Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

'ILÁŰ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYE/ BIZOTTSÁGA E$ A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXVI5. EVFO'YAM 141. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JÜNIUS 18, CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTAT.MÍP 'Ll A női munka (3. oldal) A második hullám után a veszélyeztetett területeken ' (5. oldal) Szabolcsiak a területi úttörő-olimpián (7. oldal) Mexikóból jelentjük (7. oldal) Áz Osztrák Köztársaság elnökének látogatása Székesfehérvárott és a Balaton vidékén Képünkön: Franz Jonas köztársasági elnök a Székesfehérvári Fémműben. (Kelet-Magyarország Dr. H. C. Franz Jonas és kísérete szerdán délelőtt Szé­kesfehérvárra látogatott. A Vendégeket a látogatásra el­kísérte Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Péter János külügyminiszter, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Szilágyi Béla külügyminisz­ter-helyettes, Kurtán Sándor, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. A megyei tanács székháza előtt a megye, valamint a megyeszékhely párt- és ta­nácsi vezetői fogadták a vendégeket. Dr. Tapolczai Jenő, a me­gyei tanács vb-elnöke a megye életéről, fejlődéséről tájékoztatta az Osztrák Köz­társaság elnökét. Részletesen szólt az új, nagy ipari léte­sítményekről, valamint a megye állami gazdaságainak és mintegy száz termelőszö­vetkezetének munkájáról. Ismertette a dolgozók szociá­lis. kulturális ellátottságának helyzetét. Ezt követően Juhász János igazgató, a magyar alumí­niumipar egyik legjelentő­sebb egységének, a Székes- fehérvári Könnyűfémműnek a tevékenységéről adott tájé­koztatást. A gyár exporttevékenységé­ről szólva elmondotta, hogy termékeik 22 országba jut­nak el. Növekedik kapcsola­tuk a szomszédos Ausztriá­val is, ahonnan a hengerlés! technológiában használatos speciális olajat és különféle műszereket szereznek be. Rö­videsen osztrák alumínium­kohászati küldöttség látogat el a Székesfehérvári Köny- nyűfémműbe. Fránz Jonas élénk érdek­lődéssel hallgatta az ismer­tetéseket, közben sűrűn je- gyezgetett. Kérdéseket tett fel. s kifejtette véleményét: megállapította, hogy a me­gyében tapasztalható tevé­kenység igen sokrétű, válto­zatos. A fémmű munkájával kapcsolatban a többi között különféle műszaki problé­telefotó) mákról, a Dunai Vasmű és a Linzi Voest közötti együtt­működésről, valamint a gyár nődolgozóinak munkájáról, helyzetéről érdeklődött. Ezt követően üzemlátoga­tásra indultak. Az osztrák államelnök a gyárlátogatás közben hosszasan elbeszélge­tett az üzemi vezetőkkel az üzemcsarnokokat járva. Franz Jonas a munkapad mellett elbeszélgetett egy- egy dolgozóval, köztük Piber Ibolya 18 éves segédmunkás­sal, érdeklődött munkájáról, életéről. Búcsúzáskor az Osztrák Köztársaság elnöke kijelen­tette: nagyon értékes ta­pasztalatokat szerzett a láto­gatás során. A vendégek Szé. kesfehérvárról a Balatonhoz utaztak. Dr. H. C. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke és kísérete — Losonczi Pál, Szilágyi Béla és Kurtán Sándor társaságában — szer­(Folytatás a 2. oldalon) Belkereskedelmi szemle megyénkben Az építőanyag-ellátás helyzetét és problémáit vizsgálta meg a napokban Szabolcs-Szatmár megyében járt belkereskedelmi minisz­tériumi küldöttség. A Bor­sos László miniszterhelyet­tes vezetésével megyénkben járt delegáció megtekintette az árvíz sújtotta területeket és megállapította, hogy a megye lakosságának és a kisegítő erőknek élelmiszer- ellátása zavartalan, az Al­földi Vendéglátóipari Válla­lat felkészült a nyári építő­táborokba érkező KISZ-fia- talok ellátására. Az építőanyag-ellátás te­rületén vannak kisebb zök­kenők, mert a meglévő négy állami és hat szövetkezeti TÜZÉP-telep kevésnek bi­zonyult. Eddig tíz szükség­telepet hoztak létre, de mi­vel ez is kevésnek látszik, a minisztérium intézkedése alapján Nyírbátorban és Nyírmeggyesen építőanyag­telepeket • állítanak fel. A megye TÜZÉP-telepei- nek a felmérések szerint 5000 ház újjáépítéséhez és 4000 ház helyreállításához, a szövetkezeti telepeknek ezer ház felépítéséhez kell anya­got biztosítani. A már itt lé­vő 1500 vagon mennyiségű építőanyag jelenleg elegen­dő. A Szovjetunióból fel­ajánlott 38 000 tonna ce­mentből már 8000 megérke­zett és folyamatosan érkez­nek a további szállítmá­nyok is. Gondot okoz, hogy kevés a tégla és a sóder. Éppen ezért az Építési és Városfej­lesztési Minisztériummal történt tárgyalások alapján fokozni fogják a téglaszállí­tások ütemét és kotrógépek üzembe helyezésével növelni a Tiszából nyert kitermelés­sel a sóder mennyiségét. A kirakodás meggyorsítására termelőszövetkezetekkel kö­tött szerződésekkel próbál­nak enyhíteni és a minisz­térium újabb gépek szállítá­sával siet a megye segítsé­gére. Azonnali segítségként az AUTÓKER kilenc mar­kológépet azonnal a megyé­be küldött Csökkent az árvízveszély 23 500 holdat borít a belvíz Szabolcsban Tovább javult a helyzet a Felső-Tisza térségében. A Tisza szerdán délben már Ti- szabercelnél tetőzött a májusi árhullámnál 60 centiméterrel alacsonyabb vízszinttel. A Kraszna Ágerdőmajornál 140 centimétert apadt a tetőzés óta, így a védekezés most már az Ópályi és Olcsvaapáti szakaszára korlátozódott, ahol még csak 60 centis csökkenés következett be az árhullám tetőzése óta. A Szamoson a nagymértékű apadás követ­keztében a készültséget már csak a helyreállított gátszaka - szokon tartják fenn. A meg­rongálódott, vagy átvágott töltések erősítésén azonban to­vább dolgoznak, s ezek álla­pota már most olyan, hogy r harmadfokú készültsége* igénylő vízmennyiséget is ki­bírják. Az árvízveszély csök­kenésével a védekező erők egy részét átirányították a Körösök vidékére. A gépi erők másik része pedig a ro­mániai árvízvédekezésben dolgozó gépi erőket váltotta fel. Igen nagy területet, 23 500 holdat borít belvíz Szabolcs- Szatmárban. Ebbő! 7500 hold a szántó, 4300 hold az őszi ve­tés. Különösen sok a belvíz a Kraszna, Szamos és Tisza kö­zötti területen Ezért ebben a térségben harmadfokú belvíz- védelmi készültséget tartanak. A káros vizek megszüntetésén 9 szivattyútelep és 11 hordoz­ható szivattyú dolgozik, össze­sen 13,2 köbméter másodper­cenkénti teljesítménnyel. Hét sátorvárosban tízezernyolcszáz fiatal a nyári táborokban Négy nappal az árvízka­tasztrófa kezdete után opera­tív bizottság alakult a KISZ Központi Bizottságában az ár­víz okozta károk helyreállí­tásának meggyorsítására. A bizottság szerdai ülésén beje­lentették, hogy gyors ütemben halad az árvízi táborok épí­tése. A vasárnap kijelölt hét sátorváros június 23-ra készül el. Négy Tivadaron, egy-egy Jánkmajtison, Nagyhódoson és Fehérgyarmaton és június 28-án költöznek be az első csoportok a sátorvárosokba. Az augusztus 23-ig nyitva tartó táborokban összesen 10 800 szakközépiskolás, szak­munkástanuló és technikumi hallgató dolgozik majd a nyáron. Az NDK-ban tanuló magyar fiatalok — mint ahogy arról a KISZ KB-t értesítették — fizetésükből félmillió márkát küldenek az árvízkárosultak megsegítésére. Ugyancsak ha­marosan útnak indítják aján­dékaikat a Szovjetunióban ta­nuló magyar diákok is. A KISZ KB ülésén határo­zat született arról is, hogy újabb felhívással fordulnak az ország középfokú mezőgaz­dasági tanintézeteinek diák­jaihoz, hogy jelentkezzenek a KISZ hagyományos nyári táboraiba. Az eredeti lét­szám már betelt, de a szabol­csi diákok kiesésével újabb fiatalok vehetnek részt a munkákban. Újra termel a Fehérgyarmati Téglagyár A szamosi árvíz igen nagy károkat okozott a Fehérgyar­mati Téglagyárban is, és hosszabb időre megbénította az üzem működését. Teljes gépsorok, köztük az egyik leg­fontosabb: a bányagépsor tönkrementek. Az ár vissza­vonulása után a Fehérgyarma­ti Téglagyár szakemberei és segédmunkásai, békéscsabai szakemberekkel együtt meg­kezdték az üzem helyreállítá­sát. A szakemberek a gépe­ket, berendezéseket javítják, a segédmunkások a víztelení­tésen és az iszaptalanításon dolgoznak. Munkájuk eredmé­nyeként a régi, hagyományos üzemelésű gyárban részlege­sen már megkezdhették a termelést. Egyelőre napi 20—25 ezer félkész-, illetve készterméket gyártanak, ez azonban még csak 70 száza­léka annak, amit teljes üze­melés mellett termelhet a gyár. Előreláthatólag három hét múlva már teljes kapaci­tással dolgozhat. Sajnos, az új, teljesen auto­matikus gyár berendezései még súlyosabb sérüléseket szenvedtek, így azok megja­vítása hosszabb időt vesz igénybe. A szakemberek azon­ban bíznak abban, hogy jú­lius végén az új gyár is megkezdheti működését és még az idei termeléséből na­gyobb mennyiségű falazó­anyagot ad a Tisza—Szamos köz újjáépítéséhez. Már füstölög a Fehérgyarmati Téglagyár kéménye. Roő Lajos hegesztő, valamint Varga Sándor, Soproni Zoltán c n- ju Endre és Varjasi Dániel szerelők sürgős munkákéin ja­vítják az üzem erősen megrongálódott szállítószalagjait. Hammel József felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom