Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Í970. április IS KELET-MAGYARORSZAG 5. ritäe Lehet-e albérletb adni? Döntött a Legfelsőbb Bíróság KiV FALUSI Nfcf'MU VL LOTÖL HALLOTTUK — a nyíregyházi járás egyik köz­ségében — hogy náluk „ki­adták albérletbe a művelő­dést.’’ Először nem értettük kik adták ki, miért és ki­nek. „Senki nem törődik ez­zel a községben. Egyedül a tanács gazdasági ügyintézője tárgyal velünk, ő is a kitöl­tendő csekkek, a költségve­tések miatt.. A problémát bogozva több községben is hasonló „albér­leti” helyzetet tapasztaltunk. Szinte nincs két egyforma viszony a tanácsi, szakigaz­gatási irányító szervek és a művelődési intézmények között, mégis sok a közös vonás. Az egyik községben látszólag megvan a törődés a népműveléssel, de ez for­mális. A tanács vezetői rendszeresen eljárnák a kul­turális rendezvényekre, oly­kor meg is kérdezik nincs-e probléma. Mindez azonban nem pótolja a tartalmas irá­nyító es ellenőrző munkát. De az a vezetési stílus sem hozza meg a kívánt eredményt, amivel a nyírbá­tori járás egyik községében találkoztunk. A tanácselnök mindennap csaknem min­den percéről elszámol­tatta a népművelőt. Vagy': a vásárosnamé­nyi járás egyik községében, ahol a tanácselnök dönti el, hogy fogadják-e a nagy pén­zért haknizó „szórakoztató” brigádokat. A művelődési ház tiszteletdíjas vezetője hiába érvel, hivatkozik a korábbi deficites előadásra, neki annyi feladata marad, hogy „végrehajtsa az utasí­tást.” Lehet-e mindent albérlet­be adni? — kérdeztük több községben tanácselnöktől, párttitkártól, művelődési otthonok vezetőitől. Termé­szetesen kevesen válaszoltak igennel. Akiket megkérdez­tünk, többségükben mégis kiadják albérletbe a népmű­velés irányítását, gondozását, bár ezt valahogyan magya­rázni próbálják. Egyetlen ta­nácselnök. az őri Markortcs Imre értékelte önkritikusan a saját munkáját, nem rös- tellte bevallani, hogy a gaz­dasági, közigazgatási, község­fejlesztési és egyéb tenniva­lók sorában legjobb indulat­tal is a harmadik, negyedik helyen áll a népművelés gondozása, Mások a forma­litásokba kapaszkodva igye­keztek bizonyítani, hogy ők érzik a felelősséget, s ha nem is járnak rendszeresen a kulturális rendezvényekre, mindig lelkiismeretesen na­pirendre tűzik vb-üléseken, és más fórumokon a népmű­velési feladatokat. SZÉLSŐSÉGES ESETEK is vannak, amikor a népmű­velő csupán a tanacs hiva­talsegédével tartja a „kap­csolatot.” Ugyanis a dobolás, vagy hangszóró útján a hi­vatalsegéd teszi közhírré az ünnepségeket, a színházi, műsoros esteket. (Volt egy község, Gulács, ahol a dobo­lásért a községi tanács díjat is szed a saját művelődési otthonától). Egy kis túlzással néhol azt is mondhatnánk, minden el­érhető embernek „szokás” kiadni azt az asztalt, amin a népművelés is van. Ter­mészetesen nem mindenütt van 1 így, s most arról szó­lunk, amely negatív példái­val figyelmeztet a tenniva­lókra. Egy község, több ezer dolgozó kulturális gondozá­sának felelős irányítását, ter­heit áthárítani másokra ká­ros, tartósan megbéníthatja a népművelés sokrétű mun­káját. Van ebben egy adag közömbösség, a felelősség áthárítása, hozzá nem értés, és közönséges emberi lusta­ság. Olykor csupán hibás né­zőpont, amely nem tartja egyenrangúnak a kulturális feladatokat a gazdasági, po­litikai és egyéb tennivalók­kal. NEM BIZTONSÁGOS ez az „albérlet” annak sem aki átadja, annak sem aki kap­ja. Hogyan tud felelős fóru­mon beszámolni, saját véle­ményt alkotni az a vezető, aki csak a mások jelenté­séből ismeri a rábízott terü­let művelődési gondjait, ál­lapotát? Annak is felemás és kényelmetlen aki kapja, le­gyen az a tanács egyik ve­zetője, alkalmazottja, vagy éppen az iskola igazgatója, ök ugyanis elég gyakran megkapják albérletbe ezeket a feladatokat. „Az iskola- igazgató hivatalból felelős a község népműveléséért” — halijuk egyes helyeken az ismert „szállóigéi.” Valójá­ban ő a tantestületben folyo nevelésért felelős elsősorban, s mint közéleti funkciót is betöltő ember természetesen sok köze van a . kulturális élethez is. De nein lehet „rátestálni” mindent. Nem az iskolaigazgató felelős azért, amiért hivatalból, tisztségéből eredően másva­laki, vagy egy vezető testület a felelős. VANNAK IDŐSZAKOK, alkalmak amikor élénkül az irányító szervek pozitív- munkája. Főként ünnepek, nagyobb rendezvények ide­jén ébrednek rá az illetéke­sek, hogy másféle irányító stílus is létezik. Hasonlóan így van ez, amikor a külön­böző ülések napirendjére ke­rülnek a művelődési gondok, feladatok. Ezek azonban eléggé időszakosak, s legfel­jebb olyan alkalommal je­lentenek kivételt, ha a meg­üresedett művelődési otthon vezetői posztjára a jelöltek sorsáról szükséges dönteni. Ilyenkor nagyon ritkán ad­ják „albérletbe” az illetéke­sek a döntési jogukat. Nem egyszer nem a rátermett­ség, a képzettség, hanem is­meretségi, jobb esetbén szo­ciális szempontok tesznek pontot a napirend végére. De ha ez — mint legtöbbször helyesen és méltányosan is dől el — még nem ér vé­get a vezető testületek munkája. Sőt csak elkezdő­dik, s a mindennapi segítő, irányító, buzdító munkával lehet végleg „letörleszteni” az albérleti tartozásokat. De jobb nem kiadni albérletbe a népművelést, mert attól aligha várhatunk tartós eredményeket. PáD Géza Művelődéspolitikai tanfolyam Nyíregyházán (Tudósítónktól) Az MSZMP Szabolcs-Szat­már megyei Bizottságának oktatási igazgatósága április 20-tól 30-ig művelődéspoliti­kai tanfolyamot tart. A pe­dagógus pártszervezetek tit­kárai, a megyei és járási mű­velődésügyi szervek munka­társai, oktatási- és népműve- lésiintézmény-vezetők részé­re szervezett tanfolyam célja, tájékoztatást adni az idősze­rű művelődéspolitikai kérdé­sekről. Markovics Miklósnak, a me­gyei pártbizottság osztályve­Filmet készítenek a tyukodi gyékény kötökről Csömör Balazs, a Szabolcs Megyei Művelődési Köz­pont filmstúdiójának vezető­je — dr. Erdész Sándornak, a Nyíregyházi Jósa András Muzeum tudományos munka­társának forgatókönyve alapján — csütörtökön meg kezdte a „Tyukodi gyékény­kötők” című színes és han gos néprajzi film helyszíni forgatását. Tyúkodon igen régi hagyományai vannak a gyékénykölésnek. Évszáza­dokkal ezelőtt a falu egész lakossága ismerte ezt a mes­terséget, voltak olyan utcák, ahol valamennyi lakó gyé­kénykötéssel foglalkozott. A nyersanyagot az Ecsedi-lápról szerezték. Gyékényből mint­egy 50—60 féle háztartási tárgyát készítettek nam csak saját szükségletre, hanem ér­tékesítésre is. A láp lecsapolásával, ki­száradásával azonban fokoza­tosan szűkült, majd megszűnt a nyersanyagbázis, s a gyé­kényeszközöket felváltották a modernebb háztartási eszkö­zök. így lassan kihalóban van ez a foglalkozás, csupán az idősebb nemzedék néhány tagja folytatja még a mes­terséget a Holt-Számos mo­csarasabb részein termett gyékény feldolgozásával. Kö­zülük néhányat, a 66 éves Kácsi Andrást, • a 76 éves Kiss Zsigmondot gyékénykö­tés közben a film is meg örökíti. A film készítésénél, a forgatókönyv íróján kívül közreműködik még Sza’.ai Zsigmond iskolai gondnok, aki évtizedek óta tanulmá­nyozza a gyékénykötés törté­netét. zetőjének megnyitója után Horvath Miklós, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője tartott elő­adást megyénk általános mű­velődéspolitikai helyzetéről, amit élénk vita követett. Kedden a szakemberképzés feladatairól Molnár Gyula. az MSZMP KB munkatársa tartott előadást. A szerdai programban az ateista propa­ganda időszerű feladatairól dr. Gecse Gusztávnak, a Budapesti Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetem taná­rának előadása hangzott el. Műnk Károly ezredes csü­törtökön a honvédelmi ne­velés feladatairól tartott elő­adást. A magyar színházmű­vészet mai fejlődésének kér­déseiről dr. Bízó Gyula, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője beszél a pénteki program során. Szombaton dr. Kornidesz Mihály, a KB munkatársa tart előadást. A tíznapos tanfolyamon több előadás és konzultáció hangzik el irodalmi életünk­ről, a népművelési intézmé­nyek munkájának korszerű tervezéséről, a tömegkom­munikációról, a munkásosz­tály körében végzett kultu­rális munkáról. Szabó Gyula Községfásítás meggyfával — társadalmi munkában A felszabadulás jubileuma ra Szabolcsban kibontakozót' községszépítóei mozgalor keretében Nyírpazony lakos sága társadalmi munkábai meggyfával fásította a tele pülést. A lakosság örömmel fogadta a helyi tanács vég rehajtó bizottságának azt a kezdeményezését, hogy — tekintettel a poros, homokos környezetre — a nagy lombot adó, hosszabb ideig virágzó és hasznos meggyfacsemeték­kel fásítsák egységesen a község utcáit. A csemetéket mindenki saját maga szerezte ne. ültette el a portája előtt < vállalta'gondozását, meg­óvását. A kis csemetéket márts karókkal kerítették körül, hogy megvédjék a rongálódástól. Mintegy 2500 meggyfa díszíti a falut. s nindössze két kisebb; és na­gyon keskeny utcát nem tud­tak ezzel a fajtával beültet­ni a várható nagy lombja miatt Mezőgazdasági termelő­szövetkezeti, valamint fo­gyasztási es értékesítő szö­vetkezeti tagok, s alkalma­zottak peres ügyében több. irányelvül szolgáló állásfog­lalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. IJsemi baleset Egy tsz alkalmazottját olyan súlyos üzemi baleset érte, hogy több mint másfél évig teljesen munkaképtelen volt. A sérült elmaradt jöve­delme és táppénze közti kü­lönbözet megfizetéséért a szö­vetkezethez fordult, de a vezetőség elutasította. Ezek után pert indított és a já­rásbíróság a szövetkezetei el­marasztalta. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Leg­felsőbb Bíróság a járásbíró­ság ítéletét hatályon kívül helyezte és elrendelte az iratoknak a szövetkezet ve­zetőségi bizottságához való áttételét. A határozat indo­kolása szerint kormányren­delet értelmében a szóban forgó munkaügyi vitában el­ső fokon a szövetkezeti ve­zetőségi bizottságnak kellett volna döntenie. Ezzel szem­ben nem a bizottság, hanem maga a vezetőség hozott ha­tározatot. holott erre nem volt jogköre. Tehát a járás- bíróság állásfoglalása téves, ezért ítéletét meg kellett semmisíteni. kártérítés Egy másik baleseti kárté­rítési perben az a kérdés merült fel, hogy a tsz-tag átlagkeresetét miképpen kell kiszámítani. A megyei bíró­ság arra hivatkozva, hogy a tsz-tagok átlagkeresetének megállapítására nincs jog­szabályi rendelkezés, azt a számítási módot alkalmazta, hogy a baleset napjáig elért évi keresetet a hónapok szá­mával osztotta, és így álla­pította meg a napi átlagke­resetet. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett és kimondta: az egy napra eső átlagkeresetet (részesedést) úgy kell megállapítani, hogy a balesetet megelőző egy év­ben elért összkeresetet (ré­Cikkünk nyomán: Csak a helyiségen múlik... Április 21-1, keddi szá­munkban Vajai fiatalok vá­laszolnak címmel riportót közöltünk. Egyebek között azt is szóvá tettük, kifogá­solják a fiatalok, hogy a községben nincs tejbolt. Ez­zel kapcsolatban — igen di­cséretes gyorsasággal — le­velet küldött szerkesztősé­günknek dr. Szendrei István, a megyei tejipari vállalat igazgatója. Helyesebben a levél annak másolata, me­lyet a Vajai Községi Tanács VB elnöke és a Béke Tsz el­nöke is megkapott. „A vállalat részéről a fia­talok felvetését nemcsak hugy időszerűnek, hanem na­gyon egészségesnek tartjuk” — írja a vállalati igazgató. Továbbá közli, hogy a válla­lat ebben az évben 20—25 szakboltot kíván nyitni a me­gye különböző községeiben. „A tejboltot ott valósítjuk meg elsősorban és leggyor­sabban. ahol ehhez a községi tanácsok és tsz-ek részéről helyiség tekintetében segít­ségünkre lesznek.” Ilyen se­gítségnyújtás mellett kerül sor arra, hogy Nyírmadán és Nyiribronyban egy-két hé­ten belül megnyithatják a tej boltot. Vajához is az a kérés, hogy a tanács ée a tsz veze­tői „szíveskedjenek megvizs­gálni. hogy a községben vol­na-e tejbolt céljára alkalmas helyiség”. Amennyiben ilyen helyiséget találnak, tejbolt céljára történő kialakítását, berendezését, üzemeltetését a megyei tejipari vállalat vál­lalja. szesedest) a ledolgozott műn kanapok számával el kell osztani. Minthogy a megyei bíróság nem ezt a számítási módot alkalmazta. döntése jogszabálysértő. Ezért a Leg felsőbb Bíróság a megye: bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte és új határozat hozatalára kötelezte. Szülési segély Egy tsz nőtagjának gyer­meke született és a vezető ség méltányosságból fizetés nélküli szabadságot engedé­lyezett neki, hogy a gyerme­két gondozhassa. Egy évvel később megszületett a máso­dik gyermek. Az asszony szü lesi segély iránti kérelmét a tsz vezetősége azzal az In­doklással utasította el. hogy csak fizetett szabadság tar­tama alatt jár a segély, már­pedig a második gyermek az anya fizetés nélküli szabadsá­gának tartama alatt, szüle­tett Végső fokon a Legfel­sőbb Bíróság a szövetkezetét a szülési segély megfizeté­sére kötelezte. — A Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT állásfogla­lása alapján a munkavi­szonyban töltött idő számí­tásánál a gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtarta­mát teljes mértékben figye­lembe kell venni — hangzott az ítélet. Ez az állásfoglalás természetesen a termelőszö­vetkezetek nőtagjaira is vo­natkozik. Ugyanis a tsz-ta­gok gyermekgondozási segé­lyéről szóló rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetben tagként dolgozó nő gyermekgondozási segélyre jogosultsága szempontjából közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napo­kat is, amelyeken gyermeke gondozása miatt — a szövet­kezet vezetőségének engedé­lyével — volt távol a mun­kából. Ez az állásfoglalás megfelel annak a jogpoliti­kai célnak, amit a jogalko­tók ezzel a segélyezéssel el kivannak érni. Egy fogyasztási és értéke­sítő szövetkezet felvásárlót és két segédfelvásárlót alkalma­zott. A munkaszerződésben mindhármán tudomásul vet­ték, hogy az átvett áruért egyetemlegesen felelősek. Később a raktárban még két kisegítő is dolgozott. Egy év múlva a szövetkezet ellenőre leltárhiányt állapított meg, es a vezetőség a felvásárlót a kár megfizetésére kötelez­te. Az illető ez ellen a mun­kaügyi döntőbizottsághoz for­dult, de panaszát elutasítot­ták, ugyanígy a járásbíróság is. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a szö­vetkezet határozatát hatá­lyon kívül helyezte és a fel­vásárlót a leltárhiány meg­fizetése alól mentesítette. A határozat indokolása többek között a következőket mond­ta ki: — A munkaszerződésnek az a kikötése, hogy a felvá­sárló és két munkatársa a teljes leltárhiányért anyagi­lag felelős, törvénysértő. Ugyanis ez a kikötés a lel­tárhiányról szóló kormány- rendeletnek azon a pontján alapult, amely az egyszemé­lyes egységekre vonatkozik, márpedig ebben az egység­ben hárman dolgoztak, azaz többszemélyes volt. Ebből kö­vetkezik. hogy ezen a címen a felvásárló anyagi felelőssé­géről nem lehet szó. De tör­vénysértő a leltárhiány meg­térítésére kötelező szövetke­zeti határozat azért is, mert a szóban forgó rendeletnek mind az egy-, mind a több- személyes egységekre vonat­kozó pontjaira hivatkozik, holott a két felelősségi rend­szert együttesen alkalmazni nem szabad; egyik a másik alkalmazását kizárja. De a felvásárló anyagi felelősségét azért sem lehet megállapí­tani, mert a munkaszerződés­ben meghatározott mérvű anyagi felelősség csak azok­ra a többszemélyes egységek­re vonatkozik, amelyekben a vállalat a dolgozókat az egy­ség vezetőjével és helyette­sével egyetértésben alkal­mazza és ezt a tényt az il­letők aláírásukkal elismerik. Ebben az egységben azonban két olyan kisegítő is dolgo­zott, akiket nem a felvásár­ló hozzájárulásával választot­tak ki. Hajdn Endre K ishat ár menti mérleg: Javult az ellátás, bővült a választék Az elmúlt év végén kezdő­dött szovjet—magyar kisha- tármenti forgalom — a Kárpátalja és a Szabolcs - Szatmár megye között szövet­kezeti „kis-külkereskedelem’' — mérlegét most vonták meg először az illetékesek, a HUNGAROCOOP Külkeres­kedelmi Vállalat és a megyei MÉSZÖV szakértői. Megállapították, hogy a terv szerinti szállítások ered­ményeként eddig 900 darab Saratov hűtőszekrény érke­zett a megyébe (az eredeti megállapodásban kikötött f00 helyett), továbbá 400 kisrá- dió, 20 000 négyzetméter ab­laküveg és 504 kerékpár. Csupa hiányzó cikk megyénk falusi kereskedelmében. Bár a megyei szövetkezeti keres­kedelem elmúlt évi köze! S milliárdos forgalmához ké­pest a kisfia tármenti forga­lomban érkezett és eladott két és fél millió értékű áru csak egy csepp a tengerben, mégis — tekintve, hogy csu­pa olyan cikkről van sző, amit a szabolcsi vásárlók is régen keresnek és nem min­dig találnak — a választék- ■bővítés jelentősége sokszoro­san túlnövi az áru értékét a falusi lakosság ellátása szem­szögéből. A szovjet—magyar kisha- tármentl forgalom további bővítésére hamarosan újra összeülnek a két ország lia- tárterületeinek szövetkezeti vezetői, (snz> beloldották a zárlatot: 3500 gázpalackot kapcsolnak be júniusig az igénylőknek Mint ismeretes, a francia importgépek késedelmes fel­szerelése miatt közel fél éve zárlat volt a propán-bután - gázkészülékek bekapcsolá­sára. Az elmúlt napokban a Hajdúszoboszló környéki le fejtőtelepet üzembe helyez­ték, így mód nyűt arra, hogy a Gázipari Tröszt feloldja az újabb palackok bekapcsolá­sának tilalmát. Szabolcs-Szátmár megyé­ben jelenleg körülbelül ?50( elfogadott igénylést tar; nyilván a Tiszántúli Föld- gázszolgáltató és Szerelő Vállalat. Április végétől tel­jes apparátusuk megkezdi a bekötéseket. Sajnos. ez 4» munka júniusig eltart. A je­lenlegi 62 000 propán-bután- gázhasználó ez időre 65 000- re szaporodik. A közben jelent­kező havi 800—1000 igény­lót a vállalat dolgozói az ósz beköszöntőig bekapcsol­ják. miután az új lefejtőte­lep nagy mennyiségű igény kielégítésére ad lehetőséget. Megjavul az eddig akadozó ellátás is. Ígérik a vállalat iolgozói. Eddig sem rajtuk múlt, de most a következő igényléseket az év végéig egyre gyorsabban tudják ki- eiégííenl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom