Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
« wűal KELET-MAGYARORSZAG 1870. május 14 A NÖVÉNYÉLETTAN az esszerü földművelés alapja Terméshozam és alapkutatás Korunk mezőgazdasága Felkészülés a kártevők ellen Miben segítheti a gazdaságokat a növényvédő állomás? Elvégezték a harmadszori permetezést a szamosbecsi Dózsa Tsz-bea. frircse Piter írtvétele) r Lehet, kevesen tudják, hogy a Szabolcs-Szatmár megyei „Növényvédő Állomás” — a növényvédelem tudományos és adminisztratív megyei központja — Közép-Európa egyik legkorszerűbb ilyen intézménye. Nemcsak az országos növényvédő mozgalom, rainem a nemzetközi tudományos eszmecserék is bizonyítják felkészültségét. Innen kaptunk tájékoztatást a megye növényvédelmi helyzetéről. Ellenállóak lettek A korai tavaszodás és a csapadékos időjárás rendkívül felfokozta az úgynevezett „varasodás” veszélyét. Szerencsére ezt a hűvös idők ellensúlyozták. De azért szükséges a Zislawsky féle nedvességmérő műszer által jelzett — hol nincs meg még ez az aránylag olcsó készülék? — időben a védekezés. A vegyszerek neve fontossági sorrendben: Orthocid, Merpán, Delén, Dithane, M—45. A lisztharmatfertőzésnek kedvező volt az enyhe tél. Az aránylag enyhe időjárásban a rügyek pikkelylevelei között át tudtak telelni a gombafonalak. Márpedig a fertőzött rügyekből beteg hajtások fejlődnének. A fertőzést idén a szakemberek 10 és 20 százalék közötti mértékre becsülik. Éppen elég ahhoz, hogy a liszt- harmatfertőzés a száraz idő beköszöntével elhatalmasodjon a gyümölcsösökben. A védekező szerek nevei júniusig: Morsethan és Karathane, júliustól : Thiovit, Kumulus, Dunákon. A piros gyümölcsök „átka” az atka továbbra is nagy tömegben jelentkezik. A fosz- foros szerekkel szemben már ellenálló képességet szerzett ez a káros bogárka. Ezért a hatásos védekezést csak az egész évben használt Dani- non. Anilix, Milbex, Pol- Akaritox szerekkel lehet elérni. Segít az előbb említett Moresthan és Karathane is a gyérítésben. A most elvirágző gyümölcsösökben védekezni kell ugyanezekkel a szerekkel az úgynevezett poloskaszagú darazsak és lombrágó hernyók ellen is. Legveszedelmesebb az almamoly: idén május 16 és 18 között bábozódik. Ekkor Jelennek meg lepkéik. Az eisó naptól, hogy megjelennek, védekezni kell ellenük. A cseresznyelégy rajzása is a napokban várható. Riadót fújnak ellenük a szakemberek. Az amerikai fehér szövőlepke már kezd megjelenni. A védekezés fontos és sürgős. A barackosokban a barackmoly- lárvák már rágni kezdik a hajtásokat. Rövidesen megjelennek az egyéb gyümölcsmolyok lárvái is. Fontos, hogy szinte megjelenésük napján megkezdjük irtásukat. őszi, második nemzedékük ellen a védekezés csak így lehet sikeres. Előjelzés, tájékoztatás Milyen apparátussal, módszerekkel védi a sok tízezer holdnyi gyümölcsöst a növényvédő állomás? Végigjártuk a laboratóriumaikat, ahol a szabolcsi táj legkülönbözőbb pontjairól vett mintákkal ellenőrzik, hogyan teleltek át a kártevők, milyen az életképességük, milyen védekezés a legalkalmasabb ellenük. A burgonya és paradicsom kártevőinek vizsgálatára mesterségesen megfertőzött növényeket ültetnek az úgynevezett „megfigyelő” kertbe. Az almafa lisztharmat és varasodás áttelelt alakjai is megtalálhatók itt jól kevert mintasokaságban. A fontosabb kártevők itt mind élnek úgynevezett „izolátorokban”, ezen alapul élet- képességük megfigyelése. így tudják megszabni a védekezés minimális szintjét és idejét. Hazánkban a gomba, vagy ahogy már egyesek becézik: a „fehér arany” iránti kereslet állandóan felfelé ível. Nagy szerepet játszik ebben táplálkozási értékének felismerése is. A kitűnő minőségű, értékes, fehérjében rendkívül gazdag, termesztett csiperkegomba jelentős valutát hozó exportcikkünk is. De vajon ki tudnánk-e elégíteni az igényeket, ha ugyanakkor nem haladnánk előre a termesztés színvonalával? Minden bizonnyal nem. Ezért van az, hogy a gombatermesztés agrotechSzéles körű tájékoztató szolgálat gondoskodik arról, hogy az így összegyűjtött értékes információk eljussanak a termelőkhöz a védekező felhívások sokszorosítva az üzemeknek, az újságnak és rádiónak. Szervezett megfigyelőhálózat dolgozik az egész megye területén, a háztáji tulajdonosokat is figyelmeztetik az ÁFÉSZ-megbízottak, mikor és hogyan védekezzenek. A járási növényvédelmi felügyelők ingyen, írásos tanácsot is adnak a nagyüzemeknek és rendszeresen felkeresik ókét. Az állomás laboratóriumai ingyen rendelkezésre állanak behozott friss minták megvizsgálásával és ennek alapján szaktanáccsal. A szakemberek képzésében is részt vett az állomás személyzete. Az elmúlt télen már 1800-ra gyarapodott a növényvédelmi szakmunkások száma, ezenkívül 19 szaktechnikus és 59 növényvédelmi szakmérnök tevékenykedik. Körülbelül száz termelőszövetkezetnek nincs még szakembere, ezeknek a szomszéd üzemekkel kell szerződést kötniök, különben nem juthatnak szerekhez. Állami segítség A szántóföldek kártevő „lakóinak” felmérését az ősszel elvégezték az állomás szakemberei. Egyes helyeken sok drótférget találtak. A dohány, zöldség alá még mindig érdemes elvégezni a részleges felmérést, mert a talajt csak előzetesen lehet fertőtleníteni Hungária L—7-es, vagy L—2- es porzóval. nikáját a szüntelen átalakulások, változások jellemzik. Hol tart ina a hazai gombatermesztés, és mik az irányelvek a fejlesztésére? Erről kapunk képet a több éves gyakorlattal rendelkező szerzők, Koronczy Imréné és Uzonyi Sándorné munkájából. akik külföldön is tanulmányozták a legmodernebb gombatermesztési eljárásokat. Munkájuk cflja az új és a jobb keresése. Ez tükröződik könyvükben is. A jól ismert csiperke (sampinyon) termesztésének minden mozzanatát — a helyiség A lucernát, lombkártevők és rágcsálók veszélyeztetik. A pocok, ürge, hörcsög, földibolha és burgonyabogár ellen megtették a szükséges előkészületeket, a szerek rendelkezésre állanak. (A burgonya- bogárra a két fontos riadót — az L— 1-es stádiumot előre jelezni fogja az állomás). Fontos, hogy akkor mindenütt egy időben történjen a védekezés. Erre az idén nyolcmilliót kap a megye. A gyenge adottságú termelőszövetkezetek még díjtalan gépi munkát is igényelhetnek a növényvédő állomástóL Bizonyos értelemben a növényvédelmi munkákhoz hasonlít — az azonos technológia miatt — a vegyszeres gyomirtás is, mely egyre jelentősebben hódít megyénk nagyüzemeiben. Főleg az őszi gabonafélék szántás nélküli művelése terjed, mely együtt jár a vegyszeres gyomirtással. A nedves tavasz ebben a munkában is sok problémát okozott, kevés alkalmas nap volt rá. De, amíg nem bokrosodnak az őszi vetések, még végre lehet hajtani. A növényvédő állomás az idén is elvégezte a gyomnövények elterjedésének, sűrűségének felmérését és ennek alapján segít tanáccsal, s ha kell munkával is a megfelelő gyomirtó vegyszer kiválasztásában és alkalmazásában. Gessstelyi Nagy Zoltán előkészítésétől a szedésig. Illetve a szállításig — részletezik. Arról is tüzetesen beszámolnak, hogyan állunk az egyéb gombák termesztésével, és hogy miért érdemes a késői laskagombát és a japán shiitake gombát is termesztenünk. Ez a kis könyv minden bizonnyal nagyszerű útmutatója lesz a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gombatermesztőinek, de a termesztést még nem ismerő is nagyon könnyen megtanulhatja belőle e kultúra termesztési eljárásait. Tudománypolitikai irányelveink kifejtése kapcsán, Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, egyik nemrégiben megjelent cikkében a következőkre figyelmeztet: „A termőföld területének csökkenő tendenciája közismert. Élelmiszer-termelésünk fejlesztésének tudományos megalapozásánál tehát a fejlesztés alapvető közgazdasági tartalma a területi hozamok növelése.” Ebből egyértelműen következik, hogy a mezőgazdasági kutatás elsőrendű és alapvető feladata a hozamnövelést szolgáló kutatások fejlesztése A növénytermesztés hozamának fokozásához, nélkülözhetetlenek a növények életfolyamatait egyre inkább feltáró növényélettani kutatások. Éppen ezért felkerestük a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem növényélettani tanszékének vezetőjét, dr. Frenyó Vilmos egyetemi tanárt, a biológiai tudományok doktorát, hogy megkérdezzük: véleménye szerint tud-e a növényélettan a területi hazo- mok növelésében elvi támogatást adni a gyakorlati mező- gazdaság számára? Hiszen az emberiség létszáma évenként már most is több, mint 40 millióval növekszik! — Az emberiség rendkívül meggyorsult szaporodása — divatos kifejezéssel a demográfiai robbanás — aggodalmat kelt a borúlátókban a jövőt illetően. A tudomány és a civilizáció mai szintjén azonban ma már elképzelhetetlen, hogy megengedje az emberiség a katasztrófa kitörését amiatt, hogy az élelem megtermelésében nem tud lépést tartani a szaporodással. Az említett aggodalom azonban.- mégis - sok szempontból jogos, nyilvánvaló tehát, hogy a tudományok nagy versenyében a biológiára óriási szerep hárul. A kielégítő táplálkozás a jólét elemi fokozata, az pedig az élelemláncolat legkez- detén működő növényi fotoszintézishez, illetve a növényi életfolyamatokhoz vezet. A legtöbb eredmény tehát, amely ezek tanulmányozása során születik, potenciálisan a mezőgazdasági terméshozamok fokozását segíthetik elő a jövőben. Ily módon valóra válnak a nagy orosz tudósnak, Tyimirjázevnek a múlt században mondott szavai: „A növényélettannak az ésszerű földművelés alapjává kell válnia!" — A régebbi növényélettani kutatások közül vannak olyanok, amelyek a mai növény- termesztés alapjává váltak? A régi idők emberei úgy gondolták, hogy a növény az életéhez szükséges anyagokat kizárólag a talajból veszi fel. Ez a téves nézet egészen Arisztotelészig vezethető vissza, és bámulatosan sokáig fennmaradt. Pedig senki sem tapasztalhatta, hogy a talaj fogyatkoznék ott, ahol növények vannak! Sőt ennek ellenkezőjét figyelhették meg, pl. az őserdőben, ahol a talaj inkább gyarapodni látszik, mert senki sem hordja el az ott felgyülemlő szerves anyagot, a növények termékét. Csupán 1840-ben bizonyította be J. Liebig, hogy a mező talajából minden évben elveszünk bizonyos mennyiségű szenet anélkül, hogy valaha is hozzátennénk valamit. A talaj szénmennyisége mégis évről évre szaporodik: bizonyos tehát, hogy ez a szén a levegőből ered. Ugyancsak Liebig szerzett nagy érdemeket annak megállapításában, hogy mi a szerepük a talaj ásványi anyagainak a növények életében. Azóta az elemek fontosabb szerepét pontosabban megismertük, és ez a tudás alapját képezte a különböző műtrágyázás! eljárások alkalmazásának. — A mai növénytermesztés milyen konkrét támogatást igényel a növényelettantól? — A tudomány részleteiben megismerte a növény anyagcsere-folyamatait. Az anyagcseretérképek megmutatják, hogy a növényi sejt élő állományában hogyan illeszkednek össze az egyes részfolyamatok, létrehozva az anyagcsere bonyolult szövevény ét De miként válik ez a szövevény olyan komplex egésszé, amilyen a termesztett élő növényi test, a maga külső es belső differenciált részleteivel, arról bizony ma sem tudunk sokat. És éppen ez a kérdés szabja meg a növényélettani kutatások haladásának a fő irányát. — A növényélettan elvi, tudományos szerepe ma és a jövőben is főként az integrálás, vagyis annak az űrnek a kitöltése, ami a sejt és a teljes organizmus között tátong. Ezt ma még csak igen gyér tudásanyag kapcsolja össze. — Ugyancsak hasonló irányú problémája a növényélettannak a növényi ásványos táplálkozás tanulmányozása makro- és mikroelemekkel, a fotószintézis jobb fényhasznosítása a széndioxid mennyiségének dúsításával vagy más utakon, továbbá a növényi vízgazdálkodás és a hormonokkal irányítható fejlődési Ezek azok a növényi életjelenségek, amelyek harmonikus és szakavatott befolyásolása útján a területi hozam fokozható. A növényt organizmusként kell szemlélnünk ilyen feladatoknál, mert hiába állapítjuk meg, hogy miben szenved hiányt a vizsgált növényállomány, nem biztosi hogy a kérdéses tápláló elemet fel is fogja venni a n&> vény, ha a hiányt pótolni akarjuk. Előfordul, hogy a hatalmas búzatáblán a nitrogénhiány tünetei mutatkoz-» tak, egyszerűen azért, mert a felvett nitrogént a növény egy mikroelem hánya miatt nem tudta feldolgozni. Ilyenkor a pétisó adagolása nemcsak felesleges, de káros is! A látszat szerint, pedig éppen ezt kellett volna adni; tudományos elemzés nélkül tehát nem lehetett volna megakadályozni a még nagyobb kárt. — A mesterséges fotószim- tézis várható megvalósítása mennyiben fogja megváltoztatni a termelési körülményeket? — Egyelőre csak a vízbon-; tás fotókémiai szakaszáig jutottak el a kutatók. Szó sincs arról, hogy fotokémiai úton már szénhidrátot állítottak volna elő. Az eddig elért részeredmény sem jelentéktelen, de nem a földön, hanem az űrutazások vonatkozásában. A kutatók ezüstkloridba ágyazott klorofilmolekulák- kal el tudják érni a víz fokozott bontását, a szinte korlátlanul rendelkezésre álló fényenergiával. Ily módon oxigén állítható elő vízből, amit az űrhajók utasai használnak fel légzésre. — A növényélettan tehát az említett és még egyéb eredményeivel hozzájárul a világűr meghódításához is? — Igen, de addig még itt a földön is számos tennivalónk van. A budapesti növény- élettani tanszéken egy vietnami aspiráns a mikroelemek és a fotószintézis kapcsolatát vizsgálja. Máris sikerült fokoznia az oxigéntermelést, ami az űrhajózásban érdekes lehet ugyan, de a mi célunk a szénhidráttermelés fokozása. Ha ez a jelek sz,erint sikerül, akkor nem kilátástalan a világproblémát jelentő fehérje- termelés kedvező befolyásolása a növényélettan segítségével, talán először éppen a sokat szenvedett Vietnamban — fejezte be nyilatkozatát dr. Frenyó Vilmos. Borii Jézsaf Gombatermesztési útmutató
