Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

1S.EUET-M AGYAHÜRSZ AS S «Ms* Gazdasági jegyzetek Röplap a borítékban Tavaly a 92 milliós tervnek csak a háromnegyedét tud« te „hozni” a HAFE nyíregyházi gyáregysége. Ennek számos oka vo{t, a legáltalánosabb talán az, hogy még a tavalyit is tanulóévnek nevezhetjük. De a tudásról előbb-utóbb számot kell adni. Úgy tűnik, elérkezett az utóbb ideje is, mert 1970-ben a tavalyi nem tel­jesített tervnek is a kétszeresét kell legyártani Nyíregyházán, s nem túlzás azt mondani, hogy ez hatalmas erőfeszítéseket követel szinte minden dolgozótól. A munka ütemessé tétele érdekében sok szervezési intézkedést hoztak. Az egyik igen fontos, személyeket is érintő átszervezés januárban játszódott le. Fiatal mérnököket, technikusokat ne­veztek ki vezetőknek, s leváltottak néhány osztály- és műve­zetőt. A leváltottakat sem küldték el, inkább olyan beosztás­ba helyezték, ahol képességeiket jobban kibontakoztathatják. _ Ezzel az intézkedéssel a gyáregység középvezetői gárdá­ja ütőképessé vált, s ez megmutatkozott a munkában is. Az AS-sebességváltó alkatrészüzem külön „kormány- biztosokat” kapott. (így nevezték a vezérigazgató és a gyár­egységvezetés által kiküldött két megbízottat.) A „kormány- biztosoknak” kellett zökkenőmentessé tenni az együttműkö­dést a 2. számú gyáregységgel, hiszen Nyíregyháza onnan kap­ta az anyagot, s oda küldte további megmunkálásra a kész alkatrészt. A régi gépek eközben beálltak, s számos új is érkezeti. Javult a szerszámozottság, jöttek új köszörűgépek, bukópré­sek, s több hasonló, nagy termelékenységű gép. Ezek mellett az idei első negyedévben lecsökkent a fluktuáció, hiszen a szervezettebb munkával növekedett a termelés és ez megmutatkozott a keresetekben is. Kezd kiala­kulni a gyáregység törzse, amire később a következő nagy témákban is lehet építeni. (Elenyésző mozgás még a betaní­tott és segédmunkások körében van.) Az év elején a gyár létszáma meghaladta a félezret, s év végéig eléri a hatszázat. Bár a létszámban megtakarítás volt (kényszerű, a la­katoshiány miatt), sikerült a negyedéves tervet teljesíteni 3 34,3 milliós termeléssel. Ez csaknem fele a teljes tavalyi ter­melésnek! _ Az áprilisi fizetéskor a HAFE dolgozói a borítékban nem csak pénzt kaptak, hanem egy röplapot is. Ebben a gyár­egység gazdasági és társadalmi vezetői megköszönik a dolgo­zóknak az első negyedévben végzett jó munkát. Kun István A járható út Általános gyakorlat a megye termelőszövetkezeteiben, hogy a betanított munkásoknak átlagosan öt, a szakmunká­soknak pedig tíz százalékkal magasabb fizetést adnak, mint a szakképzetleneknek. Ez így is van rendjén, mert természetes, hogy a magasabb szakképzettséget meg kell fizetni. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a legtöbb helyen tesznek is azért, hogy minél több szakemberük le­gyen, Nyíregyházán és Tiszabercelen kertész szakmunkásokat képeznek, Baktalórántházán növénytermesztő gépészeket, Má­tészalkán pedig állattenyésztőket. A hagyományos állattenyésztést még megoldották va­lahogy a közös gazdaságok. De mi lesz a most épülő korszerű sertés-, vagy tehenészeti telepekkel? Azokkal a már inkább üzemnek, mint istállónak nevezhető kombinátokkal, ahová csak fürdés után lehet belépni? Nem mintha a fürdés, vagy a fehér köpeny lenne a legfontosabb fokmérő, de valamit azért jelez. Államunk sok milliós támogatást ad a szakosított ser­tés- és tehenészeti telepek építésének meggyorsítására. A kö­zös gazdaságok pedig ki is használják ezt a lehetőségei. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy huszonhat korszerű szarvasmarhatelep építésé kezdődött meg megyénkben 300 ■ tói 600 férőhelyes nagyságban. A tizenhárom sertéstelep közűi már üzemel a nyíregyházi Ságvári, a mátészalkai, de befeje­zéséhez közeledik a nagyecsedi sertéskombinát építése is. Ezek a számok már önmagukban sokat mondanak. Pe­dig nem szerepel bennük a baromfi- és juhtenyésztésben vár­ható óriási fejlődés, ami néhány év múlva napi örömünk es gondunk lesz egyszerre. A fejlődés így nagyon egyoldalú. A szakosított telepek­hez hozzáértő szakmunkás kell. A technikumokban végzett szakemberekre még középvezetőként szükség van a közös gazdaságokban, a járható út csak az állattenyésztő szakmun­kásképzés megteremtése. Balogh Józscf vv Még az álma is nyugodtabb az embernek...1* MEGJEGYZÉS Veszélyes mulasztás 4 belső ellenőrzés tapasztalatai a Szatmár‘beregi TBSZuV termeiősző vetkezeteiben A küldöttgyűlés hatarossa- ta alapján, hetvenkét, jól képzett szakember bevonásá­val szervezte meg a terme­lőszövetkezetek belső ellen­őrzéséhez szükséges revizo­ri hálózatot a Szatmár-beregi TESZÜV titkársága. Ezzel megteremtették a szövetség alapszabályában is rögzített fő tennivaló lehetőségét. Ezentúl a szövetkezetek kül­ső szakembereket is igénybe vehetnek a belső ellenőrzés segítésére és szervezésére. \i ellenőrzés eredménye: több százezer forint A termelőszövetkezetek legjobb agronomiai, műszaki és adminisztratív szaketnbe- re* ~ ^könyvelők, mérnö­kök, jogászok — vesznek részt ebben a munkában. Olyanok, akik nem csak hoz­záértéssel, hanem kedvvel is vállalták a feladatokat. Ve­lük és a termelőszövetkeze­tekkel kötött megállapodás alapján az elmúlt évben már huszonöt alkalommal került sor olyan ellenőrzésre, ame­lyet a szövetkezetek kértek. Az ellenőrzések nyomán fel­tárt hiányosságok megszűn­tetése — annak ellenére, hogy nem voltak számotte­vően nagyok és gyakoriak — több százezer forint ered­ményjavulást jelentettek a szövetkezeteknek. A jól felkészült, speciális feladj tokkal foglalkozó, kül­ső szakember jobban megta­lálja a hibát és annak az okát” — vélekedik az újsze­rű belső ellenőrzésről Joó Endre, a tiszakerecsenyi Dó­zsa Tsz elnöke. A kérésükre beütemezett általános elle­nőrzés eredményére — an­nak ellenére, hogy biztosak a dolgukban — maguk is kíváncsiak. S mint mondot­ta az elnök, ezentúl rend­szeresen, félevenként, kérnek elemző vizsgálatokat. A gyér teleki Arany Kalászból Sza­bó László, az elnök szemé­lyesen kért általános, min­dent átfogó ellenőrzést. An­nak ellenére, hogy nemrég a pénzügyi vonalon tartott re­vízió alkalmával a járási ta­nács vb szakemberei min­dent. rendben találtak. Csűrös János, a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke mondta: „Nálunk az ellenőrző bizottság kért ál­talános vizsgálatot. Az ered­mény nagyon tanulságos volt, hiszen egy olyan 300 ezer forintos termeléskiesés oka­ira derített fényt, amelyre egyáltalán nem is gondol­tunk. Elhatároztam, hogy a saját magam megnyugtatá­sára is minden évben igé­nyelni fogom az ellenőrzést.” Mi Tolt a termeléskiesés oka ? A váliajl vizsgalat érde­kessége egyébként, hogy a probléma nem is ott jelent­kezett, ahol gondolták. A nagy összegű terméskiesés például egy meggondolatlan szervezési hiba eredménye, amelyet az ötholdas fok­hagymaültetvény sínylett meg A konyhakertészetben dolgozó, a palántaültető gép­hez is betanított munkásokat a gépekkel együtt átcsopor­tosították a növénytermelés­hez. Ahelyett, hogy az ott dolgozókat is betanították volna erre a munkára. S míg a növénytermelésnél munkaerőfelesleg jelentke­zett, a konyhakertészetben — munkáskéz híján — el­gyomosodott a fokhagyma. „Megnyugtató ez az ön­kontroll — mondja Varga József, a géberjéni Győzelem Tsz elnöke. — Mi kértük, mert jónak tartjuk. Tíz éve végzem már ezt a munkát, érzem, hogy tiszta a kezem, de hátha vétettem valamit, amit az ellenőrző bizottság sem vett észre. Semmi szük­ség nincs árra, hogy a tu­datlanul elkövetett hiba esetleg három év múlva de­rüljön ki. Még az álma is nyugodtabb az embernek, ha gyakran és hozzáértéssel ellenőrzik a munkáját.” Ha­sonló véleményen van Siket Gyula, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz elnöke is. A megfogad«!! tanácsok Simon Péter, a csengeri Lenin Tsz elnöke: „A mi termelőszövetkezetünkben konkrét gazdasági ered­ménnyel járt az általunk kért szakterületi ellenőrzés. A tehenészetben tanácsolt változtatások — egyedi ta­karmányozás stb. — a tej- hozam és borjúszaporulat nc- veked * e révén éves szinten negyvenezer forint többletet jelentett. Az új módszerű belső el­lenőrzésbe bevont szakembe­rek közül harmincán a szám­vitelben, tizenöten a növény- termelésben, tizen a kerté­szetben, nyolcán az állatte­nyésztésben, öten a gépesí­tésben nyújtanak alapos, szakszerű segítséget az elle­nőrző bizottságoknak, s dol­gosnak a tételes vizsgálatot nál. Négy jogtanácsos is se­gíti az önkontroll jellegű el­lenőrző tevékenységet. Nem ok nélküi jelentke­zett Ilyen igénnyel erre az évre már hetvenkét tsz. A megbízások alapján, a kidol­gozott program szerint már több termelőszövetkezetben tartottak az idén is általá­nos, va * szakági ellenőrzést. S áltól ez már megtörtént, ott nyugodtabban dolgozhat a vezetőség, az clnöX mert ha hibáztak is, könnyebb a megszüntetése. Hiba ott lehet, ahol dol­goznak. S ez alól a vezetés sem kivétel. A legjobban szer­vezett gazdaságban is meg­nyugtató az önkontroll, egy­más munkájának szakszerű értékelése. Tóth Árpád--------------« Évente csaknem 100 millió forint értékű mérgező vegy­szert használnak fel a megye közös gazdaságaiban. Ezek­nek a kémiai szereknek nemcsak a tárolása, de még inkább a felhasználása nagy hozzáértést, szakértelmet igé­nyel. Ezért szól úgy a ren­delkezés, hogy az Ilyen nö­vényvédőszerekkel való fog­lalkozás csak szakképzett munkásokkal hajtható végre. Úgy tűnik, ennek ellenére mégis akadnak termelőszö­vetkezeti vezetők, akik köny- nyelműen kezelik ezt az ügyet, nem gondoltak arra, hogy a vegyszerekhez értő szakmunkásokat képeztesse- nek ki. Szabolcs-Szatmár 48 termelőszövetkezetében még mindig Irányoznak az ehhez értő szakmunkások. Egyes vezetők úgy gondolják, hogy ezt a munkát másodállásban is meg lehet oidani. Ez lehe­tetlen. Éppen a szakmunkásprob­léma megoldása érdekében szerveztek növényvédő tan- folyamot a napokban a nyír­egyházi technikumban. Érte­sítették erről az érintett ter­melőszövetkezeteket is, ennek ellenére a 46-ból alig 15-en küldték el képzésre azokat a tsz-tagokat. akikre e felelős­ségteljes munkát kívánják bízni. Nem tudni, mire '/ár­nak az érintett tsz-ek veze­tői. (ík) Koratron ruha, takarmányőrlő A szabolcsi ipar újabb termékei Újdonságot közlő jó híre­ket kaptunk két megyei nagyüzemünktől. Az idén először készít a belkereskedelem megrendelé­sére a világpiacon már is­mert Koratron nadrágokat, szoknyákat a nyíregyházi ru­hagyár. Ebből női modelleket egyáltalán nem gyártottak, most a Férfiruházati Nagy­kereskedelmi Vállalattal tör­tént megegyezés szerint nad­rágokon kívül női és bakfis pantallókat, szoknyákat is adnak a hazai piacnak. Az előzetes tárgyalásokon 40 ezer darabról szólt a megállapodás. Az első né­hány ezres tétel már a jövő hónapban az üzletekbe ke­rül — reklámként. Azután a többi is, mert bizonyára megkedvelik a vásárlók. Ed­dig, ha az exportból vissza­maradt modellekből kaptak a magyar ruházati üzletek, rövid idő alatt elkapkodták a könnyű, tavasszal, nyáron :s viselhető, speciális hőkezelt éljárással formatartóvá kiké­szített férfinadrágokat. A belkereskedelem meg­rendelése már gyártás alatt, a termelő szalagokon van. Ez köti le ezekben a hetek­ben a ruhagyár kapacitásá­nak 60 százalékát. Eközben természetesen exportkötele- zettségüknek is eleget tesz­nek. Most szovjet megrende­lésre pantallók készülnek hagyományos szövetből és egy angol cégnek férfi- és kamasznadrágok az említett Koratronból. A Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat legújabb terméke a D—40-es kalapácsos dará­ló — amely a Budapest1 Nemzetközi Vásár egyik kiál­lított gépe lesz — prototípusa már hónapok óta sikeresen üzemel a nyíregyházi Ságvá­ri Tsz-ben. Az eddig gyártott D—24-es kalapácsos darálóval szem­ben a teljesítmény, közel megkétszereződik, ugyan­annyi energia felhasználása mellett, így az új takarmány- őrlő alkalmas a sertés-, a szarvasmarha-, a baromfi­kombinátok kiszolgálására. Ugyanakkor termelőszövet­kezetek is gazdaságosan hasz­nálhatják, tehát elődjének szerepét is betölti. Az idén csupán a nullszéria, 23—30 darab D—40-es daráló hagy­ja el a gyárat. 1971-ben kez­dik meg ennek a gépnek a sorozatgyártását. A vállalat szerkesztési osz­tályán pedig már egy újabb mezőgazdasági munkagép tervein dolgoznak a terve­zők. Ez egy óránként 12 ton­na kapacitású kukoricamor- zsoló-szelektáló lesz. Még a BNV-t megelőzően, egy másik nemzetközi zsűri előtt is vizsgázik a nyíregy­házi gyár terméke. Április 27-én indítják útba Jugo­szláviába az UNIFRUCT—4 gyümölcsosztályozójúkat, hogy bemutassák a Növi Sad-J nemzetközi ipari kiállításon. ej Keszthelyi telefon Fiatalság — falun Mezőgazdasági szakmunkás és repülős növényvédő egy­aránt volt azon a kétnapos országos tudományos ülés­szakon, amelyet Keszthelyen rendezett a KISZ Központi Bizottsága a ,Lenin-centená- rium jegyében. A Balaton-parti főiskolán akadémikus, aspiráns és párt­munkás együtt ült le megvi­tatni a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság gondjait, problémáit. — Ilyen átfogóan mégnem volt szó a mezőgazdasági if júság mai gondjairól. Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bi­zottságának első titkára — maga is agrármérnök — fog­lalta össze így a véleményét. ★ Dr. Bélák Sándor, a MTA levelező tagja, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektora vitaindító referátu­mában két kérdés köré cso­portosította gondolatait. Azt vizsgálta, miért ment el a fiatalság ilyen nagy szám­ban a faluról és miért nem választja még ma sem szíve­sen munkaterületenek a me­zőgazdaságot. Azt kísérelte meg felmérni, milyen lehető­ségek vannak, hogy a jövő mezőgazdasági nagyüzemei a fiatalság részére életcélt, vonzó munkaterületet je­lentsenek. A vitaindító előadást kö­vetően négy korreferátum foglalkozott parasztifjúsá­gunknak a mezőgazdaságban lejátszódó, a műszaki forra­dalomhoz, a falu társadalmi életéhez fűződő viszonyaival, a falusi fiatalság társadalmi struktúrájának alakulásával, erkölcsi, politikai nevelésé­nek kérdéseivel. Ez utóbbi témáról éppen Orosz Ferenc, a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság első titkára beszélt részlete­sen. aki egyik felkért elő­adója volt a tudományos ülésnek. A többi között szin­tén foglalkozott azzal, ho­gyan is lehetne csökkenteni a város és az ipar elszívó hatását. Az okosabb, értelme­sebb. kulturáltabb élet igé­nye alapvetően jelentkezik a ma falusi ifjúságánál. Ezt kí­vánjuk továbbfejleszteni és lehetőséget adni a kibontako- sésjsl Ezt kell segítenie az erkölcsi és politikai nevelés­nek, megteremtve az aktív cselekvő politikai gyakorlat lehetőségét. Mindez mai fela­dat, amely a jövő mezőgaz­dasági nagyüzemének — amelyet inkább az élelmiszer- gazdaság névvel lehetne il­letni — kialakítását segíti. Ebben az új típusú mezőgaz­dasági üzemben ifjúságunkra, az ifjúsági szövetségre, alap­vető feladat vár. ennek eredményes megoldása azon­ban nem csak a fiatalok, ha­nem mindannyiunk érdeke. ★ A szabolcsi küldöttség — amely a legtávolabbról utar zott a tanácskozásra és a legszervezettebb delegáció hírében állt — szinte minden tagjának bőven lett volna mondanivalója, hozzászólása, de a hivatalos ünnepi ülésen nem kaphatott mindenki szót, így érthetően egymás között folyt az élénk eszme­csere. Makkay Piroska, a Nyírsé­gi Homokkísérleti Intézet KISZ-titkára — tudományos munkatárs —, a szakembe­rek elhelyezési gondjairól szólt. Kapcsolódott a vitain­dító előadáshoz: nagyon fontos volna, hogy a felsőfo­kú technikumot, egyetemet végzettek a néhány hónapos gyakorlat után kerüljenek megfelelő beosztásba. Jelen­leg gyakori, hogy mezőgazda- sági szakmunkás és főagronó- musi, elnöki beosztásban minden munkaterületen meg­található. Ez főképp az ala­csonyabb beosztásokban, pa­zarlás a főiskolai tanulmá­nyokkal. Zentai Gyula agrármérnök, a vásárosnaményi Vörös Csillag Tsz főagronómusa hozzászó­lásában szemléletesen világí­tott rá a mezőgazdasági szakmunka fontosságára: gazdaságunkban évente annyi vegyszert használnak fel, amennyi 30 millió ember ha­lálát okozhatná. A kérdés talán felesleges is, vajon, kell-e ennek kezeléséhez, fel- használásához jól képzett szakmunkás. Egy másik figyelemremél­tó gondolatot is feltett a szabolcsi küldött: hogyan ta­nítják a mezőgazdasági is­mereteket az általános is­kolákban, hogy kívánják ezt a munkát megszerettetni? Többnyire a kisüzemi munka minden hátrányát bemutató gyakorlókertek ma már nem képesek a mezőgazdasági munka reális megismerteté­sére. Éppen ezért a korszerű nagyüzemnek kellene az is­kola segítségére sietni, hogy a tanulók a maga valóságá­ban lássák a legújabb gépe­ket, felszereléseket, a komp­lex telepek munkavégzési fel­tételeit. Bizonyos, hogy je­lentős változás állna be az iskolai tanulók irányultságá­ban is. ★ Jó néhányszor szoba került a küldöttek között a nyirlu- gosi példa, ahol a gyerekek nem csak elméleti, hanem valóban gyakorlati oktatást kaphatnak, s közben jelentő­sen hozzájárulnak a község ellátásához is. Az is kitűnt a beszélgeté­sekből: azokon a helyeken, ahol az iskolában megalapo­zott gyakorlati munka is fo­lyik és rendszeres kapcsolat van a mezőgazdasági üzem között, sokkal kevesebb prob­léma van a fiatalok elván­dorlása miatt. Ezzel meg is közelítettük az egyik nagy gondot: már az általános iskolai oktatásnak sokkal jobb, az életet, a me­zőgazdasági szakmunkát a maga valóságában bemutató ismereteket kellene adni. Hogy milyen módszerekkel, azt pedagógiai és mezőgazda­sági szakembereknek közösen kellene kidolgozni. Keszthely, 1970. április 24. »wft Steáa*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom