Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-30 / 100. szám

IWB ápr»s SB. KSLET-MAG Y-ARORSZÁO • 8 eMaJ Zöld út — mindkét irányba Irta: Juri} Ilnyickij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátonlúli területi Bizottságának első titkára, a Lesi felső '■tanács képviselőié A MAG VAR STATISZTI­KAI KIADVÁNYOKBÓL MEGTUDHATJUK, hogy Magyarország külkereskedel­mi forgalmának több mint egyharmadát a Szovjetuni­óval bonyolítja. A két orszá­got egy vasútvonal köti ösz- sze, Záhony, illetve Csap ál­lomással, s itt halad át szin­te teljes egészében az „egy- harmad” szó alatt rejlő ha­talmas árutömeg. A csapi állomáson egy pil­lanatra sem szünetel a mun­ka. Zöld úton futnak mind­két irányba a szerelvények, egyszerre 70—80 féle áruval megrakva. A Szovjetunióból vasérc, koksz, szén, szer­számgépek, fa, olaj, henge­relt áru, műtrágya, gyapot, vegyipari cikkek, papír, Zá­honyból pedig bútor, szer­számgépek, textiláru, cipő, köpenygumi, bor, mezőgaz­dasági termékek, konzervek... A szállítmányok összetéte­léből is láthatjuk, hogy a kölcsönös árucsere-forgalom a két ország érdekeiből in­dul ki. Magyarország fejlett iparral rendelkező állam, de ipari nyersanyaghiánnyal küzd. A Szovjetunió, amely óriási nyersanyagtartalékok­kal rendelkezik, testvériesen megosztja földjének kincseit, ellátva a szükséges „táplá­lékkal” a magyar gyárakat. A Szovjetunió csaknem tel­jes egészében kielégíti Ma­gyarország vasércigényét, szállítja a faanyag háromne­gyedéi, a koksz, s a henge­relt áru mintegy felét. Ma­gyarország viszont a szovjet népgazdaság számára fontos termékeket — gépeket, mű­szereket, berendezésekét, közszükségleti cikkeket szál­lít. Csap — határállomás, de 8 határ ma már annak az elképzelésnek sem Telel meg, amit pedig így szoktunk ne­vezni, hogy a határ itt ba­rátokat köt össze. A „SZOVJET ÉS A MA­GVAK NÉP TESTVÉRI KAPCSOLATAINAK JEL- KEPE a Lenin-kert, amely a Kárpátontúli terület és Szabotcs-Szatmár megye ha­tárában virul, s mindnyájan A népmesében úgy törté­nik, hogy elindul egy ember­nek három fia szerencsét próbálni, mesterséget tanul­ni. De csak a legkisebbnek sikerül... Ebben a mai igaz történet­ben mind a háromnak sike­rült. Annyira, hogy elérték maguk erejéből, szorgalmuk­ból a legmagasabb minősí­tést, amit szakmában elérni lehet: a mesteri címet. A sós­tói szülői házból indult há ­rom fiú egymásba oltotta a villanyszerelő szakma szere- tetét, s egymásnak adta át az ismereteket is. Elsőnek a ma 42 éves Mik­lós tanulta ki a villanysze­relést a TITÁSZ-nál. Aztán maga mellé vette öccsét. Pált. Amikor György került a ta- nulósorbg. Miklós már a Vas- és Fémipari Ktsz vezető szerelője volt. az ő keze alatt tanulta a villanyszerelő szak­mát György is. Nem minden konfliktus nélkül — ahogy elmondták. Persze, ma már megbocsájtó mosolygással. Mert a legkisebb fiúnak ment a legnehezebben ..ez a dolog”. Sok pofon elcsattant — a testvér jogán tehette ezt Mi idős —, amíg betört a fiú. Mondta neki eleget, menjen pincérnek vagy cuk­rásznak, de ha a villanysze­relésből akar megélni, akkor tanulja meg tisztességesen a szakmát! Megtanulta, ahogy a testvérei... Mindhárom Nagy fiú. el­ismert szakembere mesterré* csak „A Barátság kertje” né­ven emlegetjük. .. .Területeink néhány konkrét együttműködési for­májáról szóltam, de sok száz példát említhetnék a mező- gazdaság, az ipar, a közle­kedés és szállítás, a kultúra és a tudomány területéről is. Bármelyiket is vizsgáljuk, mind a proletár nemzetközi­ség lenini tanításait példáz­za, a közös cél felé együtt haladó testvéri népek barát­ságát és együttműködését. Ungváron 20 évvel ezelőtt alakult meg a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság kárpá­tontúli megyei tagozata, amelynek ma több mint 50 kollektív tagja van — köz­tük az egyetem, nagy gyá­rak, kolhozok, iskolák, in­tézmények. A tagozat azt tartja leg­főbb teendőjének, hogy a terület lakosságát megismer­tesse a testvéri Magyaror­szág politikai, gazdasági és kulturális eredményeivel. Ebben nagy szerepet tölte­nek be a rendszeresen tar­tott magyar kulturális na­pok, amelyek a népeink kö­zötti barátság ünnepei. A képtárban magyar fes­tők, grafikusok, szobrászok alkotásait láthatják az ér­deklődők, az újságok hasáb­jain magyar újságírók szá­molnak be az eredmények­ről. Gyakran érkeznek hoz­zánk vendégek Nyíregyházá­ról, Miskolcról, Szegedről, Debrecenből és más városok­ból autóbuszokkal, barátság- vonatokkal, Állandóan szilár­dulnak A KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOK a vállala­tok, kolhozok, intézmények között. Rendszeresen kül­dünk és fogadunk munkás­paraszt küldöttségeket, a kultúra és az oktatás dolgo­zóit, kereskedelmi szakem­bereket. sportolókat. Igen sok iskolánkban működik internacionalista klub, a szolotvinóiak például buda­pesti. debreceni, siófoki, kis- várdai. miskolci, veszprémi, tatabányai gyerekekkel le­veleznek. A mester­hármas güknek. eíft a mesterlevél is igazolja. Miklós két éve kért kisiparos működési engedélyt, sokoldalúnak kell lennie, ha biztos megélhetést akar te­remteni a családjának. A 33 éves Pálnak hétféle, a villanyszerelésre épülő szak­vizsgája van. 1967-ben vé­gezte el a villamosipari tech­nikumot, s kapott elektro­technikus! oklevelet. A 26 éves György elektroműsze­rész. autóvillamossági szerelő és villanyszer ;iő mester. A nagy Nagy családban — kilencen vannak testvérek — a három villanyszerelő fiú különösen összetart. Testvé­ri kapcsolatukat a mesterség szeretete fűzi szorosra. Mik­lósnak, Pálnak már család­ja van. de gyakran összeül­nek tanulni, vagy megbe­szélni. ha szakmai problémá­juk akad. Rendszeresen ta­nulnak. képzik magukat. For­gatják a szakirodalmat. a szaklapokat. Kikapcsolódás­képpen pedig elmennek szur­kolni a Spartacusnak. össze­tartozásuk volt az oka annak is. hogy a legfiatalabb test­vér néhány hónapja átment Az együttműködés egyik legjelentősebb • formájának tartjuk azt a kapcsolatot, amely az ungvári egyetem és a nyíregyházi, szegedi és a debreceni oktatási intéz­mények között kialakult. Az Ungvári Állami Egyetem fi­lológia szakos hallgatói sze­rint nagy élmény volt azaz előadássorozat, amelyet. Lő- rincze Lajos akadémikus tartott a mai magyar nyelv­ről. De nem egyedül Lőrincze Lajos járt egyetemünkön. Szívesen látott vendég Csu­kás István, a Szegedi Peda­gógiai Főiskola Igazgatója, Szabó László, Polányi Imre nrofesszor és így tovább. Tőlünk is utaznak magyar kollégáikhoz. Nagyon hasz­nos volt a magyar forradal­mi mozgalom kérdéseivel foglalkozó tudósok magyar- országi tanulmányútja csak­úgy, mint az elméleti fiziku­sok és matematikusok láto­gatásai. HATÉKONYNAK BIZO NYÚLTAK A KÖZÖS SZE­MINÁRIUMOK, szimpozio- nok, amelyeket modem tu­dományos problémákról ren­deztek. Szegeden tartottak például egy közös konferen­ciát az oktatás hatékonyab­bá tételéről, amelynek során élénk információcsere zajlott le. Az ungvári egyetem és a Magyar Tudományos Akadé­mia tudósai, Katona Lóránt vezetésével magyar—ukrán, ukrán—magjai- szótárt ké­szítettek elő — amely rövi­desen nyomdába kerül. Igen sok publikációt cserél Sze­ged és Ti»gyáisj i>«i »f­megküldik egymásnak a fi­zikai, kémiai, orosz, és ma­gyar nyelvoktatási progra­mokat. Még egyszer Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek csal: példák a sok közül. A Szov­jetunió és a Magyar Nép köztársaság halára — a ba rátság és a testvériség jel­képe. a proletáré gj sé. szimbóluma, amelynek ápo lását Lenin oly fontosnál tartotta. bátyja munkahelyére dolgoz­ni. a Víz- és Csatornamű Vállalathoz. Jól érezte magát a ktsz-ben is. új munkahe­lyén nem lett több a fizeté­se, sőt még valamivel keve­sebb is. de bátyja a műveze­tője. Most mindkettő j üknek emelik a fizetését, mert a vállalat vezetősége kiadott egy olyan felhívást, mely szerint, ha valaki a szakmá­jában mestervizsgát tesz, óra­bérét 2 forinttal emelik, s a mesterlevél bemutatásakor 3000 forint jutalmat kap. Alig két hete, hogy túlju­tottak az eredményes vizs­gán — arra is együtt ké­szültek —. újra összeült a három Nagy fiú. Ugv döntöt­tek, magánúton elvégzik a hathónapos energetikus tan- folvamot. Ez sem lesz köny- nyű, mert Miklós, mint kis­iparos, sokat jár vidékre, ké­sőn érkezik haza. Pál pedig felépítette ugyan a házát, de még mindig akad tennivaló. György vőlegény. család- alapításra készül. De együtt vallják: a villanyszerelő mes­terség ma már olyan sokol­dalú. hogy egyszerűen nem szabad kihagyni a7 újabb és újabb szakismeret megszer­zésének lehetőségét. Egyik nővérük fia készül villany-szerelőnek. Szeptem­bertől a vasipari ktsz-ben ta­nul majd a gyerek. Elindul negyedikként a családból sze­rencsét próbálni — mestersé­get tanulni. Kádár Edit Szabolcsi vasasok Mint szabó a textilt, úgy szabják, darabolják a kemény acél! Szegedi István és Paj­tás József lakatosok a Fehérgyarmati Gépjavító Állomáson, melyből tetőszerkezet készük Lakatos, esztergályos, ma­rós, kohász, martinász, he­gesztő, kovács... mind meg­annyi foglalkozási ága a ko­runkban nélkülözhetetlen va­sas szakmának. Vassal, acél­lal dolgozik a műszerész, a vasbetonszerelő, az épületla­katos, a gépkocsijavító. a forgácsoló, s szinte nincs a világon még egy szakma, amely nélkülözné ennek az anyagnak a jelenlétét. Az ércbányászattól a legkénye­sebb híradástechnikai beren­dezésekig mindenütt, száz­ezernyi alakban jelen van a tüzes kohók ajándéka, a szor­gos kezek, ügyes gépek ké­szítette alkatrészek, az érzé­keny rugócskák, szegecsek, csavarok, Tliíomru" ' csiszolt csapágyak és fogaskerekek. ’Iparosodó megyénk ezer­szám igényli már a hajdan kevesek által gyakorolt szak­ma ápolóit. Nem kell már a felszabadult segédnek útra kelni, munká .után kilincsel­ni Budapest, Miskolc. Győr nagyüzemeiben, itt helyben van szükség az esztergályos­ra, marósra, szerszámkészítő­re. lemezlakaípsra, gépkar­bantartóra. A vasas szakmát tanult férfiakat, nőket, fiú­kat, lányokat keres felvétel­re megyénk valamennyi gyá­ra. üzeme. . Lassan hazatérnek a me­gyéből elvándorolt vasas szakmunkások. Otthonukhoz közel dolgozhatnak nem csak a megyeszékhelyen. hanem Kisvárdán. Mátészalkán. Fe­hérgyarmaton, Baktalóránt- házán. Záhonyban és Nagy- kallóban egyaránt. Az új gyárak, bővülő üzemek szá­mába egyre nagyobb ütemben képezik a fiatalokat a szak­munkásképző intézetek, s a vasas szakma változatos szép­ségeit kezdik megkedvelni lányaink is. Mert ügyes ke­zükkel, szorgalmukkal. a férfiakkal egyenlő rangot, megbecsülést, anyagi elisme­rést szereznek ők is a mun­kában. Szgjuna. mint a többi. De vasasnak lenni — régen és ma is — rangot jelent. Tóth Árpád Elek Emil Ma már egvre több nő választja hivatásául "asas szakmát. Tóth Erzsébet tiszavasvári 'esztergályos epei Autógyár megrendelésére alkatrészeket esztergál. Tizedszer élüzeni a nyíregyházi l es postahivatal Tizedszer nyerte el az él- üzem címet a megyei Posta- hivatal Nyíregyháza 1. Az is­mertebb nevén ,.1-es posta” dolgozói között április 30-án a postásszakszervezet szék-* házában 30 ezer forint jutal­mat osztanak ki. Itt adjak át a kiváló' dolgozó és más ki­tüntetéseket, a szocialista bri­gádok arany-, ezüst—és bronz­plakettjeit. a soron kívüli elő­léptetéseket. Az élüzemavaió ünnepsé­gen adják át, a Csályi Ferenc és a Petőfi szocialista brigád­nak az arany, a. Kossuth és a Gagarin brigádnak az ezüst plaketteket, a dolgozóknak az arany- és ezüstkoszorús jelvé­nyeket. öt brigád ért el bronzfokozatot. Ebben az évben elnyerte a „Szocialista munka osztálya'’ címet a kézbesítő osztály ez­zel harmadszor kapják, meg at elismerő oklevelet. A ne­gyei postahivatal április 30- án, délután 5 órakor sorra ke­rülő élüzemavató ünnepségen reszt vesz és a jutalmakat, ok­leveleket Nagy Tiborné, a Debreceni Postaigazgatósag vezetője adja át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom