Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖlJETERl\ AZ MSZMP SWÁBOICS-SZA TMÁR l\ÍECY0 BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS lÁPJti KXVIL ÉVFOLYAM. 111. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. MÁJUS 14, CSÜTÖRTÖK .APUNK TARTALMABÖt* Bitumen a lápon <5. oldal) Vérből — orvosság (5. oldal) Sport jelentéseink (7. oldal) Művelődéspolitikánk határkő ve Fehér Lajos* Népeink eredményesen irkiduek a békén •• Ünnepség Budapesten a Varsói Szerződés 15. évfordulóján Képünkön: Fehér Lajos beszédét mondja. MA KEZDI MEG MUN­KÁJÁT az országos népmű­velési konferencia. Megyénk­ben ■ is nagy érdeklődés előzi meg e fontos művelődéspoli­tikai eseményt. Érdemes számot vetni, milyen utat tettünk meg, melyek a leg­égetőbb gondjaink. A többi megyéhez viszo­nyítva megyénk lényegesen nagyobb áldozatokat vállalt a liözmüvelődes érdekében. Az intézményhálózat fejlődé­se különösen az 50-es évek második felétől vált erőtel­jessé. Megyénk 233 községé­ből 208 rendelkezik művelő­dési intézménnyel. Ez 89,3 százalékos átlagot jelent, ami 6zintén jobb az országos át­lagnál. A mennyiségi növe­kedést azonban nem tudta követni a minőségi, az In­tézmények működésének jó feltételeit nem minden eset­ben tudták községeink biz­tosítani. Hosszú ideig a kevés anya­gi eszköz miatt, egytermes. ez új intézménytípusoknak nem megfelelő épületek ké­szültek. A társadalmi-gazda­sági viszonyok fejlődése kö­vetkeztében differenciáló- ‘ dott érdeklődés érdekében szükségessé vált intézménye­ink korszerűsítése. Uj intéz­ményeink már a korszerű néptnűvelés igényének meg­felelően épülnek. Ez évben adják át pl. az újfehértéi bökönyi művelődési intéz­ményeket, melyekben helyet kap a könyvtár és a kiscso­portos népművelés, bennük szakkörök klubok működé­sére is lehetőség van. A NEHÉZSÉGEK ELLE­NÉRE lényegesek a7. eredmé­nyeink. Tavaly 5800 ismeret- terjesztő előadást háromszáz- ezren látogatták. Különböző akadémiákon 4400-an vettek részt. Ismeretterjesztő szak­köreink száma több mint kétszáz, ezekben 4400-an te­vékenykedtek. Kiemelkedők az eredmé­nyek a klubok tevékenységé­ben. Mintegy kétszázhatvan klubunkban hétezernyolcszáz törzstag tölti szabad idejét kulturált körülmények kö­zött. A felsősimái, a nyír­egyházi konzervgyári és még több ifjúsági klubunk nyer­te el a „Kiváló ifjúsági klub” címet. Példájukon fel­buzdulva sok ifjúsági klub alakult az iskolákban, az üzemekben. Tunyogmatol- cson pinceklub jött létre. A technika terjedése, az élet és munkakörülmények javulása nagyobb lehetőséget teremt a szabad idő kul­turáltabb eltöltéséhez. Eb­ben jelentős szerepet tölthet be az olvasás. Ma már me­gyénkben mindenki könnyen hozzájuthat a könyvhöz. Még a tanyavilágba is eljuttat­juk a könyveket a művelő­dési autók segítségével. He­lyi tanácsaink bővülő önálló­sága a kezdeményezés és támogatás új formáit nyitot­ta meg a könyvtári szol­gáltatásokkal. Mintegy 25— 30 százalékkal több a nyit­vatartási idő az új könyvtá­rosok munkába állítása óta. A közművelődési könyvtá­raink készlete meghaladja a lakosonkénti 2 kötetet, de az ellátottság nem egyenletes. Az ipari fizikai dolgozók ol­vasói aránya nő, a mezőgaz­dasági fizikai dolgozóké né­mileg csökken. A FILM A FELSZABADU­LÁS ELŐTT csak a lakosság szűk rétege számára volt hozzáférhető. filmszínház élig volt a megyében. Ma már 250 filmszínházunk van, melyek előadásain 3,5 millió látogató vett részt. 150 tanyai településen is hozzá­jutnak a filmhez a művelő­dési autók jóvoltából. Újab­ban egyre több művelődési otthon ad helyet a mozi­nak. A mozi üzemi vállalat támogatásával sok intézmény nagyterme, előcsarnoka ba­rátságosabbá. korszerűbbé vált. A filmhez jobban értő közönség nevelése is erőtel­jesebben bontakozott ki. Ta­valy a filmankétokon 14— 15 ezer ember vett részt. Szélesedett a filmklubmoz­galom is. Megyénk múzeumi háló­zata az utóbbi években 13- ra nőtt. a látogatók száma eléri a kétszázezret. Egyre több embert vonz a megye határain túlról is a Nyír­egyházi Jósa András Múze­umon kívül a vajai, ahol tu­dományos előadássorozatokat és rangos kiállításokat ren­deznek, vagy a nyírbátori, melynek értékes anyagát a már hagyományossá váló nyírbátori zenei napok al­kalmával is sokan megte­kinthetik. Zenei és képzőművészeti kultúránk terén is megvan munkánk eredménye. Négy önálló zeneiskolánk, több fi­ók és zenei tagozatú általános iskola 1600 fő számára biz­tosítja a zenei alapművelt­ség elsajátítását. Megyénk képzőművészei is egvre többet hal ta inak magukról. Nemcsak a közvet­len működési területükön, hanem az ország más részén, sőt az országhatáron túl is. Legutóbb a Szovjetunió Kár- pátontúli területén mutat­koztak be sikerrel. EREDMÉNYEINK BIZTA­TÓAK. Ahhoz viszont, hogy a népművelés minden terüle­tén sikeresen teljesíthessük a társadalmi szükségletből és fejlődésből adódó feladatain­kat, még nagy erőfeszítésék­re van szükség. Az anyagi erők koncentrálása már sok helyen megteremtette az eredményes munka feltétele­it. Példamutatóan szervezték meg a kisvárdai járásban a művelődési intézmények közös fenntartását, ahol a községi tanácsok és a terme­lőüzemek közösen biztosítják a működés kiadásait. Dombrád, Mezőladány, Nyír­tass, Papp, Szabolcsbáka, Tuzsér, Benk községek jár­nak az élen. A kisvárdain kívül a fehérgyarmati, má­tészalkai és a nagykállói já­rásokban és Nyíregvházán is tapasztalhatók hasonló kez­deményezések. Igen nagy szükség van me­gyénkben a közművelődés káderállományának minősé­gi javítására és stabilizálá­sára is. Utánpótlásuk, fel- frissítésük csak a közép- és felsőfokú népművelöképzés megreformálásával, a főhiva­tású és tiszteletdíjas népműve­lők szüntelen továbbképzésé­vel valósítható meg. Mit várunk az országos népművelési konferenciától? Elsősorban, hogy tisztázza társadalmunk fejlődése és a művelődés közötti össze­függéseket. járuljon hozzá az irányítás eddigi gyakorlatá­nak revíziójához. Azt vár­juk, hogy segítséget nyújt a közművelődés előtt tornyo­suló személyi és anyagi fel­tételek elégtelenségének megszüntetéséhez. A KÖZMŰVELŐDÉS ÉR­TELMEZÉSÉBEN is bizo­nyára egy nyelven fogunk beszélni a népművelési kon­ferencia után. Gulyás Emilné dr., a megyei tanács vb-elnök- helyettese A Varsói Szerződés aláírá­sának 15. évfordulója alkal­mából Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnökhe­lyettese szerdán délben kok­télt adott a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyiségében. Ott voltak a koktélon — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszterrel, az MSZMP Politi­kai Bizottság póttagjával az élen a Magyar Néphadsereg vezetői, továbbá Benkei And­rás belügyminiszter, Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, Papp Ár­pád vezérőrnagy, a munkásőr­ség országos parancsnoka, va­lamint néphadseregünk tá­bornoki és parancsnoki kará­nak sok tagja, a társ fegyveres testületek több magas rangú vezetője. Részt vett a koktélon I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnoksá­gának magyarországi képvi­selője és B. P. Ivanov vezér- ezredessel az élen megjelentek a szovjet hadsereg ideiglene­sen hazánkban állomásozó csa­patai parancsnokságának ma­gas rangú képviselői. Ugyancsak jelen voltak a Varsói Szerződés tagállamai­nak Budapesten akkreditált nagykövetei, katonai és lég­ügyi attaséi. A koktélon Fehér Lajos a következő pohárköszöntőt mondta: Kedves elvtársak! Tisztelt vendégeink! Engedjék meg, hogy szere­tettel üdvözöljem önöket, a Varsói Szerződés tagállamai budapesti nagykövetségeinek vezetőit, az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szövetsé­ges szovjet egységek parancs­nokait, valamennyi kedves külföldi és hazai vendégünket. Köszöntőm önöket abból az alkalomból, hogy baráti kör­ben ünnepeljük a Varsói Szer­ződés aláírásának 15. évfor­dulóját. Az ember szabad alkotó munkájának, boldog életének legfontosabb feltétele a béke. Történelmünknek azonban szinte alig volt olyan hosz- szabb szakasza, amikor az emberiség nyugodtan, szaba­don élhetett és dolgozhatott, amikor nem kellett rettegnie a háború fenyegetésétől. A mi nemzedékünk is átélte egy vi­lágméretű pusztítás keserűsé­gét és kínjait. Ezért ünnepel­ték népeink a minap önfeledt boldogsággal a fasizmus leve­rését, a második világháború befejezését. Alig telt el azonban né­hány év, s az imperialisták máris egy új háború tüzét kezdték élesztgetni, agresszív katonai szövetségeket és pak­tumokat hoztak létre: létre­hívták az észak-atlanti paktu­mot a Szovjetunió és a szo­cializmus útjára lépett orszá­gok népei ellen. Megszegve a potsdami szerződést, az ame­rikai és angol imperialista körök mesterségesen kettésza­kították Európát, újjáélesz­tették Nyugat-Németország- ban a monopóliumokat, a re- vansista militarizmust és be­vonták a NATO-ba. Ezért természetes és jogos a szocialista világ érdekeit, s egyben a világ békéjét szol­gáló lépés volt, amikor a Szovjetunió és az európai né­pi demokratikus országok 1955-ben megalakították vé­delmi szövetségüket, a Varsói Szerződést. Ma, a szerződés 15. évfor­dulóját ünnepelve jogos büsz­keséggel állapíthatjuk meg: a Varsói Szerződésbe tömörült országok népei és fegyveres erői sikeresen oldották meg feladatukat, eredményesen őr­ködnek a békén. Népeink szo­ros és áldozatot nem kímélő összefogása, s mindenekelőtt a szocialista világ pillére, a Szovjetunió sokoldalú segít­sége és támogatása eredmé­(keieí-Magyarország telefoto) nyeként védelmi szövetségünk acélossá kovácsolódott és megtört rajta az imperialisták minden támadása. A Varsói Szerződés és ka­tonai szervezete, áz egyesített fegyveres erők, másfél évtize­des munkája nagymértékben megnövelte országaink védel­mi képességét. Fegyveres erőink fejlődése a Varsói Szerződés tagállamai haderői­nek fejlesztésével szoros össz­hangban megy végbe. Nép­hadseregünk a Varsói Szerző­dés keretében vált korszerűen felszerelt és kiképzett, a mai követelményeknek megfelelő erővé. A Magyar Népköztársaság­nak a Varsói Szerződésben való részvétele a legteljesebb mértékben összhangban áll nemzeti érdekeinkkel, szocia­lizmust építő társadalmunk szükségleteivel, s egyben hí­ven kifejezi internacionalista kötelességünket. Ezért vállal­tuk és vállaljuk a közös vé­delmi erőfeszítésekből ránk eső részt. Történelmünkben először vagyunk abban a helyzetben, hogy hazánk függetlenségét, területi sérthetetlenségét — szocialista államunk, dolgozó népünk erőfeszítései mellett — a Varsói Szerződés testvéri országai, közöttük a világ leg­erősebb katonai hatalma, a Szovjetunió garantálja. Nem csupán az évforduló ünnepi hangulatából, hanem elsősorban igaz meggyőződé­sünkből fakad, amikor kije­lentjük, hogy a Varsói Szer­ződés katonai ereje megbíz­ható védőpajzsunk; szabad­ságunk, függetlenségünk, szo­cialista építőmunkánk szilárd biztosítéka. Minél jobban erő­sítjük a Szovjetunióhoz, a testvéri szocialista országok­hoz és fegyveres erőikhez fű­ződő barátságot, annál bizto­sabb alapokon nyugszik a magyar nép, a szocialista kö­zösség minden népének bé­kés alkotó munkája. (Folytatás a 2, oldalon) Aldo Moro olasz külügyminiszter Budapestre érkezett Aldo Moro az Olasz Köz-: társaság külügyminiszter« Péter Janos meghívására hi­vatalos látogatásra szerdán este Budapestre érkézéit. (MTI) Tanácskozik a KGST Márkus Gyula, az MTI varsói tudósítója jelenti: Varsóban szerdán délelőtt 9 órakor folytatta munkáját a KGST 24. ülésszaka. A tanácskozáson a nyolc tag­országot a miniszterelnökök vezette kormányküldöttségek képviselik. A hattagú magyar delegációt Fock Jenő. a Mi­nisztertanács elnöke vezeti. Az ülésszakon jelen van a jugoszláv kormány kéttagú küldöttsége. Délelőtt a miniszterelnökök részvételével plenáris ülést tartottak Ezután a szerkesz­tő bizottságban és alb'cott- ságaiban zajlott az ürdemj vita. Sor került a tervbizott­sági elnökök, az egyes re- i ssortminiszterek és a szak­értők konzultációira. A 24. ülésszak az előzetes közlések szerint csütörtökön ér véget. Rz Országos Béketanács állásfoglalása Állásfoglalásban bélyegezte meg a Libanon elleni újabb izraeli agressziót az Országos Béketanács elnöksége. A szerdán közzétett tiltakozáj egyebek között leszögezi: Az Országos Béketanács el­nöksége, híven eddig vallott álláspontjához, ismételten el­ítéli az agresszort és szolida­ritását fejezi ki az antiimpe-: rialista ügy arab harcosaival. Biztosak vagyunk benne, hogy a legutóbbi provokációk nyo­mán a tiltakozás új hulláma csap fel hazánkban es az egész világon. Gasiro nyilatkozata Castro kubai miniszterelnöli szerdán nyilatkozatot tett közzé Havannában. Ebben hangsúlyozza, hogy az USA- ban menedékre talált úgyne­vezett „Alpha 66”-os csoport­hoz tartozó kubai ellenforra­dalmárok a napokban megtá­madták az ország két halász-- hajóját, elsüllyesztették azokat és túszként foglyul ejtettek 11 halászt. Castro hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak kell vállalniok a felelősségei az ilyen akciókért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom