Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

»T9. Iprtlís 1. «fct ffW*— ÜNNEPI MfiLT.fNLET tt. oféal CSALÁD — OTTHON GYEREKEKNEK Horgolt férfikabát ' A kabátot szabásminta sze­rint készítjük el. A minta leírása: 1. sor: A láncszemsort s harmadik láncszemtől kezdve rövidpálcával behorgoljuk. 2. sor: 2 láncszemmel for­dulunk és minden rövidpál­cára rövipdálcát öltünk. 3. sor: 2 láncszemmel for­dulunk, 1 rövidpálca a rövid­pálcára. 1 relief pálca (az el­ső sor megfelelő rövidpálcáját jobbról balra átfogva húzzuk át a fonalat és azt kb. 1 cm magasra felhúzva horgoljuk meg a pálcát) és ismétlés 4 sor 2 láncszemmel for­dulunk és minden pálcára rö­vidpálcát öltünk. 5. sor: 2 láncszemmel for­dulunk, 1 rövidpálca a rövid­pálcára öltve, egy relief pálta a harmadik sor relief pálcá­ját átfogva és ismétlés. A továbbiakban a 4. és az 5. sor ismétlésével dolgozunk. A zsebeket rövidpálcákból horgolt csíkkal szegjük be. A gallér szintén relief min­tával készül és szemet szem­mel összedolgozva varrjuk a kabáthoz. Befejezés után a szabad ré­szeket — a gomblyukakat is — szoros szemmel körülhor­goljuk. A szem kozmetikája A szem ápolása, gondozása nemcsak szépészeti, hanem el­sősorban egészségvédelmi fel­adat. Rossz, gyenge világítás­tól például komoly fejfájást kaphatunk. (A rossz közérzet rányomja bélyegét külsőnkre, még a tekinteten is meglát­szik.) Viszont: hosszan tartó, túl erős fényhatás is súlyos következtéé nyekkel járhat a szem épségére. Kvarcolásnái — mint ismeretes —■ kötelező a fényvédő szemüveg haszná­lata. Napozásnál is ajánlatos szemüveg híján legalább jó­kora falevéllel letakarni az amúgy is csukott szemhéja­inkat Akinek nincs fényvédő napszemüvege, ajánlatos, ha már ilyenkor gondol a be­szerzésére, mert a barnás, szürkés, vagy egyéb tónusú gyógyüveg a kora tavaszi nap (ibolyántúli) sugárzásától is óvja a szemet. Ilyenkor érde­mes megszokni a viselését. Amellett nőknek különösen előnyös divatcikk is, de koz­metikai szempontból is hasz­nos. A hunyorgástól, a szem­héj erőteljes összehúzásától így nem kapunk fejfájást és nem mélyülnek úgy' el a rán­cok a szemzúgban. Egyebekben: a szemet reg­gel, felkelés után két tenye­rünkbe vett tiszta vízzel mos­suk ki — ez legyen a reggeli tisztálkodás kezdete. Este — ha a napi munkától fáradt­nak érezzük szemünket — fekvő helyzetben — langyos kamillateás borogatást te­gyünk rá 5—10 percig. Ha es­ti program előtt érezzük fá­radtnak, gyűröttnek szemün­ket, szemcseppet, vagy tiszta vizet cseppenthetünk bele. A modern arckikészítésnél mostanában nagy hangsúlyt kap a szem. Nem divat a haj­szál vékonyra kitépett szem­öldök. Divat a szempillafestés, a szemhéj-árnyékolás, sőt ;. felragasztható műszempilla. Mindezekből a szépészeti megoldásokból alkat és első­sorban életkor szerint Vá­laszthatja meg ki-ki a neki megfelelőt. A szemöldök — ha túl sű­rű, vagy orrtőnél összenőtt — igazításra szorul, a felesleges szálakat csipesszel szedjük ki (szedessük ki.) Akinek túl vé­kony a szemöldöke, barna, vagy fekete szemöldökceruzá­val rajzolja utána. De általá­ban arra törekedjünk, hogy a szemöldök természetes, ere­deti vonalát tartsuk meg. A szempillafestéshez leg­jobb a dobozos, vagy tubusos ecsettel felvihető festék. Mi­előtt felvisszük a festéket a szempillára, tiszta papírdara­bot tegyünk alá. Fiatalokon mutat jól a féstett szempilla. Harmincon túl már nagyon vigyázni kell a festéssel és az alsó pillákat ne fessük, öre­gít! A festett felső szempillasor fölé közvetlenül szoktak egy vékony (a széles nagyon fel­tűnő és öregít) sötét vonalat húzni, amely a szemzugoknál egyenes, vagy felfelé haladó ívben végződik. (A lefelé tar­tó vonalak is öregítenek!) Szemhéjárnyaláshoz világos­kék, Zöld, halványszürke, vagy kissé barnás festék divatos. Ez is inkább esti alkalomra való dísz. Aki nappalra hasz­nálja, alig észrevehetően te­gye. Mindezen szépészeti mű­veleteket azonban középkorú­nknak, vagy annál idősebbek­nek ajánlatos mellőzni, mert náluk minden túlhangsúlyozás inkább felhívja a korukra a figyelmet, mintsem használ Az ápolt, de feltűnés nélküli megjelenés, a tiszta tekintetű, smink nélküli szempár Sok­szor vonzóbb bármilyen „di­vatos” kikészítésnél. Süteményes receptek RUtáOS SZELET 25 deka lisztből, 15 deka vajjal, 1 tojással, 12 déka por­cukorral tésztát gyúrunk. Dupla késfoknyira nyújtva, gyengén kivajazott tepsibe tesszük, vékonyan bekenjük ribizlit, vagy málnaízzel és fé­lig kisütjük. Amig sül, kever­jük habosra 4 tojássárgáját 2Ó deka cukorral és 2 evő­kanál rummal, tegyünk bele 20 deka őrölt diót, a tojások keményre vert habját, jól összeelégvítve kenjük rá a félig kisült tésztára és las­sacskán süssük meg. HABTORTA Maradék tojásfehérjéből. 12 tojás fehérjéből kemény habot verünk, hozzáadunk 20 deka porcukrot és 15 deka pi­rított, darált mandulát. Jól megvajazott nagy tepsin gyen­ge tűznél megsütjük. Ha félig kisült, három lapba vágjuk és a következő krémmel töltjük meg: 15 deka vajat 10 deka porcukorral, 10 deka puhított csokoládéval jól kikeverünk, adunk hozzá 10 deka cukor­ból főzött sűrű szirupot. Ha kihűlt, még egyszer jól kike­verjük, mert úgy lesz köny- nyű, habos. MÉZES POGÁCSA 65 deka lisztben morzsol­junk el 10 deka zsírt és 5 de­ka vajat. Tegyünk hozzá 2 egész tojást, 20 deka porcuk­rot, 3 evőkanál mézet felol­vasztva, egy fél kávéskanál szódabikarbónát, 3 szem fi­nomra tört szegfűszeget, egy késhegynyi fahéjat és egy fél citrom lereszelt héját. Mind­ezt jól dolgozzuk ki simára. 2—3 óráig letakarva pihentes­sük, majd ujjnyi vastagra nyújtva, vágjuk ki pogácsa- szaggatóval, kenjük meg fel­vert tojással és gyors tűznél süssük ki. Vigyázat! Köny- nyen megég. Török Erzsi Mit tegyünk ha sír a gyerek ? Sír a kisbaba. Sír éjjel, sír napp: : ti lehet a baja? Ag­gód:' i kétségbeesett édes- an . áradt az anya, fáradt aí . sz család. . kisgyermekes családok életét sokszor keseríti meg gyermekük állandó telsírása, Á tájékozatlan édesanya ilyenkor addig ringatja a ki­es.t, míg az el nem csendese­dik. Mások meg bizonyos tá­jékozottságra h-vatkoznak és hagyjál? végletekig ordítani. „Nem jó, ha megszokja az állandó ringatást” — mond­ják, AZ első módszer valóban a túlzott elkényeztetéshez ve- zeí * és ebből szokott a leg tt) Uemetlenség szármáz n «íorit a második mód szé úl merev alkalmazása sen helyeselhető. Azért szük­séges erről szólnunk, mert á közfelfogás az előbbit illetően már bizonyos tájékozottság­gal rendelkezik. Miért kell vigyáznunk mindkét esetben, miért he­lyes most Is, ha azt a bizo­nyos „középutat” választjuk a szoktatásnál? (Tehát szokta­tásról azaz nevelésről van szó ez esetben. Ha a gyermek azért sír, mert valami baja van, mert beteg orvosi segít­séghez kell fordulni termé­szetesen ) Az emberi magatartás a feltételes reflexekre épül fél. A reflex egy adott válaszcse­lekvés az egyén szervezetét érő ingerhatásokra. Bizonyos meghatározott ingerhatások­ra sajátosan reagál a csecse­mő is. s ha valamilyen Spe­ciális hatás szabályos időkö zökben és rendszeresen éri gyermekünket, kapcsolat ala­kul ki idegrendszere és az őt érő állandó ismétlődő külső hatás között. Például, ha mindig déli tizenkét óra kő­iül etetik (ez az inger hatás); megszokja ezt és állandóan ti­zenkét óra körül lesz éhes (ez a válaszcselekvés, válasz- reakció.) Nos, ilyen típusú kapcsolat alakul ki az éjszaka és a rin- gatás között is, ha a szülő minden egyes felsírásra ölbe veszi csecsemőjét. Megszokja a gyermek, a például hajnal két óra körüli ringatást, ami ha ezután már csak egyszer is elmarad, sírni kezd. Következésképp módján kell bánni az éjszakai ringa- tásokkal — de lehetünk-e túl szigorúak? Az anya azzal a hittel, hogy nem akar gyer­mekében egy rossz szokást kialakítani, hagyja, hadd sír­jon a csecsemő. „Majd rájön, hogy hiába minden és abba­hagyja r — mondják ilyenkor és ha különben egészséges a gyermek, el is fog hallgatni. S aztán másnap felsír újra és azon módján abbahagyja is­mét. Majd megismétlődhet ez harmadszor is, negyedszer is és a tájékozatlan szülő nerri Is sejti, hogy gyermeke és a környezet között egy új kap­csolat alakúit ki. Az éjszaka jelzései számára a sírást fog­ják már jelenteni. Új kapcso­lat létesült az éjszaka és a sírás között. Mint ahogy e déli tizenkét óra mindig az etetést jelentette. úgy lesr gyermekünknek a például hajnali két óra a sírás ideje: azt szokja meg, hogy ilyenkor „sírnia kell.” Látható tehát, hogy bár nem helyes az állandó ringa- tás, a kényeztetés, az előnyös idegkapcsolatok (jó szokások) kialakításánál nem lehetünk merevek, túl szigorúak. Gyer­mekünk ftevelése, szoktatása nem idomitás, CB, J.) Törd a fejed Vízszintes: 1. Megfejtendő (utolsó négy­zetben kétjegyű msh). 6. Egy­mást követő betűk az ABC-ben. 7. Török, arab férfinév. 8. Szép közepe! 9. Szülő. 11. Gyalogol (utolsó négyzetben kétjegyű msh). 12. Cipő része. 14. Ő. 16. Megfejtendő. 18. Ajándékoz. 20. Ák. 21. Lángol. 22. Tagadószó. 24. Névutó. 25. „Az ember tra­gédiájáénak egyik főszereplője. 27. Falba vert vas. 28. Borból to­jással készül. 29. Görög „Z”. Függőleges: 1. Gabonaféleség. 2. Helyrag. 3. Ilona beceneve. 4. Római 51. 5. Szamos. . . (Szamos ment! község). 6. Szőrtüszőből lesz, ha begyullad. 10. A lötty. 11. Ló irodalmi kifejezése. 13. Pál be­tűi keverve. 14. Rá, irodalmi szóval. 15. összeférhetetlen. 17. Gyalogol. 19. Óvoda, kissé rossz­májú szóval. 21. Lét. 23. Boráról híres hegyaljai község. 24. An­nak a tulajdona. 26. MO. 27. Kétjegyű mássalhangzó. Megfejtendő: Vízszintes 16. 1. Múlt heti megfejtés: Kelleme­sen töltsd el a húsvétot. Könyvjutalmat nyertek: Beírna Gabriella Nyíregyháza, Enyedi István Nyírbátor és Jakab Mi­hály Csenger. KAKASRA Ukrán népmese-feldolgozás Mesélő: Kukurikú jó reg­gelt, mond a kakas, ha felkelt. Egy kiskakasról mesélek, gyerekek, figyeljétek. Kiska­kas, meg két egér, nagy ud­varban együtt él. A két egér, Ugri, Bugrí, szerette a napot lopni. A kiskakas korán kelt: i,Kukurikú, jó reggelt!” — kö­szöntötte a napot, s mindjárt munkához fogott. A nagy ud­vart kiseperte, a szemétét összeszedte, búzakalászt talált egy nap. Kakaska: Kukurikú, nézzük meg csak! Kisegerek, ide gyertek, Ugri, Bugri, siesse­tek! Mesélő: A két egér nem volt rest, odafutott egyenest. Ugri még is kóstolta, Bugri bölcsen rámondta: Bugri: Ki kell csépelni a szemet, lisztté őrölni úgy le­het. Kakaska: Ki segít csépelni Vajon, hogy a munkám jól haladjon? Ugri: Efféléhez kicsi va­gyok. Bugri: Csépeljenek csak a nagyok. Mesélő: A kiskakas fejet csóvál, szemétdombot, udvart bejár, összekeres kertét, utat, cséphadaró után kutat. Míg egyszer csak éles szeme, eresz alatt felfedezte. Előhúzta üggyel-bajjal, csépelt vele szörnyű zajjal, érett szemet mind kiverte, egy kis halom­ba seperte. Eközben a két egér a munkából mit se kér, haszontalan Ugri, Bugri, egy­mást tanította futni. Kakáska: Kukurikú gyer­tek, gyertek, Ugri, Bugri se­gítsetek! Ha a szemet zsákba szedjük, könnyén malomba vihetjük. Ugri: Azt ugyan hiába vá­rod! Bugri: Vidd magad a bú­zazsákot! Mesélő: A kiskakas mit te­hetett, zsákba rakta a sok szemet Jobb vállára hajítot­ta, egyedül ment a malomba. Kialkudta a molnárral, lisz­tet kap érte nagy zsákkal. A két egér ezalatt szundikált a pad alatt. Kakas meghozta a zsákot, a két egér szájat tá- tott. Ugri: Ennyi lisztét, jaj, ki látott!? Bugri: Süthetünk most le­pényt, fánkot! Kakaska: Hát a tésztát ki dagasztja? Azt is újra csak Kakaska? Ugri: Jól gondoltad, da­gaszd magad? Bugri: Mi majd hintázunk azalatt Mesélő: A két egér jót ne­vetett, padka szélén bukfence­zett. A szorgalmas kicsi ka­kas, fehér lisztből tésztát da­gaszt. Kakaska: Befűteni segítse­tek! Ugri: Játszanom kell. nem mehetek! Bugri: Gallyat törni nem szeretek. Mesélő: Hiába itt minden beszéd, kakas fűti a kemen­cét. A lepényt lapátra teszi, forró kemencébe veti. Azalatt a két egér, cini-cini, nem he­nyél. Bohóckodnak, tornáz­nak, cigánykereket hánynak. Szép piros lett a sütemény, belül omlós, kívül kemény, ki is szedte kakaska, asztalkö­zépre rakta. Pislogott a két egérke, fájt a foguk friss le­pényre. Cincogva kétlábra állnak, lepénykéből kunyerál- nak, addig-addig sündörög­nek, míg asztalhoz telepednek. Ugri: Jaj, de nagyon meg­éheztem ! Bugri: Friss lepényt de rég nem ettem! Mesélő: Kakaska csak nézi őket, cincogó semmittevőket Kukorékolt egy nagyot: Kakaska: Várjatok csak, várjatok! Semmiházi kisege­rek, kérdésemre feleljetek! Ugye pislogtok a tálra? Bú­zakalászt ki találta? Csépha- darót ki kereste? Hát a búzát ki csépelte? Bugri: (hangosan) Csak te_ csak te... Kakaska: Ki vitte a ma­lomba? Ugri: (halkan) Csak te vit­ted magadba. Kakaska: A tésztát ki da­gasztotta? Ugri: (halkabban). Egyedül csak te, Kakaska! ' Kakaska: Hát a fát ki ap­rította? Bugri: (egyre halkabban). Bizony azt is te, Kakaska! Kakaska: A kemencét ki fűtötte? Ugri, Bugri: (együtt, alig hallhatóan). Csak te, csak te! Kakaska: Hát ti mit csinál­tatok? Mesélő: A két egér hallga­tott, asztaltól elsompolyogtak, egy morzsa lepényt se kap­tak. Elbújtak a sarokba, utá­nuk ment Kakaska: Kakaska: Kukurikú. elme­hettek, lepényemből nem ehettek! Nincs helyetek, csak a sutba, bújjatok az egér­lyukba! Náplopónak nem jár étel — aki henyél, nem ebé­del. Bús Hona

Next

/
Oldalképek
Tartalom