Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
t#78. május f. RELET-MAGYARORSZÄG S o!<3a) Szivacsőrlő, hímzett fiúruha, új lakószobabútor Egy hónap sincs már hátra a Budapesti Nemzetközi Vasár megnyitásáig. A vásárra bene\ ezett szabolcs- szatmári üzemek, vállalatok kollektívái itt-ott már az utolsó simításokat végzik a bemutatásra kerülő termékeken, s igyekeznek a legjobb minőségben elkészíteni a munkájukat, törekvésüket reprezentáló darabokat. Néhány üzemből adott tájékozódás alapján alakult ki a készülődés legfrissebb eredménye: A kiállítást illetően az idén — talán — szerencsés helyzetben van a Nyíregyházi Palma Gumigyár; a bemutatásra kerülő cikklistát és a termékek elrendezését teljes egészében az Országos Gumiipari Vállalat marketing piackutató főosztálya vállalta el. A nyíregyházi üzemet a kiállításon ezúttal feltétlenül képviseli a Palma-tep elnevezésű, nagy sikert aratott, faltól falig szőnyeg, és a gumiszőr. A teljes gyártási profilt bemutató ákkek közül kiemelkedik még a kemping „család”, ezenbe- lül is a gumimatrac és a felfújható, motorral is felszerelhető gumicsónak. Három géptípust — a D—40-es kalapácsos darálót, az UNIFRUCT 4-es gyü- mölcsosztályozót és az egyetemes habszivacsőrlőt — mutat be termékeiből az idei BNV-n a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Különösen nagy érdeklődésre számíthat a habszivacsőrlő, amely a jelenleg csak külföldön gyártott gépekhez képest is nagyobb teljesítményű. A faiparon belül a Szat- márvidéki Faipari Vállalat is bemutatkozik a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ezúttal a közkedvelt Szatmár lakószoba új változatával. A legújabb típusú termék gyártását csak a bemutatkozás utón kezdik meg, a mintadarab elkészítése már befejezés előtt áll. • A ruházati ipar kiállítói; a Nyírség Ruházati Ktsz, a Nyíregyházi Népi Iparművészeti Szövetkezet. A Nyíregyházi Cipész Ktsz termékeit aTANIMPÉX Külkereskedelmi Vállalat a saját pavilonjában — a többiekkel együtt — mutatja be. A Nyírség Ruházati Ktsz öt modellt mutat majd be a május 16-án megrendezésre kerülő budapesti, előzetes sajtófogadáson, A kollekció miniszoknyás és nadrágos kosztümökből áll. A ruhák gyors ütemben készülnek, a manökenek az első próbát már megtartották. A másodikra — s egyben az utolsóra — a jövő héten, kedden kerül sor. A Népi Iparművészeti Szövetkezet a tájjelegeknek megfelelő cikkekei jelentkezik a HISZÖV-pavilonban. A paszabi szőttes és beregi keresztszemes mellett azonban — új termékként —bemutatja majd a gyermek, hímzett fiúruhát is. A kiállításra szánt anyagokat május 10-én szállítják el a fővárosba. Tóth Árpád Üj SZOT-üdülők Néhány héten belül három új, korszerű, kényelmes, gazdagon felszerelt szakszervezeti üdülő nyitja meg kapuit a beutaltak előtt. Elsőnek — május 4-én — a SZOT és a Bőripari Szakszervezet közös erőfeszítésével épített bakonybélj üdülőt avatják kilenc nappal utóbb az Ezüstparton. Balatonszép- lakon kezdi meg működését a vasasszakszervezet támogatásával létesült üdülő, a következő napon pedig elfoglalják helyüket Siófokon a SZOT—Csepel üdülő 3. épületének első vendégei is. Fürdőhelyek — szezon előtt Lassan itt az ideje a vikendezésnek. Sokan terveznek külföldi utat, vagy „két hél a Balatonnál”-t, legtöbben azért mégis itthon maradunk a megyében. A külföldiek és az idegen megyékből érkező turisták után mi, szabolcsiak is felfedeztük a Sóstót és egyre népszerűbbé .válnak a hétvégi pihenők a festői szépségű Tisza-parton Nyitás — szezon előtt Meleg vizű strandjával már jóval az üdülési szezon kezdete előtt, április elejétől vonzza a kikapcsolódni vágyókat a Sóstó. A medencék feltöltésével nem vártak a „hivatalos” nyitányig a fürdő vezetői, hanem mór az elmúll vasárnap nagyüzemet tartottak. A nyári ellátás jónak ígérkezik. A vendéglátóipari vállalat, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, a Nyíregyházi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a tejipari vállalat és a Nyírkémia változatos étel- és italféleségekkel készül az igazi szezonra. Nainény, vagy Ugornya? Csaknem minden Tisza- parti községnek megvan a maga strandja. Alighogy átlépi a folyó a magyar határt, mindjárt egymás mellett sorakoznak az évről évre jobban kiépülő strandok. Első jelentősebb, illetve inkább ismertebb fürdésre alkalmas hely Tarpán van, ahol a helyi szövetkezet gondoskodik a hétvégét náluk töltő turistákról. Alig néhány kilométerrel lejjebb az egyre ismertebbé váló Gulács—Tivadar kellemes, homokos partja és fürdésre kiválóan alkalmas vize vonzza az idegeneket. Legismertebb — híre már régen túllépett a megyehatáron — mégis a gergelyiugor- nyai, illetve most már vásá- rosnaményi Tisza-kanyar. Kempingüdülője, hűs árnyat adó fái, az üdülőtelep előtt Tiszába torkolló Szamos vize és nem utolsósorban a szolgáltatások állandó fejlesztése minden évben ú^jal, meglepetésekkel várja vendégeit. Éttermében az Idei nyitánytól kezdve reggelizni is lehet és mire a bátrabbak vízbe mereszkednek, elkészül az új presszó is. A bólyákkal körülkerített, immár nemzetközivé vált úttörőtábor életre szóló kedves emlékeket és örök barátságokat hozott a magyar és lengyel pajtások között. Bogár-tőle halászlé A kisvardai járás lakóit is büszkévé teszi, hogy a várfürdő mellett folyóvízű strandjuk is van a Tisza mentén. Legismertebb a ti- szakanyári és dombrádi part. A két fürdőhely ellátásáról a dombrádi szövetkezet gondoskodik, de nem marad le a Szőke Tisza és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet sem, hiszen közösen üzemeltetik a Tiszavirág hétvégi pihenőnek nevezett üdülőjüket. Van kempingházuk, köl- esönzőboltjuk, ahol strandcikkeket kölcsönöznek a für- dőzőknek és még a szezon kezdete előtt bővíteniük kell a nyitott strandétterem konyháját. A kisvárdai járási KISZ-bizottság ugyanis úttörőtábor létesítését tervezi, márpedig akkor a jelenlegi konyha szűknek bizonyul. Május elsejére tervezi a nyitást a halászati szövetkezet Tiszateleken. A sok vendéget vonzó víz mellett azonban van még valami, ami ide csábítja a pihenni vágyókat. Ez pedig a Bogár-féle ha iászlé, aminek ízét máshol nem tudják utánozni. Tokaj ugyan nem Szabolcs megyéhez tartozik, de közelsége, hegye és vize, nem utolsósorban a világhírű bora csalogatja talán a legtöbb szabolcsi üdülőt a hétvégi pihenésre. A Tisza innenső partja inkább rakamazi, ezért érezzük aztán teljesen magunkénak. Nem tudjuk megyénk valamennyi üdülésre és fürdésre alkalmas helyét felsorolni. A Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr olyan lehetőségeket biztosít, amilyen egyetlen megyének sem adatott meg az országban. Ezek mellett a káliói, a mátészalkai, a petneházi, a császár- szállási strandok jelentik a garanciát: mindenki pihenhet, üdülhet, mert van miben válogatni. Balogh József Éretlen frigyek Teenagerek az anyakönyvvezető előtt Csupán a megyeszékhelyen évente 250—300 fiatalkorú kéri a gyámhatóság hozzájárulását házasságkö téséhez. * Napszítta farmernadragos párocska áll a községi tanács vb-titkárának szobájában: házasságot akarnak kötni. Két személyazonossági kerül az asztalra. Az egyik még igen friss, barna kötése még ropog, talán most nyitják ki először. A fiúé már öregebb dokumentum, bár még neki is az első igazolványa ez. Két évszám, két születési dátum: 1955 és 1952. A vb-titkár kérdése természetes : — Miért ilyen sürgős? — kérdi, s szinte a kérdés hang- súlyozására hozzáteszi: ...gyerekekI Az ügy szóvivője a fiatalember : — Szeretjük egymást.. na és Éri szillei nem akarják.. .. .a magunk urai akarunk lenni. A kislány munkahely rovatában egy középiskola áll, a fiúéban pedig egy szakmunkásképző intézet. — A nyáron végzek, szakmám lesz és keresetem. — És addig? — „akadékoskodik tovább a Hatóság — Addig miből éltek ? — Otthagyom a gimit és munluíba állok — mereszkedik reszkető hangon az első válasszál a kiszőkitett hajú 15 éves menyasszony. — Nem fogsz dolgoznil — felesel a fiú. — Én fogok addig pénzt kölcsönkérni, aztán majd keresek és eltartalak. — De dolgozom! — Nem!... — De igen! A vb-titkár munkája itt már véget ért, a vitatkozó pár egyelőre eltávozott eldönteni a jövendő család munkaügyi vitáját. # A másik párocska már konokabb. A városi tanács anyakönyvi hivatalában követelik frigyük azonnali szentesítését, mondván: már úgyis mindegy. Az életkorok itt is hasonlóak: Zsuzsa 16 éves, András 18 múlt egy hete. A kislány konokul néz a hivatalnok szemébe: — Ha tetszene tudni, hogy nekem nincs más kiutam, és úgyis összeházasodunk! — Miből nincs kiút? — kérdi az anyakönyvvezető. — A házasságba ugyanis nem menekülni kell. — Na igen, de nekem ez . menekülés, mert otthon pokol az élet. Aáyám most harmadszor megy férjhez. S talán ez lesz a legrészegesebb mostohaapám. Nem bírom!. .. Tessék megérteni. — És Andrást szereti? Az „igen” nem túlságosan meggyőző, s önmagát igazolja a riadt-konok szemű kislány: valóban a rosszból menekül a bizonytalanba. Az anyakönyvvezető tanácsot ad: várjanak még, keressenek jobb megoldást és utána forduljanak a gyámhatósághoz. * Iskolabál, szerelmes levelek, diákrandevúk. néhány házibuli és a hamisan vélt közös bánat, a meg nem ér- tettség érlelte meg a 16 éves Edit és a 20 éves Géza sírig tartó szerelmét. A fiú „jogilag” házasságra érett, bár még csak 1200 forintot keres, mint segédmunkás. _ a leány azonban az általános iskola elvégzése óta két technikumi osztályt járt és év közben kimaradt az iskolából, tehát eltartott, pontosabban jó keresetű szülei szemefénye. A fiú szülei nem törődnek Géza ügyeivel, sőt időnként még biztatják is: jól be kell nősülnöd valahová, aztán mehetsz tőlünk, a te pénzedből mi úgysem látunk semmit Edit szülei jóllehet nem ellenezték, hogy a gyenge tanuló kislány kimaradjon a technikumból, azt azért mégsem akarják, hogy férjhez menjen ilyen gyorsan. A fiatalok azonban győztek: megkapták a szülői beleegyezést. A gyámhatóságnál folyamatban van ügyük intézése. Edit apja már a nagy lakodalom előkészítésen fáradozik, még a Dunántúlról is hívnak rokonokat. Sőt mostanában gyakran jár az OTP-be: valami kis hozománnyal is kedveskedni kíván. Csakhogy a hozomány elfogy, Géza keresete nemigen növekszik, Editnek sincs szakmája. A szülőknek a gyámhivatalban feltették a kérdést: — Hogyan látják a fiatalok jövőjét? — Talpraesett gyerekek ők. A válaszban egyetlen szó volt helytálló: gyerekek... íme így rajtolt egy házasság, mely fiatalkorban köttetett. s a hozomány mellé egy nagy adag felelőtlenség társult. * Ki ne tudna jó példákat említeni a korai házasságom sikerére is. Valóoan vannak korai, de jó házasságok is, a legtöbb teenager-pár azonban hónapok vagy néhány év le- pergése után újra jelentkezik a hatóságnál: az örök életre fogadott frigy felbontásáért jönnek. Ilyenkor né- hányari közülük felidézik az anyakönyvvezető vagy a gyámügyi előadó intéseit, s utólag bánják: mire volt jó ez? Szilágyi Szabolcs A vas művésze Nem közönséges fes’őtár- sai vannak Tamai Gyulának, akit nyugodtan nevezhetünk a vas művészének. Évek óta a mások' számára rideg, az ő számára nagyon is sokarcú és titokzatos anyag, a vas a „festő vászna”, amin teremtő fantáziával és nem kevés izomerővel megelevenednek élményei, érzései, gondolatai. S ezen az acélos „vásznon” tovább munkálkodnak az elemek, a napfény, az eső, a korrózió. A 37 éves technológus formatervező a Tiszavasvári Gépjavító Állomás dolgozója. Tárnái Gyula, néhány éve újabb erős kötéssel erősítette meg barátságát és régi küzdelmét a vassal. Hosszú ideig számára is megmunkálandó fémet jelentett csupán. Elsősorban a vas belső világa, technológiája érdekelte. Ezért is iratkozott be annak idején a műszaki egyetemre. Két évet hallgatott az egyetemen, de valami belső tűz nem hagyta nyugton. Elment dolgozni, hogy „személyesen” találkozzon mindazzal, amit a könyvek lapjain látott. Évekig dolgozott a fővárosi erőműgép vállalatnál, öt éve jött haza Tiszavasváriba, ahol idős szülei élnek. — Ügy kezdődött az a bizonyos másfajta ismerkedés a vassal, hogy még Pesten az egyik művész egyszer meglátta a rajzaimat, és majdnem felkiáltott: hisz ez vasból van... Mintha ez a szikra világosította volna meg az útkeresését, hisz gyermekkora óta érzett magában valamilyen művészi kifejező hajlamot, tehetséget Nyári szabadiskolákon. képzőművészeti szakkörökben, stúdiókban töltötte szabad idejét. De arra hosszú ideig nem gondolt, hogy művészetének anyaga «j vas lesz. Egészen sajátos, új úton elindulva, vasvéretekkel portrét, kompozíciót alkot, ami egyben festészet, szobrászat iparművészét és egyik sem, hanem egy új műfaj, új kfc sérlet — Talán a festészethez áll a legközelebb. — jellemzi portréit több figurás és nagyméretű vasveretü alkotásait. — Én rabszolgája vagyok a vasnak. Azt csinálom, amit az anyag belső törvényei diktálnak. Én csak kibontom, amit az anyag rejt... Tamai Gyula vas veretéinek atmoszférája — szinte sugallja az őszinte alázatot ahogy anyagához a művész közeledett. A vas nemes egyszerűsége, keménysége és a művész kezének nehezen engedelmeskedő tulajdonsága is megköveteli az alázatot Abban viszont egy kis túlzás is lehet hogy csupán rabszolgája a holt anyagnak. Hisz érzéseit gondolatait komponáló tehetségét éppen az acélos anyag feszítő, makacs erejét megtörve fejezi ki. Szülei, nagyszülei, munkás és munkásmozgalmi témájú kompozíciói, az a töbh, mint harminc vasveret » újabban kisplasztikái is arról tanúskodnak, hogy van „hatalma” a holt anyag fölött. Bár ma még munkáit — néhány középület belső falát díszítő vasveretén kívül — jórészt alig ismerik — lesz ereje, tehetsége a folytatáshoz. Szerény körülmények között de segítő kollektívában, megértéssel egyengetik munkahelyén, a gépjavító állomáson a vas művészének munkásságát Egy régi műhelyt is kapott ahová elhúzódhat ráérő idejében, amikor elcsendesednek az elkt- romos kemencék, formázok, a napi munka zaja. Tamai Gyula technológus és forma- tervező a milliméterek századrészében is kifejeződő precíziós művészetét felcseréli egy másfajta alkotással. Kalapácsütései nyomán a munkásélet ezernyi árnyalata tükröződik; öröm, bánat memento, líra és dráma, múlt és jelen, örök emberi és aktuális, amilyenek életünk építőkövei. Páll Géza Május közepén gépkocsi-nyeremény- betétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár május 18—19-én rendezi meg a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek 36. sorsolását. A kétnapos húzás első részét május 18-án Cegléden, a Kossuth művelődési központban tartják, ahol a vidéken váltott gépkocsi-nyere- ménybetétkönyveket sorsolják. Május 19-én délelőtt Budapesten, az OTP központ- iában a fővárosban váltott gépkocsi-nyereménybetét- könyveket húzzák. A 36. sorsoláson az 1970. január 31-ig váltott és az április 30-án még érvényben lévő 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nye- , reménybetétkönyvek vesznek részt Szabolcsi üzemek készülődése a m re
