Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

i». * »hsws re. TOR, iíT-WA C 7 A ft Öft«2Äö 5- ef<W Az Állami Biztosító tájékoztatója az árvíz sújtotta lakossághoz Az árvíz sújtotta terület la­kosságának károsodásával kapcsolatos megsegítéseben a kormányzat és a társada­lom nagyarányú összefogá­sán kívül igen nagy jelentő­ségű az Állami Biztosító kártérítési akciója is. Ezzel kapcsolatosan kértünk tájé­koztatást az Állami Biztosí­tó Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának vezetőjétől Révai Zoltántól, Az Állami Biztosító Sza­bolcs-Szatmár megyei Igaz­gatósága az árvíz sújtotta te­rület lakosainak károsodá­sával kapcsolatosan sürgős intézkedéseket tett. A megye vezető kárszak­értője, valamint a főigazga­tóság két kárszakértője vé­gigjárták az árvíz sújtotta területet és tájékoztatásuk szerint az előzetes becslések alapján az árvíz sújtotta te­rületeken több száz millió forintra tehető az eddigi kár, ■— amely a - biztosítási felté­telek alapján - kártérítés alá tartozik. Mik az első intézke­dések? Az Állami Biztosító Máté­szalkán és Vásárcisnamény- ban már megkezdte az új típusú mezőgazdasági bizto­sítással. illetve épület- és háztartási biztosítással ren­dé1 kező árvízkárosultaknak a 2000 Ft-os gyorssegély ki- fiz'-'é'ét. A fehérgyarmati járáshoz tartozó községek lakosainak kártérítése egyelőre meg­oldhatatlan. mert az Állami Biztosító fehérgyarmati fiók­ja is kitelepítésre szorult. Az iratok mentése most van folyamatban. Ahogy az ira­tokat biztonságos helyre szállítják az Állami Biztosí­tó dolgozói a gyorssegélyt személyesen viszik el azok­ba a községekbe, ahol a ki­telepítettek tartózkodnak. Mi van a termelőszö­vetkezetek biztosításá­val? A termelőszövetkezetekkel kapcsolatosan megállapíthat­juk, hogy az árvíz sújtotta terület valamennyi termelő­szövetkezete rendelkezik biz­tosítással. Ennek alapján a megállapított feltételek sze­rint a kipusztult vetésállo- many biztosított termelési értekének 50%-át, a gyü. möl esősök né] a faállomány telepítési költségét és a biz­tosított termés 50°/ff-át megtérítik. Ugyanúgy, mint a lakos­ságnál a gyorssegéllyel kap­csolatosan az Állami Bizto­sító a tei-melőszövetkezetek vonatkozásában is intézke­dett, hogy a károk nagysá­gához mérten rövid időn be­lül előleget kapjanak. Milyen egyéb intéz­kedésekre került sor? A gyorssegélyen kívül kü­lönböző intézkedésekre is sor került. Az Állami Biztosító tájékoztatása szerint, ahogy a víz egy-egy területről, községről lemegy, a kárbecs­lők azonnal megkezdik a kár nagyságának felmérését. Er­re már ezen a héten sor kerül. A kárbecslői munka gyor­sítására az ország egész te­rületéről érkeznek műszaki kárszakértők. Milyen gyorsított el­járás segíti a kártérítés munkáját? Az árvíz sújtotta terület la­kosságának megsegítése ér­dekében az Állami Biztosító úgy intézkedett, hogy gyor­sított eljárással már a vég­leges kár megállapítása előtt 10 0C0 Ft erejéig előleget ad­janak a károsultaknak. Er­re azért van szükség, hogy a lakosok legszükségesebb építkezési anyagokat, gyor­sabban szerezhessék meg. Az elpusztult állatok kártérítéséről: Az Állami Biztosító tájé­koztatása arra is kiterjed, hogy az árvíz sújtotta terüle­ten nagy' számban elpusztult vagy kényszervágásra került állatállomány kártérítése hogyan bonyolódjon majd le. Az eddigi tárgyalások sze­rint ennek a problémának a rendezésére az. Állami Biz­tosító — figyelembe véve a rendkívüli állapotot — rö­vid időn beiül kárrendezési ügyrendet dolgoz ki, hogy' ezzel is meggyorsíthassák az állatkártéritések kifizetésének munkáját. A károk megállapítása tel­jes egészében csak akkor történhet meg, ha az elön- Iott területek felszabadulnak és pontosan felmérhető lesz az épületekben, vetésterüle­tekben és állatállományban adódott, kár. Az Állami Biztosító min­dent- elkövet, hogy a lehető­séghez képest segítsen az ár­víz sújtotta vidék lakosságán. Május 21—29 közöli Gyermekvédelmi Gyermekvédelmi hetet ren­dez május 21 és május 29 között a nyíregyházi járás­ban a járási nőtanács, a Ha­zafias Népfront járási bi­zottsága és a járási tanacs végrehajtó bizottsága. Az egy hétig tartó ese­ménysorozat ..Gyermekvé­delmünk 25 éve” című elő­adással kezdődik, melyet 21-én, a járási tanács nagy­termében Szedlak András, a megyei Gyermekvédő Inté­zet igazgatója tart a közsé­gi gyermekvédelmi albizott­ságok, a népfront és a nő­tanács községi testületi ve­zetőinek. Még ugyanezen a napon délután látogatást tesznek a résztvevők a tiszadobi gyer­mekotthonban. Másnap, május 22-én dél­előtt kilenc órakor ,,Az is­kolai gyermekvédelem kér­dései” címmel dr. Géczi Lászlóné, a megyei tanács főelőadója az úttöróvezetők, az iskolai gyermekvédelmi megbízottak és szülői mun­kaközösségi elnökök számá­ra tart előadást. Ugyanezen a napon Nyír­szőlősön, május ■ 25-én pedig Üjfehértón délután öt órai kezdettel szülők és nevelők találkozóját rendeznek. Mind­két helyen „Egészségügy és gyermekvédelem” címmel Nyírszőlősön dr. Lőrinczi Margit, Üjfehértón dr. Bara­bás Magdolna tart előadást, „Az irodalom és művészet nevelő hatása, a káros ten­denciák leküzdésének lehető­ségei” címmel Bory Zsolt költő és Koroknay Gyula művészettörténész tart vita­estet délután hat órai kez­dettel 25-én Vencsellőn, 26- an Kemecsén, 27-én Deme- cserben és 28-án Ibrányban. A gyermekvédelmi hét utolsó napi rendezvényeire május 28-án, csütörtökön délelőtt kerül sor. Kilenc órakor Orosz Szilárd főisko­lai adjunktus „Társadalmi felelősség a gyermekért” címmel tart előadást a közsé­gi tanácsok vezetői, az isko­lák igazgatói és községi párt- szervezetek képviselői részé­re. Délelőtt fél tizenegykor Mádi Lajosnak, a nyíregy­házi járási pártbizottság tit­kárának összefoglalójával zá­rul a gyermekvédelmi hét a nyíregyházi járásban. Rozsréti lányok Van egy tizenkilenc tagú szocialista brigád a nyíregy­házi Ságvári Termelőszövet­kezetben, akiket mindenki úgy ismer; a lánybrigád. Pe­dig nemcsak fiatalokból áll. Van három korosabb tagjuk is: Karaszné, Vancsi- sinné és Manzókné. Nagy népszerűségnek örvendenek munkaterületükön a gyü- mölcskertészek. A rozsrét-bokori gyümöl­csösben négy brigádtaggal beszélgettünk munkájukról, hétköznapjaikról. A brigádvezelő, Sallai Er­zsébet. — Kisebb koromban négy testvéremmel együtt nap­számba jártunk. Rozsrét- szőlöben nem volt más vá­lasztás A termelőszövetke- zetben megtaláltam a he­lyem. Immár kilencedik éve, dolgozom itt. Megbecsülnek, bíznak bennem. A KTSZ- szervezetünk pártösszekötő­nek választott. Jártak ná­lunk más tsz-ekbőL Ismer­kedtek életünkkel s mielőtt elmentek, azt mondták, szí­vesen dolgoznának a mi köz­ségünkben. Sallai Erzsébet férjhez megy. Már gondol a holnap­ra. Bútort vesz, lakást, épít, de szüleire is gondja van. Garai Mária tizennyolc éves. 1966 óta dolgozik a Ságvári Tsz-ben. Annak ide­jén az édesapja beszélte rá. hogy jöjjön ide dolgozni. Apja állattenyésztő. — Nem bántam meg. Havi átlagkeresetem két és fél ezer forint körül van. Jó kollektívában dolgozom, na­gyon összetartunk a lányok­kal. Együtt járunk klubba, moziba, és Nyíregyházára színházba. A téli időszakban a brigáddal részt veszünk a tsz-akadémia előadásain. Szakmailag is tovább .fejlőd­tünk. Több. újságot járatunk, szeretjük megvitatni a vi­lág dolgait. Az öcsém, Jós­ka most fog leszerelni. Visz- szajön a tsz-be, de már nem kertészeti dolgozóként, ha­nem mint traktoros. A had­seregben jogosítványt szer­zett. A brigád „üdvöskéje” az álmodozó tekintetű Csengeri Erzsiké. Tizenhét éves. — Tavaly jöttem ide dol­gozni. Meg általános iskolá­ba jártam, amikor napszám­ba dolgoztam. Kellett a pénz. Tízen vagyunk a csa­ládban. Édesanyám már évek óta fekvő beteg. Két fiútestvéremmel, és Júlia nővéremmel dolgozunk itt. Kevés a szabjad időm. Ami­kor a tsz-ben végzünk a munkával, folytatjuk a ház­tájiban. Néha — főleg va­sárnaponként — bejárok a városba, megnézni egy-egy filmet. Most már kezdünk talpra állni anyagilag. A fi­zetésem még egy ideig a csa­ládé. Erzsiké is szeretne táncol­ni. Szívesen ott lenne a tár­sasjátékok mellett, a KISZ- klubban. de erre ritkán jut ideje. Befejezés előtt a burgonya és kukorica vetése 1 udósítások a nagy kallói, nyírbátori és kisvárdai járásokból Küzdünk az árvízzel, nagy gondot okoznak a belvizes területek. de a szeszélyes időjárás Szabolcs-Szatmár más területein is próbára tesz embert és gépeket, Ilyen sok és egyszerre a mezőgazdaságra kellemetle­nül ható tényezőre aligha emlékeznek még az időseb­bek is. Ennek ellenére azo­kon a területeken, ahol egy kicsit is megfelelőek az adottságok, talpon vannak a közös gazdaságok tagjai, az állami gazdaságok dolgozói, s pótolják, amit csak le­het. Ezt tanúsítja három járás jelentése is. Szorgos munka folyik a földeken a nagykállói, nyírbátori és a kisvárdai járások­ban. örvendetes, hogy a nagyk.állói járás téz-eiben és szakszövetkezeteiben befe­jezték a borsó vetését az egész tanácsi területein. Vé­geztek az új lucernák tele­pítésével is. Földben van már a tervezett területeken a cukorrépa, s jó ütemben halad a napraforgó vetése is. A tervezett csaknem 2600 holdból 2000 holdon ke­rült elvetesre a naprafor­gó. A szeszélyes időjárás­ban még megfelelő időben befejezik a burgonya vetését is. A különböző fajtákból összesen 5641 holdat vetet­tek el. De szaporodnak a teendők, hiszen egyidőben került, sor a kukorica ve­tésére és a dohány palántá­zására is. Egyik a másikat hátráltatja. így a káliói já­rásban a tervezett csaknem 10 ezer hold kukorica veté­séből eddig 5800 holdon si- ‘ került éízéí a munkával vé­gezni, s ugyanakkor meg­kezdték a dohány ültetését is. Az idén a járásban 3700 holdon termelnek dohányt, melyből 906 holdon ültették el eddig. Elmaradás csak a kukorica vetésénél tapasztalható. de ezt is sürgősen pótolják. Az esős időjárás miatt azonban a gyümölcsösök soron követ, kező permetezése elma­radt. Bár a kisvárdai járás egyes községei is veszélyez­tetett helyzetben varrnak, a mezőgazdasági munkák to­kozott ütemben folynak. Bor­sóból 1300 hold vetés a tervezett, s már 1200 holdon végeztek ezzel a munkával. Hasonlóan befejezték a ta­Három éve dolgozik a kertészetben Antal Júlia. Magáról keveset beszél. Pedig lenne mit mondania. A többiektől tudtuk meg, hogy neki sincs könnyű dol­ga. Öten vannak testvérek. Édesapja beteg, az ő nyug­dijának kiegészítésére kell a kereset. Húga besegítő tsz- tagként dolgozik, az öccse vízvezetékszerelő. Nehéz te­hát otthon, de ö sem tesz kevesebbet, mint a többiek. Négy lány. Együtt a több: tizenöttel, dolgoznak, segíte­nek egymásnak. Most azon töprengenek, milyen nevet válasszanak szocialista bri gádjuknak. Mert még névte­lenek. Aztán még arról is beszélgetnek. hogy milyen lesz az úi KISZ-klub, és s létesülő fiatalok könyvtára Együtt segédkeznek a peda­gógusnak. aki vállalkozott a fiatalok patronálására. Ezek a fiatalok mindig készek se­gíteni. Bizonyság erre a há­rom ifjúsági klub, a könyv­tár a közös kirándulások, E a szellem, ami köztük él. E. G vaszi árpa és a zab vetését is a termelőszövetkezetekben. Ujlucernából 511 holdat te lephettek a közös gazdasá­gok. befejezés előtt áll iöbb mint másfél ezer hol­don a cukorrépa és 960 hol­don a napraforgó elvetése is. Hasonlóan jól halad a bur- gonyaültetés, melyből az idén 9570 holdon termelnek a járásban. Eddig 9510 hol­don került földbe a gülbaba, a kisvardai rózsa fajta bur­gonya. Befejezés előtt. áll a kukorica vetése is. A ter­vezett 15 300 holdból eddig csaknem 12 000 holdon vé­gezték el a vetést. A nyírbátori járás közös gazdaságaiban is szorgos munka folyik. Befejezték a borsó vetését, az el nem ve­tett tavaszi árpa helyett egyes helyeken burgonya ke­rült a földbe. Befejezték a zab vetését, s a tervezett csaknem 3 és fél ezer hold napraforgóból is több mint 31 00 holdon földbe került a mag. A burgonya vetéstervét túlteljesítették, az slőiránj^ zott 6-161 hold helyett eddig 6498 holdat vetettek el a ta­nácsi területen. Befejezés előtt áll a kukorica vetése is több mint 14 és fél ezer holdon. E szokatlan és árvízzel, belvízzel is sújtott időszak­ban minden munkáskézre, gépre szükség van, megdup­lázódó energiával kell dol­gozni ott ahol lehet. Hiszen az idei ev még nagyobb pró­bára teszi a fiatal szocialis­ta mezőgazdaságot, s tagjai­tól, vezetőitől függ, hogyan áll helyt, hogyan tudja biz­tosítani a megye ellátását, a népgazdaság által meghatá­rozott feladatokat. Tóth János, a nyírbátori Kossuth,Tsz traktorosa há*í romszázötven holdon vetett kukoricát. Szépen fejlődnek a dohánypalánták a nyírmeggyes)' Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. Képünkön; Lengj’el András es Fekete Imre gondozzák a szépén fejlődő növényeket. Hammel József felveteleä

Next

/
Oldalképek
Tartalom