Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

9 oMrf fcELBT-MAGYAROftSZAg í$?6 mWo* Ä. Korunk mezőgazdasága ' L________________________________ __________________________________________________ Gyümölcsvirágzás — terméshozam Szépek a tavasz virágba borult fái. Sok festőt, köl­tőt megihlettek a fehérbe, vagy rózsaszínbe öltözött gyümölcsfák, de az igazi ér­deklődést mégiscsak a kertészekben váltják ki. Ag­gódva nézik a virágzó gyü­mölcsfák ágait, kutató szemük már ilyenkor keresi a vá­laszt a nagy kérdésre: mi­lyen lesz a termés? Melyek azok a bélyegek, amelyekből következtethe­tünk a várható termésre, és mi teszi bizonytalanná a termés előrebecslését? Idő­rendi sorrendben már ősz­szel, a lombhullás után, amikor láthatóvá válik a fa koronája, becsülhetjük rpeg először a jövő évi termést. Ilyenkor már láthatók a gyümölcsfák — különösen az almafák — termőrügyei. Számuk, és fejlettségük tám­pontot ad a jövő évi termés megítélésére, — de lehető­séget ad az első csalódásra is. mert nem minden termő­rügy tartalmaz virágkezde­ményeket. A vizsgálatok szerint a virágot tartalmazó termőrügyek százaléka év­járatonként és termőhelyen­ként változik, egyik évben esetleg a 10 %-ot sem érik el, másik évben 100 %-ot tesz ki. De a rügyek fejlett­sége, nagysága, nem feltét­len biztonsággal tájékoztat arról, hogy tartalmaz-e vi­rágot? A termésbecslések másik tévedési lehetősége a virág­zás ideje. 1 kg almában át­lagosan 8 db gyümölcsöt le­het számítani, ezért egy fán 2000 db gyümölcs 250 kg-os termést eredményez, ami egy 15—25 éves fa esetében jó­nak mondható. Ebből követ­kezik, hogy egy középkorú fa 2—3 ezer virágcsokorja elég lehet a nagy termés­hez. Ennyi virág pedig egy középkorú fánál látszatra nagyon kevésnek tűnik. Ahhoz, hogy a kötődés si­keres legyen, igen nagy mennyiségű tápanyagra és hormonokra van szükség, ezért ha túl sok a virág, ezeket az anyagokat egymás elől vonják el, és így ke­vesebb virágnak jut szabály- szerű megkötődéshez szüksé­ges mennyiség. A túl nagy virágzás is oka lehet tehát a kisebb termésnek. Különö­sen igaz ez a hűvös tavaszi években, amikor ezek az anyagok lassabban jönnek létre. A mérések szerint az egyik évben az erős virág­zásé fák 150—200 kg ter­mést hoztak (közepes ter­mésnek felel meg), a gyen­gén virágzó fák termése pe­dig fánként 297 kg volt. Eb­ben az esetben nyilvánvaló.1 hogy az erősen virágzó fá­kon hátrányos volt a sok virág. A közepesen jó virágzás nagyobb esélyt jelent tehát a jó termésre, mint a na­gyon erős vagy gyenge vi­rágzás. Ezért' nemcsak a virágképződést elősegítő, hanem a túlzott virágképzést gátló anyagokkal is rendel­keznünk kell. A virágképzést elősegíti néhány enyhe növe­kedésgátló anyag, pl. a ma- leinsavhidrazin, a 2, 3, 5­triiódbenzoésav és az egyes hormonhatású gyomirtósze­rek A termőrügyképződés mérséklésére új. speciális el­járás jelenleg még nem is­meretes, legfeljebb a foko­zott vegetatív tevékenységet eredményező, régebben is­mert agrotechnikai eljárások jöhetnek szóba. A közepes virágképződést úgy érhetjük el a Icaiobban. ha a fa ter­mését minden évben jó kö­zepes szinten tudjuk tarta­ni. Ha kedvező a virágok szá­ma fáinkon, még mindig *ok bajt okozhat a kedvezőt­tóiténő beavatkozások közül a legjobb minden eszközzel megszüntetni a termésinga­dozásokat, kialakítani az évenkénti egyenletes termést. Ez természetesen ma még kissé utópisztikusnak tűnik, de a kísérletek biztatóak. A jelenleg leginkább bevált módszer a gyümölcsritkító- szerek használata. Ez azt jelenti, hogy a fa átlagos te­herbíró képességét meghala­dó gyümölcsmennyiséget időben eltávolítjuk, és így biztosítjuk a következő évi jó termést is. A kísérletek szerint az egyik legjobb szer az aifa-naftilecetsav. Hatása — azon túlmenően, hogy a gyümölcskezdemé­nyek egy részét eltávolítja — az is, hogy a töménység­től és az alkalmazás idő­pontjától függően a kötődést is fokozza. A sziromhullást követő héten kissé tömé­nyebb oldata ritkító, a szi­romhullást követő második héten higabb oldata kötő­dést fokozó hatású. Üzemi használata esetén egy közép­korú fa permetezési költ­sége nem haladja meg az 1 Ft-ot, s a várható többlet­termés 20—150 kg — fán­ként. A beavatkozás szüksé­gességét — és hogy ritkí­tásra vagy a kötődés foko­zására van-e szükség — a virágzás és az időjárás alap­ján kell eldönteni. Kétségtelen, hogy a kuta­tások előrehaladásával kö­zeledik az idő, amikor a természeti körülményektől bizonyos mértékig függetle- nebbül becsülhetjük meg a várható termést és folytat­hatjuk a termelést. Virágpor gyűjtése mesterséges beporzás számára len időjárás. Hűvös, szeles időben rossz a kötődés, a rovarok beporzása akadá­lyozott. A virágok zöme ilyenkor rövid időn belül le­hullik. Ha mégsem, a ké­sőbbi hűvös idő tartogat újabb kellemetlen meglepe­téseket. A kötődés és az azt követő életfolyamatoknak ugyanis nagy a hőigénye. Hűvös időben ezek a folya­matok — akkor is, ha jó volt a beporzás —, csak vontatottan haladnak. A kialakuló gyümölcskezdemé­nyek kocsánya elsárgul, megáll a fejlődésük és tö­megesen hullanak le a fáiról. Ezt a jelenséget nevezik a szakemberek „júniusi hul­lásának. A hullás egyes években katasztrofális mére­teket ölthet. A jó termés érdekében Növényvédelem a mátészalkai járásban Több szakembert kíván a háztáji gyümölcsösök védelme Olyan intenzív kultúrák termesztése mint a téli al­ma, a burgonya, dohány, zöldségfélék, ma már el sem képzelhetők a komplex növényvédelem biztosítása nélkül. A növényvédelem fejlődése, a kemizálás mind nagyobb térhódítása a mező­gazdaságban törvényszerűen követeli meg a termelést irányító szakemberek és a nö­vényvédelmi munkát végző dolgozók szakmai tudásának növelését. Épnek ellenére a máté­szalkai járásban az elmúlt esztendőben egyetlen nö­vényvédelmi szakmérnök vagy szaktechnikus sem volt alkalmazásban. Pedig a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium 43 1968- as számú rendelete kötele­zően előírta, hogy a mező- gazdasági termelő üzemek­ben a növényvédelmet szak­mérnök, illetve szaktechni­kusnak kell irányítani. Ezt pótolták ’ némileg a múlt év végén, illetve ez év elején, amikor nagy ütemben meg­kezdődött a képzés. Ez év­ben már 6 tsz-ben irányít­ja a növényvédelmi munkát olyan szakember, aki jogo­sultságot szerzett erre. Ezek mellett 18 tsz-ben olyan szaktechnikus került e poszt­ra. akik tanfolyamot végez­tek. de két tsz-ben még mindig nincs megoldva ez a gond. A mátészalkai járásban a múlt esztendőben össze­sen 50 növényvédelmi szak­munkás illetve betanított munkás dolgozott e terüle­ten, akik vizsgával rendel­keznek. Ebben az évben hét tanfolyamot szerveztek, ame­lyeken 209 dolgozó szerez* meg a növényvédő betanítij munkás bizonyítványt. f«,$ most minden növényvédő gepre jut szakember. Es ez egyáltalán nem mellékes, ha számítjuk, hogy csak ebben a járásunkban a ts/.-ek tu­lajdonában több mint 7 ezer hold a gyümölcsös, a legna­gyobb szaktudást a növény- védelem szempontjából is éppen a téli alma igényli, melyjjek a területe megha­ladja az őt és fél ezer hol­dat. De emellett jelentős a háztáji gyümölcsös is, mely több mint 1200 holdra tehe­tő, s bizony, ha a háztáji gyümölcsösben nem latjuk el megfelelően ezt a munkát, akkor hiába minden munka a közösben. Mindkettőről kell gondoskodni, hogy a minőséget megóvjuk. Szólni kell erről azért, mert e ház­táji gyümölcsösök növény- védelme csak részben van megoldva. A mátészalkai járás 35 községéből 23-ban a tsz-ek, 4 községben az ÁFÉSZ-ek végzik, segítik a háztáji gyümölcsösök nö­vényvédelmét, Nyolc község­ben — Fábiánházán, Kocsor- don, Mérken, Vállajon, Nagy- ecseden, Szamoskéren, Pá- tyodon és Tyúkodon — ez nem teljesen megnyugtató. A növényvédelem biztosí­tásának jó feltétele a gépe­sítés. A szálkái járás lsz-ei 1968-ban 116, de 1970-ben már 160 nagyüzemi növény­védő géppel rendelkeznek. De az új telepítésű gyümöl­csösök termőre fordulása mind szükségesebbé teszi ajabb gépek vásárlását. S bizony erre nem gondoltak eddig a tsz-ek. ígv jelenleg egy nagyüzemi növényvérő- gépre gyümölcsösterületből 53 hold esik. Ha figyelem­be vesszük a munkacsúcso­kat ez nem kielégítő. Leg­rosszabb a helyzet a nyír­meggyes! Petőfi Tsz-ben, ahol eg;' gépre 142 hold gyü­mölcsöd jut. Ugyancsak rossz a helyzet az ellátottság szem­pontjából a szamoskéri Űj Élet, a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ekben is. Rontja a hely­zetet az is. hogy a meglévő növényvédőgépeknek leg­alább 20 százaléka nem üzembiztos. Ezek pótlása, a meghibáso­dott gépek megjavítása na­gyon tontos, hogy a munkákat idejében és jó minőségben tudják elvégezni. De lega­lább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy az embe­rekről gondoskodjanak. Saj­nos a védőruhák mosása a legtöbb tsz-ben nincs meg­oldva a járásban. Gázálar­cot és betétet még előírás esetén sem használnak. Az elmúlt két évben a járás területén több esetben volt foglalkozási mérgezés Nagy- ecseden, Nyírcsaholyban és Géberj énben. Sőt még ha­lálos eset is előfordult. Ézek a még fokozottabb figyel­mességre, óvatosságra és a szakszerűségre intenek, arra, hogy az előírásokat ponto­san tartsák be és a vezetők követeljék meg. Nagy ve­szélyt rejt magában az is, hogy helyenként, különösen a háztáji permetezését vég­ző dolgozók munka közben szeszes italt fogyasztanak. Nincs megfelelően és meg­nyugtatóan biztosítva a nö­vényvédelemben dolgozók rendszeres orvosi vizsgálata Bár az előzetes orvosi vizs­gálat sokat javult, de a munka közbeni vizsgálat megoldatlan. Ezek érdekében mind a t*z-eknek mind az egészségügynek van tenniva­lója (E, KJ JELEN ÉS JÖVŐ a VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁR BNV KIÁLLÍTÁSÁN A Vörös Csillag Traktor­gyár az idei BNV-n is a nagy múltú gyár hírnevéhez méltó, reprezentatív kiállí­tással vesz részt. Bemutatja a traktor- és dömperfejlesz­tés jelenlegi eredményeit és utal a gyár elkövetkező fela­dataira is. Az új gyártmányok közül említést érdemel az osztrák kooperációban készülő 110 LE-s DUTRA—STEYR—110 típusú összkerékhajtású traktor, a norvég kooperáció eredményességét bizonyító DUTRA—MUNCK exkavá­tor. amely a D4K—B trak­torból és az arra szerelt MUNCK—766 típusú forgó­gémes árokásó- ' és rakodó­szerkezetből alakult ki, to­vábbá a közkedvelt D és DF dömper növelt motortel­jesítményű és teherbírású 7 tonnás változata, valamint a FRAK—B1 forgórakodóhoz kialakított sokféle új munka­eszköz, amelyek a rakodó­gép mezőgazdasági felhaszná­lási területét szélesítik ki. A kormány Gazdasági Bi­zottsága januárban hozott döntést a traktorgyárral kap­csolatban. Ebben jóváhagyta a termékösszetétel átalakítá­sát és az átmenetet külön­böző pénzügyi kedvezmé­nyekkel segíti. így a beru­házási terhek nagy részé­nek visszafizetését elenged­te, csak az UE—28-as dotá­cióját szűntette meg teljes egészében 1971-től (emiatt gyártása az eddig vállalt kötelezettségek teljesítése után meg is szűnik), ugyanakkor a belföld­re adott DUTRA—4400 és D4K—B traktorok után további 6 évre biztosítja a csökkenő mértékű dotációt. A licencek vásárlásához pe­dig fejlesztési alap kiegé­szítést nyújt. Évi kétezer traktor hazai felhasználásra A Vörös Csillag Traktor­gyár vezetősége célul tűzte ki, hogy a gazdaságokkal va­ló kapcsolat szorosabbá té­telével évente 2000. jó minő­ségű traktort gyártanak ha­zai felhasználásra. A vállalat biztosítja a D4K—B traktorok ellátottsá­gát munkaeszközökkel. A vá­sárlást eddig ugyanis akadá­lyozta a megfelelő munka­eszközök hiánya és erfiiatt nem lehetett a traktorokat maximálisan kihasználni. A cél érdekében a traktorgyár koordinálja az újabb mun­kaeszközök gyártását, illetve azok importját. ______________ Kooperációk és közös érté­kesítési vállalatok létrehozá­sával a gyár többszörösére növeli traktorainak tőkés ex­portját. Az elmúlt évben 144 traktort adtak el tőkés pia­con, az idei eladás 300—350 között lesz, néhány év alatt ez a szám eléri az évi 700— 800-at. Fokozott gondot for­dítanak az export nyereségé­nek növelésére, kedvezőbb árak kialakításával, illetve a D4K—B részaranyának nö­velésével. Űj típusok A traktorgyár folytatja * meglévő választék kibővíté­sét. Az új típusok között szerepel a homlokrakodó, a talajstabilizációs gépsor, a 10—12 m5-es dömper, a scra­per. valamint a csuklós tör­zsű gépcsalád, amelyben el­sősorban a földkitermelő- és rakodógépek, valamint a szállítógépek képviselik a termelési volumen nagy ré­szét. Természetesen, a trak­torgyár gyártja és fejleszti összkerékhajtású traktorait. ameddig a felhasználók igénylik. Az új típusok bevezetésé­hez 2—4 év szükséges. A ki­tűzött célok elérése biztosít­ja a gyár gazdaságos műkő- dését 10—15 évre és a ter­melés egyenletes fejlődését. A traktor- és dömpergyár­tás eredményességét mutatja, hogy a DUTRA-gyárfcmányok. a felhasználók részéről je­lentkező állandó igényeket is figyelembe véve, megállják helyüket, a belföldi felhasz­nálók igénylik, és ugyanak­kor a világ különböző orszá­gaiban is elismeréssel fo­gadták és alkalmazzák azo­kat. A Vörös Csillag Traktor­gyár tovább bővíti a már megkezdett szervizhálózat kiépítését oly módon, hogy az az egész ország területére kiterjedjen. ‘ Jelenleg 70 termelőszövet­kezet. illetve gazdaság sza­kosodott DUTRA-gépekre, ezek számát a traktorgyár tovább kívánja bővíteni úgy, hogy év végére elérjék a százat. Keresse fel a Vörös Csillag Traktorgyár kiállítását az Autó- és Traktoripari Pavi­lon 40. sz. előtti szabad te­rületen. A traktorgyár szak­emberei mind kereskedelmi, mind műszaki jellegű infor­mációval készséggel állnak az érdeklődök rendelkezésé­re. __________________________________(x) SZABOLCS-SZATMAR MEGYE! ÉPÍTŐ'ÉS SZERELŐ VALLALAT MYÍP.EGYH AZA, KALLÓI U. 4. SZ. ’féUton: 10—80, 10—SÍ. Telex: 07—22X0. ’ ^gy&zánüaszám: MBB-Bt,. Ff. Sí VÍZSZIGETELŐ SZAKMUNKÁSOKAT NYÍREGYHÁZI MUNKAHELYRE FELVESZÜNK, Jelentkeeés a vállalat munkaügyi osztályán, (435)

Next

/
Oldalképek
Tartalom