Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
^Tf%. Sprlífs ff. inecw-wAííf’AíiöMSJWP S. alM JEGYZETEK: Honvédelmi nevelés az iskolában Két esztendő telt el azóta, hogy megjelent a honvédelmi nevelés bevezetéséről szóló kormányrendelet. Azóta a megye valamennyi általános iskolájában tantárgyként bevezették, oktatják. Márciusban a kisvárdai járás iskoláinak honvédelmi felelős tanárai megbeszélésre, tapasztalatcserére ültek össze Ajakon, ahol az általános iskolát úgy tartják számon, mint az egyik legeredményesebb honvédelmi nevelést nyújtó oktatási intézményt a megyében. Ezért csapódhatott le itt, ezen a megbeszélésen két év minden pozitív és negatív tapasztalata, itt és így kristályosodhat ki a további helyes út, a válasz a „hogyan tovább” kérdésre. Apró-cseprő problémákkal küszködött eddig a honvédelmi nevelés. A legfontosabb kérdést, hogy ki és hogyan neveljen a honvédelemre, sokan azok közül, akiknek a kinevezést aláíró toll a kezükben van, félreértik, félremagyarázzák, vagy ami még rosz- szabb, mellékes, sokadrangú feladatnak tekintik. Csak így történhetett meg az is, hogy az egyik községben képesítés nélküli pedagógusnőt bíztak meg a honvédelmi neveléssel. És itt nem az a baj, hogy egy nőt bíztak meg ezzel a feladattal, hanem az, hogy olyan pedagógust, aki még az alapvető nevelési, pedagógiai munkával sincs tisztában. A honvédelmi nevelés pedig legalább olyan nehéz, mint amilyen magasztos feladat. A tapasztalatcserének otthont adó ajaki iskolát nem véletlenül választották ki a sok közül. Hiszen ebben az iskolában, jóval megelőzve az 1968-ban kiadott rendeletet, már 1964-ben belezették a honvédelmi nevelést. A tapasztalatok szerint legalább ennyi idő, és legalább ilyen hozzáértő emberek kellenek ahhoz, hogy a célul tűzött eredményeket el lehessen érni. Nem árt, ha a honvédelmi felelős tanár legalább olyan jó pedagógus, mint amilyen képzett tartalékos tiszt. És ie- gyen nagyon ötletes ember Hiszen az MHSZ, bár így is erején túl segít, nem tud any- nyi szemléltetőeszközt biztosítani, mint amennyire szükség lenne. így rendeztek be Ajakon honvédelmi termet, készítettek szemléltetőeszközöket, terepasztalt, mindezt társadalmi munkában. Sokan nem is tudják, milyen nagy baj, ha félreértik azt, hogy a honvédelmi megbízott tanár nem azért van, hogy neki legyen csak egyedüli feladata a honvédelemre való nevelés. Ez a munka mindenkié. Történelem-, földrajz-, vagy irodalomórán ugyanúgy lehet és kell honvédelemre nevelni, mint a honvédelmi foglalkozáson. Hiszen honvédelemre őszintén, teljes szívvel csak az képes, aki szereti a hazát. A hazaszeretetre nevelést pedig egyetlen tantárgytól sem lehet elválasztani. És volt még egy, amiért érdemes volt összeülni Ajakon és érdemes lenne sokszor, sok helyen még beszélgetni, tapasztalatot cserélni. Hogy csak olyan ember, olyan pedagógus fogjon ehhez a munkához, akiben cselekvő- képes lelkesedés, hazaszeretet van, aki saját magából tudja továbbadni a szenvedélyt. Horváth S. János Idegenforgalom és népművelés Két különböző fogalom: idegenforgalom és népművelés. De valcüiol a két fogalom tartalma egy pontban találkozik: mindkettőnek célja ugyanis az ismeretnyújtás, az tmberek tudásának, műveltségének bővítése. Az egyik, az idegenforgalom szezonnyitás előtt áll, a másiknak, a népművelésnek épp a nyár jelenti — az eddigi tradíciók szerint — az uborkaszezont. Az idegenforgalom és a népművelés elveiben jóllehet szoros kapcsolatot feltételez, a gyakorlatban azonban még elég kevés a mindennapos kötődése e két tevékenységnek. Nálunk, Szabolcsban különösen két esemény alkalmával nyújtják jó példáját e kapcsolatnak: az augusztus végi Nyírbátori Zenei Napok és a Nyírségi Ősz idején. De említhetnénk az IBUSZ és a TIT közösen szervezett országjáró túráit valamint azokat az útibeszámolókat, amelyeket a TIT előadói tartanak. Ezek hasznos és jó programok, de vajmi kevés ahhoz képest, amennyi lehetőséget, okos tartalékot rejt a turisztika a népművelés számára és fordítva is. A közelmúltban a megyei tanács vb határozata alapján életre hívták a megyei Idegenforgalmi Társadalmi Bizottságot, melyben népművelőink, kulturális intézményeink is képviseletet nyertek. Az elvi találkozás után most egy társadalmi szerv munkájában a gyakorlatban is szorosabb kapcsolatot létesíthetnek a két terület „hivatásosai”. Az országot járó turista számos megyében találkozik az idegenforgalom és a népművelés szolgáltatásokban megnyilvánuló összefogásával. Említésre méltó példája ennek a Szegedi Szabadtéri Játékok egy „melléktevékenysége”: a város egyik terén rendszeresen tartanak kis- filmvetítéseket a sétáló szegedieknek és a játékok vendégeinek. Vagy említhetnénk a hortobágyi hidi vásárt, ahol a múlt évben például a pécsi néptáncegyüttes nyújtott értékes kulturális programot az idegenforgalmi rendezvények kiegészítéséül. De milliónyi más példát sorolhatnánk fel... Nálunk Szabolcsban éppen a népművelés számára elég eseménytelen nyár kínálna száFÉLIDŐ a kenyérgyár építkezésénél Szeptemberben technológiai szerelés mmm ISapi húsz tonna kenyér mos lehetőséget: a turisztikai szezonban hétköznap délelőttönként szabadságon lévő városlakóink vagy a megyeszékhely és Sóstó vendégei szívesen vennék valamelyik mozink matiné előadását — jó filmekkel. A szabolcsi amatőrfilmesek megyénk turisztikai nevezetességeiről készített filmek nonstop vetítését megoldhatnák például a Sóstón. A város gyönyörű szabadtéri színpada pedig korlátlan lehetőségeket nyújt — az esti szabadtéri mozielőadásokon tűi — megyénk öntevékeny művészeti csoportjainak, együtteseinek műsoraihoz is. Gondunk, s feladatunk megyénk népszerűsítése, turisztikai vonzerejének megteremtése. Ebben a gondunkban pedig az eseménydús, gazdag és színvonalas programokkal telített nyári napok jó! segíthetnek. A szabolcsi nyár, ' a megye idegenforgalmi szezonjának jó megalapozása pedig most a szezon küszöbén lehetséges — a népművelők és az idegenforgalmi szakemberek összefogásával. Szilágyi Szabolcs Félidőhöz érkezett a nyíregyházi kenyérgyár építése: jövő tavasszal, 1971. márciusában kell átadni próbaüzemelésre. A megyeszékhely déli ipari övezetében, a Zója utca és a vásárosnaményi vasútvonal által határolt területen kezdték meg a megyei építőipari vállalat dolgozói e fontos ipari létesítmény alapozását, a sokat vitatott és módosított tervek szerint. Ma már alakul a gy ár külső formája: az egyszintes 40x40 méter alapterületű épülettömb vasbeton főtartói már állnak és a födém előre gyártott elemeit is nagyrészt a helyükre emelték. A hosszúra nyúlt tél, ha nem is gátolta, mindenképpen lassította a munka ütemét. De az építők ígérik, hogy a módosított tervben kitűzött határidőre, szeptember végére átadják technológiai szerelésre az épületet. Hogy pontosan tarthassák a határidőket és megszüntessék a belső munkanélküliséget. alapos munkaszervezést végeznek az építésvezetőségen belül. Ez ugyan valamivel több adminisztratív munkát ad — s bár csak januártól dolgoznak az új módszer szerint —, már érzik előnyeit. A kenyérgyár munkáit végző építésvezetőség öt munkahelyen dolgozik. Közöttük olyan fontos létesítményeken, mint a Nyíregyházi Gumigyár bővítése. a nyíregyházi malom és a kenyérgyár. Ezért volt szükség az újszerű munkamódszer kialakítására. Célbrigádokat szerveztek a különféle szak- és segédmunkásokból.' Ezeket mindig arra a munkahelyre irányítják, ahol éppen szükség van rájuk. A kenyérgyári építkezésen most az ácsbrigád dolgozik, zsaluznak az előtetőhöz, amely alá a rakodórámpát építik. A betonkeverő telepen készí tik az előre gyártott" elemeket, azután itt beépítik. A hónap végén jönnek a kőművesek, hogy felhúzzák a válaszfalakat a már beépített tartókra. Buchenwald tanítása Goethe egyik nevezetes mondása így hangzik: Eine Chronik schreibt nur derjenige, dem die Gegenwart wichtig ist.” Szabadon fordítva: A történelemből mindig az tanul, akinek a jelen fontos. Valóban, Buchenwald felszabadulásának 25. évfordulója jelenkori tanulságokkal szolgál. Ezekre megrázó erővel figyelmeztet a túlél"': buchenwaldi esküje és a nemzetek emlékműve is: Soha többé... Ez a Weimar melletti koncentrációs tábor Himmler rendőrdiktátor parancsára vált a poklok poklává. A krematórium, a lovardának nevezett kivégzőcsavnok, az orvosi kísérletező állomás, a hal enetek völgye, „a cső” és > kinzókamrák labirintusa az ő tervei szerint változót*: igazi haláigyárrá, ahol a kommunista Ernst Thälmann és a szociáldemokrata Rudolf Breitscheide szenvedte el mártírhalálát 55 000 német, osztrák, lengyel, magyar és más nemzetiségű társával együtt. Buchenwald drótsövényei mögött eleinte csak német politikai foglyokat és közönséges bűnözőket sorvasztottak, 1941 után hadifogoly szovjet katonákat és különféle állampolgárságú deportáltakat is „ezres szériákban.” Itt tökéletesítették szadizmusukat az SS-ek és az Ilse Koch típusú fenevadak, akik tetovált ember- bőrbe köttették könyveiket és készíttettek maguknak lámpaernyőt. Sokszor és sokat írtak Buchenwald borzalmairól, pedig a lesújtó szörnyűségek mellett az emberi hősiesség és helytállás valóságos csodái is megnyilatkoztak itt. Volt egy sajátos buchenwaldi fogolyerkölcs, amelyet a szívbemarkoló dal szövege őriz: „Denn einmal kommt der Tag, dann sind wir frei” — eljön majd a nap, amikor szabadok leszünk. Ezt az erkölcsöt a buchenwaldi illegális kommunista pártszervezet ápolta. Célját így foglalta egybe Betlen Oszkár, aki szintén túlélte a poklot: „Azt mondtuk: harc az élet és halál közt — tehát élet. Harc, amelyet nem szabad soha feladni, amelyben lehet és kell győzni, újra és ezredszer is. Itt, ahol minden rabot kimondatlan ítélettel ítéltek halálra, a mi legfőbb feladatunk, hogy minél több rabtársunknál akadályozzuk ennek a halálos ítéletnek a végrehajtását ... Vitába szálltunk azokkal, akik ezt a harcot kilátástalannak mondták... Mi másképp fogalmaztuk meg álmunkat. Valahogy így: átplántálni új és új rabtársainkba hitünket, tapasztalatainkat és fasisztaellenes gyűlöletünket. Menteni másokat, hogy azok megint másokat menthessenek. Egyszer be fog telni a halálárok, lesznek akik élve maradnak, s ítélkezni fognak gyilkosaink felett, ítélkezni a rend felett, amely ezeket a gyilkosokat adta...” Sok ember elpusztult Buchenwaldban, de a kommunisták szervezettsége és akaratereje nélkül senki sem maradt volna életben. Amikor a hitlerista ámokfutás már a végét járta, s Himmler parancsára az utolsó emberig likvidálni akarták Buchenwaldot, a kommunisták vezetésével felkelt a tábor és győzött. Lefegyverezték az őrséget, megfutamították az SS-t és megmentették 25 000 fogoly életét, köztük 900 gverme- két. Ezért aztán Buchenwald kettős tanulsággal szolgál a jelenkornak: öl az imperializmus. gyilkol a fasizmus, ha nem talál ellenállásra; de pusztul, ha az igaz emberek szembeszállnak velük. F. M. A nyíregyházi kenyérgyár építkezésén a betontartők zsaluzását bontja az ácsbrigád. Hammel József felvétel« Speciális technológiát alkalmaznak a talajviszonyok miatt. A vasbeton tartók a természetes talajon állnak. A feltöltés fölé, a tartókra vasbeton lemezt helyeznek, s erre épülnek a falak, melyek a rendeltetésnek megfelelő termekre osztják a nagy épülettömböt. A külső téglafalat nem húzzák a födémig, a tető alatt összefüggő üvegfalsáv díszíti körben az épületet, impozáns, modern külsőt adva az új ipari létesítménynek. A legnagyobb belső helyiség a korszerűen automatizált gépeket, olajfűtéses kemencéket magában foglaló sütőtér lesz. Ezekből a kemencékből hamutól, koromtól mentes, és minőségileg is jobb kenyér kerül majd ki, naponta 10 ezer darab. A sütőtér körül helyezkednek el a nyersanyag- és készáruraktárak, külön folyosóról nyílnak az irodák. A higiéniát és a dolgozók kényelmét szolgálják az öltözők és » zuhanyozók, melyeket kizárólag a közvetlen termelésben résztvevők használhatnák. A főépülethez fedett átjáróval csatlakozik egy kisebb, az utcafrontra, ahol egy üzlet, a karbantartó műhely és egy kisebb öltöző-zuhanyozó. valamint a porta kap helyet. Üzembe állítása után a napi 20 tonna kapacitású új, korszerű kenyérgyár — amelynek csupán az építési költsége meghaladja a 14 millió forintot — egymaga képes lesz ellátni kenyérrel Nyíregyháza lakosságát. (kádár) Balesetelhárítás és egészségvédelem a termelőszövetkezetekben A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek mind több nagy teljesítményű gépet, nagy hatású vegyianyagot használnak, s ez megnövelte a beleset veszélyét, fokozott védelemre van szükség a dolgozók épségének és egészségének megóvása érdekében. Ezt tartva szem előtt a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium tájékoztatási főosztálya a főbb tennivalókat „Balesetelhárítós és egészségvédelem a tsz-ek- ben” című brosúrában összegezte és adta közre. A brosúra ismerteti a vonatkozó rendeletek alapvető előírásait, melyeket alkalmazni kell nem csak a tsz- ekben, hanem termelőszövetkezeti társulásokban és az egyszerű mezőgazdasági szövetkezetekben is. A rendelet alkalmazása szempontjából a tsz-taggal azonos elbírálás alá esik a közös munkában részt vevő termelőszövetkezeti családtag és a tsz-ben munkaszerződéssel alkalmazott dolgozó és mindaz, aki a vezetőség engedélyével részt vesz a közös munkában. A tájékoztató röviden ösz- szegezi a balesetelhárítással kapcsolatos feladatokat, a szükséges védőberendezéseket, az oktatás, biztonsági szemle, munkavédelmi intézkedési terv és a balesetelhárítás biztonságtechnikai vizsga megszervezését. Részletes útmutatást ad ahhoz, hogyan kell eljárni üzemi baleset esetén, hogyan keli nyilvántartani és bejelenteni az üzemi baleseteket. Hasznos tanácsot ad a munkavédelmi szabályok megszegés« esetén, a fegyelmi eljárás lefolytatásához, a felelősségre vonáshoz. Közli a fontosabb óvó rendszabályok és szabványok jegyzékét.
