Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-07 / 105. szám

4 rtf*# Ä^kOT-WAesvAnemsz*» májú* ? Ahonnan a nyereség származik Tapaszfalatok a Kemecsei Állami Gazdaságban Elmúlt évi kiemelkedő munkájuk, a szocialista mun­kaversenyben elért eredmé­nyeik alapján Kiváló válla­lat címet nyert a Kemecsei Állami Gazdaság. Az avató­ünnepséget április 2-án tar­tották, melyen a kitüntetést dr, Tóth Sándor, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium főosztályvezető­je adta át. Az ünnepségen megjelent Kanda Pal. a me­gyei part-vb tagja, az SZMT vezető titkára, Alexa László, a nyíregyházi járási pártbi­zottság első titkára. Ez alkalommal beszélget­tünk Kicska Antallal, a Ke­mecsei Állami Gazdaság igazgatójával. KÉRDÉS: Milyen eredmé­nyeket ért el a gazdaság 1369-ben? Miben látja a si­ker titkát? VÁLASZ: Gazdaságunk valamennyi dolgozója és ve­zetője örül e magas kitünte­tésnek. Az elmúlt évben ün­nepeltük a gazdaság fennál­lásának 20. évfordulóját. A két évtizedről készült szám­vetés is megmutatta: dolgo­zóink áldozatos munkát vé­geztek s ennek megérett a gyümölcse. Különösen emlí­tésre méltó az elmúlt három esztendőben végzett munka, a gazdasági mechanizmus adta lehetőségek felhaszná­lása, az. önállóság növekedé­se, mely párosult a tervsze­rű. átgondolt irányítással, a dolgozok szorgalmával. Itt csak az 1969-es esztendőről szeretnék szólni. Tavaly éppen az említet­tek következtében az 1 hold termőterületre jutó vállala­ti eredményünk megközelí­tette a 4 ezer forintot, amely 304 százaléka az 1968. évinek. Az egy hold termő- területre jutó halmozott ter­melési értékünk 14 801 fo­rint volt. Az ezer forint befektetésre eső vállala­ti eredmény 168 forint. Gaz­daságunkban az elmúlt év­ben a költségszínt 94,2 szá­zalék volf. Ezeket a jó ered-' menyeket a kedvező ráfor­dításokkal elért hozamok eredményezték. Őszi búzából 22—23 mázsás, őszi árpából 26, kukoricából 26—30, bur­gonyából 84,3 mázsás. siló- kukoricából 185, lucernaszé­nából pedig 32 mázsás átlag­termést értünk el holdan­ként. Jó eredmények születtek a kertészetben is. Téli almubói 100,2 mázsás termést taka­rítottunk be holdanként. A/ állattenyésztésben az egy te­hénre jutó tejtermelés elér­te a 3446 litert. Eredményes volt vadgazdálkodásunk. Több éve tartjuk a 3200— 3600 darabos élőnyúl-expor- tot. s az 1800—2600 darabos élőfogoly-exportot, m.ely je­lentős bevételi forrás a nép gazdaságnak is. Meg szeret­nem említeni, hogy gazdasa­gunk biztosítja a Nyíregyhá­zán megnyílt állami gazda­ságok üzlete részére a vadhús- ellátást a szükséges idősza­kokban. Megítélésem szerint ezek nemcsak az elmúlt évi jó munka eredményei, hanem az előzőké is. s ennek kö- S7.ÖH hetjük. hogy az általunk oly nagyra becsült, kitünte­tési, a Kiváló vállalat címet elnyertük. KÉRDÉS: Hogyan 'segítet­te e kitüntető cím elnyerését a gazdaságban kibontakozott szocialista vereenymozgalom ’ VÁLASZ: Ez volt az ered menyek forrása, sikereinket erre alapoztuk. Muhkaver- sehnyel készültünk felszaba­dulásunk negyedszázados ju­bileumára, Lenin születésé­« ek ion. 'évfordulójára. s ...égy milyen volt a lelkese­dés, az eredmények lanúsil- ják. A szocialista verseny­mozgalom különböző formá­iban 688 dolgozó vett. reszt, akik csaknem 2 és fél millió többletnyereség elérését vál­lalták. Becsülettel helytáll­tak, vállalásukat csaknem 4 millióra teljesítették. Ebben különösen említésre méltó szerepet játszottak a szocia­lista brigádok. Tizenegy bri­gád tűzte célul a kitüntető cím elnyerését 263 dolgozó­val, amelyek létszáma év közben tovább gyarapodott. A szocialista brigádmozga­lomban dolgozók 1 millió 223 ezer forint eredmény- többlet elérését vállalták, amit 3 millió 909 ezer fo­rintra teljesítettek. S most őket is ünnepeltük, hiszen 9 brigád 188 tagja nyerte el a szocialista címet. Elmondhatom, hogy a szo­cialista brigádmozgalom ke­retében kibontakozott ver­seny eredményei nagyban hozzájárultak a gazdaságnak az elmúlt évben elért 19 millió 368 ezer forintos nye­reségéhez. Ügy gondolom, hogy ilyen eredmények ott születhetnek, ahol megfelelő a légkör a vezetők és a dolgozók között, s állandóan gondoskodnak a dolgozó em­berek anyagi-erkölcsi megbe­csüléséről, elismeréséről. Ezekben kitűzött céljainkat megközelítettük. 1968-hoz Viszonyítva dol­gozóink átlagkeresete 15 százalékkal emelkedett, ami ar.t jelenti, hogy a munkás- állomány-csoportba tartozó dolgozók éves viszonylatban havonta 1840 forintot keres­tek. Az elért eredmények következtében gazdaságunk év végi nyereségrészesedés címén 47—57,2 munkanap keresetének megfelelő része­sedést fizetett ki. A terme­lésben kiváló eredményt el­ért dolgozók közül sokan kaptak 6—9 ezer forint ré­szesedést. így említhetném a kertészetben dolgozókat, az építőbrigádok tagjait, a nö­vénytermesztésben dolgozó­kat, a segédüzemágakban te­vékenykedőket. Tavaly célprémium és cél- j utal un címén 624 ezer fo­rintot fizetett ki gazdasá­gunk a kiemelkedő munkát végzett dolgozók között. Az elmúlt 10 év során 168-an nyerték el a Kiváló dolgozó jelvényt, 9-en pedig a Kivá­ló dolgozó oklevelet, 11 dol­gozó kapott miniszteri ki­tüntetést. KÉRDÉS: Hogyan gondos­kodik a gazdaság a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításáról, szociális és kulturális igényeinek kielé­gítéséről? VÁLASZ: Ez mindennapos feladatunk. Elértük, hogy ma már valamennyi üzemegysé­günk rendelkezik rádióval, tv-készülékkel, van 30 szín­ház- és 20 mozibérletünk. Tavaly 12 esetben 360 dolgo­zónk vett részt színházi elő­adásokon, s a mozibérletet is százak használjak. A Jó munka jutalmául nyaranta egy-egy brigádot viszünk ki­rándulásra a gazdaság saját autóbuszával, s így megis­merkednek hazánk szép tá­jaival. Gazdaságunk gazdag könyvtárral rendelkezik. Az elért kitüntető cím kö­telez bennünket. hogy tovább javítsuk a dolgozók szociális, egészségügyi é? kulturális helyzetét. Tavaly januártól már .bi^OSÍÜéK.- az üzemor­vosi ellátást és egészségügyi tanácsadást, A múlt évben, egy cfölg'tóó részére biztosí­tottunk 35 ezer forint támo­gatást a lakásépítéshez, az idén 7 dolgozó részére biz­tosítjuk ezt. mintegy 280 ezer forintos hozzájárulás­sal. Több szolgálati lakást is építünk. Nem feledkezünk el az if­júságról. Részükre sportpá­lyát építünk. A múlt évben már építettünk fürdőt-öltö- zőt a központi tehenészeti dolgozók részére, meleg-hi­deg vizes zuhannyal 'láttuk el a gépjavító szervizmű­helyt. Ez évben az új alma- tárolóhoz épül fürdő-öltöző és ebédlő. A jót őben is minden! meg­teszünk a balesetmentes munka biztosítása érdekében. Célunk, hogy a dolgozókról messzemenően gondoskod­junk. Dolgozóink munkába és hazaszállítása érdekében már rendelkezünk egy 40 személyes aul óbusszal. a zsúfoltság csökkentése érde­kében még egy autóbusz vásárlását tervezzük. A gaz­dálkodás valamennyi terüle­tén .a kézimunkaerő takaré­kos felhasználására, a mun­kafolyamatok maximális gé­pesítésére és automatizálásá­ra törekszünk. A termelés területén további célunk az eredmények további növelé­se a növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztés­ben. a vadgazdálkodásban. Emellett a még veszteséges ágazatokban (tömegtakar- mány-termelés, növendék szarvasmarha-tartás) a ráfi­zetést ebben az évben meg­szüntetjük. illetve minimá­lis nyereséget kívánunk el­érni. Ezek a feladatok mind vezetők, mind a dolgozók részéről nagy szorgalmat, odaadó, lelkes munkát köve­telnek: De a gazdaság dol­gozói, vezetősége, pártszer­vezete ,és szakszervezete ren­delkezik mindazzal, ami e nagyobb célkitűzések megva­lósítását biztosítják. Ezt mu­tatja, hogy az a szocialista munkaverseny, amely oly sok siker forrása volt eddig, most is él, s pártunk X. kongresszusára újabb mun­kafelajánlások születtek és születnek. Mi igyekszünk a kitüntetésre bizalommal vá­laszolni, s bizonyítani, hogy érdemes volt rá a Kemecsei Állami Gazdaság. (—) Értékes a komposzttrágya A mezőgazdasági üzemek, elsősorban a nagyvárosok kö­rüli kertészetek trágyaellátá­sában és a kiskertek trágya­szükségletének kielégítésé­ben már ma is fontosak a komposzttrágyák, de a jövő­ben még nagyobb szerep vár rájuk. Az • istállótrágyák ha­tását ugyanis leginkább a komposzttrágyák közelítik meg. Jelentős a tápanyagtar­talmuk, különösen nitrogén­ben és esetenként foszfor­ban gazdagok. A növények számára csak kis mennyiség­ben. de feltétlen szükséges anyagokból, a mikroelemek­ből is elegendő mennyiséget tartalmaznak, méghozzá könnyen felszívható formá­ban. Mivel magas az eléget­hető, azaz szervesan.vag-tar- talmuk, a tápanyagszolgálta­táson kívül, a talajban las­san elégve — oxidálódva —, a hasznos és nélkülözhetet­len apró talaj élőlények szá­mára energiaforrásul is szol­gálnak. Az oxidálódás során a szerves anyag humusszá ala­kul. ami a kedvező talai- szerkezet kialakulását segíti elő. Mindez lehetővé teszi, hogy a komposztrágyázással és a műtrágyák adagolásával kielégíthessük a növények teljes tápanyagigényét. A komposzttrágyák tulaj­donságai azonban azzal vál­nak valóban értékessé, hogy minden olyan anyagból ké­szíthető komposzttrágya, amely elbomlik, elkorhad, így. igen jő komposztlvágyát állíthatnak elő maguk a komposzttrágya igénylők, a kertészek, a kiskerttulajdono­sok különböző zöld levél- és szárdarabokból. elsősorban zöldségfélék maradványai­ból, ezenkívül lehullott fa­levélből. elbomló konyhai hulladékból, gyümölcs- és szőlőtörkölyből. valamint a kisál lalt artásból származó trágyából. Ezek árnyékos he­lyen összegyűjtve és a szük­séges időközökben átforgat­va. öntözéssel levegősen-nyir- kosan tartva, egy-másfel év alatt értékes, felhasználható kom poszttrágyává válnak. A tápanyagtartalom fokozá­sára a komposztált anyagok minden köbméterébe el kell keverni három-négy kilo­gramm nilrogén. foszfor és kálium tartalmú műtrágyát. Érdemes foglalkozni a gyajú-, len-, kender- és ke- f egy árak hulladékanyagai­nak komposztálásával is. Ezenkívül a vizsgálatok be­bizonyították azl is. hogy előnyös, ha az istállolrágyál körülbelül a negyed részé­nek megfelelő mennyiségű jó földdel elkeverve komposz­tálják prizmákban. Ugyanis így jobban megőrzi nitrogén- tartalmát, nagyobb lesz a ta­lajjavító hatása, valamint a felvehető mikroelemtartalma, mint a szokásos kezeléssel kapott istállót ragyáé. A lözeges trágyák is a komposzttrágyák . csoportjá­ba tartoznak. Az emésztő gödrökből kiemelt l’ekál tő­zeggel. lápfölddel keverve, 'érlelés után kiváló és kere­sett trágya lesz. Mind na­gyobb mennyiségben kom­posztálják — tőzeggel ke­verve — a különböző élel­miszeripari üzemek hulladé­kát, így elsősorban gyü­mölcs-, szőlőzúzalékot, zöld­ségmarad vá nyo ivat. Mindezek mellett rendkívül jelentős a városi szemét és hulladék hasznosításával ka­pott komposzttrágya is. Ha­zánk az első országok közé tartozik, ahol megindult a városi szemét iparszerű kom­posztálása. A XIX. 1 század eleje óta folyó városi hulla­dékhasznosítás évente több ezer vagon, értékes komposzt­trágyát eredményez. Az utóbbi évtizedekben csak a fővárosban egy-egy évben több, mint egymillió köbmé­ter volt a városi szemét, és ennek körülbelül a fele nyá­ri szemét, amiből jó kom­poszttrágya állítható elő. Az egyik legelterjedtebb el­járás szerint nagy gyűjtőtér­be szállítják a szemetét, ahonnan kaparöszerkezet szállítószalagra adagolja, ami egy hatalmas hengerrostába viszi. A durva, nagy és fé­mes darabokat még a szala­gon kiválogatják, a rostálás előtt. A rostált anyagot priz­mákba rakják és megöntö­zik csatornaiszappal, maid a rosta elején áthullott fino­mabb szemét résszel takarják le ezeket az érlelő prizmá­kat. Néhány hónapi érlelés — bomlás — után felhasz­nálható az így kezelt városi szemét. Komisszár Lajos V«ra§o(Iá8Teizélj a* alitiá^Iterlekben ! 'w NINCS OLYAN A L» LA TERMESZTŐ egyéni terme­lő. vagy üzemi szakember, aki ne ismerné a téli alma gyümölcsösök legrettegettebb betegségét, az almafa-vara- sodást. Népszerűén általá­ban csak „íuziknak" emlege­tik. A termesztők emlékeze­tében még élénken él az 1965-ös hűvös, csapadé­kos év. amikor a szokásos 550—600 mm csapadék he­lyett 750—800 mm hullott. Bármit tettünk, a varasodás járványszerűen fellépett. és a házikertek nagy része. de. sok üzemi gyümölcsös is nyár közepén már az őszi lombhullás képét mutatta. Sem gyümölcs, sem levél nem volt a fákon. így az „aranyat” érő alma csak azokat a gazdaságokat bol­dogította. ahol jól védekez­tek a rendelkezésre álló nö­vényvédőszerekkel, és ki­használták a legalkalmasabb időpontot a permetezésre. A nagy gazdasági kárnak az lett a következménye, hogy az 1966—67—68-as években a sokkal szárazabb időjárás ellenére mindenki inkább megduplázta a per­metezések számát, csak biz­tos védelmet nyújtson féltett kincsének, az almának. A száraz időjárás közismerten nem kedvez a betegség ter­jedésének. A legutolsó 1—2 évben az évi csapadék visz- szaállt a normális 50 éves átlagnak megfelelő 5—600 mm-es szintre. így a beteg­ség nem tudott .járványsze­rűen kifejlődni, bár kisebb gócok jelentéktelen károkkal — főleg az augusztusi esők hatására — a megye nagy részén kialakultak. Annyi fertőzés 1969 őszén is volt, hogy a kedvező téli és tavaszi időjárás mellett a kórokozók áttelelő, szaporító képletei- megőrizték vitalitá­sukat és betegitő képességü­ket. VIZSGÁLATAINK SZE­RINT a földön korhadó, fer­tőzött levelekből már április elején a gyümölcsösök légte­rébe került a kórokozó spó­rája. Kedvező, csapadékos időjárás esetén tehát fertőzés azonnal létrejöhet. Fontos feladat lehat s gyorsan fejlődő, új zöld . ré­szeknek megfelelő gombaölő (fungicid) szerrel történő be­vonása — lepermetezése. Ma már sok növény védő­szer-típus ál! a gyümölcster­mesztők rendelkezésére. A varasodás ellen is számos készítmény közül lehet kivá­lasztani a legalkalmasabbat. A klasszikusnak számító szervetlen réz hatóanyagú fingici-dektől, a korszerű, szerves hatóanyagú gombaölő szerekig, tetszés szerint le­het vásárolni. Pl: rézgálic. rézoxiklorid WP, Cuprosán Super D. Orthocid. Delán SP.. Di thane M—45. Antra- col, TMTD. stb. Mielőtt egy gombaölő szer használata mellett döntünk, figyelembe kell venni a gombaölő halás mellett a mellékhatásukat is. Ilyen pl. a fitotoxícitás (nö- vénymérgezö hatás, perzse­lés), emberegészségügyi szem­pontok (óvó rendszabá­lyok. várakozási idő), a kor­szerűség (elkészítésének kö­rülményei). egyéb kártevők­re, kórokozókra, vagy a nö­vény élettani folyamataira gyakorolt hatás (takácsatka elszaporodása. illetve an­nak gátlása, a gyümölcs szí­neződésének elősegítése, a tá­rolhatóság csökkentése, illet­te annak elősegítése, stb). A NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLO­MÁS laboratóriumában ta­vasszal (március—április), az első fertőzési forrásul szol­gáló beteg levelek alapján, jeleztük a fertőző spórák megjelenésének időpontját. A vegetáció későbbi idősza­kában oedig a megye 7 jellegzetes adottságú pont­ján működő Zislawsky-íéle le vél nedvesség-tart am mérő készülékkel a szükséges vé­dekezés időpontját határoz­zuk meg. Ez év az elmúlt időszakot tekintve' kedvezett a kór­okozó fertőzesenek. Tapasz­talt idősebb szakemberek es különböző meteorológiai naptárak jelzése szerint a kö­vetkező hónapok időjárása is csapadékos lesz. Ebben az esetben fel kell készülni az egész évben következetesen végzett védekezésre. Azok­ban az üzemekben, ahol hiá­nyos, vagy elavult a nö­vényvédelmi géppark, kor­szerű gépek beszerzésével, a permetezési fordulókat mi­nimálisra — 1 —2 napra — kell csökkenteni! A fertőzés után harmadik, negyedik na­pon végzett permetezés szinté teljesen hatástalan, te­hát a hosszú permetezési forduló duplán káros; ered­ménytelen a védekezés és a növényvédöszer is kárba vész. Nem szabad idegenked­ni a- speciális.: csak a vara­sodás elleni permetezések közbeiktatásától sem. »meny­nyiben arra fertőzési veszély miatt szükség van. Sok eset­ben a kombinált védekezés érdekeden késleltetjük a per­metezés időpontját, s ezzel lehet, hogy megspóroltuk egy permetezés munkabér­költségét, de a betegség ál­tal előidézett kár annak többszörösé. A KOMBINÁLT VÉDE­KEZÉS csak abban az eset-’ ben gazdaságos, amennyiben a védekezés optimális idő­pontja mmd a kórokozóknál, mind a kártevőknél egybe­esik. A betegség fontosságát te­kintve minden termelő saját érdeke, de egyben népgazda­sági érdek is az eredményes védekezés, melynek követ­kezménye az egészséges. jó minőségű gyümölcs, mely növeli az exportlehetősége­ket. és ezen keresztül a ter­mesztés eredményességét. Sallai Pál növényvédő állomás, növény­védő szakmérnök úl KÖNYV: Madarai tollúról Kapocs) György képeskönyve madarakról 13 fejezelben Ballag az olvasó az utcán, s hirtelen leli'kint a platán­fára, Valami re/.düll a leve­lek között. Madár volt, min­den bizonnyal. Milyen ma­dár? S mit tud róla? Nehéz erre a kérdésre felelni, meri az emberek többsége. fő­leg a városi emberek nem is­merik a madarakat. Hányszor mondjuk: láttam egy -szép madarat! Milyen madarat? Igen: milyen is volt? Nos, a könyvet lapoz­gatva megismerhetjük a madarakat, minden kis esiv i- telő szárnyast a városi utcá ­kon. kiskertekben, falun, ta­nyán és erdőkben, réteken, pusztákon es nádasokban. A madarakról szól ez a könyv, amely most jelent meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó gondozásában. De nem száraz adathalmaz, nemcsak felsorolás, eleven természet rajzi dokumentum. A fényképek közvetlen ha­tásával segít felismerni a madarakat, összesen 41 ma­dárfajról készült művészi fényképeket közöl a szerző, amelyek betekintő nyújta­nak a természet nyitott, gazdag képeskönyvébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom