Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

VILÁG NLOUTÁRJAt, EGYESÜLJETEK!

AZ MSZMP SZABOLCSSZA TMAR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA

KXTtL EVFOLTAM. 113. SZÁM

ÁRA: 80 FILLER

1970. MÁJUS 1«, SZOMBAT

LAPUNK TART ALMA BOLj

Nyíregyháza jobb ellátásáért

(3. oldali

Cikkünk nyomán

(5. oldali

Hét végi sportműsor

(11. oldal)

Munkatársaink helyszíni tudósítása

Összefogóit az egész országmunka nagyobbik része azonban még hátra van. A viták során olyan problémák is felmerültek, amelyek történelmileg is újak, amelyek megoldására nincs sablon, amelyeknek megoldására a szocialista közgazdaságtudomány is csak most keresi az utat.

— Milyen fő kérdésekre utalt Fock elvtárs, amikor a konkrét határozatokat említette?

— A konkrét határozatokat négy csoportra oszthatnám. Az első a gazdaságpolitika és a tervek koordinálására vonatkozik. Az ülésszak jóváhagyta a gazdaság- politika egyeztetésére irányuló konzultációk rendszerét és meghatározta, hogy melyek azok a gazdaságpolitikai kérdések, amelyeket a nemzetközi konzultációk során elsősorban előtérbe kell állítani. Ezt azért tartom lényeges eredménynek, mert a gazdaságpolitika bizonyos mérVű összehangolásának még a tervek koordinációját is meg kell előznie, hiszen minden ország gazdasági fejlesztésének alapja a gazdaságpolitika.

Az ülésszakon jóváhagytuk a tervkoordináció továbbfejlesztésének irányairól szóló okmányt. Ez elsősorban azt célozza, hogy sokoldalú együttműködést szervezzünk meg a műszaki és gazdasági fejlődésre vonatkozó prognózisok kidolgozásában, összehangolásában és ennek segítségével is megteremtsük az alapjait annak, hogy a népgazdaság fontosabb ágaiban hosszabb időre,

15—20 éves időszakra is egyeztessük a fejlesztési célokat. Ez mindenekelőtt azokon a területeken fontos, amelyek döntően elősegítik iparágaink fejlődését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását így különösen fontosnak tartjuk hosz- szabb távlatra szóló együttműködési javaslatok kidolgozását a fűtőanyag- és energiagazdálkodás terén. a vaskohászatban- a feldolgozó ipar ágazatai közül a közúti járműipar, a számítás- technikai, valamint a műanyag- és műszáltermelés területén.

— A jóváhagyott okmányok másik csoportja megteremti az alapokat a KGST-országok gazdasági intézményei közfitt az eddiginél szervezettebb és szélesebb körű kapcsolatok létesítésére. Különösen fontosnak tartom a közvetlen kapcsolatok rendszeréről szóló határozatot, amely arra irányul, hogy a KGST-orszá- goltnak az együttműködésében érdekelt szervei — és aláhúzom, hogy itt nemcsak minisztériumokról, hanem vállalatokról, kutató intézetekről és más gazdálkodó intézményekről is szó van — közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással, keressék együttesen az együttműködés lehetőségeit. A közös szervezetekről szóló határozat célja, hogy elősegítse olyan intézmények létesítését, amelyek egy-egy adott gazdasági cé) megvalósítására hivatottak.

— Az integráció kibontakozása szempontjából nagy jelentőségűnek tartom a 24. ülésszak határozatát a KGST- országok beruházási bankjának létrehozásáról. E bank feladata mindenekelőtt olyan beruházások finanszírozása, amelyek létrehozása több KGST-országnak közös érdeke, és amelyek különösen jelentősek az integrációs folyamat meggyorsítása szempontjából. A bank megalapításában Románia egyelőre nem vesz részt. Román részrői

(Folytatás a í. oldalon)

Katonai helikopterek, kétéltű jármüvek mentik az árvíz sújtotta lakosságot

■fi mi—o-as neunupterrei megersezteK a porcsaimai leszanoneiyre az eiso megmentette*.

Rendkívül válságos helyzet alakult ki május 15-ére virradóra a Szamos mentén. Tegnap még azt írtuk, hogy a Tisza fenyeget gátszakadással Uszkánál. Kemény munkával sikerült megfékezni a Tiszának ezt a szakaszát. A Túr mentén Garbolc, Kishódos és Nagyhódos községek egyes utcáit azonban elöntötte a sebesen haladó ár, s 14-én főként ez volt a legkritikusabb pontja a szabolcsi árvizeknek.

Nagygéc látképe 1970. május 15-én, délelőtt 11 órakor.

Péntekre virradóra gátszakaT dással tört a Csenger környéki falvakra a Szamos. Már az éjszakai órákban ezerötsraz árvízi mentőt vezényelt a helyszínre Mátészalkáról az árvédelmi munkálatok vezérkara. Délelőtt, sőt a kora reggeli órákban mintegy, tizen- négy-tizenhat veszélyeztetett községből kezdték meg a mentőbrigádok a lakosság áttelepítését. Az ország szinte minden pontjáról érkezett segítség, katonai, műszaki alakulatok, árvédelmi osztagok, munkásőregységek, egészség- ügyi mentőcsapatok láttak nagy erővel munkához.

A kora délutáni órákban Mátészalkán már több, mint kétezer áttelepült árvízkárosultat helyeztek el az iskolákban. Megkezdődött a környező községekben is az újabb csoportok elhelyezése. Miközben folytatódott a gépkocsik, autóbuszok, mentőautók áttelepítő mentőakciója, délelőtt telefon érkezett Számos- becsről, Nagygécről és Csász- lóról. Azonnali vízi vagy légi segítséget kértek a bajbajutott községek, ugyanis a Szamos teljesen elárasztotta ezeket a községeket. Elvágta őket a külvilágtól. Emberéletek százairól volt szó. A víz óránként növelte birodalmát, néhol mór a házak, fák közepe, teteje, magasabb dombok kis szigetei jelentették a pillanatnyi menekülést.

Zuhogó esőben ereszkedtek le 11 óra 30 perckor az első helikopterek Csenger határában. Innen irányították őket Porcsalma térségébe, ahol a legelőn létesítettek helikopterállomást. Több száz helyi lakos, hatalmas tehergépkocsisor állt itt készenlétben, s volt tanúja az első helikopter visszaérkezésének a vízgyűrűbe zárt Szamosbecsről. Sorra érkeztek a többi helikopterek

is, Csegöldről, Nagygécről, 18—20 emberrel a fedélzetükön. Délután a magyar katonai gépek mellé megérkeztek a szovjet katonai helikop-, terek is. Délután már tizennyolc légi mentő szállította a benttekedt lakosságot biztonságos helyre.

A légi mentéssel egyidőben a katonai műszaki alakulatok motor- és evezős csónakokkal közelítették meg a víztől elzárt embereket. Délután — vasúton — megérkeztek a kétéltű járművek is, hogy nagyobb erővel lássanak a vízi úton is a mentési munkákhoz. Óránként százával értek biztonságos helyre a Szamos menti községek lakói, a betegeket már a helikoptereknél, csónakoknál, s egyéb járműveknél várták a mentőautók, s a mátészalkai és a megye más kórházaiba szállították őket.

Megmozdult szinte az egész ország az árvíz sújtotta szatmári lakosság megsegítése érdekében. A közeli megyék, városok, a főváros, sőt dunántúli szervek Is technikai eszközökkel, gépkocsik százaival, élelmiszerekkel indultak a helyszínre és a legtöbb áttelepített lakost fogadó Mátészalkára. Egész nap érkeztek kenyér, húsáruk, s egyéb élelmiszer-szállítmányok. A megye több száz falusi boltjából indultak gépkocsik konzer- vekkel, hideg élelemmel az áttelepített lakosság szálláshelyeire.

A szatmári síkság harmincnál több községét érinti közvetlenül vagy közvetve a három folyó, a Szamos, a Túr és a Tisza együttes, rendkívül gyors és nagymérvű áradása. A meglepetésszerű árvíz a kezdeti időszakban alaposan próbára tette a

(Folytatás a 2. oldalon)

Péntek délelőtt hazaérkezett Varsóból a magyar kormányküldöttség, amely részt vett a KGST tanácsának 24. ülésszakán. A delegációt Fock Jenő, a kormány elnöke vezette. Tagjai voltak: Apró Antali, a Minisztertanács elnökhelyettese. Párát Imre, az Országos Tervhivatal elnöke, ár. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szila János, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Papp László, a Magyar Népköztársaság KGST-képviselőjének helyettese.

A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Péter János külügyminiszter, ár. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter. Ott volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is.

Hazaérkezése után Fock Jenő a következőkben válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire:

— Mi volt a kormányfők szintjén megtartott varsói KGST- ülésszak jelentősége?

— A most lezajlott 24. ülésszak fő célja annak a munkának az áttekintése volt, amely a>; egy évvel ezelőtt Moszkvában a KGST- tagállamók párt- és kormányvezetőinek részvételével megtartott ülésszak határozata alapján indult meg és arra irányul, hogy kidolgozzuk a szocialista gazdasági integráció programját. E program jelentősége indokolta, hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kormányfők vezették.

— Az ülésszaknak kettős Jellege volt. Egyrészt a végrehajtó bizottság jelentése alapján megvizsgáltuk az integrációs program kidolgozására Irányuló, rendkívül széles körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytattunk annak további irányáról és jóváhagytuk a kidolgozandó program rendszerét és szerkezetét. Másrészt

konkrét határozatokat hoztunk több olyan kérdésben, amely a KGST-országok együttműködésének továbbfejlesztésére vonatkozik. Végül pedig a tagállamok tervhivatalainak vezetői tájékoztatást adtak az 1971—75. évi nép- gazdasági tervek koordinálásának eddigi eredményeiről.

— A KGST 23. ülésszaka óta eltelt, egy év a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítését szolgáló munka jegyében folyt ezt országaink közvéleménye is érdeklődéssel kíséri. A KGST-or- szágok vezető gazdasági szakemberei, ideértve a kormányok illetékes tagjait is, rendkívül intenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának kidolgozásába. Ez igen bonyolult és nem kis időt igénybevevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk. hogv már ezen az ülésszakon több fontos határozatot tudtunk hozni. A

Hazaérkezett a KGST üléséről kormányküldöttségünk

Fock Jenő nyilatkozata

a varsói ülésszak jelentőségéről