Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

Wm fMas if. REDET-MAGYARÖRSZÄO I. »Maf Made in Nyírtelek Cí a wilá^szíovonalhoz Fontos termék — féláron Rét-három évvel ezelőtt a Csepel Autógyár megyénk­ben Is keresett — s talált is — gépkocsialkatrész-gyár­tó kooperációs partnere­ket, A kezdeti időszakban számos megyénkbeli partner műszakiai látogattak Buda­pestre, a csepeli gyár kuta­tólaboratóriumába. Nagy Imre kutatómérnök, a köz. ponti laboratórium főmunka­társa ezeken a látogatáso­kon mindig valami új ötlet­maggal fogadta a szabolcsi szakembereket Egyik ilyen látogatásuk al­kalmával a nyírteleki gépja­vító képviselői vállalkoztak arra, hogy segítséget adnak egy új gépkocsialkatrész-tí­pus kifejlesztéséhez. A feladat, nagy volt, mivel a mindaddig öntött gépkocsi olajszűrőházakat lemezből, új technológiával kellett el­készíteni. Másfél év alatt sikerült a 'nyírtelekieknek a legoptimálisabb előállítási feltételeket megteremteni — kezdődhetett a gyártás. A műhelyekben egyes gépeket a7. előállítás technológiájá­nak mgfelelően átalakítottak. s ezzel lehetővé tették, hogy évente mintegy 15 ezer darab szűrőházat küldjenek Csepelnek. Újabb látogatás a budapes­ti kutatólaborban — s már­is hozzákezdtek egy újabb gyártmányt tervezni — ezút. tál olajszűrőbetéteket, a Csepel—Diesel-motorok egyik fontos alkatrészét. Teljesen új — s ráadásul a réginél jóval olcsóbb — szűrőfajta előállítása volt a cél. A világszínvonalúnak íartott MAN—Diesel-szűrőbetétek papírból készülnek — drá­gán. Nyírtelek műszaki gár­dája kifejlesztett egy újfaj­ta szűrőt — pamutbetéteset. Ekkor következett a kétol­dalú vizsgálat. Mindenekelőtt a szűrőképesség vizsgálata. A budapesti laboratórium vizs­gálatait az ATUKI méréses ellenőrzései követték. Az ered­mény mindkét helyen: kiváló minősítés. A gazdaságossági vizsgálat is igen kézzelfogható indokot hozott a gyártás mellett: a régi MAN-féle papír szűrőbe­tét darabonként kilencvenhét forintba került. A most kifej­lesztett új magyar pamutbeté­tes szűrő mindössze ötvenöt forint. (Ezek a számok ter­mészetesen az előállítás költ­ségét jelzik.) A vizsgálati eredmények felterjesztése után most, az elmúlt napokban érkezett meg a végszó: a gyártási engedély. A harmadik negyedévtől kez­dik Nyírteleken a sorozat- gyártást, s még ez évben hu­szonnégyezer darabot szán­dékoznak Budapestre küldeni az új termékből. Megvan­nak mar a következő év terv­számai is; jövőre nyolcvanezer darabot készítenek majd, de ha az igény esetleg nagyobb lenne, a szükséges átcsoporto­sításokkal ez a mennyiség még lényegesen megnövelhető. Bár most már a szűrőház, s a betét gyártása is Nyírte­lekre került — igyekeznek továbblépni: ismét újabb ter­veket kérnek kifejlesztésre. Már bontakoznak a következő hónapok kutatási területének körvonalai: nemcsak teher­gépkocsik, de erőgépek, von­tatók és egyéb Diesel-motoros járművek olajszűrő berende­zésének készítése. (egri) Seift az ország Kilencmilliót fizettek be eddig a Gsongrád megyei üzemek és intézmények az árvízkárosultak csekkszám­lájára. Egyedül a Jászberényi Hűtőgépgyár dolgozói 345 000 forintot adtak, amit a gyár vezetői kétmillióval toldot­ták meg a fejlesztési alap­ból. A megye kisiparosai kétszázezerrel, az Alföldi Kutató és Feltáró Üzem ne­gyedmillióval járultak hozzá a megye adományaihoz. Balassagyarmatról tizen­öt pótkocsis teherautó indult útnak Tunyogmatolcsra és Tarpára: szálas takanmány- nyal, burgonyával megrak­va. A Fertődi Építőipari Ktsz húsz, a Karancskeszi Vegyes Ktsz két, a Salgótar­jáni Építő Ktsz húsz családi ház felépítését vállalta. A Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dol­gozód szabad szombatjukon hétszázezer téglát készítettek az árvízkárosultaknak. A mecseki szénmedenoe bá­nyászai szabad szombatjuk rendkívüli műszakja eredmé­nyeként egymilliót utaltak át. Ezenkívül 92 gyereket üdültetnek saját házukban. Az árvíz sújtotta művelődési intézmények helyreállításáról A Számos—Tisza-közi ár­víz sújtotta terület műszaki felmérése során megállapítot­ták, hogy 80—85 millió fo. rintot tesznek ki a művelő­désügyi intézmények — óvo­dák. iskolák, művelődési há­zak — újjáépítési, illetve helyreállítási költségei — je­lentették be a Művelődés- ügyi Minisztérium árvízkár helyreállítási bizottságának legutóbbi ülésén. A jelentős épületkárok mellett tetemes a pedagógu­sokat közvetlenül sújtott anyagi veszteség is: mintegy 65 pedagóguscsalád lakása, háza dőlt össze, rongálódott meg. A segítőkészség szép példája; az újpesti tanács máris vállalta egy pedagó­guslakás felépítésének mint­egy negyedmilliós teljes költ­ségét. A legfontosabb feladatot, az árvíz sújtotta területeken élő gyerekek elhelyezését lé­nyegében megoldották. Ed­dig mintegy 2600 óvodásról és általános Iskolai tanulóról gondoskodtak. A bizottság a napokban ellenőrizte az egyik legnagyobb gyermektá. bor lakóinak életkörülménye­it: a balatoni Kilián-telep expresstáborát, ahol 11 köz­ségből 516 gyermeket he­lyeztek el. A helyzet meg­nyugtató; a négyágyas ..sát­rakban lakó gyermekek élel­mezése jó, a sátrak tiszták, s a fiataloknak biztosítottak elegendő ruhaneműt, takarót, pokrócot, stb. A gyermekek tartós nyári elhelyezésére — augusztus 20-ig — ugyan biztosították a helyeket, azonban a szeptember 1. utáni időszak­ra 1500 gyermek további el­helyezéséről is gondoskodni kell. E gondot a SZOT fel­ajánlása előreláthatólag megoldja. A szaktanács ugyanis vállalta, hogy szep­tember 1. után a gyerekeket elhelyezi a balatoni szak- szervezeti üdülőkben úgy, hogy ott a? iskolaév megkez­désére is lehetőség nyíljék. Testvér tsz: Gyulaháza — Fehérgyarmat Gedeon Sándor, a gyulaházi Haladás Tsz elnöke útbaindítja a szállítmányt Gyulaháza messze van Fe­hérgyarmattól, Csak a segí­teni akarás hozza nagyon kö­zel. A napokban két gyula­házi termelőszövetkezetben 280 család határozta el, hogy terményt, ruhát ad a fehér- gyarmatiaknak. És négy ter­melőszövetkezet döntött úgy, a gyulaházi Haladás és Szabad­ság, a nyírmadai Kossuth és az anarcsi Uj Élet, hogy min­den segítséget megadnak a fehérgyarmati termelőszövet­kezetek talpra állításához. Ez volt az előzménye an­nak, hogy egyik nap hajna­lán pótkocsis vórrtatók indul­tak el Gyulaházáról. Több, mint 150 mázsa terménnyel, kukoricával, búzával, liszttel, burgonyával, szalonnával, zsírral és cukorral megra­kodva. Hogy a hosszú út után odaállhassanak a gyar­mati tanács elé, ahonnan a lakosság megkaphatta az ajándékokat. Minden csepp, minden mor­zsányi ajándék kincs most. Az alom és takarmányszalma éppúgy, mint az a felajánlás, hogy a négy termelőszövetke­zet a talajmunkákhoz gépe­ket, embereket is ad. Többen Egy nyári konyha dicsérete Párizs Gyula zsarol yáni, Kossuth utca 16. alatti lakos már évek óta rokkantnyug­díjon él. Az állami gazdaság­nál dolgozott, egy vonattal kísérte az állatszállítmányt, a vonat kigyulladt, ő bentre­kedt az égő vagonban, mert az állatokat akarta megmen­teni. Azóta nem teljes értékű ember, orvosi megítélés sze­rint. De nagyon is teljes értékű­nek mutatkozott, amikor ott­hona újjáépítéséről volt, szó. Zsarolyánban, e kis szatmá­ri faluban nem segített senki idegen a bontásnál. Megoldot­ták maguktól. Párizs Gyula rokkantnyugdíjas az elsők közt bontotta ki a törmelék alól, ami megmaradt. Sírt a csalad, amikor a részletre vá­sárolt és még ki sem fizetett új bútorok darabjait kihúz- gáltak az agyaggombóccá ázott vályogok közül. Párizs Gyula akkor azt mondta: ..Építünk egy tágas nyári konyhát, és abban fo­gunk lakni, amíg lesz vala­hogyan.” A Kossuth utca 16. alatti kis ház nem volt biztositva. Az Állami Biztosítótól tehát nem kaphatnak semmit. Maradna még a kedvezme- nyes lakásépítési kölcsön. Azt mondja erre Párizsné, hogy „idősek vagyunk mi mar ah- hóz, mikór tudnánk visszafi­zetni? A gyerekek meg ki­csik, az ő nyakukba nem sóz­hatunk ekkora terhet.” így hát marad a nyári konyha, aminek az építését a tanács azonnal engedélyezte. Tágas kis épület, 30 évvel ez­előtt még örültek is volna ek­korának Párizsék ősei. Két- ablakos. Egy közfallal két helyiségre bontották. Éppen kitelt a felhasználható hulla­dékból. Előtte, a hulladék között a megmaradt tűzhely, egy ste- lázsi és néhány zacskó éle­lem. Ez az egesz vagyonuk. Az építésben az ipari tanuló fiú, az iskolát most elvégzett kislány, a feleseg és a mama segített. Ök öten húzták fel rekordidő alatt, szakképzett építőket megszégyenítő gyor­sasággal és ügyességgel. A hajlékot, hogy az udvaron ázó, porosodó, rombútorokat, minél hamarabb tető alá rejt­sék. Ne lássa más, csak ők maguk: Egész Zsarolyánban, ebben a gyorsan magához tért életrevaló kis községben csak Kóczé Ferenc előzte meg őket az építésben. De Kó- czééknál nem rokkant az egyetlen férfi. így hát, amíg csak elünk, ez a kis „nyári konyha” fogja jelképezni emlékeink között az ember legyőzhetetlen vol­tát, az életet szülő munkát és azt, ami a legszebb a vilá­gon: az emberi akaratot. «?) akadtak az ajándékozók kö­zött, akik erejükön felül küld­tek, a férj a munkahelyről, a feleség a termelőszövetkezet­ből és közösen a háztájiból. Közülük csak egyet: a gyu­laházi Baróczi András több, mint 1000 forint értékű ruJ haneműt, élelmiszert és pénzt adott, önzetlenül. És ezzel a sornak még nincs vége. Egyre több, újabb és újabb gépkocsioszlopok indulnak az árvíz sújtotta szatmári vidék­re. Äiignsslnsbon nyílik cs „BorUastycft" Presszó, bár, kert helyiség Minden este műsor A Párizs család már a tetőt építi. Hammel József felvétele Hónapók óta tart az építke­zés a nyíregyházi Egyház ut­ca 1. szárít alatti A vendéglá­tó vállalattól kapott tájékoz­tató szerint, ezzel az építke­zéssel egy új vendéglátóhe­lyet alakítanak ki. A tervek szerint tulajdonképpen három különböző vendéglátóegység üzemel itt. Az épület első részében egy úgynevezett „Bortanya” készül, amelynek a berende­zése egészen újszerű és mo­dern lesz. A világítása úgy­nevezett gyertyavilágítás han­gulatát adja. Speciális boro­kat szolgálnak majd ki itt. Szerződést kötöttek a Nagy- rédei Oltetvénytervező Válla­lattal, amelynek nemesített szőlőoltványai Európa-hírű- ek. Ez a vállalat szállítja a KGST-országokba az úgyneve­zett aranyérmes borokhoz szolgáló nemesített szőlővesz- szőket. A megállapodás értelmében a híres nagyrédei muskotály, kéknyelű, szürkebarát, verte- lini borokat mérik majd a „Bortanyán” és ugyanazokat szolgálják fel palackozva is. Előre jelzik, hogy az ár nem lesz olcsó. A pinceborozó helyiséghez tartozik egy kisebb üzemelésű konyha, amelynek feladata lesz, hogy egytál frissensülte- ket készítsen, A „Bortanyán” lehet majd kapni — friss zsíros kenyeret is olcsó áron. A vendéglátóüzem másik egysége a presszó. Reggel 9 órától este 21 óráig tart nyit­va. A presszónak a kávét a „Compakt” Nagykereskedelmi Vállalat szállítja, és biztosítja a kiváló minőséget. Nagyke­reskedelmi vállalat készítteti el saját költségén 150 ezer forint beruházással a külső fénycső neonvilágítást. Ez kü­lön érdekessége lesz az üzem­nek. A presszóban első osztályú árak lesznek. Komplett regge­li és uzsonna mellett három­féle ételt szolgálnak fel: a nyírségi sertéskarajt, a kaszi­nótojást és cukrászsüteménye­ket. Különlegességnek számít majd a „Kolumbia-csemege tejszínszelet” valamint az ananász és narancskrém. A presszó este 21 óra után egy óra időtartamra bezár. A takarítás elkészültével 22 óra­kor megnyílik a bár. Három­tagú zene mellett minden es­te műsort, adnak. Egy-egy műsor 5 héten át megy, utána újjal cserélik fel. Az új vendéglátó egységhez még egy kis kerthelyiség is tartozik az udvaron. Megnyitás augusztus hó 1-én. F. P. Korszerűsített élelmiszerbolt am aimatároiónál Uj pavilon a kórház előtt A Makarenko út végén, az almatárolóval szemben üze­melt a 20. sz. élelmiszerbolt A nagy forgalmú élelmiszer kiskereskedelmi üzlet már nem felelt meg a mai kívánal­maknak. Korszerűtlen és al­kalmatlanná vált a mai igé­nyek kielégítésében. A fenti okok miatt az élel­miszer kiskereskedelmi válla­lat fiagyobb összegű beruhá­zással a boltot korszerűsítet­te. Elsősorban az alapterüle­tét növelték, bővítették. Egy- szet olyan nagy lett, mint volt. A berendezést is korszerű technikával készítették, a leg­modernebb hűtőkészülékekkel látták el és bővítették az árukészletét is. Bevezették a vágott és hűtött baromfi árusítását is. Az önkiszolgáló bolt új állványokat kapott. A vásárlók sokkal gyorsabban és jobban hozzájuthatnak az áruféleségekhez. A tervek szerint a bolt két műszakban 14 órás nyit- vatartással működne. Ezt azonban a nyitás első idősza­kában még nem tudják meg­valósítani személyzethiány miatt. Az élelmiszer kiskereske­delmi vállalat másik intézke­dése: a kórház előtt új élel­miszer-pavilont állítottak fel. <t>

Next

/
Oldalképek
Tartalom