Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-31 / 126. szám

mm mtju* if; ftELET-MAGYARCmSZÁO S. o*£a' Álma, dió, ötös fogat Megyénk készül a mezőgazdasági kiállításra Idén kerül sorra a ma­gyar mezőgazdaság újabb nagy seregszemléje, a 67. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás. Számos tisztes eredményt őriz megyénk mezőgazdasá­ga a korábbi nagy „vetélke­dőkről.” Ezúttal sem marad el ország-világ szeme elől: rendben befutottak a neve­zések a megyei bíráló bizott­sághoz. (rvlbaba és a többiek A szántóföldi termények kategóriájában búzát három tsz és egy állami gazdaság nevezett bemutatásra. Mél­tán tette ezt például a kis- várdai Rákóczi Tsz, ahol 209 holdon 22,4 mázsa átlagter­mést értek el Fertődi őszi búzából, mázsánként 186 fo­rint önköltséggel. Rozstermését öt tsz és két állami gazdaság pályázik ki­állítani. Dohányból viszont kilencen iratkoztak fel. A másik szabolcsi jellegű ter­ményből, burgonyából három tsz és a Mátészalkai Állami Gazdaság kíván kiállítani Érdemes megemlíteni a már eddig is díjakat nyert mén- doki Üj Élet Tszt-t, ahol gül- baba fajtából 250 holdon 126,8 mázsa átlagot takarí­tottak be múlt évben, Kukoricabemutatásra jc esélye lehet a nagyecsed) Rákóczi Tsz 46 holdos, 33.3 mázsa Martonvásári 530-at (májusi morzsolt) átlagter­mésének. Napraforgóbemu- laióra a csengerújfalui Béke Tsz vállalkozik. Újabb babérok? Mint az várható volt, leg­több részvételi igény az al­matermesztés területéről ér­kezett. Szabolcs sztárja leg­biztosabban az alma lehet a kiállításon. A huszonkét ne­vezés között van a már ed­dig is a babérokat szerzett Balkányi Állami Gazdaság, a Nyírlugosi, Tiszalöki Állami Gazdaságok. De nem lebe­csülendő „vetélytársat” je­lenthetnek ezúttal a nyírma- dai Kossuth, vagy a tuzséri Rákóczi Tsz, ahol 57 hold jonatántermésből 94, illetve 353 holdról 92 százalékban értek el első osztályú minő­sítést, A gyümölcsnevezési rész­nél kell megemlíteni a mi- lotai Üj Élet dióját (már a neve is márka). Félvérkancók, nehéz sertések Állattenyésztői nevezőla­pon az ópólyi Kossuth Tsz négy, a Mátészalkai Állami Gazdaság öt (borzderes üszők), a dombrádi Szőke Tisza Tsz egy magyartarka üszőt jelentett be. Juhok ki­állítására a már eddig is is­mert helyekről történt neve­zés: nagydobosi Petőfi, Má­tészalkai Állami Gazdaság, dombrádi Szőke Tisza és a nyírmeggyesi Petőfi Tsz ré­széről. Kilenc termelőszövetke­zetből huszonkét sertést kí­vánnak előállítani a nagy bemutatóra. A növendék- és tenyészegyedek mellett, mint eddig is, a kiállítások sláge­rét jelentő nehézsertések be­mutatására most is több ne­vezés történt a megyebői Több mázsás sertés bemutatá­sára jelentkezett a rohodi Üj Élet és a kántorjánosi Vörös Csillag Tsz. A szép lovak bemutatójára pályázik a tiszaadonyi Zöld Mező, a kálmánházi Rá­kóczi és a nagyecsedi Rá­kóczi Tsz. Előbbi két helyről magyar félvér kancákat kí­vánnak bemutatni, utóbbi közös gazdaság, a már ed­dig is szép sikereket aratott magyar félvérkanca ötös fo­gatával akar kirukkolni. Megyénk konyhakerti kul­túráját képviselendő, csupán a lápos-tőzeges talajú gazda­ságok jelentettek részvételi szándékot. A kéki Búzaka­lász, demecseri Kossuth, kál- lósemjéni Üj Élet és a tibor- szállási Üj Elet Tsz sárgaré­pával, s ugyancsak a kéki Búzakalász Tsz káposztával akarja magát képviseltetni. (asztalos) „Sajnos, kifogyott! A Biopon-sztori — Egy Biopont kérek! — Sajnos, kifogyott.., Gyakran hallunk a boltok­ban ilyen párbeszédet, Ugyanis a legkedveltebb mo­sószerek közé tartozik a Bio- pon, a7. enzimes zsíroldó áztatószer, amelyről kevesen tudják,' hogy Szabolcsban, Nyírbátorban készül. Havon­ta 1000 tonna mosószert gyártanak az egykori Bóni- telepen, a Növényolajipari Vállalat üzemeiben, s ebből 5—600 tonna a Biopon. — Mégis kevés — mondja Virág István termelési ügy­intéző, kísérőnk a Biopon- üzemben. Hatalmas tölcsér alakú tartályból. érkezik a vegyileg már kés-/, anyag az empleti keverő- és adagoló­gépekből, hogy a német gyártmányú automata töltő­masinákba kerüljön. Tavaly decemberben kezdték meg a Biopon gvártását Nyírbátor­ban. Előzőleg Rókospalotán, a Biopon „szülőhelyén” jártak a vegyi eljárásokat, a tech­nológiát és a gépek kezelését eltanulni. — Kaptunk egy veterán gépet, legalább 40 éves — magyarázzák a szabolcsi Bio­pon meghonosítói. Eleinte volf is egy kis bajuk vele. később a gépkezelők, lakato­sok jóvoltából sikerült hely. rebillenteni a ..kificamodott” alkatrészeket.. s 10 tonnás átlagteljesítményre bírni 24 óra alatt. Ebben az évben még kaptak egy fiatalabb gépet., s a három műszak­ban már 40—50 tonnát cso­magolnak a boltok részére. ' 35. többnyi re női dolgozó bá­báskodik az üzemben, amíg a különféle anyagokból elké­szülnek az ismert csomagok — Jól jött ez nekünk. A pesti üzem munkaerőhiány nyal küszködik, nálunk pedig éppen fordított a helyzet Nőikét, tudtunk munkába ál­lítani. Az üzemvezető mondja ezt. aki elbújt az újságírók elöl Mint bevallotta: asm szeret nyilatkozni. Miután A gép dolgozik, de az em­ber is résen sül. tisztázódott, hogy senki nem kíván tőle „nyilatkozatot venni”, néhány apróságot megemlített a szabolcsi Bio- pon-sztorikból. Mikor a la­pokban is megjelent. hogy Nyírbátor veszi át a Biopon gyártását, sokan azt mond ták: „Ezután fupcs a minőség­nek. NyiTbátor nem képes tartani a fővárosi szintet.” A tamáskodóknak azonban ed­dig nem lett igazuk. A nyírbátori Biopon á!l;ia a versenyt kedvelik a házi­asszonyok. a mosodák, nincs minőségi reklamáció. Legfel­jebb egy-két szakadt doboz miatt vitték vissza a boltok ba. Nehezen deríthető ki: szállítás, raktározás közben érte-e sérülés a dobozokat. — Alig győzzük gyártani. Sokszor bennünket is azzal fogadnak a boltokban. Saj­nos, a Biopon kifogyott. P. G. Pusfavooaf ^vírcgvbázaTBudapest között A posta-vezérigazgatóság egyes fővonalakon, így a Bu­dapest—Nyíregyháza fővona­lon is kísérleti postavonato­kat közlekedtet a május hó 31-én életbe lépő menetrend­változással egyidejűleg. Budapest felől a postavo­nat 4 óra 58 perekor érke­zik Nyíregyházára. A posta­anyag érkezési ideje a me­gye községeibe. városaiba nem változik, egyes viszony­latokban azonban javulni fog. így például a Nyíregy­háza—Vásárosnamény vona­lon az eddigi 8 óra 5 perces indulás helyett a postai gép­kocsi 6 órakor indul Nyír­egyházéról. Nyíregyházáról a postavonat 19 óra 18 perc­kor indul vissza Budapestre. igy főre ötsaeá* forint 50 ezer nagyesaíád Szabolcsban Többet kelleue tenni Majdnem 50 000 nagycsa­ládos ember él Szabolcs- Szalmár megyében. A nagy- családosok többszörösen hát­rányos helyzetben vannak étkezés, ruházkodás, oktatás, kulturálódás tekintetében — állapítja meg az a jelentés, amely alapján a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa tár­gyalt. A jelentés elkészítése előtt 1552 olyan bérből és fizetésből élő családnál vé­geztek sokoldalú, mindenre kiterjedő vizsgálatot. ahol három, vagy ennél több el­tartott található. A felmérés minden főbb szakmát érinv tett, így alkalmas általános következtetések levonására. 4 kéréséi nagy része élelemre Ami a kereseteket és a jö­vedelmeket illeti, a nagycsa­ládosoknál az egy főre jutó jövedelem 450—550 forint között váltakozik. Természe­tesen vannak szélsőséges ese­tek és az egyes szakmák kö­zött is mutatkoznak eltéré­sek. A családi pótlék nem tudja olyan mértékben befo­lyásolni a jövedelmek alaku­lását. hogy egy-egy eltartott­ra azonos nagyságú átlagke­reset jusson, mint a kisebb családoknál. A nagycsaládo­sokra eléggé jellemző, hogy az anyák nem vállalhatnak munkát, mert a kiskorú gye­rekek nevelése, a házi mun­ka nem teszi lehetővé. A családfők többsége is segéd­munkásként vagy a mező- gazdaságban dolgozik. Általános jelenség, hogy a nagycsaládosok keresetük nagyobb hányadát 50—60 szá­zalékát élelmiszerre fordítják— 20—30 százalékát ruházatra és csak a fennmaradó részt költik kulturális és oktatási célokra, tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A köze­pes jövedelmű családoknál csak 41 százalékot tesz ki az élelmiszer-kiadásokra / fordí­tott rész, s lényegesen töb­bet költhetnek ruházkodás­ra, tartós fogyasztási cikkek beszerzésére. A nagycsaládo­sok lakásviszonyai is elma­radnak az átlagos mögött. Jellemző az igen szűkös kö­rülmény, a gyenge felszerelt­ség. Sokan laknak albérlet­ben, aminek havi díja 3—400 forint körül van. A nagy családdal járó lekötöttség különösen az anyák tovább­tanulásának, kulturálódásá- nak szab határt. A nagycsa­ládos szülők többsége gyer­mekeit nem is szándékozik továbbtaníttatni. Ezek a fi­atalok zömmel segédmunká­si munkakörben helyezked­nek el, hogy mielőbb kere­sethez jussanak. Biztató, de kevés A szakszervezetek több helyen már eddig is igye­keztek könnyíteni, vagy se­gíteni a nagycsaládosok helyzetén. Figyelembe vették őket a tüzelőutalványok jut­tatásánál, gyermeküdülteté­seknél, segélyezéseknél. Ez azonban még nem általános jelenség és inkább csak ak­kor gondoltak rájuk, ha igé­nyüket bejelentették. Biztató, hogy egyes vállalatoknál is vannak egészséges kezdemé­nyezések a nagycsaládosok támogatására. Gyermekeiket ellátják iskolai felszereléssel, segítséget nyújtanak óvodai vagy napközis elhelyezéshez, kedvezőbb munkabeosztást adnak részükre, lakásépítési kölcsönökkel támogatják őket. A felmérések és elemzések azt mutatják, hogy ezek a támogatások csak igen kis­mértékben tudják pótolni azt a nagymérvű differenciáltsá­got, amely a kis és nagycsa­ládosok egv főre jutó jöve­delme között jelentkezik. A nagycsaládosok helyzetének, életkörülménveinek javítása állami, vállalati, illetve szak- szervezeti feladat is. Elsősorban ők Az SZMT szerint az eddi­ginél is jobban kell szorgal­mazni, hogy az ipari tanu­lók beiskolázásánál ösztöndí­jakkal segítsék a nagycsa­ládosok gyermekeinek to­vábbtanulását. Pénzzel, hasz­nait anyagokkal, szállítási eszuözoa.vei, tarsaaauni munkával segíthetnek lakás­építésükét. A jól dolgozo nagycsaládosokat képessege­iknek megfelelő munkaHérye- ken kellene foglalkoztatni, ahol magasabbak a kereseti lehetőségek. Biztosítani kel­lene a nagycsalados • anyák nappali foglalkoztatását. Le­hetőséget teremteni ahhoz, hogy közülük minél több le­gyen a szakmunkás. Mind a pénzbeni, mind a természet­beni adományozásoknál első­sorban őket keltené figye­lembe venni. Helyesnek tar­taná a szakszervezet, ha a segélyezésekre, ajándékozá­sokra szánt összegeket nem forgácsolnák szét, hanem a legjobban rászoruló nagycsa­ládosok között osztanák ki, Napközi, segély, lelek A nagycsaládosok gondjait azonban még így sem lehet megoldani. Ezért a tanács indokoltnak tartja — a nép­gazdaság erőforrásainak fi­gyelembevételével — a csa­ládi pótlék differenciáltan történő felemelését. Tovább­tanulni szándékozó gyerme­keik számára biztosítani kel­lene a kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetést, kollégi­umi ellátást. Előnyben kelle­ne részesíteni a nagycsaládo­sok gyermekeit a napközi otthonos ellátásnál. Nagyobb segélyezési alappal es cél­szerű felosztásival, kedvez­ményes lakásépítésekkel. in­gyenes telekjuttatással ugvancsak segíteni lehetne helyzetükön. Hódi László Kérdez az olvasó: Kinek jár anyasági segély ? Kövér Györgyné Sós­tóhegyi Úttörő út 20. sz. alatti lakos kérésére kö­zöljük. hogy ha a termelő­szövetkezeti tag nő, vala­mint a mezőgazdasági bé­lyeglapos biztosítottak mi­lyen feltételek mellett jogo­sultak gyermekágyi segélyre: A mezőgazdasági bélyegla­pos biztosítottak esetében nem beszé'„ lünk külön szü­lési segélyről és gyermek­ágyi segélyről, hanem egy­séges anyasági segélyről, amelynek összege 4000 fo­rint az. első szülés esetében. Ennek feltétele, hogy a szü­lést megelőző 2 éven belül 270, de legalább 180 munka­nap 50®,o-os jogosultság iga­zolható legyen, továbbá m Valaki variál** Pórul jártak a gyapjútolvajok Hétfőn kezdték meg a ju­hok nyírását a buji Üj Élet Tsz sertéstelepén, egy pajtá­ban. A nyírást egy dombrá­di brigád végezte, de segített nekik Czenki Péter, 24 éves kótaji lakos fiatalember egy társával. Május 27-én fél liter pá­linka után — saját bevallása szerint ennyit ivott — eszé­be jutott Czenkinek, hogy pénzt kellene szerezni a la­kása tatarozásához. Jó alka­lomnak kínálkozott ehhez a pajtában lévő, már lenyirt, gyapjú, mert azt. az apja tu­lajdonában lévő juhokéval együtt le lehet adni. Délben, amikor a juhnyí- rók elmentek ebédelni, Czen­ki egyedül maradt a pajtá­ban. Egyenként hat zsákot áthordott egy közelben lévő pajtához, majd innen is to­vább akarta hordani a lo­pott zsákokat. Hármat sike­rült is neki jó 150 méterre alvinm, <je vif*zaist.tek az ebédelő munkások és a többi gyapjú ellopásáról le kellett mondania. Délután az egyik munkás felfedezte az ellopott három zsákot. „Valaki variál a há­rom zsákkal, mert eldugta" — mondta a felfedező. Czen­ki meghallotta és amikor a munkások hazamentek — de még az éjjeliőr nem érke­zett meg, — visszavitte a három „felfedezett” zsák gyapjút. (Ezért találtak a munkások másnap reggel há­rom zsákkal többet, mirjt amennyit előző este otthagy­tak). De a messzebbre szál­lított másik három zsák még mindig megmaradt neki. Esíp Czenki elmesélte Nagy Mihály ibrányi lakásnak a ayapjúlopást és megkérte, hogy segítsen - motorjával ha­zaszállítani a három zsákot kótaji lakására A motoros minden ellenszolgáltatás nél­kül bele is egyezett. Este, amikor a munkatársak már lefeküdtek. Czenki két, Nagv pedig egy zsákot felkötött motorjára és elindultak Ko­taj felé. A kövesuton az ellenőrző bizottság elnöké észrevette, hogy valaki egy motoron két zsákot visz, és azt is tudta, hogy a zsákban gyapjú van. csak azt nem, hogy ki veze­ti a motort. Néhány perc múlva a második motorost is felfedezték, köröztek ne­ki egy zseblámpával, de a motoros városi lámpáját or­szágútira váltotta és teljes gázzal elrobogott az ellenőr­zés elől. Amikor Czenki hazaért, ak­kor vette észre, hogy barát­ja nem megy utána. Lerak­ta a két lopott zsák gyapjút és visszament Bújra. Ott már várta az ellenőrző bi­zottság elnöke, de előtte le­tagadta, hogy 6 vitte volna el a gyapjút, Czenki tudta, hogy a lo­pást felfedezték, és gondolta, hogy keresni is fogják Ke­rékpáré» ült. hazshaitett, ki­vitte a két zsákot a Nagy­szukséges, hogy az illető bé­lyeglapjában a szülést meg­előző 102 napon belül leg­alább 24 napi bélyeglevonas meglegyen. A termelőszövetkezeti tag nő esetében a gyermekágyi segélyt a termelőszövetkezet folyósítja, az alapszabályban előírt feltételek figyelembe­vételével. A 6 1967. sz. kor­mányrendelet amely a tsz- törvényt magyarázza, erre vonatkozóan kimondja, hogy az a nő jogosult a gyermek­ágyi segélyre, akinek 100 tízórás munkanapja igazol­ható, de az elbírálásnál az alapszabályzatban biztosítot­takat kell elsősorban figye­lembe venni. tanyai vasúti hídtól jó más­fél kilométerre és bedobta a zajló Lónyai-csatornába. Az­tán, mint aki jól végezte dolgát, hazament és lefeküdt aludni. Társával csak másnap reg­gel találkozott. Akkor tudta meg, hogy társa a Lónyai- csatorjia partján akarta Kö- ta.iba vinni a lopott zsákot, de út közben felborult. Azt í.s tudta, hogy már keresik an eltűnt gyapjút és vissza­vitte a telepre. A helyére már nem sikerült neki visz- szarakni, mert ott őr állt, ezért elrejtette a hodály melletti szalmakazalba. A Nyíregyházi Járásbíró­ság gyorsított, eljárással — a tett elkövetése után két nap­pal — 1970. május 29-én tár­gyalta Czenki Péter és Nagy Mihály ügyét. Czenkit lopás miatt egy év szabadságvesz­tésre és 1000 forint pénz mellékbüntetésre. Nagy Mi­hályt bűnpártolás miatt 4 hónap felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte. Az ítéletet az ügyész tudo­másul vette, míg a vádlottak és védőjük három nap gon­dolkodási iáét kért. (b&iogh)

Next

/
Oldalképek
Tartalom