Kelet-Magyarország, 1970. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
WTO. május t5. KELET-MAGYARORSZÄG Es ha panasza van ? A tsz-tagság érdekvédelméről A területi szövetségekhez, a járásokhoz, az országos napilapokhoz, a rádióhoz csaknem mindennap befut olyan panasz is, amit helyben el lehetett volna intézni, de a panaszos nem tudta, hogyan kezdjen hozzá. Szerkesztőségünk postájában is találunk ilyen panaszt jócskán. Senki nem akarja elvenni a termelőszövetkezeti tagoknak azt a jogát, hogy bármely állami, politikai vagy hírközlő szervhez forduljon panaszával. Éppen a falusi demokrácia szélesítésének idejét éljük. Bizonyos értelemben a járási tanácsok és a szerkesztőségek is örülnek minden hozzájuk forduló bizalmának. De hovatovább erőt, időt és energiát vesz el olyan ügyekkel foglalkozni, melyek nem is ügyek tulajdonképpen. Csak nem- értésből keletkeztek. A problémát csak fokozza, hogy igen sok szabolcsi dolgozó tér haza az iparból, közöttük igen sok fiatal. A vállalatoknál megszokták, megszerették a munkás-érdekvédelem szakszervezeti formáját és visszaérkezve falujukba, azt kérdezik: itt miért nincs érdekvédelem? ★ l Az élesen felvetett kérdésre ezt kell válaszolni: van. Többszörösen is. A termelőszövetkezeti törvény nagyon is világosan tisztázta ezt a kérdést. Egy jó törvény eleven érvényesüléséhez azonban kell egy kis jdő. Jó lenne, ha a törvényt többször, világosabban ismertetnék az ügyintézők is. és főleg a panaszok intézői. A termelőszövetkezeti tagok érdekeinek védelmét így felvetni mindenekelőtt sértő az elnökökre és a termelőszövetkezet vezetőire, akiket a tagság választott, titkos szavazással, tehát bizalommal. Nyilván azért, hogy érdekeiket képviseljék. Ellenük van szükség érdekvédelemre? Na jó, emberek vagyunk. Akit ma bizalommal megválasztottunk, annak kiderülhetnek hibái, túlkapásokra vete- medhetik. De a vezetőséggel együtt ellenőrző bizottságot is választ a tagság, amelynek elsőrendű kötelessége a vezetőség működését ellenőrizni. Ez az egyetlen bizottsága a termelőszövetkezetnek, amelyet szintén titkos szavazással választ a közgyűlés, amely tehát feladata elvégzéséről nem a vezetőségnek tartozik beszámolni, hanem a közgyűlésnek, amely megválasztotta. Hogy ezt kevesen tudják, vagy értik? Éppen ez a baj. Ezen kell segíteni! Az ellenőrző bizottság bármikor összehívhat rendkívüli közgyűlést is, ha úgy látja, hogy a választott vezetőség munkájában olyan torzulások 'Jelentkeznek, melyeket már csak a teljes nyilvánosság bekapcsólásával lehet rendbe hozni. ★ Bizonyos fokig érdekvédelmi szervek a termelőszövetkezet többi bizottságai is, melyeket ugyan a vezetőség nevez ki a saját munkája megsegítésére, de működésüket nem is lehet másként elképzelni, csak ha bizonyos önálló hatáskört is kapnak munkájuk elvégzéséhez. Mi más például a szociális bizottság, mint az idős falusi emberek, a járadékos tagok, a rászorulók érdekeinek védelmezője. És a háztáji bizottságok? Amikor a ma még olyan fontos kérdésekben, mint a háztáji földek kitűzése dönthetnek, nem a tagok érdekeit kell képviselniük? Lehetne erre azt kérdezni; hogy mi van akkor, ha rosz- szul működnek. Ha kifogás, panasz merül fel ténykedésük ellen? Erre is van járható út: fellebbezni lehet döntéseik ellen a vezető bizottsághoz, mely zömmel a választott vezetők testületé. így tehát ugyanaz a vezető bizottság, mely fegyelmező testület is, (fegyelmi jogkörénél fogva), másrészt érdekvédelmi szervvé válik, amikor vitás ügyekben a tagok érdekeit védi esetleges túlkapások ellen. (És még innen is vezet fellebbezési út tovább.) A fegyelmezésnél álljunk meg egy pillanatra: a termelőszövetkezeti törvény nemismerésének egyik legérdekesebb tünete, hogy véletlenszerűen megkérdezett tucatnyi tag sem., tudja, hogy a termelőszövetkezet elnökének nincsen fegyelmi jogköre. (Ellentétben a vállalatok igazgatóival.) Ez a vezető bizottság feladata, amelynek ülésén természetesen jelen van az elnök is, szavaz, befolyását érvényesítheti, de a távollétében is letárgyalható a fegyelmi ügy. ★ Még egyszer megismételjük: a termelőszövetkezeti törvény nagyon világosan, egyértelműen megszerkesztette a tagok érdékvédelmét is. A fölösleges panaszáradat egy része abból keletkezik, hogy ezt még nem ismerik eléggé falun. Jó lenne, ha széles körű tájékoztatás indulna meg a törvény ilyen irányú intézkedései ismertetésére is. Sokat tehetnének ennek érdekében a pedagógusok. Leghatásosabb akkor volna, ha egy-egy konkrét panasz kapcsán elmagyaráznánk minden alkalommal, hogyan is kellett volna azt intézni. Úgy gondoljuk, hogy a falusi demokrácia már van olyan erős, hogy a panaszok legnagyobb részét ott intézzék el, ahol kélet.keztek, ahol a panasz szereplői közismert emberek. Gesztelyi Nagy Zoltán Az ököritói Szamos menti Tsz ifjú gépszerelői kommunista vasárnapot tartottak és a keresetüket Vietnam megsegítésére ajánlották fel. ’ Hammel József felv. Kamondy László: Anyai kívánság ELCSERÉLT GYEREK Tegnap azzal állított haza a fiam, hogy délután a játszótéren elcserélte magát egy pajtásával. Szótlanul, de örömmel vettem tudomásul, hogy ezentúl csak jobb fiam lehet. f De kiderült, hogy csak a nevét cserélte el! A cserefiút Imrének hívják. Az én fiamat szintén. FÉLREÉRTÉS Két nyugdíjas találkozóit a villamosmegállónál, és szívélyesen üdvözölték egymást. — Hogy vagy? — Köszönöm... megvagyunk. — És a kedv« feleséged? — Hál’isten ő is jobban * van már. Ik. a* HonaaOb» hiwwrfT — A piacról jövök, — emelt meg egy liszteszsákot a fiatalabb —, napraforgót viszek a cinkéknek. — Aj, azokat mi már légen levágtuk! — legyintett az öregebb. — Nem a csirkéknek, hanem a cinkéknek — emelte meg a hangját a fiatalabb. — Cinkéknek?! — kérdezte csodálkozva az öregebb. — Azoknak minek? Találnak ők élelmet maguknak, ne félj! EGY RÉGI IMAKÖNYVBÖL — Pápai vizeken kalóz- kodtam, — ' gyónta meg egy buzgó kislány töredelmesen. — Tessék? Mit mondtál? — rezzent fel az öreg plébános a bűnlajstrom végén. S utána elkérte a lányka imakönyvét. Egy régi, rtaezbdl fordított imakönyv volt, amelyben a pápai vizeken való kalózkodás még halálos bűn volt. ATYAI FELVILÁGOSÍTÁS — Apu! Mi az ott a templom tetején ? — Az! — válaszolta szórakozottan az apa — meg jel, kislányom, plusz jel. — És miért van olyan magasan? — Mert magas a torony. NEMZEDÉKI BÉKE — Maradj csak, fiam, maradj — mondta az öregúr, amikor a fiam át akarta adni neki a helyét a villamoson. — De a bácsi idősebb — nézett fel a fiam. ^ Nem hiszem — válaszolta az öregűr. — Te hány éves vagy? — Hét. Es;y munkanap: 117 forint A „nyugati kapu“ Ha Záhony az ország keleti kapuja, akkor Ral-lirnazt a megye nyugati kapujának nevezhetjük. Itt lép szabolcsi földre akár vonaton, akár közúton a Borsodból érkező idegen. Márpedig nem köny- nyű dolog a világszerte , ismert Tokaj után egyenrangú partnerként fogadni a vendéget. A község szélső házai egészen az árterület hídjáig húzódnak. Főutcája — valamikor hadászati felvonulási terület lehetett — praktikusan alkalmazkodott ehhez, aminek most nem nagyon Örülnek a tanács vezetői. Éles és enyhébb kanyarokkal húzódik végig a község közepén és ehhez alakították ki a többi utcákat. Éppen ezért nein tartozik a legren- dezettebb községek közé. a lakóházak viszont annál szebbek. Kinőtt tervek Gazdag község Rakamaz. Termelőszövetkezetében 117 forintot ért egy 10 órás munkanap és évek óta a megye legjobb szövetkezetei közé tartozik. Két ktsz-e már nem is kisipar — mint azt a neve mutatja —, hanem hatalmas üzem. Csak a cipész ktsz-ben 850-en dolgoznak és termékeikkel komoly sikereket értek el hazai és nemzetközi piacokon egy-’ aránt. Gazdagságukat mégis leginkább á helyi takarékszövetkezet betétállományából lehet lemérni. 34 millió forinttal állnak az országos ranglista élén a falusi takarékszövetkezetek között és ebből hiányzik az a pénz, amit az elmúlt évben a 25 új és 40 felújított lakás építésére költöttek a község lakói. Elsőként készítették el a törpe vízmüvet a megyében. 1964-ben építették, de az egyre terebélyesedő községben már a múlt évben bővítésre szorult a vízműhálózat. Most a szenny- és csapadékvíz elvezetésének megoldása foglalkoztatja a község vezetőit. Volt általános rendezési tervük is, de kinőtték. Újabb távlati tervet akarnak készíttetni, amely a már eddig kialakult képhez alkalmazkodva szabná meg a további fejlődés útját. Mindent, ha pénz van A kereskedelmi hálózat és a lakossági szolgáltatás fejlődésének mindenkor együtt kell haladni a község fejlő— Akkor egyidősök vagyunk, kispajtás, mert én a nullát nem számítom. Hangosan nevettek ezen, s mint felnőtt, elmosolyodtam én is, örültem, hogy semmi nemzedéki ellentét nincs közöttük. anyai kívánság Miután a barátomék riadták a vidéki házukat, megkérdezték a mamától, hogy mi a kívánsága. A mamának nem volt semmi kívánsága, és a családi örökséget szét akarta osztani a két fiú között. A testvéreket nagyon feszélyezte ez a nagylelkűség, mert nagyon szerették és tisztelték az édesanyjukat, aki apa nélkül nevelte fel őket, és szerettek volna örömet szerezni neki. bármilyen anyagi áldozat árán is. — mama — mondta az í~ ősebbik testvér — csak van valami... olyan kívánsága, amire gyerekkorában vagv’ott? — Kislánykoromban — vallotta be a marna szemérmesen — szerettem volna Kínába utazni. Oda szívesen elmennrit meet is.. I désével. Igaz, a szövetkezetnek négy községről kell gondoskodni, de 25 kiskereskedelmi és 15 vendéglátóipari egysége képes a négy községet ellátni. Amiből nem volt megfelelő az ellátás, azt már az idén gyorsan pótolták. Felépítettek és április 4 tiszteletére megnyitottak a főutcán egy korszerű ÁBC-áruházat és egy eddig ellátatlan területen, az Akácfa utcában most épül egy újabb fűszer-csemege üzlet, de tervezik a vasüzlet bővítését is. Növekedett az utóbbi időben a ktsz-ek mellett a kisiparosok száma is. Volt már korábban festő, kőműves, asztalos, kádár, fodrász, de kapott működési engedélyt fodrász, tévészerelő, műszerész, vízvezetékszerelő, sőt még szekéríuvarozó és a házakhoz kijáró fafűrészelő is. Ezer gömbakác Fejleszteni mindent, amire csak pénz van, és minél gyorsabban. Ez az elvük a tanácsi vezetőknek. Van bölcsődéjük, óvodájuk, ahol a A nyíregyházi MÁVAUT forgalmi iroda mellett van egy kis helyiség a szolgálatban lévő, de éppen nem „utazó” kalauzoknak, gépkocsivezetőknek. Közülük beszélgettünk néhánnyal. — A sportról, a fociról elvitatkoznánk napokig. — Aki csendben akar lenni, az kimegy a kocsiba. Ott akár aludhat is. „Leülünk, beszélgetünk” A vasutasokat a vonatkísérő laktanyában, vagy a nyíregyházi állomáson, a pihenőszobában lehet megtalálni. Itt is akad mindig öthat ember, aki várja az utasítást, hogy merre menjen, mi lesz a munkája. — Leülünk, beszélgetünk addig, amíg nem kapunk utasítást. Néha azonnal indulni kell, máskor várunk egy keveset. — Ha nincs vonat és helybeli az ember — ahogy én vagyok — akkor hazakülde- nek. Tulajdonképpen nem számottevő a „holt idő”, ha csak egy-egy alkalommal vizsgáljuk. Viszont a közmondás is úgy tartja: sok kicsi sokra megy. A keresetben, a fizetésben pedig — bár más-más rendszer szerint — mind a vasutasoknál, mind az autóbuszkalauzoknál és vezetőknél korántsem egyenlő értékű a nem utazással, tehát nem vonaton, vagy autóbuszon eltöltött idő, vágj’is a „holt idő”. Ivanov György, az sm(á buszkalauz például Kálmán- háza és Nyíregyháza között teljesített szolgálatot. Reggel fél kilencre beérkezett Nyíregyházára és a következő járat csak délben indult vtsz- sza. Igaz, hogy közben elszámolt az előző napi bevétellel, megreggelizett, de még így is maradt ideje, amit jobb híján a pihenőszobában való beszélgetéssel töltött el. Hivatalosan szolgálatban «ok, McWBmt aki munkába járók igényeit teljes mértékben ki tudják elé. gíteni. A tantermekkel viszont problémák vannak, ezért határoztak úgy, hogy jövőre új nyolctantermes iskolát építenek, ami 10 millióba kerül a községnek. Jó tsz. jó ktsz-ek, jó takarék- és jó földművesszövetkezet. ami a lakosság jólétének alapja és eredménye. Élhetnének otthon saját kis „birtokukon” és mégis, ba valamilyen társadalmi akcióról van szó, akkor az egesz falu megmozdul. Mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavalyi 170 ezres társadalmi munkatervüket 350 ezerre teljesítették, idén pedig már félmilliót terveztek. Ezer darab gömbakácot elültettek és a járdaépítésnél is segítenek a község lakói. A község fejlődésének, előrehaladásának így a rendelkezésre álló összeg mellé jelentős összeget ad a lakosság, amely sokszorosan visz- szatérülhet a kulturáltabb lakások. a jobb közlekedés, a gazdagabb választékot kínáló bolthálózat, általában a városiasodás során. A rakamazi lehetőségeké jók,. fejlődő idegenforgalma azonban még számos kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. A jelenlegi gyors fejlődés alapján; nem sokáig. Balogh József küldhették volna egy másik járatra, ha szükség lett volna rá. Tíztől négyig Kocsis János, a vonatvezető (nem tévesztendő össze a mozdonyvezetővel, aki a mozdonyt irányítja) a kocsikért felelős, az ezzel kapcsolatos „papírmunkát” végzi — már délelőtt tíz órától benn van (egy tanfolyami oktatáson vett részt tíz óráig), bár csak délután négy órakor kezdődik a szolgálata. A felszerelést készítette elő. megnézte a legújabb utasításokat. A többi időt várakozással, beszélgetéssel töltötte. Látszólag tényleg elveszett a „holt idő”. A beszélgetés — még ha a munkahelyi problémákról is esik szó — nem sok hasznot hajt. A rádiózás valamelyest kikapcsolódás, vagy a vonatkísérőknél a televízió nézése már szórakozás is. Viszont a családjuktól távol vanak, mégpedig tetemes ideig. Gönczi Ferenc, a gépkocsivezető azt mondja, hogy egy jó sofőrnek mindig van mit matatni a gépe körül. Szakács Sándor, a kalauz számított erre, a munkával járó dolognak tekinti a várakozást. Hasznos Is lehet Legjobban mégis Kocsis János gondolkodik: — Célkitűzésem, hogy ami kötelező vizsgák vannak, azt munka mellett leteszem. Ha akarom, kiadódik az a kis idő, ami kell a felkészülésre. Töröm magam egy kicsit, és csak több lesz az ember, más kategóriába sorolnak, több lesz a fizetés. Neki tehát hasznos lesz a ..holt idő”. S bármennyire egyeztetne, sőrttík a járatokat. » közlekedési dolgozó, az utazó saemöyaet mindig számíthat rá, hogy akad kihasználatlan idő a munkájukban. Érdemes, ha ezt tanulásra, művelődésre fordítják. u°" X» - MIRE? lasutnsok, MAIALT-dolgozók közölt
