Kelet-Magyarország, 1970. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUL/ETEKI j lapcnk tartalmából AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM 95. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1970. ÁPRILIS 24, PÉNTEK Fiatalok a vasutasvárosban ($. oldalt A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Döntött a Legfelsőbb Bíróság (5. oldal) Sportturmix (7. oldal) • • Ülést tartott a Minisztertanács Odaítélték a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját a szocialista munkaversenyben élenjáróknak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró Antal, a kormány elnökhe­lyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 1970. április 7. és 10. kö­zött Moszkvában megtartott 46. üléséről. Ennek során a tagországok képviselői tájé­koztatást adtak az 1971—75 évi kétoldalú tervkoordiná­ciós tárgyalások menetéről és a hosszú lejáratú külke­reskedelmi megállapodások előkészítéséről. A külügyminiszter be­számolt az április 7. és 10. között Svédország­ban tett hivatalos lá­togatásáról. A tárgyalások napirendjén az időszerű nemzetközi kérdések mellett helyet kapott a kétoldalú kapcsolatok. a gazdasági együttműködés fejlesztésének problémái is. A Miniszterta­nács megállapította: a kül­ügyminiszter tárgyalásai hozzájárultak ahhoz, hogy a két fél jobban megismerje egymás álláspontját a nem­zetközi kérdésekben, elsősor­ban az európai biztonság problémakörében, s ez előse­gítheti a két fél együttmű­ködését ezekben a kérdések­ben, a Magyarország és Svédország közötti kapcso­latok további fejlesztésében. A Minisztertanács ezután Jóváhagyta a határjelek fe­lülvizsgálatával foglalkozó magyar—osztrák vegyes bi­zottság 8. ülésszakán. 1969. október 31-én Becsben aláírt zárój egy zőkönyvet. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari miniszter előterjesztését a villamos energia fejleszté­séről, átviteléről és elosztá­sáról szóló 1962-ben alkotott rendelet egyes szakaszainak módosításáról és kiegészíté­séről. A belkereskedelmi mi­niszter és az Országos Anyag- és Árhivatal el­nöke közös jelentést tett az 1970 évi áruellátásra való felkészülésről, valamint az első negyedév tapasztala­tairól. A kormány a beszá­molót tudomásul vette. Ezután a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyúj­tott be előterjesztést az Or­szágos Mezőgazdasági Minő­ségvizsgáló Intézet feladat­körének újabb szabályozásá­ról. A kormány az előter­jesztést tudomásul vette. A Minisztertanács a SZOT elnökségével egyetértésben határozatot hozott a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlóinak odaítélésé­re; az OKISZ elnökének elő­terjesztése alapján „A Mi­nisztertanács vándorzászla­jával kitüntetett kisipari szö­vetkezet” címeket és vándor­zászlókat adományozott; a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének ja­vaslatára pedig kitüntette az 1969 évi országos gazdálko­dási versenyben legjobb eredményt elért termelőszö­vetkezeteket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt ★ A belkereskedelmi minisz­ternek és az Országos Anyag- és Arhivatal elnöké­nek jelentése hangsúlyozza, hogy az 1970 évi népgazda­sági terv a lakosság vásárló­erejének mintegy 8. a kiske­reskedelmi forgalomnak pe­dig mintegy 9 . százalékos emelkedését irányozza elő. A népgazdasági terv ter­melési és elosztási előirány­zatai az idén kedvezőbb fel­tételeket teremtettek az áru­kínálat javításához. A fo­gyasztási cikkek tervezett termeléséből az előző évinél nagyobb hányad kerül bel­földi felhasználásra; e cik­kek behozatala pedig mint­egy 32 százalékkal haladja meg a tavalyit. Élelmiszerekből 1970-ben általában kiegyensúlyozott ellátás várható. Az élelmi­szer kiskereskedelmi válla­latok a termelőkkel közösen arra törekszenek, hogy az alacsony árú élelmiszerekből az ellátást javítsák. A 30 fo­rintnál olcsóbb szalonna kí­nálata például 1969-hez képest 24 százalékkal növekszik. A jelentős központi és termelői készletek az elmúlt hetekben a' burgonya fogyasztói árá­nak mérséklését is lehető­vé tették. J A sertéshúsellátás bizto­sítására a beszerzési lehető­ségeket mintegy 7,5 —8 szá­zalékkal növeltük. A szük­ségletek kielégítését a keres­kedelem a baromfi, a tojás, stb. kínálatának jelentős nö­velésével igyekszik biztosíta­ni. A késői kitavaszodás mi­att számítani kell arra, hogy az új termésű zöldség és gyümölcs ára a tavalyinál magasabb lesz. Bár a beszerzés belföldi forrásokból 2,8 százalékkal, importból 26,9 százalékkal haladja meg a tavalyi szin­tet, sörből az igényeket nem lehet teljes mértékben kielé­gíteni. Ruházati cikkekből a for­galom lebonyolításához szük­séges árumennyiség általá­ban biztosított. Javul a kí­nálat pamut-, selyem- és fel­ső kötöttárukból, gyapjúszö­vetből, szőnyegből, függö­nyökből, nyloningekből, női és felső konfekcióárukból. Átmeneti hiányokra lehet számítani alsó kötöttáruk­ban, gyermek felső konfek­cionált cikkekben, laminált és ballonkabátokban, ágy- neműanyagokban, pamut also fehérneműkben. A vegyesiparcikkek köré­ben javuló árukínálat vár­ható különféle vasárukból — hengerelt és húzott áruból, zárból, lakatból, stb. — s fő­ként a jobb minőségű szén­fajtákból. A háztartási ve­gyicikkek csoportjában új, az eddiginél korszerűbb _ mo­só-, mosogató- és öblítősze­rek kerülnek a piacra, bővül a választék festékárukból is. A népgazdasági terv 1970- ben a fogyasztói árszínvonal 1.5 százalékos emelkedésével számok A kereskedelmi vál­lalatok az előző évinél meg­fontoltabb és mértéktartóbb árpolitika folytatására törek­szenek. Ezt különböző köz­ponti intézkedések is segí­tik. A Minisztertanács felhívta a belkereskedelmi minisztert, a termelő ágazatok miniszte­reit és az illetékes főhatósá­gokat, hogy intézkedéseikkel mozdítsák elő az 1970. évi árumegrendelések kellő idő­ben történő teljesítését és az árukínálat erősítését. A Minisztertanács és a SZOT elnöksége a Tanács- köztársaság megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszteleté­re folytatott szocialista mun­kaversenyben elért kiváló eredményeikért az alábbi üzemeknek és vállalatoknak adományozott vörös vándor­zászlót: (Folytatás a 2. oldalon) Fock Jenő Csongrád megyében Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke csütörtökön délután Csong­rád megyébe érkezett. A megye határánál Győri Imre, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára, Török László, a megyei ta­nács vb-elnöke, valamint a szegedi járás és az útvonal­hoz legközelebb fekvő Kiste­lek község párt- és állami vezetői fogadták. Fock Jenő ezután folytatta útját Szegedre, ahol a me­gyei pártbizottság épületé­ben a megyei párt- és ál­lami vezetőkkel folytatott beszélgetést, majd részt vett a *. újszegedi pártiskola elő­adótermében tartott kibőví­tett megyei pártbizottsági ülésen. Itt Győri Imre adott tájékoztatást Csongrád me­gye gazdasági, politikai kulturális helyzetéről. Ezután dr. Komócsin 1M hály, a megyei pártbizotts ’ titkára ismertette a P rt Központi Bizottsága és a kormány április 16-i együttes ülésén hozott határozatokat. Az ülésen felszólalt Fock Jenő is, aki az elhangzottak­hoz kapcsolódva azokról a várható intézkedésekről be­szélt. amelyekkel a tanácsi munka hatékonyságát kíván­ják növelni, továbbfejlesztik a választási rendszert, eny­hítik a lakásgondokat, majd válaszolt számos hozzá inté­zett kérdésre. Kádár János látogatása a Lenin-jubileumi kiállításon Képünkön: a magyar küldöttség a kiállításon. fKeiet-MayyarorsMg tetefotf) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Moszkvában tar­tózkodó magyar pártküldött­ség vezetője, Komócsin Zol­tán, az MSZMP Politika: Bizottságának tagja, a KB titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának póttagja, a budapes­ti pártbizottság első titkára, a delegáció tagjai, csütörtökön a Manyezsben. a Szovjetunió központi kiállítási termében megtekintették a Lenin-jubi­leumi kiállítást. Elkísérte a küldöttséget a kiállításra Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagykövete. Ott volt Fjodor Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A delegációt a kiállításon Vlagyimir Popov, a Szovjet­unió művelődésügyi minisz­terhelyettese kalauzolta. A tizenöt szovjet szövetsé­gi köztársaság művészetét reprezentáló képzőművészeti alkotások megtekintése után Kádár János a vendégkönyv­be tett bejegyzésében gratu­lált a kiállítás rendezőinek, a művek alkotóinak, elisme­rő szavakkal nyilatkozott a látottakról. A manyezsbeli látogatást követően a delegáció felke­reste a moszkvai magyar nagykövetséget, ahol Kádár János beszélgetést folytatott Rapai Gyula nagykövettel, valamint a nagykövetség ve­zető diplomáciai munkatár­saival. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Bencsik Istvánt főtitkárrá választották Csütörtökön a Parlament Vadász-termében ülésezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Részt vett az ese­ményen Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke is. Fő napirendi témája volt az ülésnek, a népfrontmozga­lom 1969-ben végzett mun­kája, eredményei és azoknak a feladatoknak a kijelölése, amelyek az idén állnak a népfrontmunka előterében. Bugár Jánosné főtitkár- helyettes beszámolójában, el­mondta, hogy tartalmi gazda­godás. fokozódó hatékonyság jellemzi a népfront munká­ját. A népfrontnak a társada­lom egésze és a társadalom különböző jelentős csoportjai részére a nyílt érdekegyezte­tés fórumává kell válnia. Ez a küldetés nem kis fela­datot ad a mozgalomnak. így növekedett meg politikai fe­lelősségünk — például a nők. az ifjúság, a nemzetiségek körében kifejtett munkával. Része volt a beszámolónak az Ifjúság körében végzett munka elemzése is. A feladatokról szólva Bu­gár Jánosné kitért arra; hogy a jövőre kezdődő negyedik öt­éves terv majdani sikeréért hogyan és mit tehet a nép­frontmozgalom. Fontos le­endő. hogy már ez év őszé­től minél szélesebb körben megismertessék a lakosság­gal a terv céljait, s ilyen­formán mozgósítsák az egész társadalmat az országépítés új, nagy feladatai érdekében. , A magyar békemozgalom akcióiról elmondta Bugár Jánosné. hogy azok úgyszól­ván az egész társadalmat át­fogják. Kapcsolatot tart a békemozgalom valamennyi szocialista országban működő testvérszervezettel és mozga­lommal. Sokasodnak a szálak a kapitalista országokban és a harmadik világban működő partnerszervezetekkel is. A kö­zeljövőben várható esemény: Magyarországon finn—magyar és Finnországban magyar— finn barátsági hét lesz. va­lószínűleg júliusban. Május­ban országszerte megünnep- lik a fasizmus feletti győze­lem 25. évfordulóját. A beszámoló után vitával folytatódott a tanácskozás. Végül az országos tanács ülésén Bencsik Istvánt egy­hangúlag megválasztották — a^ MTA főtitkári tisztét be­töltő Erdei Ferenc, helyébe — a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárá­vá. Az ülés Kállai Gyűl* zárszavával ért véget. Bencsik István 1910-be» született a Nógrád megyei Fülekpilis községben. Sze­gényparaszti származású di­ákként a sárospataki kollé­giumba került, majd Buda­pestre, ahol Eötvös-kollégista volt, az egyetemen matemati­ka-fizika szakos tanári okle­velet szerzett. A felszabadu­lás előtt vidéki középiskolák­ban tanított, s a felszabadu­lás után a Szarvasi Mező- gazdasági Középiskola igaz­gatója lett. A Nemzeti Pa- rasztpárt tagjaként bekapcso­lódott a politikai életbe, 1948-ban földművelésügyi ál­lamtitkár, majd a Mezőgaz­dasági Tudományos Központ főtitkára volt. 1953-ban Ä kapott megbízást a Debre­ceni Mezőgazdasági Akadé­mia megszervezésére, annak igazgatója, majd az akadé­miából kifejlesztett Agrártu­dományi Főiskola rektora lett. Sokirányú közéleti te­vékenységet végez. 1963 óta tagja az MSZMP Hajdú-Bi- har megyei Bizottságának, országgyűlési képviselő. aa országgyűlés állandó mező- gazdasági bizottságának el­nöke. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának 1957-tfil tagja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom