Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

if rklet-magyarorszag me. május ff A SZ0VJE1 HÍRSZERZŐ nszr KÍSÉRŐJÉVEL A A7 SZEMELT PONTON ^ÉR FÖL­DET ÚZ ÉJSZAKA CSEND JE HONOL A KÖR NYÉ­KEN, SEHOL EGY TEREM TETT LELEK. A KEZDETB'Z- TATÓ, BÁR AZ IQAZI VESZÉ­LYEK CSAK EZUTÁN KÖVET­KEZNEK.KERIMO VNAK, MIELŐTT HOZZÁLÁTNA A TITKOS OBJEKTUM FEL­DERÍTÉSÉHEZ.LEGALI­ZÁLNIA KELL MAGÁT EH­HEZ VAR SEGÍTSÉGET A KÖRNYEZETTEL ISMERŐS lángétól . Izrael Libanon elleni ag­resszióját kívánom elsőnek kiemelni a hét eseményei kö­zül, s nem csupán azért, mert a napok időrendjében is az elsők között kaptunk róla hírt. Sok tanulsággal szolgál Tel Aviv újabb agressziós cselekménye. Bizonyítja, hogy az izraeli vezető körök változatlanul az „erő politi­káját” akarják folytatni. S arról is tanúságot tett a Li­banon elleni támadásuk, hogy fő támogatóikat., az amerikai imperialistákat utánozzák, az óceánon túli agresszív magatartásból me­rítenek maguk is ösztönzést. A párizsi Humanité cikkírója így kiáltott fel: „Nixon is­kolát csinált!’ Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa haladéktalanul össze­ült és felszólította Izraelt a támadás abbahagyására, csa­patai visszavonására — nyíl­tan még Tel Aviv szövetsé­gesei sem mertek kiállni az agresszió mentegetésére. Arra is lel kell figyelnünk, hogy egy, az 1967-es háború­ban még semleges ország el­len hajtotta végre agresszív akcióját Izrael. Ebből arra is következtetni lehet, hogy a mai Libanon mér nem az, ami három esztendővel ez­előtt volt! Ha Izrael szüksé­gesnek tartotta megtámadá­sát. akkor ez azért történt, mert Libanonban lassú, de fokozatos belpolitikai fejlő­dés megy végbe: az ország baloldali erői gyarapodnak. Természetesen új helyzetet teremt a palesztinai felsza­badító csapatok katonai és politikai súlyának növeke­dése is. Az is világos, hogy Izrael a támadással a libanoni jobb­oldali, Amerika-barát ele­meknek kívánt politikai érvel szolgáltatni a közelgő válasz­tások előtt, hadd hivatkoz­hassanak azok a kispolgárság megnyerése céljából erre: „Ha az ország baloldali for­dulatot vesz, az izraeli táma­dások állandó célpontja lesz!” A délkelet-ázsiai térségben ez a hét tulajdonképpen nem hozott katonai és politikai változásokat. Kambodzsában tovább nyomulnak előre az amerikai és a saigoni csapa­tok, de térnyerésük nem mi­nősíthető katonai sikernek. Máris megmutatkoznak a je­le; annak, hogy az amerikaiak és zsoldosaik hátában a kambodzsai ellenállás szerve­ződik, a népi erők egyné­hány csapást mérlek a beto­lakodókra. Nixon elnök a so­ha nem látott arányú szimpá­tiatüntetések láttán kénytelen volt új meg új magyarázko­dásba kezdeni, sőt egy-két csapategység kivonását is be­jelenteni. Ez. azonban nem csillapította le sem belső el lenzékét. sem a világszerte je­lentkező felháborodást Az . amerikai egyetemi ifjúság rendkívüli elszántsággal tilta korik. egész héten szünet nél­kül érkeztek hírek összecsa pásokról a rendőrséggel, a ka­tonasággal, Az összecsapások nak halálos diákáldozata i vannak. A mozgalmas hét bennün­ket ugyancsak közelről érin­tő diplomáciai eseménye Aldo Moro olasz külügyminisztei budapesti látogatása volt. Pé­ter János külügyminiszte­rünkkel nemcsak a két ország kapcsolatairól tárgyalt, ha­nem szóba került az európai biztonsági értekezlet ügye is. amely — emlékezetes módon — éppen Budapestről, 14 hó­nappal ezelőtt indult el a Varsói Szerződés onr.ágai Poli­tikai Tanácskozó Testületének „budapesti felhívása” alapján. Tíz nap múlva Moro lesz Ró­mában az egyik „házigazdája” a NATO szokásos tavaszi mi­niszteri tanácsülésének. A 15 ország képviselői ez alkalom­mal maguk között vitatják meg, milyen választ adjanak az európai szocialista orszá­gok kezdeményezésére. Ezért különös jelentősége volt a mostani magyar—olasz kül­ügyminiszteri találkozásnak. A Nyugat-Europában tör­ténlek közül figyelmet érde­mel a nyugatnémet szociál­demokrata pártnak Saar- brückenben megrendezett kongresszusa A pártelnökké újra megválasztott Willy Brandt kancellár kongresszusi beszédének külpolitikai részé­ben a korábbi kijelentéseinél is szebben hangzó mondatokat fogalmazott meg, például ar­ra. hogy „készek egyenjogú államot látni az NDK-ban”, valamint azt is megígérte, hogy részletes javaslatokat terjeszt Willi Stoph, az NDK kormányfője elé a május 21- ére kitűzött, kasseli találko­zón. Szép szavakban az NSZK :'új keleti politikájának” meghirdetése óta sohasem ' olt hiány Bonnban. Tettek kellenek. Május 21-én alka­lom nyílnék ezekre Kassel- ban. Pálfy József (Folytatás tz L oldalról) gondot, hanem az is, hogy számítani kell hosszú idejű, tartósan magas vízállásra. A védművek erősítésére sok földmunkagépét. állítottak munkába Kedvező, hogy a Túr tovább apad. A Szamos menti elöntött te­rületekről 32 000 embert kell áttelepíteni biztonságos hely­re. Teljes kiürítést 28 köz­ségben rendeltek ’el. A lakos­ság áttelepítését á veszélyez­tetettségnek megfelelő sor­rendben es ütemben végzik, az áttelepítéshez a honvéd­ség és a belügyi szervek he­likoptereket, kétéltűeket és különféle vízi járműveket bo­csátottak az arvédelem ren­delkezésén A Szamos- és .a Tisza-szüg- böl kapott tanácsi jelenté­sek szerint megkezdődött Fehérgyarmat kiürítése, mintegy 6000 embert szállí­tanak át Tarpára és a Má­tészalka melletti Hodász községbe. Veszélybe sodorta az árvíz Ökörítófülpöst is. ahonnan a/, állami leányott­hon lakóit helikopter-'k szál­lították át Hodász községbe. A vásárosiiamónyi, a fehér­gyarmati. és a mátészalkai já­rási tanácsok, árvízvé­delmi bizottságok az ország minden tájáról érdeklődők számára közük, hogy a szatmári községekből kitele­pített árvízkárosultakat me­lyik nyírségi községben le­het megialálni. A fehérgyar­matiakat. Tarpán, illetve Ha. dősz.on kereshetik. A lcér- semjéniek Ükre. a kisszeke­res! ek Vásárosnaményba. a szamosúilakiak Barabásra, az ököritófülpösiek Hodászra, a fülnösdaróciak és a gebérjé- niek Nvírmeggyesre, a tu- nyoginatolcsiak Mátészalka ra. a ,sz.ő mos tat árfalvi at Hodászra, a gvörtelekiek Má­tészalkára költöznek átmene­tileg. Az árvízkárosultak tar­tózkodási helyéről további értesítéseket közölnek. Külpolitikai széljegyzet: A KGST-csúcs eredményei Huszonnegyedik üléssza­kát tartotta Varsóban a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa — mégpedig ez­úttal kormányfői szinten! Azért vált szükségessé, hogy a találkozót ilyen magas szinten rendezzék, mert át kellett tekinteni a szocialis­ta integráció létrehozása ér­dekében végzett. munkát, amelyet érdemben egy évvel ezelőtt, a KGST-tagállamok párt- éS kormány vezetőinek értekezlete inditotj meg. Az Integráció — azaz a KGST-országok gazdaságá­nak magas szintű és sokol­dalú összehangolása termé­szetesen csak hosszú törté­nelmi folyamat eredménye lehet. A KGST-ülésszak leg­főbb vonása az volt, hogy rendkívül nagy felelősségér­zettel, a nehézségek komoly számbavételével, tárgyila­gos józansággal mérte fel a lehetőségeket és határozta meg a további munka első, legfontosabb lépéseit, JJgyanezek a jellemvonások domináltak F’ock Jenő mi­niszterelnöknek, a tárgyalá­son részt vett magyar kül­döttség vezetőjének nyilatko­zatában A magyar kormány elnöke is hangsúlyozta, hogy a munka nagyobbik része hátra van. A fontos az, hogy előbb fokozalosan végrehajt­sák a külkereskedelmi és ár­rendszer lovábbfejlesztcsét, egy fejlettebb pénzügyi és hitelrendszer kialakítását a szocialista országok között. 1%-e(íeMeiy SU-ák írtat C$. Horváth Tibor Rajzolta; Sebők Imre Gyorsan elrejt/k ejtőernyős felszerelé­süket, AZTÁN. HAJNALOD/K, M/RE AZÁ'uOMÁS KÖZELÉBE ÉR-. NEK. CÉLJUK, HOG Y EL VEGYÜLJENEK EG V KE­Igy lehet elősegíteni a ter­melési együttműködés és a szocialista nemzetközi mun­kamegosztás szélesítését. E feladatok teljesítésén keresz­tül lehet előrehaladni az integráció végrehajtásának útján. Ebben a nagyszabású, ne­héz és szívós munkában a KGST mostani ülésszaka né­hány igen fontos, a,gyakor­lati együttműködés megva­lósítását célzó lépést tett. E lépesek első csoportja a tervek összehangolásával kapcsolatos. Az összehangolás irányelveiről szóló megálla­podások célja a műszaki és gazdasági fejlődésre vonat­kozó előrejelzések kidolgo­zása. Ez alapul szolgál arra, hogy a népgazdaság fonto­sabb ágaiban hosszabb időre. 15—20 éves időszakra is egyeztessék a fejlesztési cé­lokat. Ezen belül kiemelt fontossága van az egyezte­tésnek a fűtőanyag- és energia-gazdalkodásban, a vas­kohászatban. a közüti jár­műiparban, a számítástech­nikában, valamint a mű­anyag- s múszáltermelésben, A határozatok második csoportja megteremti a lehe­tőséget a KGST-országok gazdasági intézményei kö­zötti, az eddiginél szervezet­tebb kapcsolat létesítésére. Különösen fontos, hogy itt nemcsak minisztériumi szin­tű együttműködésről van szó. Az uj elem éppen az, hogy vállalatok, kutatóinté- zelek közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással és olyan intézmények szülessenek, amelyek a KGST nemzetkö­zi szintjén hivatottak egy- egy adott gazdasági cél meg­valósításába. Harmadsorban: új lépést tett előre az ülésszak a KGST bankrendszerének fej­lesztésében. A már működő KGST-bank tevékenységét továbbfejlesztik, hogy job­ban ösztönözze a hitelkap­csolatokat és a külkereske­delmi forgalmat, valamint a KGST-országok sokoldalú elszámolási rendszerét. Ezen­kívül elhatározták egy KGST beruházási bank lét­rehozását. Ennek a feladata olyan beruházások finanszí­rozása lesz. amelynek meg­valósítása több KGST-ország közös érdeke. Az ilyen beru­házások természetszerűleg meggyorsítják majd a gaz­dasági integráció folyamatát. A KGST-tanáeskozás a nyílt és baráti vita légköré­ben folyt. Minden résztve­vő országnak megvolt a le­hetősége nézetei kifejtésére. Ez tükröződik abban, hogy Románia egyelőre nem vesz részt a beruházási bank megalakításában. Nem elvi ellenvetések, hanem a bank működési szabályzatának egyes pontjaival szemben fel­merült fenntartások miatt — amelyek a jövőben remélhe­tően tisztázódnak. Végül: új elem, hogy ha­tározat született nemzetközi közgazdasági intézet létreho­zásáról. Ennek azért van kü­lönleges jelentősége, mert a szocialista integráció törté­nelmileg teljesen új problé­mákat vet fel. amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaságtudomány csak most keresi az utat. E prob­lémák elméleti kidolgozása feltétlenül nemzetközi fel­adat, s az új intézet alkal­mat ad a KGST-országok tu­dományos erőinek összponto­sítására e cél érdekében. Magyarország eddig is anyagi és szellemi erőihez mérten mindent megtett a KGST-együttműködés to­vábbfejlesztése érdekében. Politikai tapasztalatunk szerint ez mind a szocialis­ta világ összérdekeinek, mind a magyar nemzeti, gazdasá­gi érdekeknek a legteljesebb mértekben megfelel. Közvé­leményünk ezért üdvözli a KGST „kormányfői csúcsér­tekezletének” előremutató eredményeit es felelősségtu­dattól áthatott munkáját. VASÁRNAP: Antiimperialista tüntetések nyugati városokban HÉTFŐ: Xuan Thuy hazautazott Párizsból, Le Duan megbeszélései Pekingbcn — Koszigin—Strougal találkozó Moszkvában KEDD­Izraeli páncélosok hatoltak be Libanonba — Varsóban összeült a KGST 24 ülésszaka kor­mányfői szinten — Moszkvában folytatódott a szovjet—nyugatnemet eszmecsere SZERDA Budapestre érkezett Moro olasz külügyminisz­ter — A Biztonsági Tanács elítélte Izraelt — Brandt beszéde a nyugatnémet külpolitikáról CSÜTÖRTÖK: Véget ért a KGST ülésszaka — Hivatalnok- kormány alakult Finnországban PÉNTEK Befejeződött Aldo Moro olasz külügyminiszter budapesti látogatása — Szovjet—NSZK tanács-, kozás Moszkvában — Nyugat-európai kom­munista pártok felhívása az amerikai agresszió ellen SZOMBAT: Fegyveres akciók a Kózel-Keleten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom