Kelet-Magyarország, 1970. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
»». JÖnfus t KELET-MAGYARORSZA« Í o!da! Szervezett társadalmi segítség A Hajdúság segítsége megyénknek TBbb megyében szervezik a támogatás komplex formáját. Tolna megye szekszárdi tsz-szövetsége akcióbizottságot hozott létre, s három jigyintézőjét küldte megyénkbe, hogy a helyszínen tanulmányozzák: egy község, illetve termelőszövetkezet tagjainak mi mindenre van szükségük most azonnal és mit adjon a szövetséghez tartozó három járás ennek a' tsz-nek a jövőben. Báta termelőszövetkezete máris felajánlotta a dolgozó tagság egynapi keresetét terményben, és a tsz építőbrigádja felépít egy házat. A tengeliciek ugyancsak egynapi keresetet adnak, továbbá négy vagon étkezési burgonyát, 10 anyakocát. Alsónyék 150 mázsa morzsolt kukoricát és egy vagon bálázott lucernát. Bátaszék egynapi jövedelmet, konzer- veket, szemes terményt, bálázott szénát, építőipari munkát ad. Bonyhádról —» ugyancsak Tolna megyéből — is példamutató hírek érkeznek. Az Ezüst Kalász Tsz tagjai egynapi keresetükön kívü I egy vagon árpát juttat a károsultaknak, s felajánlották, hogy egy tsz felépítésében is segítenek, s ha kell réti szénát is tudnak adni. A Bonyhádi Ruházati Ktsz felsőruházati gyártmányaiból ajánlott fél tetemes küldeményt. A helyi gimnázium a politechnikai oktatáshoz kapott 80 pár bőrcsizmát küldi oda. ahol nagyobb szükség van rá. Egyébként a megye valamennyi iskolájában megmozdult a tanulók serege: az annyira hiányzó tisztálkodási szerekből készítenek ezerszámra csomagot. Az al- sótengelici szocialista otthonban 10 idős ember egykét hónapi vendégeskedései tudják biztosítani. Az első hirek hallatán egyre-másra jelentkeznek a Veszprém megyei közös gazdaságok, hogy pénzzel, takarmánnyal, vetőmaggal, építőanyaggal készek segíteni a bajba jutottakon. A bakonytáji tsz-szövetséghez tartozó várpalotai tsz tagjai egynapi keresetüket, építőanyagokat, takarmányt küldenek. A borzaváriak előzetes felajánlása 30 ezer forint és 200 mázsa burgonya, a tésiek ugyancsak két vagon burgonyát készek szállítani. A balatonfüredi közös gazdaság 10 vagon építőkő helyszínre szállítását vállalta, a dörgicseiek pénzt, vetőmagot, szénát küldenek. A Marcal menti tsz-szövetség mind a 68 termelőszövetkezete kész erejéhez mérten részt venni a Szamoshát újjáépítésében, az ottani gazdaságok talpra állításában. Közösen 150 szarvasmarhát — i tehenet, növendékjószágokat — küldenek, és 15 tagú építőbrigádot szerveznek a." újjáépítéshez. A Veszprém megyei Mezőgazdasági ' Gépjavító Vállalat 1800-as kollektívája szabad szombaton tartott teljes mű szakot, keresetüket felajánlották az árvízkárosultak javára. A Devecseri Járási Tanács és a községek tavalyi pénzmaradványukból egymillió forintot ajánlottak fel. A KOMFORT Kiskereskedelmi Vállalat a múlt hét végén árukészletéből, a vállalati nyereség terhére sátrakat küldött a Szamos mentére. Sok támogatás érkezik Szolnok megyéből. Példának álljon itt egy: A karcagi vezetők levélben keresték meg megyénk párt- és állami vezetőit és felajánlottak ruhaneműt, takarót, élelmet, vetőmagot, takarmányt. mezőgazdasági felszerelési, emberi és gépi munkái. Szükség szerint gyermekek kollégiumi elhelyezését is biztosítják. A Fejér megyeiek segítőkészségének is csak néhány példáját közöljük. Az Agárdi Állami Gazdaság 350 ezer fox'int értékben 10 vagon táppal segíti a károsult gazdaságokat, a nagyüzem dolgozói pedig egynapi átlagkeresetüket, mintegy 140 —150 ezer forintot ajánlottak fel. A mezőszilasi Mezőföld Tsz közgyűlésen határozta el a támogatást, esetleg egy tsz-gazdaság helyreállításának erejéig is. A Szakszervezetek Fejéi- megyei Tanácsa felhívást intézett valamennyi szakszervezeti vezető testülethez. Az alapszervezetek felajánlásaikat a 112 428 OTP — Nyíregyháza SZMT Árvízkárosultak csekkszámlájára fizetik be, az összegből a károsult szakszervezeti tagokat segélyezik. Szeged, a víz ostroma alatt álló város lakói is együttérzéssel gondolnak Szabol cs-S/aí in ár megye árvízkárosultjaira. A Vöröskereszt városi szer- ezetéhez újabb és újabb segélyszállítmányok érkeznek. A szegedi ruhagyár 380 ezer forint értékben öltönyöket, majd ezer nadrágot küldött. A konzervgyár dolgozói által gyűjtött pénzből egy autórakomány ruhaneműt, takarókat, lepedőket és tisztálkodó eszközöket juttattak el a Vöröskereszthez, onnan a Szabolcs-Szatmár megyei és a helyi segélybizottságokhoz. A múlt hét végén jártak megyénkben Baranya megye tanácsi vezetői is. Tunyog matolcs újjáépítésének pat- ronálását vállalták. A tavalyi költségvetési megtakarításukból 10 millió forintot ajánlottak fel a középületek helyreállítására, és építőipari munkát is adnak. Űtnak indították az első szállítmányokat Baranyából: a tsz-ek és az egészségügyi intézmények összegyűjtött természetbeni juttatásaival. A két szomszédos megyében — Hajdű-Biharban és Borsodban a KISZ-íiatalok körében is megindult a Sza- mosközi árvízkárosultak megsegítésére kialakuló akció szervezése. Hajdú megyében az egyes alapszervezetek 1000-től 10 ezer forintig gyűjtenek pénzfelajánlásokat. Május 30-án Borsod megye KlSZ-bizotl- ságának első titkára látogatott megyénkbe, s hozta a hírt: a nyári szünidőben két hétre 200 szatmári árvíz- károsult gyermek üdültetését vállaljuk. A borsodi üzemek KISZ-fi- ataljai ipari termékeikből juttatnak az árvízkárt szenvedett lakosságnak. Sátorváros épül három falu károsultjainak Hi,“rben *HaJdűsásl ,nműmk m Sátorváros épül Csengersi- ma határában. A füves réten szombat délben még pusztaság volt, hétfőn délután 4 órakor már 300 árvízkárosult elhelyezését biztosító, telefonnal, villanyvilágítással.. orvosi szolgálattal gyógyszertárral rendelkező városka épült sátrakból és egy faházból. Hajdú-Bihar megye társadalmának összefogása — a megyei pártbizottság irányításával — teremtette elő alig 48 óra alatt ezt a jól felszerelt, kulturált elhelyezést biz tosító kolóniát. A sátrak mennyisége alapján most 300 károsult kaphat itt ideiglenes elhelyezést, amíg a víz által lerombolt házak újjáépülnek, de a későbbiek során — ha újabb sátrak, faházak érkeznek — akár 1800-ra is bővíthető a befogadóképesség. A már felhúzott sátrak között kék overallos lányok, fiavíz közt — szárazon Kis terület, tele téglával. Nem hatalmas, az itt megszokott kazlakban, hanem apróbb csomókban. A vágányon szenes vagonokból pakolják az apró, égetéshez szükséges szenet. Arrébb nyers cserepeket vontatnak az égetókemence felé. Bent, a berakásnál fekete gatyában, vörös porral vastagon belepett ember dolgozik. A hőmérséklet legalább negyven fok. Május 21-én, csütörtökön megbeszélésre hívták össze a Hajdú—Szabolcs megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tiszaberceli gyárának vezetőségét. A napirend egyetlen téma volt: az árvízkárosultak megsegítése. Ügy határoztak, hogy másnap termelési értekezleten tárják a dolgozók elé elképzelésüket és csatlakoznak a mozgalomhoz. A termelési tanácskozás azonban elmaradt. Éjszaka autóbuszok és teherautók jelentek meg és a fenyegető árvízveszély miatt kitelepítették Tiszabercel lakosságát. A gyár is üres maradt. A dolgozók 40 százaléka nő. őket Rakamazra szállították, • férfiakat pedig kivezényelték a gátba.. — Este tízre jöttem dolgozni és még akkor néni tudtam semmit — mondja Czene Miklós, az égető- brigád vezetője. Alig hogy ideértem, jött utánam a kisfiam, hogy menjek ’haza, mert költözni kell. Szerettem volna segíteni, de * ha itt hagyom a kemencét, kialszik a tűz. Azt pedig nem egyszerű dolog újra meggyújtani Külön szenet kellett volna hozzá rendelni, megvárni, míg lehűl a tégla és csak utána lehetett volna újra meggyújtani. — Ha viszont égve hagyjuk a tüzet és kiönt a Ló- nyai, felrobban az egész kazán — fűzi tovább a gondolatot Nagyr Lajos telepvezető. — Tíz-tizenöt órára van szükség ahhoz, hogy az ezer fokig felfútött kazán lehűljön. Márpedig a víznek nehéz parancsolni, hogy várja meg míg lehűl a kemence. A kritikus időben a Tisza vízszintje olyan magasan volt, mint a téglaégető teteje. Ha kiönt, legalább kétméteres vizet kap az egész gyár, és levegőbe repül mindenestől. Hárman, Czene Miklós, Tálja Pál és Mészáros Imre égetők voltak ott éjjel-nappal, fűtöttek, a többiek pedig a töltésen védték a falut, a gyárat. A háromnapos kiesés 180 ezer tégla. Azelőtt, az esős idő miatt már volt 150 ezres kiesés. A téglára pedig most nagyobb szükség van, mint bármikor. — Igaz, már utána vagyunk és megnyugodtunk. De a döntés nem volt egyszerű. Ha a robbanás bekövetkezik, nagyon gyors építkezéssel is eltartott volna augusztusig az újjáépítés. Rázós volt. de megérte — — így foglalja össze a telepvezető a dolgozók véleményét. A kiesés nagy és az időjárás még most sem kedvez a bercelieknek. Nem tudnak kazlazni, mert nem szárad a tégla és a cserép. Egyedül ők készítenek a megyében cse- ••epet, ami legalább olyan fontos az építkezéshez min' a tégla. A termelési kedv azonban megnyugtató. — Közös párt- és gazdaságvezetői értekezletet tartottunk a hét elején — mondja Trencsényi Józse' műszaki vezető, aki így be: a gyár párttitkára. Ott megbeszéltük a lemaradás behozására terveaett intézkedéseket. A következő két vasárnapon árvizes műszakot tartunk és a keresett bért felajánljuk az árvízkárosultak részére. Azért a vasárnapra esett a választás, mert az ünnepnapi bér dupla pénzt jelent és minél többet szeretnénk segíteni. Nemcsak ennyi a téglagyáriak felajánlása. Még több vasárnapi műszakot terveznek, csak egyelőre — ismét az időjárás miatt — nem tudnák hova rakni a téglát. De ha jobb idő lesz és gyorsabb a száradás, újra dolgoznak vasárnap is. Hogy mi erről a dolgozók véleménye? Mert hivatalosan csak a termelési értekezleten beszélik meg velük! , — Minket csak a szele csapott meg az árvíznek, a kitelepítés is csak biztonsági intézkedés volt. De tudjuk mit jelent Szatmárnak az árvíz Ezt próbáljuk szerényen. tehetségünkhöz mérten támogatni. A dolgozók — az előzetes beszélgetések alapján nyugodtan mondhatom — mindent megesznek mondja búcsúzóul a telepvezető. Arról pedig szó sem esik. hogy a felajánlott pénzen ívül minden darab 'égla és .serép nagy-nagy segítség De a termelést ehhez igazítják. Balogh József talasszonyok szorgoskodnak: a sátrak környékét rendezgetik, vaságyakat, ágyneműt visznek sietve, a hajdúnánási polgári védelmi szakszolgálat tagjai. Parancsnokuk elmondja, hogy már beszéltek a kertészekkel, s a sátorváros bejáratát szépen parkosítják, hogy még otthonosabban érezzék itt magukat az ideköltözők. Utolsó simításokat végzik egy faépítményen egy asztalos és egy kőműves szocialista brigád tagjai, a Hajdúsági Iparművek munkásai. Több mint 500 óra társadalmi munkával készítették a házat, s most hamarosan átadják annak, aki leginkább rászorul. Szinkulics István, a gyárban megalakult, árvíz- károsultakat segélyező operatív bizottság tagja. Kárpáti Dezső párttitkár és Pető István művezető irányítják az építést, s a cigarettaszünetben elmondják, hogy a HIM munkásai egy szabad szombatjukon dolgoztak az árvíz- károsultak megsegítéséért. Közel 340 ezer forintot utallak át ennek eredményeként. Hetven ágyneműgarnitúrát és 30 ezer forint értékű ruhaneműt is eljuttattak* a szatmári károsultaknak. Most újabb felajánlások születtek: több mint ötven brigádjuk újabb két-két árvízi műszakot vállalt, majd a ..Szabadság” és a „Gorkij” szocialista brigád egy újabb faházat készít a sátorvárosnak, s hamarosan hideg-meleg vizet biztosító boylert és olajradiatort is hoznak ide. — Három községet patronálunk — mondja Fórizs László kőműves brigádvezeiő — Nagygécet, Csengersimát és Komlód'tótfalut. Ha majd lesz' építőanyag, felvonulunk és 48 óra alatt felhúzunk egy szép kis összkomfortos családi házat, de nem egy házat akarunk építeni. ., alig várjuk, hogy jöhessünk. A két jól berendezett fahazat pedig — miután mar nem lesz szükség a sátorvarosra. szeretnénk odaajándékozni egy-egy igen rászoruló, sokgyermekes családnak. Csak arra kérjük, hogy maid értesítsenek bennünket. ki kapja a házakat, hogy eljöhessünk újra lefesteni... A sátorváros — szomszéd megyénk segítségének egyik szép megnyilvánulása — hamarosan benépesülhet, s a három község lakói ideiglenes otthonra találnak. míg igazi otthonuk tető alá kerül. Szilágyi Szabolcs A szamösbecsi Dózsa Tsz tagsága egy tehergépkocsi zöldségfélét kapott a Bács megyei szövetkezetektől. Hammel József felvétel*
