Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

t#78. május f. RELET-MAGYARORSZÄG S o!<3a) Szivacsőrlő, hímzett fiúruha, új lakószobabútor Egy hónap sincs már hát­ra a Budapesti Nemzetközi Vasár megnyitásáig. A vá­sárra bene\ ezett szabolcs- szatmári üzemek, vállalatok kollektívái itt-ott már az utolsó simításokat végzik a bemutatásra kerülő terméke­ken, s igyekeznek a legjobb minőségben elkészíteni a munkájukat, törekvésüket reprezentáló darabokat. Né­hány üzemből adott tájéko­zódás alapján alakult ki a készülődés legfrissebb ered­ménye: A kiállítást illetően az idén — talán — szerencsés hely­zetben van a Nyíregyházi Palma Gumigyár; a bemuta­tásra kerülő cikklistát és a termékek elrendezését teljes egészében az Országos Gu­miipari Vállalat marketing piackutató főosztálya vállal­ta el. A nyíregyházi üzemet a kiállításon ezúttal feltét­lenül képviseli a Palma-tep elnevezésű, nagy sikert ara­tott, faltól falig szőnyeg, és a gumiszőr. A teljes gyártá­si profilt bemutató ákkek közül kiemelkedik még a kemping „család”, ezenbe- lül is a gumimatrac és a felfújható, motorral is fel­szerelhető gumicsónak. Három géptípust — a D—40-es kalapácsos darálót, az UNIFRUCT 4-es gyü- mölcsosztályozót és az egye­temes habszivacsőrlőt — mutat be termékeiből az idei BNV-n a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat. Különö­sen nagy érdeklődésre szá­míthat a habszivacsőrlő, amely a jelenleg csak kül­földön gyártott gépekhez ké­pest is nagyobb teljesítmé­nyű. A faiparon belül a Szat- márvidéki Faipari Vállalat is bemutatkozik a Budapesti Nemzetközi Vásáron. Ezúttal a közkedvelt Szatmár lakó­szoba új változatával. A leg­újabb típusú termék gyártá­sát csak a bemutatkozás utón kezdik meg, a minta­darab elkészítése már befe­jezés előtt áll. • A ruházati ipar kiállítói; a Nyírség Ruházati Ktsz, a Nyíregyházi Népi Iparművé­szeti Szövetkezet. A Nyír­egyházi Cipész Ktsz termé­keit aTANIMPÉX Külkeres­kedelmi Vállalat a saját pa­vilonjában — a többiekkel együtt — mutatja be. A Nyírség Ruházati Ktsz öt modellt mutat majd be a május 16-án megrendezésre kerülő budapesti, előzetes sajtófogadáson, A kollekció miniszoknyás és nadrágos kosztümökből áll. A ruhák gyors ütemben készülnek, a manökenek az első próbát már megtartották. A máso­dikra — s egyben az utolsó­ra — a jövő héten, kedden kerül sor. A Népi Iparművészeti Szö­vetkezet a tájjelegeknek megfelelő cikkekei jelentke­zik a HISZÖV-pavilonban. A paszabi szőttes és beregi keresztszemes mellett azon­ban — új termékként —be­mutatja majd a gyermek, hímzett fiúruhát is. A kiál­lításra szánt anyagokat má­jus 10-én szállítják el a fő­városba. Tóth Árpád Üj SZOT-üdülők Néhány héten belül három új, korszerű, kényelmes, gazdagon felszerelt szakszer­vezeti üdülő nyitja meg ka­puit a beutaltak előtt. Első­nek — május 4-én — a SZOT és a Bőripari Szakszer­vezet közös erőfeszítésével épített bakonybélj üdülőt avatják kilenc nappal utóbb az Ezüstparton. Balatonszép- lakon kezdi meg működé­sét a vasasszakszervezet tá­mogatásával létesült üdülő, a következő napon pedig el­foglalják helyüket Siófokon a SZOT—Csepel üdülő 3. épü­letének első vendégei is. Fürdőhelyek — szezon előtt Lassan itt az ideje a viken­dezésnek. Sokan terveznek külföldi utat, vagy „két hél a Balatonnál”-t, legtöbben azért mégis itthon maradunk a megyében. A külföldiek és az idegen megyékből érkező turisták után mi, szabolcsiak is felfedeztük a Sóstót és egy­re népszerűbbé .válnak a hét­végi pihenők a festői szép­ségű Tisza-parton Nyitás — szezon előtt Meleg vizű strandjával már jóval az üdülési szezon kezdete előtt, április elejétől vonzza a kikapcsolódni vá­gyókat a Sóstó. A medencék feltöltésével nem vártak a „hivatalos” nyitányig a fürdő vezetői, hanem mór az elmúll vasárnap nagyüzemet tartot­tak. A nyári ellátás jónak ígér­kezik. A vendéglátóipari vál­lalat, az élelmiszer kiskeres­kedelmi vállalat, a Nyíregy­házi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, a tej­ipari vállalat és a Nyírkémia változatos étel- és italfélesé­gekkel készül az igazi szezon­ra. Nainény, vagy Ugornya? Csaknem minden Tisza- parti községnek megvan a maga strandja. Alighogy át­lépi a folyó a magyar határt, mindjárt egymás mellett so­rakoznak az évről évre job­ban kiépülő strandok. Első jelentősebb, illetve inkább is­mertebb fürdésre alkalmas hely Tarpán van, ahol a he­lyi szövetkezet gondoskodik a hétvégét náluk töltő tu­ristákról. Alig néhány kilo­méterrel lejjebb az egyre is­mertebbé váló Gulács—Tiva­dar kellemes, homokos part­ja és fürdésre kiválóan al­kalmas vize vonzza az idege­neket. Legismertebb — híre már régen túllépett a megyehatá­ron — mégis a gergelyiugor- nyai, illetve most már vásá- rosnaményi Tisza-kanyar. Kempingüdülője, hűs árnyat adó fái, az üdülőtelep előtt Tiszába torkolló Szamos vize és nem utolsósorban a szol­gáltatások állandó fejlesztése minden évben ú^jal, megle­petésekkel várja vendégeit. Éttermében az Idei nyi­tánytól kezdve reggelizni is lehet és mire a bátrabbak vízbe mereszkednek, elkészül az új presszó is. A bólyákkal körülkerített, immár nem­zetközivé vált úttörőtábor életre szóló kedves emléke­ket és örök barátságokat ho­zott a magyar és lengyel paj­tások között. Bogár-tőle halászlé A kisvardai járás lakóit is büszkévé teszi, hogy a vár­fürdő mellett folyóvízű strandjuk is van a Tisza mentén. Legismertebb a ti- szakanyári és dombrádi part. A két fürdőhely ellátásáról a dombrádi szövetkezet gondos­kodik, de nem marad le a Szőke Tisza és a Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet sem, hiszen közösen üzemeltetik a Tiszavirág hétvégi pihenő­nek nevezett üdülőjüket. Van kempingházuk, köl- esönzőboltjuk, ahol strand­cikkeket kölcsönöznek a für- dőzőknek és még a szezon kezdete előtt bővíteniük kell a nyitott strandétterem konyháját. A kisvárdai já­rási KISZ-bizottság ugyanis úttörőtábor létesítését terve­zi, márpedig akkor a jelen­legi konyha szűknek bizo­nyul. Május elsejére tervezi a nyitást a halászati szövetke­zet Tiszateleken. A sok ven­déget vonzó víz mellett azon­ban van még valami, ami ide csábítja a pihenni vágyókat. Ez pedig a Bogár-féle ha iászlé, aminek ízét máshol nem tudják utánozni. Tokaj ugyan nem Szabolcs megyéhez tartozik, de közel­sége, hegye és vize, nem utolsósorban a világhírű bora csalogatja talán a legtöbb szabolcsi üdülőt a hétvégi pihenésre. A Tisza innenső partja inkább rakamazi, ezért érezzük aztán teljesen ma­gunkénak. Nem tudjuk megyénk va­lamennyi üdülésre és fürdés­re alkalmas helyét felsorol­ni. A Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr olyan le­hetőségeket biztosít, amilyen egyetlen megyének sem ada­tott meg az országban. Ezek mellett a káliói, a mátészal­kai, a petneházi, a császár- szállási strandok jelentik a garanciát: mindenki pihenhet, üdülhet, mert van miben vá­logatni. Balogh József Éretlen frigyek Teenagerek az anyakönyvvezető előtt Csupán a megyeszékhe­lyen évente 250—300 fiatal­korú kéri a gyámhatóság hozzájárulását házasságkö téséhez. * Napszítta farmernadragos párocska áll a községi tanács vb-titkárának szobájában: házasságot akarnak kötni. Két személyazonossági ke­rül az asztalra. Az egyik még igen friss, barna köté­se még ropog, talán most nyitják ki először. A fiúé már öregebb dokumentum, bár még neki is az első iga­zolványa ez. Két évszám, két születési dátum: 1955 és 1952. A vb-titkár kérdése ter­mészetes : — Miért ilyen sürgős? — kérdi, s szinte a kérdés hang- súlyozására hozzáteszi: ...gyerekekI Az ügy szóvivője a fiatal­ember : — Szeretjük egymást.. na és Éri szillei nem akarják.. .. .a magunk urai akarunk lenni. A kislány munkahely ro­vatában egy középiskola áll, a fiúéban pedig egy szak­munkásképző intézet. — A nyáron végzek, szak­mám lesz és keresetem. — És addig? — „akadé­koskodik tovább a Hatóság — Addig miből éltek ? — Otthagyom a gimit és munluíba állok — meresz­kedik reszkető hangon az első válasszál a kiszőkitett hajú 15 éves menyasszony. — Nem fogsz dolgoznil — felesel a fiú. — Én fogok addig pénzt kölcsönkérni, aztán majd keresek és eltar­talak. — De dolgozom! — Nem!... — De igen! A vb-titkár munkája itt már véget ért, a vitatkozó pár egyelőre eltávozott el­dönteni a jövendő család munkaügyi vitáját. # A másik párocska már ko­nokabb. A városi tanács anyakönyvi hivatalában kö­vetelik frigyük azonnali szen­tesítését, mondván: már úgyis mindegy. Az életkorok itt is hason­lóak: Zsuzsa 16 éves, András 18 múlt egy hete. A kislány konokul néz a hivatalnok szemébe: — Ha tetszene tudni, hogy nekem nincs más kiutam, és úgyis összeházasodunk! — Miből nincs kiút? — kérdi az anyakönyvvezető. — A házasságba ugyanis nem menekülni kell. — Na igen, de nekem ez . menekülés, mert otthon po­kol az élet. Aáyám most har­madszor megy férjhez. S talán ez lesz a legrészege­sebb mostohaapám. Nem bí­rom!. .. Tessék megérteni. — És Andrást szereti? Az „igen” nem túlságosan meggyőző, s önmagát iga­zolja a riadt-konok szemű kislány: valóban a rosszból menekül a bizonytalanba. Az anyakönyvvezető taná­csot ad: várjanak még, ke­ressenek jobb megoldást és utána forduljanak a gyám­hatósághoz. * Iskolabál, szerelmes leve­lek, diákrandevúk. néhány házibuli és a hamisan vélt közös bánat, a meg nem ér- tettség érlelte meg a 16 éves Edit és a 20 éves Géza sírig tartó szerelmét. A fiú „jogi­lag” házasságra érett, bár még csak 1200 forintot ke­res, mint segédmunkás. _ a leány azonban az általános iskola elvégzése óta két tech­nikumi osztályt járt és év közben kimaradt az iskolá­ból, tehát eltartott, ponto­sabban jó keresetű szülei szemefénye. A fiú szülei nem törődnek Géza ügyeivel, sőt időnként még biztatják is: jól be kell nősülnöd valahová, aztán mehetsz tőlünk, a te pén­zedből mi úgysem látunk semmit Edit szülei jóllehet nem ellenezték, hogy a gyenge tanuló kislány kimaradjon a technikumból, azt azért még­sem akarják, hogy férjhez menjen ilyen gyorsan. A fiatalok azonban győz­tek: megkapták a szülői be­leegyezést. A gyámhatóság­nál folyamatban van ügyük intézése. Edit apja már a nagy lakodalom előkészítésen fáradozik, még a Dunántúlról is hívnak rokonokat. Sőt mostanában gyakran jár az OTP-be: valami kis hozo­mánnyal is kedveskedni kí­ván. Csakhogy a hozomány el­fogy, Géza keresete nemigen növekszik, Editnek sincs szakmája. A szülőknek a gyámhiva­talban feltették a kérdést: — Hogyan látják a fiata­lok jövőjét? — Talpraesett gyerekek ők. A válaszban egyetlen szó volt helytálló: gyerekek... íme így rajtolt egy házas­ság, mely fiatalkorban köt­tetett. s a hozomány mellé egy nagy adag felelőtlenség társult. * Ki ne tudna jó példákat említeni a korai házasságom sikerére is. Valóoan vannak korai, de jó házasságok is, a legtöbb teenager-pár azonban hónapok vagy néhány év le- pergése után újra jelentke­zik a hatóságnál: az örök életre fogadott frigy felbon­tásáért jönnek. Ilyenkor né- hányari közülük felidézik az anyakönyvvezető vagy a gyámügyi előadó intéseit, s utólag bánják: mire volt jó ez? Szilágyi Szabolcs A vas művésze Nem közönséges fes’őtár- sai vannak Tamai Gyulának, akit nyugodtan nevezhetünk a vas művészének. Évek óta a mások' számára rideg, az ő számára nagyon is sokar­cú és titokzatos anyag, a vas a „festő vászna”, amin teremtő fantáziával és nem kevés izomerővel megeleve­nednek élményei, érzései, gondolatai. S ezen az acélos „vásznon” tovább munkálkodnak az ele­mek, a napfény, az eső, a korrózió. A 37 éves technológus for­matervező a Tiszavasvári Gépjavító Állomás dolgozó­ja. Tárnái Gyula, néhány éve újabb erős kötéssel erősítet­te meg barátságát és régi küzdelmét a vassal. Hosszú ideig számára is megmunká­landó fémet jelentett csu­pán. Elsősorban a vas belső világa, technológiája érde­kelte. Ezért is iratkozott be annak idején a műszaki egyetemre. Két évet hallga­tott az egyetemen, de vala­mi belső tűz nem hagyta nyugton. Elment dolgozni, hogy „személyesen” találkoz­zon mindazzal, amit a köny­vek lapjain látott. Évekig dolgozott a fővárosi erőmű­gép vállalatnál, öt éve jött haza Tiszavasváriba, ahol idős szülei élnek. — Ügy kezdődött az a bi­zonyos másfajta ismerkedés a vassal, hogy még Pesten az egyik művész egyszer meglátta a rajzaimat, és majdnem felkiáltott: hisz ez vasból van... Mintha ez a szikra vilá­gosította volna meg az út­keresését, hisz gyermekkora óta érzett magában valami­lyen művészi kifejező hajla­mot, tehetséget Nyári sza­badiskolákon. képzőművé­szeti szakkörökben, stúdiók­ban töltötte szabad idejét. De arra hosszú ideig nem gon­dolt, hogy művészetének anyaga «j vas lesz. Egészen sajátos, új úton elindulva, vasvéretekkel portrét, kom­pozíciót alkot, ami egyben festészet, szobrászat ipar­művészét és egyik sem, ha­nem egy új műfaj, új kfc sérlet — Talán a festészethez áll a legközelebb. — jellemzi portréit több figurás és nagyméretű vasveretü alko­tásait. — Én rabszolgája vagyok a vasnak. Azt csinálom, amit az anyag belső törvényei diktálnak. Én csak kibon­tom, amit az anyag rejt... Tamai Gyula vas veretéinek atmoszférája — szinte su­gallja az őszinte alázatot ahogy anyagához a művész közeledett. A vas nemes egyszerűsége, keménysége és a művész kezének nehezen engedelmeskedő tulajdonsá­ga is megköveteli az aláza­tot Abban viszont egy kis túlzás is lehet hogy csupán rabszolgája a holt anyagnak. Hisz érzéseit gondolatait komponáló tehetségét éppen az acélos anyag feszítő, ma­kacs erejét megtörve fejezi ki. Szülei, nagyszülei, mun­kás és munkásmozgalmi té­májú kompozíciói, az a töbh, mint harminc vasveret » újabban kisplasztikái is ar­ról tanúskodnak, hogy van „hatalma” a holt anyag fö­lött. Bár ma még munkáit — néhány középület belső falát díszítő vasveretén kívül — jórészt alig ismerik — lesz ereje, tehetsége a foly­tatáshoz. Szerény körülmények kö­zött de segítő kollektívában, megértéssel egyengetik mun­kahelyén, a gépjavító állo­máson a vas művészének munkásságát Egy régi mű­helyt is kapott ahová elhú­zódhat ráérő idejében, ami­kor elcsendesednek az elkt- romos kemencék, formázok, a napi munka zaja. Tamai Gyula technológus és forma- tervező a milliméterek szá­zadrészében is kifejeződő precíziós művészetét felcse­réli egy másfajta alkotással. Kalapácsütései nyomán a munkásélet ezernyi árnyala­ta tükröződik; öröm, bánat memento, líra és dráma, múlt és jelen, örök emberi és aktuális, amilyenek éle­tünk építőkövei. Páll Géza Május közepén gépkocsi-nyeremény- betétkönyv sorsolás Az Országos Takarékpénztár május 18—19-én rendezi meg a gépkocsi-nyereménybetét- könyvek 36. sorsolását. A kétnapos húzás első részét május 18-án Cegléden, a Kossuth művelődési köz­pontban tartják, ahol a vi­déken váltott gépkocsi-nyere- ménybetétkönyveket sorsol­ják. Május 19-én délelőtt Budapesten, az OTP központ- iában a fővárosban váltott gépkocsi-nyereménybetét- könyveket húzzák. A 36. sor­soláson az 1970. január 31-ig váltott és az április 30-án még érvényben lévő 5000 és 10 000 forintos gépkocsi-nye- , reménybetétkönyvek vesznek részt Szabolcsi üzemek készülődése a m re

Next

/
Oldalképek
Tartalom