Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
-fc. fMn KELEff MAG^ARnn^p? WTO Ifln'lm ÍI CSALÁD — OTTHON Sós sütemények Több figyelmet Kötött és horgot pooch-* Divatos újdráág a dél-amerikai eredet poncho- amely készíthető -övetanyagból is, de megfejő vastagságú fonalból horgolva vagy kötve talán öég kellemesebb viselet. . kötött ponchót 4 szemmel jezdjük, s a két szélén, minden sornál szaporítva haladunk egy szép hatású szövetmintával (de készíthetjük más mintával is): 1. sor: Sima sorral kezdünk. A tűn következő második szemet kötjük le először, úgy, hogy a munkadarab külső (fordított) oldalán szúrjuk be a tűt. Amikor a hurkot áthúzzuk, nerrt engedjük le a szemet, csak azután, amikor a tűn következő első szemet is simán lekötöttük. 2. sor: Ugyanaz, mint az első sor, csak most fordított kötéssel dolgozunk és a tűn következő második szembe a munkadarab belső, tehát felénk eső oldaláról szúrjuk be a tűt. A horgolt poncho többek között úgynevezett relief-pálcákkal készülhet (de horgolhatjuk akár csillagokból ösz- szeállítva is): Az egyráhajtá- sos pálcát itt nem az előző sor befejező láncaiba öltjük, hanem a horgolótűvel magát a pálcikát karoljuk át, s alatta húzzuk fel a szemet. A relief horgolással scép hatású, kétsoronként bordázott anyagot kapunk. Kezdéshez az egész darab aljának, vagyis a spicc mindkét oldalának megfelelő hosz- bzú láncszemsort horgolunk. A spicc ebből úgy alakul ki, hogy a lánc-, illetve pálcasor közepén minden sorban 2—2 pálcát (vagy ahogy a szabásminta kívánja) figyelmen kívül hagyunk, vagyis fogyasztunk. Ügyeljünk arra, / hogy_ a középen elfogyasztott szemeket — amíg szükséges — a széleken pótoljuk! Szabásmintánkon a hálózat minden kockája 10x10 cm. Még a váratlanul betoppanó látogatót is illik megkínálni egy pohárka itallal, vagy egy csésze kávéval, amelyhez harapnivaló nem jár ugyan, de egy kis sós sütemény, vagy ropogtatni való mindig jólesik. A sós sütemények közül érdemes előre is sütni egy tepsivel, és pléhdobozba zárva, frissen tartani a vendég érkezéséig. SOS PEREC: Sokáig eláll, frissen, ropogós marad. 21 deka lisztet összegyúrunk 10 deka margarinnal, 2—3 evőkanál tejföllel, fél deka élesztővel, és sóval. Néhány órát pihentetjük, majd késfok vastagságúra nyújtva, perecki- szúróval (amelyet a piaci árusoknál vehetünk) formázunk. A kiesett tésztát ismét összegyúrjuk, kiszúrjuk, és ezt addig ismételjük, míg a tésztából tart. A kis pereceket zsírozott sütőlemezre fektetjük, tetejüket tojás sárgájával megkenjük, és a sütőben, felső lángon, hirtelen pirítjuk, de nem túl sötétre. Mikor már átsült, a sütőből kivesszük, és tejből, sóból, és lisztből készült sűrű masszával megspricceljük, majd a sütőbe visszatolva, 1—2 percig szárítjuk. (Nagyon babrás, lassú munka, de olcsó, és főleg finom a sütemény.) Ismerkedés a A Németországban, Angliában vagy a skandináv országokban megforduló turisták elé gyakorta feltálalnak egy nálunk kevéssé ismert „nyersanyagból", rebarbarából készült ételeket Időnként a hazai zöldségpiacokon is felfedezhetjük a kö- tegekben árult halvány sárgászöld, bíborszínnel gyengén átszőtt húsos, vastag rebarbara levélnyeleket, amelynek mast van a szezonja, de csak kevesen ismerik elkészítésének változatait A növény zsenge le- vélnyeliből főzelék és mártás készíthető, forrázva pedig salátaként fogyasztható. Az alma ízére emlékeztető, kellemesen savanykás ízű levélnyélből gyakorta kompó- tot, gyümölcskocsonyát és szörpöt csinálnak. Ugyanúgy használják tésztafélék töltelékéül, akárcsak az almát, vagy az egrest. A még gyenge virágszár spárga módjára elkészítve kellemes és jóízű. A növény valamennyi készítménye igen egészséges, jó hatással van a szervezetre, különösen a belek működésére. A kémikusok kielemezték, hogy becses gyógyanya- gokat — emodint, krizosavat és frangulasavat (enyhe has- hajtóanyagokat) — tartalmaz és jelentős mennyiségű C-vtS AJTÓS KOCKA: Kevesebb munkánk van vele, és hetekig eláll. Ehhez 15 deka lisztet összegyúrunk 3 deka vajjal, 10 deka reszelt sajttal, sóval, és késhegynyi pirospaprikával. Főtt tészta keménySzervezetünk a növényi táplálékokból fedezi vitamin- szükségletét. Fontos azonban, hogy a bőséges vitamintartalmú, friss főzelékek elkészítésében, tálalásában változatosságra törekedjünk. Receptjeink ehhez adnak néhány ötletet: Karfiol, lengyel módra: Hozzávalók: 1,5 kiló karfiol, 5—6 deka vaj, 2 kemény tojás, zsemlemorzsa, zöldpetrezselyem, finomra vágva. A karfiolt gyengén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük. A vajat halványbarnára pirítjuk, elvegyítjük zsemlemorzsával, s a karfiolra öntjük. Tetejét meghintjük apróra vágott kerebarbarával tamint. A Távol-Keleten honos fajoknak a gyökere már az ókorban fontos és szinte nélkülözhetetlen gyógyszer volt. Kínában ősidők óta ismeretes a rebarbara, mint jó étvágygerjesztő és hashajtó. A rebarbarát a múlt század derekán hozták be Európába Dél-Szibériából. A nem különösebben kényes évelő növény jól bírja a tél hidegét, és alkalmas talajban kielégítő öntözés mellett 10— 12 évig tenyészik. Levele akkor szedhető le a tőről, ha már teljesen kifejlődött (kb. június közepéig). Minden szedés alkalmával a tőről csak a legfejlettebb leveleket szabad levágni, az ösz- szes leveleknek legfeljebb egyharmadát. Aki azért nevel rebarbarát, hogy levélnyeleit felhasználja, a virágszárat idejében távolítsa el, így a levelek jobban fejlődnek és a levélnyél vastagabb, húsosabb lesz. A virágért, díszítő hatásáért ültetett rebarbara nagy, lapuszerű, csipkés vagy fodros leveleivel a két méter magasságot is elérő töveken, bíborvörös vagy vörösesbarna vir # zatával mint dísznövény is, büszkesége lehet • kertnek. a lábápolásra 1 ségűre gyúrjuk, papírvékonyra sodorjuk, és derelyemetsző- vel kisebb kockákra vágjuk. Zsírozott sütőlemezen ropogósra, de nem barnára sütjük. VAJAS POGÁCSA: Frissen a legjobb, de napokig eltartható. 50 deka lisztet összegyúrunk 25 deka Liga margarinnal, evőkanálnyi sóval, egy tojás sárgájával, egy deci, 4 kockacukorral édesített tejben megfuttatott 4 deka élesztővel, és 2 deci tejföllel. Alaposan kidolgozzuk, és legalább két óra hosszat kelesztjük, hajtogatjuk. Ujjnyi vastagra kinyújtjuk (sütés közben háromszorosára emelkedik!), közepes pogácsa- szaggatóval kiszúrjuk, és sütőlemezre téve, még fél óráig kelesztjük. Tetejüket egész tojással kenjük, és közepes tűznél úgy sütjük, akár a kelt tésztát. KRUMPLIS POGÁCSA: Frissen, sőt melegen a legjobb. 25 deka lisztet összedolgozunk 10 deka margarinnal, 10 deka főtt, áttört burgonyával, 2 tojás sárgájával, 2 deka morzsolt élesztővel, és sóval, összegyúrjuk, pihentetjük, miközben többször hajtogatjuk, akár a leveles tésztát. Apró pogácsaszaggatóval szúrjuk ki, tojás sárgájával kenjük meg, és forró sütőben sütjük, lehetőleg minél kevesebbet nyitogatva a sütő ajtaját az első 5 percben; majd takarékon folytatjuk a sütést, míg a pogácsák szép aranyszínűre sülnek. meny tojással, és zöldpetrezselyemmel. Azonnal tálaljuk. Paradicsomos zöldbab: Hozzávalók: i,5 kiló zöldbab, 6 deka vaj, 1 kis fej vöröshagyma, csipet só, fél kiló paradicsom. A hagymát finomra megreszeljük és a vajban kissé megpároljuk. Hozzáadjuk a megmosott, megtisztított zöldbabot, és puhára főzzük annyi sózott vízzel, hogy ellepje. A negyedrészekbe vágott paradicsomot is belefőzzük. Sült zeller, sajttal: (Feltétnek, körítésnek.) A zellert lehámozzuk, egészben hagyjuk, és sós vízben főzzük. Kivéve a vízből, fél centiméter vastag szeletekre vágjuk. Két szelet zeller közé egy szelet sajtot helyezünk. Tojásfehérjébe mártva, zsemlemorzsába forgatjuk, és nem túlságosan sok olajban, mindkét oldalon aranysárgára sütjük. Burgonyapuffancs: Hozzávalók: 1,5 kiló burgonya, 1—2 tojás, 1 deci tejfel, só (esetleg hagyma), olaj a kisütéshez. A burgonyát nyersen meghámozzuk, almareszelőn lereszeljük, és elkeverjük a tojással, tejfellel és sóval. Fél órán át állni hagyjuk. Majd megkeverjük és kanállal szaggatva, vékonyra lenyomva, forró olajban ropogósra sütjük. Az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a kereskedelemben nyolcvanhárom olyan foglalkozási ágazatot tartanak nyilván, amelyekben rendkívül nehéz munka hárul a lábakra. Különösen fárasztóak az egy helyben topogást követelő munkakörök. A bolti kiszolgálók, a szövőnők, és a konyhai alkalmazottak, de a háziasszonyok közül is feltűnően sokan küszködnek bokadaganattal. A falusi háziasszonyok között szinte népbetegségnek számít a visssértágulás, míg az éttermi kiszolgálók bokasüllyedéssel kínlódnak. Ezen — ha a pincérek napi tejesítményét vesszük alapul — nem is lehet csodálkozni. A pincér közepes forgalom mellett, nyolcórás műszakban 16—20 kilométert gyalogol. Még ennél is nagyobb megerőltetés tavasztól őszig napi 10—14 órás munkaidő mellett a mezei munka. Gondoljuk csak el: kisücemi szőlőkben, hátas permetező géppel reggeltől estig milyen nehéz a permetezés. Gyakran előfordul, hogy a viszonylag könnyebb beosztásban lévő emberek is nehéz lábmunkára kényszerülnek. A hosszú gyaloglás következményei a kevés mozgáshoz szokott embereknél különösen kellemetlenek. Az elfakadó vízhólyag, s a még ennél is kellemetlenebb belső törés, napokra, sőt hosz- szabb időre is leverheti lábáról az embert, nem beszélve a fájdalomról. Van-e orvosságuk ezeknek a megerőltető lábmunkával kapcsolatos fájdalmaknak? A legjobb orvosság a megelőzés, ami viszont jó néhány foglalkozási körben nem biztosítható. Maradjunk hát az orvoslásnak azoknál a módszereinél, amelyeket orvos igénybevétele nélkül magunk is könnyen és biztonságosan alkalmazhatunk. Kényelmes lábbeliben járjunk Minden ellenkező véleménnyel szemben szükség van arra, hogy a nyári hónapokban — ha erre lehetőség nyílik — levessük a harisnyát, zoknit és cipőt, próbáljuk ki a mezítláb járást. Nem fakir módjára, zúzott kavicson, vagy felforrósodott homokon, hanem olyan helyen, ahol a sérüléstől nem kell tartani: A már megerőltetett lábak fájdalmassá válnak és sok esetben dagadnak. A gumi- harisnya és a levegősebb, de a szemnek nem éppen tetszetős pólya viselése ilyen esetben nemcsak ajánlatos, hanem a további mozgás biztosítása érdekében kötelező is. Ügyeljünk, hogy a gumiharisnya és a pólya ne legyen túlságosan szoros, mert a vérkeringést akadályozza. (Jó a gyógy harisnya is!) A régi divatai és falun hellyel-közzel még mindig használatban lévő kör-harisnyagumi, de az erős gumizású zokni és térd- harisnya viselését is kerüljük el. A benőtt körmök és tyúkszemek ugyancsak sok fájdalmat okoznak. Ne sajnáljuk az időt és a lábápolásra költött forintokat: forduljunk pedikűröshöz. Ne feledjük el, hogy a hajápolásnál — amire a legtöbben nem sajnálják a pénzt — még talán fontosabb a lábápolás, a pe- dikürözés. A kirepedező sarok és talp ugyancsak sok kellemetlenséggel jár. Akiknek száraz a bőrük, repede- zés ellen zsíros krémet javasolnak a bőrgyógyászok. Erre a célra jól beváltak a PED lábápoló balzsamok, és krémek, amelyeket nemcsak városön, hanem falun is meg lehet vásárolni. A lábakat rendkívüli módon üdíti a mentafőzetből készített fürdő, amely nemcsak frissítő, hanem egyben gyulladás-csillapító is. A fürdő elkészítéséhez 10 deka szárított mentára és 3 liter forró vízre van szükség. A leforrázott főzetet hagyjuk annyira lehűlni, hogy az elviselhető legyen és áztassuk benne a lábunkat 15—20 percig. Ezt követően pedig masszírozzuk glicerinneL Ha a vérkeringés nincs rendben, a váltott hideg-meleg vizes fürdő segíthet. A hintőpor és az izza- dást gátló Desodor, illetve Exodor készítmények ne maradjanak ki a lábápolás kelléktárából. Végül, de nem utolsósorban: a nagy testsúlynak döntő szerepe van a lábfájás kialakulásában. Amelyik embernek túlságosan seás súlyfeleslege van, az fogyással próbálja mentesíteni a nagy terhet nehezen bíró, beteg lábakat. FINOM VONALÚ, ANTIK HATÁSÚ KERESZTSZEMES ASZTALI FUTÓ. Kongré anyagra, perléfonallal hímezzük. Kétféleképpen készíthetjük: a fotó szerint az alap és a virágos füzér sötét, a középen húzódó széles csík, amelyben a minta látható, valamint a mellette párhuzamos 3—3 csík világos, pasztellszínű. A rajzon éppen ellenkező^ a hatas. A széles minta alapszíne lehet pl. fekete, benne a virágos minta aranysárga. A színeket tért mészetesen mindenkor a bútor, szőnyeg, függöny színével harmonikusan választjuk ki. Nyári főzelékek