Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
ism. maja* ». RSLBt-MAÄYAftÖftSÄAe S «!<W GÉPÉSZEK Pénteken nyit a BNV a slaHpiiziohnál Az eredmény? Hetven új traktoros A piros MTZ 50-esek felsorakoztak a kijelölt parcellák végébe. Mellettük kék kezeslábasban fiatal fiúk állnak, egyszerre lépnek fel a traktor vezetőfülkéjébe. Lövés dördül, s a traktorsor dübörögve megindul. Néha nyan „megugranak’. már fordulnak is vissza, míg a többiek csak a tábla közepén járnak. — Ez attól függ, ki hogy ad a nyitó barázda minőségére — magyarázza Eles Kálmán, a Baktalórántházi Mezőgazdasági Gépész Szakmunkásképző Tskola megbízott igazgatóhelyettese. — Ezúttal sem érdemes elsietni. mert ezt a műveletet külön pontozzák. Llicr nemekkel Az igazgatóhelyettes ügy áll a tábla végében, hogy lássa Ludmann Zoltán — az ebben a csoportban egyetlen szabolcsi versenyző — munkáját. A fiatalember, aki a nyíregyházi Dózsa Tsz gépésze lesz most már hamarosan, nyugodtan dolgozik. A forduló után leugrik a gépről, igazit valamit az ekén, s csak azután indul vissza. Közben már a vizsgabiztosok — felső- ós középfokú mezőgazdasági technikumok tanszékvezetői és tanárai — mérik, bírálják a versenyzők munkáját. Az idén a Baktalórántházi Mezőgazdasági Gépész Szakmunkásképző Iskola kapta a megbízatást, hogy rendezzék meg három megye — Hajdu-Bihar. ’ Borsod és Sza- bolcs-Szatmár gépészképző iskolái legjobb tanulóinak területi versenyét. ..A szakma kiváló tanulója'’ címért Nagyrábé. Hajdúböszörmény. Hajdúszoboszló. Tokai és Bak tál óránt háza szakmunkásképző iskoláiból 24 harmadéves tanuló szakmái fel- készültségét mérik össze a kétnapos versenyen, hogy kiválasszák közülük a négy legjobbat.1 akik részt vesznek az országos döntőben. Ludmann Zoltán harmadéves tanuló mielőtt gépre szállt, elmondta, hogy az első napon az elméleti tudásukról kellető számot adniuk. írásban és szóban vizsgáztak növénytermesztési erő- és munkagépismere- tekböl. A második napon a gyakorlatban kellett bizonyítaniuk. Lakatosmunkát végeztettek velük, azután ügyességi gyakorlat következeit. Ei: nagy erőpróba volt. A traktort üzemképes állapotba kellett hozni, munkagépet beállítani, ráállni, vezetni. KRESZ-pályán végighaladni időre, és lehetőleg hibátlanul, majd garázsba tolatni. A szántóversenyhez a petneházi Uj Barázda Tsz adott egy táblát. amit 24 parcellára osztottak. Ezeket kellett megművelniük javított ágyszántással a szakma kiváló tanulóinak, akik a területi döntő előtt, az iskolai versenyben nyújtóit eredményeikért kapták a kitüntető 'jelvényt. Ha a gyakorlatban... — Ezek a tanulók — mutat a traktorokon ülők felé Német Boldizsár területi szakfelügyelő — fél évet már jövendő munkahelyükön töltöttek munkában. Hogy itt milyen teljesítményt mutatnak. az attól is függ. hogyan foglalkoztatták őket a tsz- ben. Van itt oljón verseriv- ző. aki már 500 holdat felszántott. mire ide került. Van amelyik csak ötöt. A versenyt vezető szak- felügyelőt hívják a vizsgabiztosok. Éles Kálmán igazgatóhelyettes folytatja a gondolatot: — Hogy milyen szakmunkás lesz a tanulóból. az nem csupán az iskolán múlik. Nagy előnyt szerezhetnek, ha a szövetkezetekben a gyakorlatban jól foglalkoznak velük. Pontosabban: ha a szakmájuknak megfelelően foglalkoztatják a gyakorlati idejüket töitő tanulókat. A jó felkészültség nemcsak a mindennapi munkában, itt a versenyen is biztonságot ad a fiúknak. Pásztor László. Iskolából a gyárba TERVSZERŰ SZAKMUNKÁSKÉPZÉS A HAITÓMÜ ES FELVONÓGYÁRBAN Az idéi és a következő évek beruházásainak megvalósítása után, 1972-ben a Hajtómű és Felvonógyár nyíregyházi gyárában áz évi termelési érték eléri az 500 millió forintot, a jelenlegi létszám pedig megduplázódik, azaz 600-ról 1200-ra emelkedik. Ennek megfelelően az üzem vezetői az építkezéssel és termelésszérve- zessel egyidőben tervszerűen foglalkoznak a szükséges létszámú és végzettségű szakmunkások képzésével is. Jól tükröződik ez a tevékenység abban, hogy munkaügyi osztályuk évek óta kapcsolatot tart a különböző oktatási intézetekkel, köztük a Miskolci Nehézipari Egyetemmel. a Kecskeméti Gépipari Főiskolával a Debreceni Gépipari Technikum és Szakközépiskolával, a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szak- középiskolával. a 110-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézettel. Elsősorban a nyíregyházi és szabolcsi .származású diákok, hallgatók tanulását kísérik figyelemmel, gyakran találkoznak, beszélgetnek velük. s tudomásukra hozzák, hogy tanulmányaik befejezése után szívesen fogadják őket majd a gyárban. Meghívták őket üzemlátogatásra nyári termelési gyakorlatokra. Sőt. a nyíregyházi szak- középiskola két tanulócsoportja — egv géplakatos és egy esztergályos — a mű- helvm-gjcorlátót is egész évben az. üzemben végzi Erre a jövőben még nagyobb lehetőség lesz, mert a tervek szerint, az új gyár elkészülése után a meglévő telepen korszerű berendezésekkel felszerelt tanműhelyt alakítanak ki. Igen jó az együttműködés az üzem és a 110-es számú ipari szakmunkásképző intézet között. Ebben az intézetben most már évek óta száznál több ipari tanulót- iskoláznák a gyár részére, hogy a termelés fokozásával egyidőben a szükséges szakmunkások is rendelkézésre álljanak. Közülük legtöbben a géplakatos szakmát tanulják, de van közöttük esztergályos, marós, gyalus, köszörűs, hőkezelő-edző, s mivel olyan szakmákat is tanulnak, amelyek Szabolcsban még ritkák. a diákok műhelygyakorlatukat is a gyárban végzik. Az üzem vezetői számos módon segítik dolgozóik továbbtanulását. Ennék egyik formája: lehetőséget adnak a segédmunkásoknak, hogy fokozatosan elsajátítsák a szükséges ismereteket. közben 15—20 fős csoportokban készítik fel őket a vizsgákra, A több évi gyakorlati munka és sikeres vizsgák után szakmunkásokká válnak. A szakmai oktatás másik formája a szakmunkások, műhely vezetők továbbképzésének támogatása közép- és felsőfokú intézetekben. Jellemző erre, hogy már most is évenként kb. 600 munkanapot tesz ki a tanulmányi -zabadságidő. Tekintettel a gyár e'ősödő külföldi kapcsolataira. a műszaki vezetői közül többéh kezdték meg idegen nyelvek tanulását. (hódi) a pócspetri Béke Tsz, Tarr Miklós, a bessenyődi Igazság Tsz tanulói jó eredménnyel jutottak túl a „tűzkeresztségen” a munkahelyükön is. és itt a versenyen is. Pásztor Pócspetriben a szerelőműhelyben dolgozott, Tarr Bessenyődön szántott, vetett. A versenyen pedig kettőjüknek sikerült eddig legjobban teljesíteni az ügyességi feladatokat. is hallottam róla,..“ Most egy kis pihenőt tartanak, azután indulnak Pet- neházára szántani. Azért egy kicsit izgulnak, mondják, bár eddig még ment minden rendben. — Az írásbelinél volt egy kis hiba, de nem raitam múlott — szabadkozik Pásztor László. A répa szemen, kénti vetőgépről kellett volna írnom. De még csak nem is hallottam róla. Erre mondta bizonyára Német Boldizsár területi szakfelügyelő, amikor az első nap tapasztalatait summázta: „Korszerű gépek oktatása nélkül versenyen részt venni nem lehet.” Baktalórántházán az oktatás korszerű tárgyi feltételeit csak mostanában sikerült megteremteni. A három éve működő iskolában most készült el a modern műhely. De éz majd csak a következő években hozza be kamatait. — A mi fiaink a szabad ég alatt tanulták azt, amit műhelyben kellett volna — rnondjá Fülöp Mihály igazgató. Az utánuk, „következőké nek már könnyebb lesz. Bár pillanatnyilag két üzemképes traktorunk van. s erre a versenyre a tsz-ektől kellett azonos típusú gépeket kölcsönkérni. Kellenének az új, korszerű munkagépek. Olyan tempóban gépesedik a mezőgazdaság, hogy legjobb esetben is csak elméletben ismerkedhetnek meg az újabb konstrukciókkal a tanulók. Az iskola gépparkja elég hiányos és élnvűtt. A velünk most versenyben álló iskoláknak évtizedes múltjuk van. jobban felszereltek, mi most. kezdtük a negyedik évét. Szántásban clf»ő Ennek ellenére a Baktaló- (rántházi Szakmunkásképző Iskola hallgatója nyerte meg tavaly a tanulók országos szántóversenyét. Két éve a mostanihoz hasonló versenyen az országos döntőben negyedik helyen végzett egy tanulójuk. Ezek mutatós eredmények. Számunkra mégis az az igazi eredmény, hogy évente 70, munkára felkészült gépész szakmunkást adnak megyénk mezőgazdaságának. Kádár Edit 33 ország, 2 ezer kiállító Fűrészelnek, kalapálnak, üvegeznek, villanyt szerelnek, festenék, dekorálnak, csomagolnak, árut szállítanak a városligeti vásárvárosban. Itt a gyepet ültetik, ott a telefonfülkét festik, másutt az utat egyengetik. Asztalokkal, székekkel telnek meg a kertvendéglők, színes ernyőket állítanak az erős napsütésre számítva és műanyag tetőt emelnek az esőre is gondolva. Szörp- és italautomaták próbáját tartják és szünet nélkül ontja a népszerű slágereket a hangszóró. Egyik helyen németül beszélnek, a másikon oroszul, amott meg magyarul hallatszik a ,,hoó-rukk” kiáltás. Az idén 33 ország 2 ezer kiállítója jelentette be részvételét a Budapesti Nemzetközi Vásárra. 23 ország nemzeti pavilonban—állít ki, de sok cég. vállalat, kereskedelmi iroda hozza el áruját a nemzetközi Szemlére, A BNV megnyitása előtt két héttel lényegében már befejezték az építést, most a pavilonok újrarendezése, fel- frissítése, megtöltése a feladat. Szerszámgépeket, személygépkocsikat csomagolnak a szovjet, az olasz pavilon előtt. Mezőgazdasági gépek sorakoznak a lengyel csarnoknál. Sokan megcsodálják a máris látványos amerikai, kanadai pavilont, a teherautókon érkező svájci, angol szállítmányokat, a bul- gárok sokat sejtető ládáit. A napokban már a hazai kiállítók is megkezdték az áruszállítást, a pavilonok rendezését. A Városligeti tó közepén, megszokott helyén már ott vannak hajóiparunk legújabb termékei, A tó partján szivattyúk és vízgépek — a Diósgyőri Gépgyár és a Ganz-MAVAG készítményei. Sorra érkeznek az autóbuszok, a teherautók és traktorok a szovjet és osztrák pavilon közé elhelyezett autó- és traktoripari kiállításra. 23 vállalat mutatkozik be itt, a szakosított kiállításon. Már megérkezett az Ikarus tárgyalóautóbusz (amely a nizzai nemzetközi autóbuszhéten ezüst serleget szerzett) világoskék, távolsági luxusautóbuszok, piros traktorok, sárga nyergesvontatók. A Petöfi-csarnok homlokzatát átalakították. A főtér felé néző épületrészt a kohászat és a gépgyártás tíz al- ágazatának fotómontázsa díszíti — s az utóbbi 25 év alatt elért termelési eredményeket szimbolizálja. A könnyűipar csarnoka elé most fut be egy teherautó. Cipőket hozott Szombathelyről, A dekoratőrök, akik maguk is nők. a már kicsomagolt hódmezővásárhelyi pulóverekre, kötött ruhákra hívják fel a figyelmemet. Színes poliészter lenszál keverésű női ruhaanyagot csodálok meg, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat kollekciójából, s a szakemberek szerint a nagydíjra esélyes, nyilprint nevű könnyű, gyű- résálló anyagot, a Budaprint, Pamutnyomóipari Vállalat termékéi. A lakberendezési pavilonban is alakulnak már a szobának, konyhának bérendeAz idén fényesebb lesz a vásár mint valaha. 1 millió kilowatt áramot fogyaszthatnak a kiállítók 10 nap alatt. Képünkön: a vásár elektromos berendezéseit szerelik. A Beton- és Vasbetonipari Művek előre gyártott épületelemeit darukkal, emelőkkel állítják végleges helyükre. zétt. pavilonrészletek. Most még rendezetlen összevisszaságban egymás mellett a XIV. Lajos korabeli szekreter, a barokk fotel és az elemekből összerakható, modern vonalú konyhafal. Élelmiszerek. építőipar, népművészet, műszerek, híradástechnika, járműipar, mezőgazdasági gépek, vegyi termékek, gumiipar, — még csak sejteni Negyedszázad magyar verseiből 1945-1970 Felszabadulásunk 25. évfordulójára készült ez a több mini 700 oldalnyi versválogatás. Az időrend 1945- tő! 1970-ig évről évre vezeti végig az olvaspt, megelevenednek előtte 25 év eseményei, ahogy líránk megörö ták. Ahogy az Anlalógia be- kitette, ahogy , költőink lat- vezetője szellemesen megjegyzi: „a lírai időgépből" kitekintve többfelé is látha1 és többféle élményben részesül az olvasó. Bár össze nem fogható tematikáról van szó, a 25 év lírája mégis egybehangzó az emberi lélek mélységeinek feltárásában és abban a törekvésében. hogy érzelmeket ébresszen. szenvedélyeket szítson és újabb nemzedékeket U észtessen megszólalásra. Természetesen nem ad lehetőséget a könyv — és nem is célja — hogy a kor történelmi. társadalmi összefüggéseit mutassa meg. de jól érzékelteti negyedszázad lírájának mozgását, a műfa.i átalakulását. Az értő és érzékeny olvasóközönség úji'a átélheti azokat a gondolatokat és konfliktusokat, mélyek e forradalmian szép. de gondoktól egyáltalában nem mentes korban szenvedéllyel érintették és töltötték cl a társadalmat és az egyént, A kötet előszavában méltón fejezi ki törekvéséit Illés Lajos, az Antológia ösz- szeállitója: „Legyen ez a könyv az elmúlt negyedszázad költészetének olvasására _ vezérlő . szíves kalauz” és emlékeztető — Magyar- ország tavaszára, szocialista társadalmunk nagy átalakulásokat hordozó és véghez vivő korszakára...” lehet a csarnokok tartalmát. Teherautók jönnek-mertnek, vállalati kocsik kérnek a kapuknál bebocsátást, szakemberek, szerelők rendezkednek. A 250 ezer négyzetméternyi területen, a vásárvárosban nincs egy talpalatnyi üres hely. Sűrűn egymás mellett a fedett csarnokok, a szabad kiállítási területek. Az idén sok vállalat nagy gépeinek csak mozgó, működő modelljét hozza él. Sok vállalatnak meg egyáltalán nem jutott hely. Még az olyan jónevű cég, mint a hűtőipari berendezéseket gyártó MIRKÖZ . is arra kényszerült, hogy székháza előtt külön pavilonban, a vásáron kívül állítsa ki termékeit. Budapest forgalmas terein felállították a BNV fényreklámjait. A főváros szállodái már nem fogadnak el szobarendelést a vásár időtartamára. Százával érkeznek szomszédos és távoli országok ipari és kereskedelmi szakemberei a május végi eseményre. A nagy szakmai érdeklődés miatt az idén kontakt-napokat rendez a vásárigazgatóság, egv-egy ágazat, külföldi és magyar szakemberéinek. üzletembereinek szervezett találkozóját.