek következté­ben a vasúti pályatest megron­gálódott. Szerencsére a rongáló­dást egy vasutas észrevette és időben meg tudta állítani az ar­ra haladó tehervonatot. A bal­eset következtében Székesfehér­vár és Nagykanizsa között a te­herforgalom szünetelt. (Fejér megyei Hírlap) Nyári autóstúrák Az autóklub miskolci cso­portjának tagjai az előző évekhez hasonlóan ezen a nyáron is több szocialista és nyugati országba indulnak közös autótúrára. A 20—30 kocsiból álló „karavánok” úticélja Jugoszlávia, Auszt­ria, Franciaország, Lengyel- ország, a Német Demokra­tikus Köztársaság és Cseh­szlovákia. (Déli Hírlap) „Novemberi köd“ Szolnokon A rendkívüli csapadékos időjárás különös természeti tüneményt produkált csütör­tökre virradó éjszaka Szolno­kon. Júniusban több mint 70 milliméter csapadék hullott le a város körzetében. A vá­ros szívében találkozik a Zagyva és a Tisza. A két na­gyon megduzzadt folyó óriási víztükre és a szinte nap nap után megszakítás nélkül hul­ló eső annyira nedvessé tette a levegőt, hogy csütörtök hajnalban, s már szerdán es­te is a légréteg páratartalma 97 százalékos telítettségeiért el. így a két folyó találko­zásánál a páradús levegő át­láthatatlan szürke tömeget képzett, s Szinte a novembe­ri köd hatását keltette. (Szolnok megyei Néplap Virágzik a tatorjan Balatonkenese és Balaton- akarattya közötti dombon ki­nyitotta mézillatú, fehéren nyös virágát hazánk egyik legritkább növénye, a tátor- ján. A füves pusztaságoknak ezt a jellegzetes, körószerű növényének mélyen a földbe KILÁTÓ nyúló gyökereit a korábbi századokban csemegeként fo­gyasztották az ország egyes vidékein. A Káspi-tenger vi­dékén honos tátorján — né­pi nevén tatárfű — hazánk­ban már csak a Balaton partján található, ahol a vé­detté nyilvánított tátorján- mezőt bekerítve őrzik. (Veszprém megyei Napló) Párizsban is kedvelt a zalai ementáli A nyugatnémet Nideco-cég párizsi képviselője néhány sajtgyárat felkeresett az or­szágban, a kényes francia íz­lésnek a zalaegerszegi ké­szítmény a legmegfelelőbb. Eddig az üzem 180 tonna ementálit exportált Párizs­ba, most újabb 40 tonna megrendelést kaptak. Nem­csak Párizsban kedvelt a za­laegerszegi sajt. Csaknem valamennyi európai államba szállítanak, kontinensünkön túl pedig az arab országok­ba. Az idei év első felében mintegy 1000 tonna sajtot exportálnak. (Zalai Hírlap) , Vegyszeres gyomirtóval védekeznek Az idei az első, esztendő a Pan* kotai Állami Gazdaságban, ami* kor a kukorica nagyüzemi ter­mesztéséből végképp kizárták a gépi és kézi kapáláson alapuló termelési technológiát. Három éve tartó vegyszeres növényvédel­mi üzemi kísérletek után jutot­tak arra az elhatározásra, hogy 3300 holdon kizárólag csak vegysze­res eljárással védekeznek a gyo­mok ellen. A szakemberek ta­pasztalata szerint hasznos vállal­kozás ez. A hagyományos ka* pás módszerhez képest 8—12 fo­rint mázsánkénti önköltségcsök­kenésre lehet számítani. A vál­lalkozás értékét elsősorban nem az önköltség csökkentése jelen­ti, hanem az, hogy — legalábbis átmenetileg — megszűntek a gaz­daságban a munkaerőgondok. (Csongrád megyei Hírlapi „Népesebb“ lett a tárcsacsalád A Szombathelyi Mezőgéj>- gyárban az idén újszerű konstrukciót hoztak létre, amely nemcsak a szőlő sor­közének művelésére alkati más, de kitűnően használha­tó gyümölcsösökben is. Az ÜST — univerzális sorköz­művelő tárcsa — földmunká­ié szerkezete 2,4 és 3 méter között tetszés szerint állítha­tó, s alkalmas a föld szét-, il­letve összehordására. A gyár­ban már elkészült az első mintapéldány, amelyet a gyakorlatban is kipróbáltak. A házi próba azt bizonyítot­ta, érdemes volt foglalkozni az UST-vel. (Vas Népe) Újabb lelőhely Földgázt találtak a kuta­tók a Vas megyei Üraiújfala határában. Az értékes ener­giahordozót nyolc kilométe­res távvezetéken a szomszé­dos Répcelakra vezetik, ahol két üzemben hasznosítják. A községben működő legna­gyobb sajtgyár ötmillió fo­rintot költ a gáztüzelésre va­ló áttérésre. A másik ismert üzem, a szénsavgyár is az uraiújfalui gáz fogyasztója lesz. (Vas Népe) Bíróság előtt a recski gyilkosok Az egri megyei bíróság szer­dán kezdte el tárgyalni a recski gyilkosok bűnperét. Mint isme­retes, a negyvenet éves Boldizsár László és az ötvenéves Kovács Bedé Bálint — mindketten bün­tetett előéletűek — ez Cv feb­ruár 16-án megölték a nyolcvan- gket esztendős recski Varga Már­tont, aki egyedül élt falu széli házában. Elhatározták, hogy bár­mi módor kirabolják Varga Már­tont, aki Kovács Bede Bálint­nak már régebbi ismerőse volt. Több ízben tartottak „terep­szemlét” és attól sem riadtak vissza, hogy aljas céljuk érde­kében kihasználják az idős em­ber beteges hajlamait. Az idős ember szívesen fogadta Boldi­zsárt, vacsorát adott neki, Bol­dizsár leütötte, majd hívta ba­rátját. Az idős ember nem sok­kal később meghalt. Boldizsár és Kovács a lakásban talált két­ezerkétszáz forintot és némi ru­haneműt magával vitt. Néhány nappal később azonban kézre ke­rültek. (Heves megyei Népújság)

Next

/
Oldalképek
Tartalom